Észak-Magyarország, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-22 / 274. szám
1991. november 22., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Mit lehetne bányászni a Csereháton? Jól tudjuk, hogy a tájon a föld felszíne szegény, a 'kevéske termőtalajt is „utaztatja” az erózió. A termőtalaj nem tudja eltartani a lakosságot, nem nyújt biztonságot a jövőre nézve. Az azonban mégiscsak lehetetlen, annyira mégsem lehet igazságtalan a természet, hogy valamivel ne kárpótoljon. A Csereháti Településszövetség felkérésére dr. Juhász András, a földtudományok 'kandidátusa, a Borsodi Szénibányák nyugalmazott főgeológusa „körülnézett” a mélyben, a kéregben. — Tanár úr, miiként zajlik az ilyen, feltérképezés? — A szakirodalomban, a levéltárakban felkutattam az egykori földtani kutatások eredményeit, megnéztem néhány elhagyott bányát és az anyag a saját negyvenéves ismeretanyagom jóvoltából összeállt. —• Milyen' hírekkel tud szolgálni ? — Szenzációval sajnos nem tudok előállni, de ha az anyagom jó és agilis üzletemberek kezébe ikerül, elképzelhető, hogy hasznára válik a Cserehátnak. — Mit rejt a Cserehát méhe ? — Lignitet, homokot, kavicsot. Két helyen, Abodon és 'Galvácsom volt .lignitbánya. Mindkettőt Trianon után nyitották, akikor, amikor a bányákban gazdag területeket elcsatolták az országtól. Amikor aztán felfutott a széntermelés Borsodban, ezeket bezárták. Lignit van, a kitermelése nem volna nehéz, ikis befektetéssel akár néhány hónap múlva termelni tudnának. Ily módon olcsó tüzelőanyaghoz Dr. Juhász András Fotó: Farkas Maya jutna a lakosság, nem kellene kivágni és feltüzelni az erdőket. — Munkát is .adnának éppen ott, ahol nagy a munkanélküli ség. — Nem túl sok embern ek és nem egész évben. Én úgy képzelném, hogy ezek a ligniibányák privatizáltak lemének, mondjuk a településszövetség és az önkormányzatok üzemeltetnék. Nyáron leállna a termelés, kii-.ki dolgozhatna a földjén, a kertjében. A kis bányák megengedhetik maguknak az idénymunkát. Az I940-es évek elején- a mostani megye területén .hetven bánya működött. A tulajdonosaik orvosok, ügyvédek, politikusok voltak és nagyon jól megéltek belőle. Egy-egy bányában 20—30 ember dolgozott csupán,. — Említette még a homokot és kavicsot. — Nagyon jó minőségű homok és kavics található a Csereháton. Ezek az anyagok az építkezéshez kötődnek, építkezés pedig manapság kevés helyen van. A lelőhelyek környékén szinte semmi. Azok a vidékek pedig. ahol építkeznek és szívesen használnák ezeket a kiváló anyagokat, távol vannak, a szállítási költségek nagyok. Én mégis nagy fantáziát látok az osztályozott kavicsban, a -homokban. A csereháti homok nagyon jól felhasználható lenne üveggyártásban, kohászatban) és a könn-yűibetongyár-tásban. Sokkal jobb minőségű lenne az a könnyű-beton, amelyhez homokot és nem pernyét használnak. — Mire biztatja a csere- hátiakat? — Arra, hogy vállalkozni kell. A településszövetségnek sok esélye van arra, hogy jó üzleti partnereket találjon. — Mondjuk olyanokat, akik tőkét hoznának? — Igen. — Tanár úr, ha ön megfelelő .tőkével rendelkezne, mibe fektetné be a Csereháton ? — Én sohasem voltam üzletember, de azt hiszem, a homokkal foglalkoznék. Isten óvjon, mindenkit attól, hogy rám hallgasson, a pénzteremtéshez nem értek és a világért sem akarok rosszat a tájegység népének. Kedvelem a cserehátiakat nyílt szí v űségükér t, vendégszeretetükért, magam is a dombság peremén, születtem. Nagyon örülnék viszont, ha mint geológus segíthetnék. Ha megmutathatnám egyszer a vállalkozóknak, hol nyissák meg a bányákat. Lévay Györgyi ff Éghetetlen fa A budapesti Pyrostop Lángmentesítő Kft. és a miskolci Pelikán Bt. közös szakmai előadást és bemutatót tartott tegnap Miskolcon, amelyen előrukkoltak az éghetetlen fával. Persze, volt az egészben egy kis „trükk”. A két társaság ugyanis a legkorszerűbb lángmentesítési anyagókat és technológiákat mutatta be, azt, hogy ezek alkalmazásával miképp lehet rövidebb-hosszah ideig tűzállóvá tenni fát, textíliát, miképp lehet lángmentesíteni fémet. Kétségtelen: a jövő építkezéseiben ezen anyagoké a jövő, persze az még kétséges, hogy ki szakít a hagyományossal ? Központban az energia Jeles eseménynek adott otthont tegnap délután a miskolci Tudomány és Technika Háza: megalakult a Magyar Energetikai Társaság megyei csoportja. Az MTESZ megyei szervezetének legújabb tagcsoportjának célkitűzéseiről Hőnigh Mihály, a megyei egyesületi szervezetek szövetségi tanácsának tagja tartott előadást. Az alakuló ülés előtl dr. Jánosi Márton, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgató-helyettese a villamosenergia-rendszer fejlesztéséről tájékoztatta a megjelenteket, megerősítve: a villamos energia korlátozásával a jövőben sem kell számítani. És a munkás a gép mellől eltűnt... Laczó József montázsa A munkanélküliség számokban Ettől még rosszabb lesz Ózdiról, az ózdi! munkanélküliség elv.iselhetetlenségé- ről zeng a sajtó már hosszú hetek óta, pedig, miint a legújabb (statisztikái adatokból kiderül: Edeiényben a miunkanélikü®iségi ráta több, mint kétszázaléknyi ponttal magasabb, mint a kohászvárosban. Sőt, ebben a meglehetősen elszomorító rangsorban még Bnos is megelőzi ÓZdot. .. A 'megyéi irmunfciaügyi központ nyilvánosságra hozta legújabb jelentését a régió munkanélküliségéről. Eszerint ,1991. október 31-én egészen pontosan 39 ezer 487 munkanélkülit tartottak számon, egy évvel ezelőtt ennek allig harmadát regisztrálták. Tizenkét hónap alatt tehát megháromszorozódott a munkanélküliek száma, és jóformán semmi 'kilátás nincs ennék megállítására. A majd’ negyvenezer állás- és munkanélküliből csaknem harmincezren részesülnék segélyben, járadékban, hogy a többiek miből tengetik napjaikat — mm itudinii. A munkanélküliségi ráta október végén 1.2,3 százalékos volt, megyén belüli Edeiényben ez 20,9 százalék, Encsen 19,1 százalék, Ózdon 18,6 százalék. Mondhatnék: a legjobb helyzetben Mlislkolc van, hiszen a megyeszékhelyen a munkaképes lakosságnak mlindiössze (!) 7,6 százaléka nem rendelkezik munkával. Ha viszont az abszolút számokat vizsgáljuk, megállapítható : a munkaügyi központ Miskolcon 8652 .munkanélkülit tart nyílván, és ez már igen jelentékeny szám. Maradjunk meg a számoknál: Ózdon '5929, Szerencsen és környékén 3314, Kaziinc- baircükán és vonzáskörzetében .pedig 3572 munkanélküli reménykedik abban, hogy hamarosan munkája lesz. A reménytől a valóság azonban 'igen messze van, a válság mélypontját tulajdonképpen még el sem .értük .. . Míg egy esztendővel ezelőtt az akkori tizenkétezer munkanélkülinek 1274 üres állást tudták felajánlani, a mostani, csaknem negyvenezer emlberr 370 (!!!) állásajánlat közül választhat. A legsúlyosabb a helyzet Sa- j őszentpéteren, Encsen, Szikszóin, Tisza,újvárosbain, Sárospatakon, Szerencsen és Tokajiban, ahol egyetlen betöltetlen állás sincs. Ezzel szentben Miskolcon 233, Kazincbarcikán 49, Sátoraljaújhelyen 40, .míg Ózdon 28 munkahely vár munkásra ... Úgy érezzük: mindehhez 'kommentár nem szükségeltetik. Mindössze aranyi: ettől még rosszabb lesz ... I. S. Útban a minőségi turizmus felé 60 százalék a feketegazdaság aránya BUDAPEST (ISB) Szeptember végéig 11 százalékkal kevesebben látogattak országunkba, mint a tavalyi esztendő hasonló időszakában. A huszonhatmillió idegen azonban 26 százalékkal többet költött, s igy az idegenforgalom időarányos bevétele eléri a 791 millió dollárt, míg a kiadások csupán egy százalékkal múlják fölül az egy évvel ezelőttieket. Kezdetét vette tehát az a folyamat, amely a rég áhított minőségi turizmus kibontakozásához vezethet. Nem hallgatható el azonban az sem, hogy egyre nagyobb teret nyer az idegenforgalmon belül az úgynevezett feketegazdaság, s a szakemberek becslései szerint aránya körülbelül 60 százalékra tehető. Minderről Kardos Kázmért, az Országos Idegenforgalmi Hivatal (OIH) elnökét kérdeztük. E megdöbbentő adat sokféle tanulsággal szolgál, így többek között azzal, hogy a hazai pénzügyi és adóigazgatási szabályozás meglehetősen hiányos, s az átmenet állapotában lévő idegenforgalmi üzletágban igencsak elszaporodtak a nem éppen tisztességes eszközökkel és illegális módon dolgoz^ szolgáltatók. Bizonyítja ezt az is, hogy a vendégek az idén húsz százalékkal több éjszakát töltöttek hazánkban, mint tavaly, de a hivatalos kereskedelmi szálláshelyek igénybevétele is mintegy 20—21 százalékkal csökkent. Bár teljes egészében nem lehet legális csatornákba terelni az árnyékgazdaság szolgáltatásait, azért a jogszabályok változtatásával el lehetne érni, hogy a költségvetés bevételei nőjenek. Ez természetesen nem jelenthetné a ma is adózók terheinek súlyosbítását, ám arra mindenképpen törekedni kellene, hogy az illegális szobakiadók jó része is adót fizessen. A turizmusban rejlő lehetőségeket jelzi, hogy az utóbbi két évben mintegy ezer iroda kapcsolódott be az üzletágba, s ma az OIH becslése szerint Ikörülbelül ezerhárom- százan-ezerötszázan osztozkodnak a meglehetősen jól jövedelmező „tortán”. A szeletek nagysága persze különböző, de a régi „nagyok”, mint például az IBUSZ vagy az Express, még mindig jelentős részeket mondhatnak magukénak. Mások kisebbel is megelégszenek, ám nem egy közülük, sajnos, csak arra törekszik, hogy a nem éppen színvonalas szolgáltatásai révén gyorsan meggazdagodjon, majd kivonul a piacról Ma mindenesetre még az jellemző, hogy a cégek csak a maguk üzletét tartják szem előtt. Ám ha a turizmust szervezők összefognának, s nagy tételben vásárolnának meg szolgáltatásokat, olcsóbb utazásokat is kínálhatnának a fogyasztóknak. Hiszen így ők csak szerveznének, míg az eladást a ma még csak kiépülőben lévő ügynökhálózatra bízhatnák. Kardos Kázmér szerint ez az ágazat — aktív eredménye révén — jelentősen enyhíti hazánk fizetési gondjait, s a gazdaság e szférája fejlődik a legdinamikusabban. S ez még akkor is igaz, ha a szezon kezdetén sokan — immár hagyományosan —, borúlátóan ítélték meg az idei kilátásokat. Az Öböl-háború a tengerentúli forgalmat vetette vissza, míg a jugoszláv válság többek között a hazánkba, a Kelet-Európába irányuló turizmust látszott megbénítani. Szerencsére a jóslatok nem váltak be, s a tavaly összeomlott keleti turizmus ellenére valószínűleg igen jó esztendőt zárnak az idén a hazai szolgáltatók. S bár a jugoszláviai háború hatásai beláthatatlanok, számunkra az idén — idegenforgalmi szempontból — több hasznot, mint kárt okozott. A déli szomszédunkba igyekvők egy része ugyanis a veszélyes helyzet láttán nem utazott tovább, inkább nálunk maradt. Igaz, itt is adódtak problémák, a balatoni angolnapusztulás valószínűleg jövőre még jobban éreztetni fogja negatív hatását. Mindenesetre eddig 12,7 százalékkal nőtt a turisták száma. (Ebbe a kategóriába azok tartoznak, akik legalább egy éjszakát az idegen országban töltenek.) Szeptember végéig 4,5 millió osztrák lépte át a határunkat, s az ausztriai turisták száma megduplázódott. Hasonlóan megnövekedett az egyesüléskor igencsak lecsökkent német turistaforgalom: az idén 69 százalékos emelkedést regisztráltak, s már 3 millióan látogattak el hozzánk. Az angolok 51, a franciák 22, az olaszok 8 és a spanyolok 24 százalékkal jöttek el többen az idén, mint tavaly. S ez azt is bizonyítja, hogy jó propagandával még az igencsak telített idegenforgalmi piacon is lehet sikereket elérni. A versenyt azonban csak azok az országok, illetve idegenforgalmi cégek tudják állni, amelyeknek pénzük is van a reklámra. A hazai, idén 600 millió forintos költségvetéssel rendelkező idegenforgalmi alapból azonban nem sok mindenre futja —< szögezi le Kardos Kázmér. Hasznos lenne növelni az összeget, hiszen az idegenforgalomba fektetett pénz nem vész el, és gyorsan megtérül. Mindenesetre a jövő évi költségvetési tervezet szerint egymilliárd forinttal kívánja támogatni az állam az alapot, s a szakemberek remélik, hogy a honatyák meg is szavazzák az összeget. Szerintük ugyanis kár lenne az egyik virágzó ágazat fejlődését veszélyeztetni. A pénz mellett azonban törvényi szabályozásra is szükség van, hiszen ma az idegenforgalmi szakma, a szállodaipar, a turisztikai és utazási irodák speciális tevékenységét nem határolja be megfelelő jogszabály, így nincs ami gátat szabjon a kalandor vállalkozásoknak, s fogyasztók tömegeit lehet becsapni minden következmény nélkül. Éppen ezért a szakma a működési szabályok törvényi megfogalmazását szorgalmazza. S addig is, míg jövő őszszel megszületik az idegenforgalmi törvény, szorgalmazzák az utazási irodákra vonatkozó korlátozásainak feloldását és az utazási irodákra vonatkozó előírások alacsonyabb szintű meghatározását. Ráthy Sándor
