Észak-Magyarország, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-22 / 274. szám

1991. november 22., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Mit lehetne bányászni a Csereháton? Jól tudjuk, hogy a tájon a föld felszíne szegény, a 'kevéske termőtalajt is „utaz­tatja” az erózió. A termő­talaj nem tudja eltartani a lakosságot, nem nyújt biz­tonságot a jövőre nézve. Az azonban mégiscsak lehetet­len, annyira mégsem lehet igazságtalan a természet, hogy valamivel ne kárpótol­jon. A Csereháti Település­szövetség felkérésére dr. Ju­hász András, a földtudo­mányok 'kandidátusa, a Bor­sodi Szénibányák nyugalma­zott főgeológusa „körülné­zett” a mélyben, a kéreg­ben. — Tanár úr, miiként zaj­lik az ilyen, feltérképezés? — A szakirodalomban, a levéltárakban felkutattam az egykori földtani kutatások eredményeit, megnéztem né­hány elhagyott bányát és az anyag a saját negyven­éves ismeretanyagom jóvol­tából összeállt. —• Milyen' hírekkel tud szolgálni ? — Szenzációval sajnos nem tudok előállni, de ha az anyagom jó és agilis üz­letemberek kezébe ikerül, elképzelhető, hogy hasznára válik a Cserehátnak. — Mit rejt a Cserehát méhe ? — Lignitet, homokot, ka­vicsot. Két helyen, Abodon és 'Galvácsom volt .lignitbá­nya. Mindkettőt Trianon után nyitották, akikor, ami­kor a bányákban gazdag te­rületeket elcsatolták az or­szágtól. Amikor aztán fel­futott a széntermelés Bor­sodban, ezeket bezárták. Lig­nit van, a kitermelése nem volna nehéz, ikis befektetés­sel akár néhány hónap múl­va termelni tudnának. Ily módon olcsó tüzelőanyaghoz Dr. Juhász András Fotó: Farkas Maya jutna a lakosság, nem kel­lene kivágni és feltüzelni az erdőket. — Munkát is .adnának éppen ott, ahol nagy a munkanélküli ség. — Nem túl sok embern ek és nem egész évben. Én úgy képzelném, hogy ezek a ligniibányák privatizáltak lemének, mondjuk a tele­pülésszövetség és az önkor­mányzatok üzemeltetnék. Nyáron leállna a termelés, kii-.ki dolgozhatna a földjén, a kertjében. A kis bányák megengedhetik maguknak az idénymunkát. Az I940-es évek elején- a mostani me­gye területén .hetven bánya működött. A tulajdonosaik orvosok, ügyvédek, politiku­sok voltak és nagyon jól megéltek belőle. Egy-egy bányában 20—30 ember dol­gozott csupán,. — Említette még a homo­kot és kavicsot. — Nagyon jó minőségű homok és kavics található a Csereháton. Ezek az anya­gok az építkezéshez kötőd­nek, építkezés pedig manap­ság kevés helyen van. A lelőhelyek környékén szinte semmi. Azok a vidékek pe­dig. ahol építkeznek és szí­vesen használnák ezeket a kiváló anyagokat, távol van­nak, a szállítási költségek nagyok. Én mégis nagy fan­táziát látok az osztályozott kavicsban, a -homokban. A csereháti homok nagyon jól felhasználható lenne üveg­gyártásban, kohászatban) és a könn-yűibetongyár-tásban. Sok­kal jobb minőségű lenne az a könnyű-beton, amelyhez homokot és nem pernyét használnak. — Mire biztatja a csere- hátiakat? — Arra, hogy vállalkozni kell. A településszövetség­nek sok esélye van arra, hogy jó üzleti partnereket találjon. — Mondjuk olyanokat, akik tőkét hoznának? — Igen. — Tanár úr, ha ön meg­felelő .tőkével rendelkezne, mibe fektetné be a Csere­háton ? — Én sohasem voltam üz­letember, de azt hiszem, a homokkal foglalkoznék. Is­ten óvjon, mindenkit attól, hogy rám hallgasson, a pénzteremtéshez nem értek és a világért sem akarok rosszat a tájegység népének. Kedvelem a cserehátiakat nyílt szí v űségükér t, vendég­szeretetükért, magam is a dombság peremén, szület­tem. Nagyon örülnék vi­szont, ha mint geológus se­gíthetnék. Ha megmutathat­nám egyszer a vállalkozók­nak, hol nyissák meg a bá­nyákat. Lévay Györgyi ff Éghetetlen fa A budapesti Pyrostop Lángmentesítő Kft. és a miskolci Pelikán Bt. közös szakmai előadást és bemutatót tartott tegnap Mis­kolcon, amelyen előrukkoltak az éghetetlen fával. Persze, volt az egészben egy kis „trükk”. A két társaság ugyanis a legkor­szerűbb lángmentesítési anyagókat és tech­nológiákat mutatta be, azt, hogy ezek alkal­mazásával miképp lehet rövidebb-hosszah ideig tűzállóvá tenni fát, textíliát, miképp lehet lángmentesíteni fémet. Kétségtelen: a jövő építkezéseiben ezen anyagoké a jövő, persze az még kétséges, hogy ki szakít a hagyományossal ? Központban az energia Jeles eseménynek adott otthont tegnap délután a miskolci Tudomány és Techni­ka Háza: megalakult a Magyar Energetikai Társaság megyei csoportja. Az MTESZ me­gyei szervezetének legújabb tagcsoportjának célkitűzéseiről Hőnigh Mihály, a megyei egyesületi szervezetek szövetségi tanácsá­nak tagja tartott előadást. Az alakuló ülés előtl dr. Jánosi Márton, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgató-helyettese a villamosenergia-rendszer fejlesztéséről tájé­koztatta a megjelenteket, megerősítve: a villamos energia korlátozásával a jövőben sem kell számítani. És a munkás a gép mellől eltűnt... Laczó József montázsa A munkanélküliség számokban Ettől még rosszabb lesz Ózdiról, az ózdi! munkanél­küliség elv.iselhetetlenségé- ről zeng a sajtó már hosszú hetek óta, pedig, miint a legújabb (statisztikái ada­tokból kiderül: Edeiényben a miunkanélikü®iségi ráta több, mint kétszázaléknyi pont­tal magasabb, mint a ko­hászvárosban. Sőt, ebben a meglehetősen elszomorító rangsorban még Bnos is megelőzi ÓZdot. .. A 'megyéi irmunfciaügyi köz­pont nyilvánosságra hozta legújabb jelentését a régió munkanélküliségéről. Esze­rint ,1991. október 31-én egé­szen pontosan 39 ezer 487 munkanélkülit tartottak szá­mon, egy évvel ezelőtt en­nek allig harmadát regiszt­rálták. Tizenkét hónap alatt tehát megháromszorozódott a munkanélküliek száma, és jóformán semmi 'kilátás nincs ennék megállítására. A majd’ negyvenezer állás- és munkanélküliből csaknem harmincezren részesülnék se­gélyben, járadékban, hogy a többiek miből tengetik nap­jaikat — mm itudinii. A mun­kanélküliségi ráta október végén 1.2,3 százalékos volt, megyén belüli Edeiényben ez 20,9 százalék, Encsen 19,1 százalék, Ózdon 18,6 száza­lék. Mondhatnék: a legjobb helyzetben Mlislkolc van, hi­szen a megyeszékhelyen a munkaképes lakosságnak mlindiössze (!) 7,6 százaléka nem rendelkezik munkával. Ha viszont az abszolút szá­mokat vizsgáljuk, megálla­pítható : a munkaügyi köz­pont Miskolcon 8652 .munka­nélkülit tart nyílván, és ez már igen jelentékeny szám. Maradjunk meg a számok­nál: Ózdon '5929, Szerencsen és környékén 3314, Kaziinc- baircükán és vonzáskörzeté­ben .pedig 3572 munkanélkü­li reménykedik abban, hogy hamarosan munkája lesz. A reménytől a valóság azon­ban 'igen messze van, a vál­ság mélypontját tulajdon­képpen még el sem .értük .. . Míg egy esztendővel ez­előtt az akkori tizenkétezer munkanélkülinek 1274 üres állást tudták felajánlani, a mostani, csaknem negyven­ezer emlberr 370 (!!!) állás­ajánlat közül választhat. A legsúlyosabb a helyzet Sa- j őszentpéteren, Encsen, Szik­szóin, Tisza,újvárosbain, Sá­rospatakon, Szerencsen és Tokajiban, ahol egyetlen be­töltetlen állás sincs. Ezzel szentben Miskolcon 233, Ka­zincbarcikán 49, Sátoralja­újhelyen 40, .míg Ózdon 28 munkahely vár munkásra ... Úgy érezzük: mindehhez 'kommentár nem szükségel­tetik. Mindössze aranyi: et­től még rosszabb lesz ... I. S. Útban a minőségi turizmus felé 60 százalék a feketegazdaság aránya BUDAPEST (ISB) Szeptember végéig 11 szá­zalékkal kevesebben látogattak országunkba, mint a tavalyi esztendő hasonló időszakában. A huszonhatmillió idegen azonban 26 százalék­kal többet költött, s igy az idegenforgalom időarányos bevétele eléri a 791 millió dollárt, míg a kiadások csupán egy százalékkal múl­ják fölül az egy évvel ezelőttieket. Kezdetét vette tehát az a folyamat, amely a rég áhított minőségi turizmus kibontakozásához vezethet. Nem hallgatható el azonban az sem, hogy egyre nagyobb teret nyer az idegenforgalmon belül az úgynevezett feketegazdaság, s a szakemberek becslései szerint aránya körülbe­lül 60 százalékra tehető. Minderről Kardos Kázmért, az Országos Idegenforgalmi Hivatal (OIH) elnökét kérdeztük. E megdöbbentő adat sokféle tanulsággal szolgál, így többek között azzal, hogy a ha­zai pénzügyi és adóigazgatási szabályozás meglehetősen hiányos, s az átmenet állapo­tában lévő idegenforgalmi üzletágban igen­csak elszaporodtak a nem éppen tisztessé­ges eszközökkel és illegális módon dolgoz^ szolgáltatók. Bizonyítja ezt az is, hogy a vendégek az idén húsz százalékkal több éj­szakát töltöttek hazánkban, mint tavaly, de a hivatalos kereskedelmi szálláshelyek igénybevétele is mintegy 20—21 százalékkal csökkent. Bár teljes egészében nem lehet legális csatornákba terelni az árnyékgazda­ság szolgáltatásait, azért a jogszabályok vál­toztatásával el lehetne érni, hogy a költ­ségvetés bevételei nőjenek. Ez természete­sen nem jelenthetné a ma is adózók ter­heinek súlyosbítását, ám arra mindenkép­pen törekedni kellene, hogy az illegális szo­bakiadók jó része is adót fizessen. A turizmusban rejlő lehetőségeket jelzi, hogy az utóbbi két évben mintegy ezer iroda kapcsolódott be az üzletágba, s ma az OIH becslése szerint Ikörülbelül ezerhárom- százan-ezerötszázan osztozkodnak a megle­hetősen jól jövedelmező „tortán”. A szele­tek nagysága persze különböző, de a régi „nagyok”, mint például az IBUSZ vagy az Express, még mindig jelentős részeket mondhatnak magukénak. Mások kisebbel is megelégszenek, ám nem egy közülük, saj­nos, csak arra törekszik, hogy a nem éppen színvonalas szolgáltatásai révén gyorsan meggazdagodjon, majd kivonul a piacról Ma mindenesetre még az jellemző, hogy a cégek csak a maguk üzletét tartják szem előtt. Ám ha a turizmust szervezők össze­fognának, s nagy tételben vásárolnának meg szolgáltatásokat, olcsóbb utazásokat is kínálhatnának a fogyasztóknak. Hiszen így ők csak szerveznének, míg az eladást a ma még csak kiépülőben lévő ügynökhálózatra bízhatnák. Kardos Kázmér szerint ez az ágazat — aktív eredménye révén — jelentősen enyhí­ti hazánk fizetési gondjait, s a gazdaság e szférája fejlődik a legdinamikusabban. S ez még akkor is igaz, ha a szezon kezdetén sokan — immár hagyományosan —, ború­látóan ítélték meg az idei kilátásokat. Az Öböl-háború a tengerentúli forgalmat vetet­te vissza, míg a jugoszláv válság többek között a hazánkba, a Kelet-Európába irá­nyuló turizmust látszott megbénítani. Sze­rencsére a jóslatok nem váltak be, s a ta­valy összeomlott keleti turizmus ellenére valószínűleg igen jó esztendőt zárnak az idén a hazai szolgáltatók. S bár a jugo­szláviai háború hatásai beláthatatlanok, szá­munkra az idén — idegenforgalmi szem­pontból — több hasznot, mint kárt okozott. A déli szomszédunkba igyekvők egy része ugyanis a veszélyes helyzet láttán nem uta­zott tovább, inkább nálunk maradt. Igaz, itt is adódtak problémák, a balatoni angol­napusztulás valószínűleg jövőre még jobban éreztetni fogja negatív hatását. Mindenesetre eddig 12,7 százalékkal nőtt a turisták száma. (Ebbe a kategóriába azok tartoznak, akik legalább egy éjszakát az idegen országban töltenek.) Szeptember vé­géig 4,5 millió osztrák lépte át a határun­kat, s az ausztriai turisták száma megdup­lázódott. Hasonlóan megnövekedett az egye­süléskor igencsak lecsökkent német turis­taforgalom: az idén 69 százalékos emelke­dést regisztráltak, s már 3 millióan láto­gattak el hozzánk. Az angolok 51, a fran­ciák 22, az olaszok 8 és a spanyolok 24 százalékkal jöttek el többen az idén, mint tavaly. S ez azt is bizonyítja, hogy jó pro­pagandával még az igencsak telített ide­genforgalmi piacon is lehet sikereket elér­ni. A versenyt azonban csak azok az orszá­gok, illetve idegenforgalmi cégek tudják állni, amelyeknek pénzük is van a reklám­ra. A hazai, idén 600 millió forintos költ­ségvetéssel rendelkező idegenforgalmi alap­ból azonban nem sok mindenre futja —< szögezi le Kardos Kázmér. Hasznos lenne növelni az összeget, hiszen az idegenforga­lomba fektetett pénz nem vész el, és gyor­san megtérül. Mindenesetre a jövő évi költségvetési tervezet szerint egymilliárd forinttal kívánja támogatni az állam az ala­pot, s a szakemberek remélik, hogy a hon­atyák meg is szavazzák az összeget. Sze­rintük ugyanis kár lenne az egyik virágzó ágazat fejlődését veszélyeztetni. A pénz mellett azonban törvényi szabá­lyozásra is szükség van, hiszen ma az ide­genforgalmi szakma, a szállodaipar, a tu­risztikai és utazási irodák speciális tevé­kenységét nem határolja be megfelelő jog­szabály, így nincs ami gátat szabjon a ka­landor vállalkozásoknak, s fogyasztók tö­megeit lehet becsapni minden következ­mény nélkül. Éppen ezért a szakma a mű­ködési szabályok törvényi megfogalmazá­sát szorgalmazza. S addig is, míg jövő ősz­szel megszületik az idegenforgalmi törvény, szorgalmazzák az utazási irodákra vonatko­zó korlátozásainak feloldását és az utazási irodákra vonatkozó előírások alacsonyabb szintű meghatározását. Ráthy Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents