Észak-Magyarország, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-22 / 274. szám
Magyar—holland rendezvény Patakon Politika és protestáns keresztyének Tokaj. A múlt egy darabja. A környék gazdasági, közlekedési Készül Tokaj menedzselési terve Körülbelül másfél évvel ezelőtt fogalmazódott meg az igény, hogy készüljön Tokajról egy — hazánkban még ismeretlennek számító, de külföldön már jól bevált — új típusú és szemléletű, új módszerekkel számoló fejlesztési, rendezési és menedzselési terv. A szándék mögött egyrészt az a felismerés munkáit, hogy hazánk — a Hiiiminuszba'n is megénelkelt — városa az elmúlt évtizedlek „település- fejlesztési politikájának" köszönhetően funkcióit sorra élvesztette. Külső megjelenésében és társadalmi összetartó erejében egyaránt lepusztult, fi ima már világhírnevéhez méltatlan • állapotban van. Másrészről az elmúlt 2—3 év politikai, gazdasági és közigazgatási változásai a településtervezés számára olyan új módszerek alkalmazását tették lehetővé, amelyekkel visszafordítható Tdkaj leépülése. E kettős felismerést már szinte az indulás pillanatában követte a harmadik: a tervezés folyamatában olyan térségi kapcsolatok fejlesztésére kell törekedni, melynek eredményeiképpen Tokaj nem terjeszkedhet, növékedlhet a környező vidék rovására. Nem tölthet be uralkodó szerepet a térségben, de sajátos, városi funkciói révén alkosson szerves, munkamegosztáson alapuló magasabb egységet az ugyancsak sajátos funkciókat hordozó környékbeli településekkel. Éippen ezért ebben a tervikészítésben különös hangsúlyt kell fordítani az együttműködésre, melynek eredményéképpen felébred a város és a környező községek .között az együttgondolkodás, és megerősödik a szándék az összeköttetések megteremtésére, a fejlesztési döntések összehangolására. Az elképzelés nyitott fülékre talált, s mindjárt a kezdetekkor partnerként osatla'kozött négy ta’ktaiközi, hét hegyaljai, három bodrogközi helység. Sőt, bekapcsolódott a megyehatáron túlról nyolc szabolcsi település is. A terv elkészítésével a Régió Kft.-t bízták meg, melynek munkatársai első lépésként az érintett önkormányzatok polgármestereivel készítették feltáró beszélgetéseket. Többék között azt kutatták, hogyan látják saját településük helyzetét, milyen konkrét elgondolásuk, esetleg kezdeményezésük van az együttes fellépésre, az elképzelések egyeztetésére, milyen központi szerepet tulajdoníta- naiK a térségben Tokajnak, stb. A beszélgetésök tapasztalatai azt mutatják, hogy lm az örikonmányzatok nem kényszerülnék egy átfogó, mindenre kiterjedő és adminisztratív módon rögzített szervezeti formába, ha megélhetik önállóságúikat, döntési szabadságukat, akkor elfogadják az egyes ügyekben váló szövetkezést és a közös áldozatvállalást. A vizsgálatba bevont települé- sdkről kiderült, hogy egyes területeiken ugyan eltérő intenzitással, de így, vagy úgy kötődnek Tokajhoz: Érdekeik is azt kívánják, hogy a város központi szerepköre kiteljesedjen. Jó közlekedési helyzete, kivételes természeti adottságai, színvonalas (Folytatás a 2. oldalon) központja Tokaj átgondoltabb fejlesztésre vár A Sárospataki Református Kollégium és a Holland Református Párt (Gereformeerd Politlek Vormiingswerk) kétnapos .konferenciát rendez Sárospatakon november 22 —23-án. Teológiai professzort és minisztert, szenátort és országgyűlési képviselőt, kö- véttanácsost és lapszerkesztőt egyaránt jeleznek az előadók sorában. A pénteken délután két órakor kezdődő konferencia megnyitó áhítattal kezdődik, vezeti dr. Mészáros István, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke. Megnyitóbeszédet dr. Für Lajos honvédelmi miniszter mond. Ezt követően — a program szerint — az alábbi előadások hangzanak el: „Biblia, Kormányzat és Kálvin” — „Politikai etika a kálvini biblicitás alapján” — „Presbiteri elv — civil társadalom”. Az előadásokat vita követi, majd a résztvevők megtekintik a Református Kollégium Nagylkönyvtárát. A konferencia — melynek a református gimnázium imaterme ad helyet — szombaton reggel folytatja munkáját. Állásfoglalás és felhívás Kinek van joga ahhoz, hogy többezer fiatalembert golyó általi halálra Ítéljen?! Mi miskolci polgárok és fiatalok úgy gondoljuk, hogy az ilyen „jogot", bárhonnan is eredjen, tisztességes ember el nem fogadhatja. Hisszük, hogy mindenki számára borzasztó az a tudat, hogy határainktól néhány mé: térré anyák vesztik el fiaikat, feleségek férjeiket, gyermekek apjukat. Golyóval a testben, eltemetve vagy temetetlenül már mindegy, hogy milyen és kié az „igazság”. Ezért követeljük, hogy- a gyilkolást, a fegyveres harcot azonnal szüntessék be,- az élethez való jogot, amely kortól, nemtől, etnikai, vallási és politikai hovatartozástól függetlenül mindenkit megillet, tartsák tiszteletben, — biztosítsák a népek önrendelkezési jogát, — a világörökség részét képező művészeti és egyéb értékeket ne rombolják! 1991. novemberében béketüntetést szervezünk, melynek célja a jugoszláv polgárháború elítélése, a népek önrendelkezési jogának és az emberi jogok tiszteletbentartásának követelése. Ha egyetért velünk, kérjük, hogy a városban elhelyezett standoknál aláírásával támogassa a fenti állásfoglalást, és a tüntetésen jelenlétével voksoljon a béke mellett! Az állásfoglalás és felhívás kezdeményezői: Páneurópai Unió megyei és városi csoportja: Ifjúsági Demokrata Fórum; Ifjúsági Szocialisták Társulása. Támogatói: Csoba Tamás, Miskolc megyei jogú város polgármestere; Szabó György, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke; Tompa Sándor, országgyűlési képviselő; a Keresztény Pedagógus Kamara; a Független Kisgazda Pált város szervezete és Nőszövetsége; a Kereszténydemokrata Néppárt városi szervezete; a Magyar Demokrata Fórum városi és megyei szervezete; a Magyar Szocialista Párt városi és megyei szervezete; a Szabad Demokraták Szövetsége városi szervezete; a Zöld Párt városi szervezete. MA: A munkanélküliség számokban (3. oldal) Ma1, november 22-én, délután. 2 órákor 'kezdődik; és vasárnap, a déli órákban ér véget az a szaíkmai bemutató, melyet ia Borsod-Aba- új-Zemplén Meeyéi önkormányzat Szafckóriháza Csa- ny.ilki Szanatóriumának pszichoterápiás osztályán rendeznek. A „Lélekgyógyászat a Csanyikban” címet viselő ren dezvénysor o zat tulaj dón - kóppeni célja, hogy képet adjon az ott folyó .tevékenységről a terület pszichiátriai, körzeti orvosi és üzemorvosi -ellátásban dolgozó orvosai számára. Törekiednek továbbá .arra, hogy szakmai kapcsolatok kiépítésével segítséget biztosítsanak az alapellátásban dolgozók képzéséhez. A szanatóriumban a mai ünnepélyes .megnyitó után dr. Vas József osztályvezető főorvos referátuma hangzik el, melynek címe: „A pszichoterápiás osztály működésének feltételrendszere és kapcsolata az alapellátással." A lyuk is elfogyott... Z űrzavaros időket élünk: a lehetőségeket összekeverjük vágyainkkal, s megkíséreljük a lehetetlent, az ellehetetlenülés elkerülésének reményében. Városainkban nyugdíjasok tüntetnek, a megemelt fűtéstarifát az érintettek fele nem fizette ki, s közben a gazdaság papjai jósolnak. A hazai közgazdász-futurológusok többsége ezt az esztendőt tartja a mélypontnak. 1992-re prognosztizálják a negatív tendenciák megállását, amolyan patthelyzetet. Érezhető javulás - vélik az újmódi táltosok - 1993-tól várható. így például az infláció a mostaninak felére, harmadára esik vissza; nem csökken, hanem egy picit nő az életszínvonal. A privatizáció és a tőkemozgás nyomán új munkahelyek teremtődnek, s a munkanélküliségi ráta beáll egy 8—10 százalékos szintre. (Az érintettek számát tekintve ez a mai helyzetnek megfelelő, azaz mintegy egyharmad millió ember.) A fenti prognózis: optimista jövendölés. Túl mély a gödör, s egyre lejjebb ássuk magunkat. Az ipari termelés az idén várhatóan 17 százalékkal csökken. Ha nem lenné? nek tele a boltok, ha Magyarország nemzetközi presztízse nem volna megfelelő, ha utcai zavargásoktól kellene tartani: akkor azt illene mondanunk, hogy a helyzet katasztrofális. Föléltük tartalékainkat, tovább már nem lehet hátrálni, mert mögöttünk a fal, s az a nagy gond, hölgy nekifutás híján hogyan vegyünk lendületet az elrugaszkodáshoz. Az egyik német lap arról cikkezik, hogy Magyarország gyanútlanul menetel az elszegényedés felé. Honnan tudják ezt ők, odakint? Mi miért csak érezzük ezt, idebent? És mit teszünk? És mit nem teszünk? Sürget az idő. Óránkon egyre gyorsabban pereg a homok, a nadrágszíjat összébb húzni nem tudjuk, mert már elfogyott a lyuk .. . Istenem, a lyuk is elfogyott! (brackó) Új termékük: a fenyődísz Bővíti termelését a leszázalékoltak leányvállalata Tizenegy évvel ezelőtt főágazati üzemként jött létre Miskolc és vonzáskörzete leszázalékoltjainak munkát adva a borsodsziráki Bartók Béla Mgtsz egyik érdekes részlege. Három éve pedig a József A. u. 20. alatti üzem már önálló Ipari és Szolgáltató Leányvállalattá alakult. — Ma már százharminc dolgozónk évente mintegy 30 millió forint termelési értéket állít elő — mondja Bable György igazgató. — Ami a leglényegesebb, a foglalkoztatottaik többsége leszázalékolt, akiik máshol nemigen, vagy csak nehezen találnának munkaalkalmat. Itt azonban szerencsére igen. Készítenek üzemükben dobozokat, szóróanyagokat, üvegtechnikai termékeket. Munkájuk révén szinte az egész országban ismerik őket. — Két dolgot ki kell emelnem — folytatja Bable György. — Az egyik: a miskolci önkormányzat megértése, támogatása, ami a terület biztosításában nyilvánul meg. A másik pedig a diósgyőri csokiüzem, az Intercsokolódé Kft. segítsége, akik kezdettől fogva ellátnak bennünket munkával, megrendelésekkel. Szívesen dolgozunik nekik, igaz ők is (Folytatás a 2. oldalon) Csomagolják ai önzáró tasakokat és a színes fenyődíszeket Nem terieszkeietnek a vidék rovására A jugoszláv poloárháború ellen, a békéért Lélekgyógyászat a Csanvikban
