Észak-Magyarország, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-22 / 274. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1991. november 22., péntek Készül Tokaj menedzselési terve (Folytatás az 1. oldalról) kulturális intézményei, ellátottsága, valamint nemzetközi kapcsolatai és világhírének köszönhető pr-esztízse alkalmassá teszik arra, hogy a vidék életében a térségszervező város szerepét betöltse. Ehhez azonban mindenekelőtt arra van szükség, hogy javuljon az összeköttetés város és vidéke között közlekedési és információs kapcsolatokban egyaránt, mert a jelenlegi elszigeteltségben lehetetlen a településközi együttműködés irányítása, a településüzemeltetési feladatok korszerű ellátása, az egész régiót érintő közös fellépések, akciók megszervezése. Az árddkelt felek a közelmúltban immár harmadszor találkoztak, legutóbb Bod- rogkeresztúron, hogy értékeljék az eddig megtett lépéseiket, s meghat ározzák a további feladatokat. A tervezés — hallottuk — újabb szakaszához érkezett, légi felvételek segítségével most készül egy koncepcionális térkép, feltüntetve a változtatás, az újítás lehetséges formáit, melyek úgy 10—15 éves távlatban megvalósíthatók. Ezék költsége azonban horrü'biliis összegben mérhető, amely önkormányzati pénzekből nem gazdálkodható ki, így elsősorban vállalkozói megoldásokkal kell számolni, azt vizsgálni. A tanácskozáson jelen volt Ottlik Gábor, a Belügyminisztérium főtanácsosa, aki üdvözölte az országban egyedülálló kezdeményezést, s — mint mondta —, ha megtalálják a helyes utat, akkor a BM is támogatni fogja az ügyet. A sikeres előrelépést egyébként, egyetértve a jelenlevőkkel, ő is abban látja, ha valamilyen társulásba, szervezetbe tömörülnének az érdékelt településék. Ezért létrehoztak egy hattagú bizottságot, mely kidolgozza, előkészíti, s a következő találkozáson előterjeszti az ezzel kapcsolatos elképelésakst. K. J. Műgyantába „ágyazott" remények A főváros „helyett” Miskolcon mutatkozott be elsőízben hazánkban;, a német Silikal Karl Ullrich GmbH. A cég a műgyantaféleségek széles skáláját gyártja, amelyeket ma már nem tud nélkülözni az egészségügy, az élelmi szeriipar, az út- és vasútépítés. November 20—21-én a Tudomány és Technika Házában tartott rendezvényen a cég két képviselője. Franz Peter Welsch üzletág-igazgató és Martin Rüger vegyész- mérnök diavetítéssel és videofilmmel kiegészített előadását mérsékelt érdeklődés kísérte. Kérdésünkre Báthori Sándor, a miskolci székhelyű Markor Betéti Társaság üzletvezetője elmondotta, hogy a német cég magyarországi bemutatkozásával piacfelmérést végeznek, s (megfelelő érdeklődés esetén partnereket keresnek e sokoldalú készítmények meghonosítására. Az első napon a potenciális felhasználónak és a termékek engedélyezőinek, míg tegnap az építőipar szakembereit ismertették meg a Silikal gyártmányaival. Célunk — közölte Báthorí úr — a regionális hálózat kiépítése. —íb— Felhívás AZ ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK TISZTSÉGVISELŐIHEZ Szaktársak! Az elmúlt hónapok eseményei bebizonyították, hogy a kormány csak a?i erő nyelvén ért. Nincs más esélyünk, csak az összefogás, csak az együttes cselekvés. A szocialista pártnak hosszú távon nem lehetnek mások a politikai céljai, mint a szakszervezeteknek. A szervezett dolgozók, a baloldali erők együtt számottevő eredményeket érhetnek el a dolgozó emberek javára. A Parlamentben folyik a Munka Törvénykönyve és a foglalkoztatási törvény vitája. Ha itt veszítünk, a politikai állam a dolgozók beleszólása nélkül fogja kijelölni az új tulajdonosokat. Ha elveszítjük a korábbi jogainkat, egyetlen eszközünk marad, a sztrájk. Ha a hatalom szembe tudja állítani egymással a létminimum alatt élő dolgozót az utcára kerülő munkanélkülivel, saját felelősségét tagadja le, és nevető harmadik lehet a kisemmizettek küzdelmében. Érdekképviseleti tisztségviselők! Határoljátok el magatokat azoktól a politikai erőktől, amelyek szervezeti és anyagi viták szításával osztanak meg titeket! Adjatok szervezeti erőtökkel nyomatékot a törekvéseinknek ! 1. Harcoljátok ki a munka- vállalók beleszólásának jogát a privatizáció egész folyamatában! Az elbocsátásokról, a létszámleépítésekről ne dönthessenek a fejetek fölött! 2. A jóléti tulajdon a munka- vállalóké! A munkavállalók joga legyen dönteni a jóléti-kulturális vagyon sorsáról! 3. Ne tűrjétek, hogy a parlament korlátozza a szakszervezetek érdekvédelmi szerepét! Véd- jétek meg a vétójogot, amely az egyetlen lehetőség az önvédelemre és a sztrájk megelőzésére. Rajtatok is múlik, hogy a Parlament kapui zárva maradnak-e, vagy alkotmányos keretek között rá tudjátok kényszeríteni, hogy beengedje a dolgozók véleményét! Magyar Szocialista Párt B.-A.-Z. Megyei Elnöksége Uj termékük: a fenyődísz (Folytatás az 1. oldalról) elégedettek velünk. Pedig nem könnyű a 'különböző üreges csokifiguráikat úgy becsomagolni kézzel, hogy az a külföldi vevők igényeinek is megfeleljen, s még. a teljesítmény,előírásokat is tartani tudjuk. A karácsonyt most olyan új, csak náluk készülő termékkel köszönti a célleányvállalat, amellyel remélhetően sok-sok család megismerkedik az ünnepeikben. Egy igen tetszetős, ikönnyen összeszerelhető karácsonyfa- függődíszről van szó, aminek nyolc eleméből ábra szerint három darab, nem törékeny fenyődísz készíthető. De ugyanígy új termékük a kereskedelem által már .ismert, a háziasszonyok által megkedvelt önzáró ta- sak, amelyben oéldául húst, zöldséget, tízórait tárolhatunk . — Legjobban mégis annak örülünk, hogy megfelelő üzletpolitikát alkalmazva és tisztességes árt használva nemcsak, hogy eltartjuk leányvállalatunkat, és senkit nem kell elengednünk, hanem még bővíthetjük is termelésünket. Ez konkrétan azt jelenti, hogy januárban további húsz leszázalékoltat tudunk foglalkoztatni a különböző munkahelyeken!... (Ny. I.—F. M.) Apad a Sajó és a Tárná levonulói! az őszi ár Erőteljesen apadnak az észláik-miagyiaroirszáigi folyók, levonulóban vtan a késő őszi árhullám. Tegnap reggel nyolc órától első fokúra mérsékelték az árvízvédelmi készültséget S'ajófcaza és Sajópetri között. A folyó Sa- jqpüspöktnél 130 centimétert, Saj'ószenitpéternél 50 centimétert és . az alsózsol- oai vasúti hídnál 61 centimétert apadt. A csapadék utánpótlása megszűnt, a tegnapi kisdblb esőik nem befolyásolták a folyó vízszintjét. A Tairna szintén apad, a gátakat itt is első fokú készültség vigyázza. Az Észaik-magyarországi Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint a levonuló árhullám a Tiszán nem olkoz áradást. A Miskolci Közúti Igazgatóság útügyeletétőll azt az információt kaiptulk, hogy egyelőre még zárva tartják a közúti forgalom előtt a sajólkazaii bekötőutat, hiszen az úttestet tíz centiméteres víz borítja. A (községet kerülő útvonalon lehet megközelíteni. A közoktatás napja Az idén először hirdette meg a Pedagógusok Szak- szervezete a 'közoktatás napját november 22-re. Elsődleges céljuk az átfogó társadalmi összefogás kialakítása az óvodák, iskolák kérdésében, ezért terveztek erre a napra országos, megyei és helyi fórumokat az önkormányzatok, a pedagógusok és a szülők részvételével, valamint nyílt napokat az intézményekben, szintén a szülők bevonásával. Az országos vezetésnek ezt az elképzelését megyénk nagy részében nem karolták föl. A megyei titkári értekezlet úgy döntött, hon”p a budapesti országos fórumra utaznak föl képviselőik egy busz- szal, helyi rendezvényeket nem szerveznek. Miskolcon kívül csak két településen, Sárospatakom és Sajószent- péteren találkoznak a pedagógusok az önkormányzat .képviselőivel — .tájékoztatta lapunkat Simon Istvánná, megyei titkár. A két település közül Sa- jószentpétert kerestük meg. Kérdésünkre Egyed Antal- né, a városi szakszervezet titkára elmondta, az iskolákra bízták, tartanak-e nyílt napot, vagy sem. Az önkormányzati testülettel szervezett találkozót kifejezetten a helyi tagság igényelte. Nem fórumot terveznek, hanem inkább egy baráti beszélgetést, amelynek legfontosabb eredménye egymás gondolatainak megismerése lesz. A .miskolci általános iskolák jó részétől pozitív visszajelzés érkezett a városi szakszervezethez. Lapunk a 8-as és a 17-es számú iskolában érdeklődött. Mindkét helyen megtartják a nyílt napot. A programban főleg a hagyományosnak tekinthető óralátogatás szerepel, de Juhászné Bartha Emőke, a 8-as iskola igazgatónője hozzátette: ha eljönnek a szülők, akikor úgyis meglátják, mi a helyzet az iskolában, nekik azt kell bemutatni, hogy a rendelkezésükre álló kevés pénzből mit tudnak nyújtani a gyerekeknek. A 17-es iskola helyzete keserűen speciális: bizonytalan, meddig 'tarthatják még nyitva a kapukat. Tulipán József igazgató szerint most az lehet a céljuk, hogy a szülők betekintést nyerjenek az iskola életébe, mert gondjaikról folyamatosan tájékoztatják őket. A középiskolák közül szúrópróbaszerűen a Szemere Bertalan Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző, valamint a Debrecze- ni Márton Szakmunkásképző Intézet vezetőit kerestük meg. Dr. Kőrössy Sándor és dr. Gyimesi László, az igazgatók véleménye összecsengett. Túlságosan későn jött .a felhívás, és mivel ők más években is tartanak nyílt napokat, már nem tudták módosítani az előre kitűzött időpontot. A városi fórumon azonban ott lesznek az iskola más képviselőivel együtt. Erről a délután két órától, a Kossuth utcai színházteremben megtartandó fórumról Kovácsné Pogány Lenke, a városi PSZ-szerve- zetek általános iskolai titkára- elmondta, dr. Gyulai Gábor, régiónk köztársasági megbízottja elvállalta a rendezvény védnökségét. Bár váratlan minisztériumi elfoglaltsága miatt nem tud személyesen megjelenni, megbízottja, dr. Orosz Gábor, a hivatal vezetője képviseli őt és tolmácsolja gondolatait. A találkozóra meghívták még Csoba Tamás polgár- mestert, Halász Józsefné alpolgármestert, a város országgyűlési és önkormányzati képviselőit, és természetesen az érintett intézmények vezetőit és az érdeklődő kollégákat. A beszélgetés előtt dr. Palcsó Pálné, az egri főiskola főigazgató-helyettese ismenteti a közoktatási törvény tervezetét. A másik érdekképviseleti szerv, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nevében Szabó Istvánné önkormányzati képviselő elmondta: Már jóval a PSZ által meghirdetett rendezvények előtt megszervezték szombatra országos nagygyűlésüket, ezért nem csatlakoztak a másik fél rendezvényeihez. Így Budapesten két egymást követő napon is vitáznak majd országos szinten a közoktatásról. Azzal természetesen egyetértenek, hogy a kérdéssel foglalkozni kell. Vidéken pedig — mindenütt más időpontban — a .közoktatási törvényről rendeznek majd megyei, sőt regionális vitákat. — csörnök — A parlament jegyzőkönyvéből DR. HATVANI ZOLTÁN ÍSZDSZ1 NOVEMBER 19-1 FELSZÓLALÁSA Tisztelt Elnök Ür! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvénymódosító törvénytervezet szóról szóra, betűről betűre és tartalmában egyaránt cáfolja a módosítani kívánt törvény címében és indoklásában kifejezett és ígért törvényalkotói szándékot. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény ugyanis címével, a törvény szövegével és indoklásával egyaránt a munkaképes állampolgárok foglalkoztatásának elősegítését ígérte, új munkahelyek reményét keltette, és elfogadásakor azt is reméltük, hogy a munkanélküliekről való gondoskodás pénzügyi és intézményi alapjait teremti meg. Az eredeti törvény tervezetével kapcsolatos szabaddemokrata-állásfoglalást annak idején Teliér Gyula képviselőtársunk ismertette. Teliér Gyula kifejtette akkori felszólalásában, hogy a törvény koncepciójával lényegében egyetértünk, kifejezte ugyanakkor néhány fontos kérdésben aggodalmunkat is a tervezet néhány kritikus pontját illetően. Kritikus aggodalomra okot adó pontjai a tervezetnek véleményünk szerint többek között a következők voltak: a 130—160 ezer főre prognosztizált, 1992. évi munkanélküli-létszám, amely tudjuk, már most több, mint a duplája. A munkanélküliség súlyosbodása következtében várható, hogy a törvény végrehajtása során képzett foglalkoztatási, illetve szolidaritási, azaz aktív és passzív alapok felhasznáilása az utóbbi irányába toló>dik el. Sajnos, ennek a folyamatnak is tanúi vagyunk. Nekünk már az eredeti törvényben is túl erősnek tűntek a munkanélkülieket szankcionáló normák. De úgy látszik a törvény szerkesztői szerint azokon még mindig lehet és indokolt szigorítani. Már az eredeti törvénynél is kifogásoltuk a kormányzati és a munkavállalói érdekegyeztetés munkaerőpiaci súlyarányait. Végül is elfogadtuk, megszavaztuk mi, szabaddemokraták is a törvényt, mert úgy hittük, hogy az más kormányzati gazdasági intézkedések rendszerében betölti majd tervezett funkcióit. Ma már látható, hogy nem tölti be a törvény ezeket a funkciókat. Kérdés, hogy azért nem tölti be, mert a törvény eredeti normái nem jók? Mert, ha ez így van, akkor lehet, hogy a megoldást a törvény normáinak itt javasolt módosítása jelenti. De, ha azért nem tölti be tervezett funkcióit, mert a rendszer más elemei nem működnek megfelelően, esetleg hiányoznak fontos kapcsolódó elemek, akkor ez a törvényjavaslat semmiképpen sem jelentheti a probléma megoldását. A helyes válasz valószínűleg az is-is. De mi, szabaddemokraták az utóbbi problémakört tartjuk meghatározónak, így a végső megoldást jelentő kiutat is ebben a körben keressük. A területpolitikába ágyazott aktív foglalkoztatási politikát keressük, és kérjük számon a kormánytól. És már most leszögezem, tisztelt képviselőtársaim. hogy alapvetően hibásnak tartjuk azt a kormányzati magatartást, ami ebben az esetben is a költségvetési érdekek által motivált tüneti kezelés kizárólagosságában jelenik meg. Igen, az előbb már megint a kormány területpolitikáját hiányoltam. Hiányolom, mert az Országgyűlés még mindig nem ismeri ezt, és úgy tűnik, a kormány nem is akarja, hogy megismerjük. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény tárgyalásakor, ezt a tényezőt pedig nem hagyhatjuk szó nélkül. Szólni kell róla, mert jól tudjuk mindnyájan, hogy a foglalkoztatás és a munkanélküliség nem általában gond az országban, hanem területileg eltérő okok miatt, és területileg erősen differenciáit mértékben. Állításom igazolásául hadd említsem meg példaként választási körzetemet, Edelény várost és környékét, ahol 21%-os mértékkel, tudomásom szerint ma az országban a legnagyobb a munkanélküliek részaránya. Hangsúlyozom, a konkrét példával nem egyetlen körzet súlyos gondjaira kívánom felhívni a tisztelt Országgyűlés figyelmét, hanem a területpolitika és az aktív foglalkoztatási politika hiányából származó következményekre. Először nézzük, mi történik ma e fontos kormányzati politikák hiányában. Az illetékes kormányzati szervek jelentések formájában tájékozódnak a városonkénti, térségenként munkanélküliek számáról, részarányáról. A kormány decentralizált szervein keresztül gondoskodik a munkanélküliek ellátásáról, az ellátás hivatali feltételeiről. A decentralizált hivatalokban munkahelyteremtő beruházások támogatására pályázati kiírások vehetők át. Edelény és környékéről egyáltalán nem, vagy alig-alig érkeznek be ilyen pályázatok, mert hiányzik a munkahelyteremtő beruházások infrastrukturális és pénzügyi háttere. A munkanélküliek száma tovább nő, mert a nagyvárosok gyáraiból is elsősorban a vidék lakosait bocsátják el. Tovább nő tehát a foglalkoztatáspolitika passzív pénzügyi eszközei iránti helyi igény. Ezzel szemben aktív területpolitika és foglalkoztatási politika esetén megalapozott ismereteink lennének arról, hogy hol helyezkedik el például Edelény térségének válsága a térségi válságok rangsorában, és mik a jellemzői. Feltétlenül ismerni kellene az illetékes szerveknek, hogy az adott térség milyen természeti és emberi erőforrásaival képes valamilyen külső támogatással önmaga segítségére is lenni. A külső támogatást pedig nem általában kellene alkalmazni, hanem az adott helyen elvárhatóan a leghatékonyabb eszközt kellene minden esetben a szakembereknek kiválasztaniuk. Van, ahol a minimális gazdasági infrastruktúra kiépítése nélkül hiába kínáljuk a kedvezőbbnél kedvezőbb feltételű beruházási támogatásokat. És bizonyára van térség, ahol beruházási forráshoz nehéz hozzájutni. Másutt talán adókedvezménnyel lehetne a legjobb eredményt elérni és így tovább. Mindezeket a kormánynak területfejlesztési programba foglalva kellett volna már réges- régen az Országgyűlés elé terjesztenie. Sajnos, erre valószínűleg a közeljövőben sem kerül sor, hisz az erre vonatkozó, sürgősséggel tárgyalandó javaslatunkat kormánypárti képviselőtársaink leszavazták. Ilyen koncepció és program hiányában fog az Országgyűlés már második alkalommal költségvetési milliárdokat elosztani, és ilyen információk nélkül döntenek a törvényben meghatározott szervek a foglalkoztatási alap felhasználásáról. Tisztelt Országgyűlés! . Mint a felszólalásom elején már kifejeztem, .mi elutasítjuk azt a megoldást, amit ez a tervezet kínál. Elutasítjuk, mert a történelmi feladat — úgy gondolom, abban egyetértünk, képviselőtársaim, hogy az átmenet egyik legsúlyosabb gondjáról van szó — terheit a kormán^ kizárólag a munkaadók és munkavállalók vállára kívánja helyezni. Elutasítjuk, mert a területfejlesztési koncepciók sürgős tárgyalásának elutasításával, és az előttünk fekvő javaslat tanulsága szerint is a kormány továbbra is a passzív eszközökre helyezi a súilyt. Ez pedig olyan kényszerpálya, amin nincs megállás. Elutasítjuk, mert önmagában ez a törvény semminemű garanciát nem nyújt arra. hogy egy év múlva, esetleg még korábban, nem lesz-e szükség újabb hasonló módosításra. A szabaddemokraták ezzel szemben kezdeményezik és támogatják azokat a javaslatokat, érkezzenek azok a Ház bármely oldaláról, amelyek a területfejlesztési koncepciókkal ötvözött aktív foglalkoztatáspolitikát helyezik előtérbe. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) Felhívás űz 'Sávosokhoz! Tábornok parancsnoki megbízás alapján kérem és várom azon volt Budapesti Műszaki Egyetem-i hallgatók, dolgozók jelentkezését, akik az 1956. október 23-án kezdődő forradalmi eseményekben részt vettek, hogy személyes, vagy Írásbeli jelentkezések mellett, juttassák el hozzám adataikat, visszaemlékezéseiket, dokumentumaikat a feltüntetett címre. BARÁTAINK. TÁRSAINK GYERTEK, JELENTKEZZETEK 1 Forradalmi Évfolyamok Bizottsága Dr. Lakatos Árpád 3535. Miskolc. Bródy Sándor u. 11.
