Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-26 / 251. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1991. október 26., szombat Iskolakérdések Lapunk szeptember 28-i számában vitaindító szándékkal adtuk közre Király B. Izabella országgyűlési képviselő Gondolatok szeptember végén című írását. Két héttel ezelőtt egy általános iskolai tanár, az elmúlt héten egy egyetemi hallgató mondta el a véleményét, s most az encsi Váci Mihály Gimnáziumból érkezett a levél. Tanítani kell! Kedves Király B. Izabella! Érdeklődéssel kezdtem olvasni Gondolatok szeptember végén című írását, de szájízem hamar megkeseredett. Már az első mondatában megrója a népet, amiért panaszkodik. Istenem! Legalább panaszkodhasson, ha úgy érzi, hogy nehéz a sorsa. Volt idő, amikor panaszkodni sem lehetett, kritizálni még kevésbé. Ma sem illik? írása minden mondatából a sértett képviselő hangja szól: vádaskodik, fenyeget, elmarasztal, rosz- szul ítél meg dolgokat. Megértem, hogy ön jót akart eddig is. Azt szeretné, hogy jó® menjenek a dolgok. Nem is hibáztatom, amiért itt-ott döcög az ország szekere. De Önnek sincs joga megvádolni a pedagógusokat: ,,Az előrehaladást persze lehet lassítani színvonaltalan munkával és szabotálás- sal...” — írja. Durva sértés feltételezni, hogy a pedagógusok politikai megfontolásból tanítanak rosszul, ön talán úgy „harcolt” a Kádár- rendszer ellen, hogy rosz- szul tanított? Nem hiszem, ön viszont higgye el1, hogy mások is tanították szépre, jóra, emberségre a gyerekeket akkor is, s tanítják ma is, függetlenül attól, melyik párttal szimpatizálnak. Több helyen megfogalmazódik írásában: meg kell mondani a pedagógusoknak, hogy mit tekintsenek ma esztétikai és morális értéknek. Ezt a rendszerváltás előtt is megmondták, ön azt tekintette? Azt hirdette? Ha nem, miért nem hiszü el a többi pedagó- gusról (a többségről), hogy azok is felülbírálták a hatalom kívánalmait, és saját meggyőződésük szerint tanítottak? Mert tanított, tudja, a gyerek érzékeny műszer: azonnal megérzi, ha a tanár olyan eszméket hirdet, am,íveli nem ért egyet.. Az ilyen tanár a diák szemében nem hiteles ember. Ahogy nem hiteles az a volt iskolai párttitkár sem, aki a rendszerváltás előtt az ateista nevelés fő szószólója volt, a rendszerváltás után meg ő szervezte az iskolai hitoktatást. A magyar nyelv sokrétűen jellemzi az ilyen embertípust: köpönyegforgató, kétszínű, alakoskodó, képmutató stb. Az értéktudatnak az emberek fejében kell meglenni, s nem lehet azt törvényben, rendeletben előírni. Az értéktudat-változáshoz időre van szükség. Ahogy érdek sokféle van, sokféle érték is lehet. Hivatalos értéket ikihirdet- ni, csak sztálinista típusú államban lehet, ahogy ezt meg is tették. Demokráciában ilyen kérdésekben megegyezésre jutni iszap- birkózáshoz vezet, ahogy Ön is írja.. Az meg végképp képtelen ötlet, hogy a tanítandó ismeretanragban is a szakmának, szakszervezeteknek, pártoknak kell megegyezni!. A tudományok nem változnak a parlamenti választások ritmusában. Tételezzülk fel, — demokráciában ilyen is előfordulhat — a következő választásokon egy másik párt, pártkoalíció jut hatalomra. Ök más értékeket fognak megkövetelni a pedagógusoktól. Elvileg’ négyévenként sor kerülhet erre. De hát ez — ön is beláthatja — képtelenség! Az emberek agyát négy- évenként nem lehet átprogramozni. Súlyos sértés a pedagógusokra az a kijelentése, hogy „a nagy-nagy szabadság ugyanakkor lehetőséget ad a pedagógusoknak a lógásra, a szabotálásra és kétségbeej'tően színvo- n'alatlan munkára”. Honnan veszi a bátorságot az ilyen általánosításra? Ez a hatalom gőgje? Azt fel sem tételezi, hogy a legjobb pedagógusok élni tudnak a szabadsággal? Ön nem örülne ennek a „ránk szakadt szabadságnak”, ha a pedagógus pályán maradt volna? Végre azt taníthatná, amivel azonosulni tud. A jó pedagógus nem igényli, sőt zavarja, ha fgntről utasításókkal zaklatják. Mérni kell a végeredményt, s akkor élválik kinek hatékony a munkája. Az elmúlt 40 év bizonyította, hogy az ellenőrök, szakfelügyelők nem tudták ezt a hatékonyságot kikényszeríteni. Amikor 1985-iben a működési szabályzatot kellett készítenünk, akkor is elmondtam, hogy a hatékony iskola élete roppant egyszerű szabályozást kíván: csak tanulni akaró diákság, tanítani tudó és akaró tanárok kellenek hozzá. Véleményem szerint ez lenne a parlament és kormány feladata: teremtse mieg a fettételeiket, hogy legyen érdemes tanulni és jól tanítani, biztosítsa ehhez a tárgyi feltételeket. Az élet igazolja: a parlamentben dúlhatnak politikai csatározások, az iskolákban nem. A gyerekeket meg kell tanítani írni, olvasni, számolni, meg kell tanítani a kémiát, a fizikát, számít ás technikát, s ezeknek a politikához semmi közük. Az iskoláknak ki kell képezni a jövő munkaerőit, s ezekkel szemben igen magas követelményt támaszt majd az élet. Ehhez a komoly munkához .mind a diáknak, mind a .tanárnak nyugalomra van szüksége. Legalább az iskolában, ha már a világ tele van feszültséggel. A pedagógusoknak bízta, tásra és bizalomra van szükségük a hatalom részéről. Az ön írásában csak bizalmatlansággal és dorgálással tál állk ozfha ttunk. Szólni kell az anyagiakról is. ön azt írja, hogy a parlament az iskolák működéséhez többszörös fejpénzt adott. Ez a megállapítása félrevezető: azt sugallja, hogy ma az iskolák több pénzt kapnak, mint a tanácsi rendszeriben kaptak. Ez nem igaz. Az iskolák döntő többségének működési kiadását a fejkvóta nem fedezi, az önkormányzatoknak meg nincs saját bevételük, amiből az iskolát finanszírozhatnák. Ezért aztán az önkormányzatok nem hogy osztálybontásra biztatnák az iskolákat: csoportösszevonásokat rendelnek el, kezdő nevelőket alkalmaztatnak, hogy olcsóbb legyen az iskola. A fejkvótás finanszírozás jelenlegi formája tehát egyértelműen a -minőségi oktatás ellen hat. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a pedagógus továbbra is az ország legrosszabbul fizetett értelmiségije. Félő, hogy a vállalkozó típusú pedagógusok tömegével fogják elhagyni a pályát, feltehetően, nem a leggyengébben felkészültek. Ha nem is bízinak bennük, meg sem fizetik őket, mitől legyenek lelkesek és jó kedvűek a pedagógusok? Borsos István gimnáziumi igazgató Magyar Máltai Szeretetszolgálat Miskolci Csoport hírei Köszönetünket fejezzük ki a Tiszai Vegyi Kombinát és az iniciálé Rt. Igazgatójának. Megköszönjük mindazon egyének, családok segítségét, akik adományaikkal hozzájárultak őszi ruhaosztásunk eredményességéhez. Továbbra is köszönettel veszünk jó állapotban levő ruhaneműt, s bármilyen nagyságú cipót, csizmát. Kérünk burgonyát, szárazbabot, zöldséget, káposztát, stb, fölöslegessé vált széntüzelésű kályhát, s tüzelőanyagot, papír- és nejlonzacskókat. Jogsegélyszolgálatunk: szerdán 14—1G óráig. Szociális Információs Szolgálat a Tiszai pályaudvaron : délután 2—5 óráig. Lelki segély ugyancsak ott és a központunkban. Segítő Szállítás Alapítvány számlaszáma: MHB 12949. Központunk: Árpád u. 126. (Diósgyőr.) Telefon: (46) 70-008. OTP-számlaszámunk: 641-1200 033789-0. Dr. Csiba Gábor miskolci csoportvezető Neumann-hagyaték az Egyetem Budapesten született és Amerikában elhunyt világhírű magyar származású tudós hagyatékának tudományos életműve egy részével gazdagodott a Miskolci Egyetem Levéltárának anyaga. Mint dr. Zsámboki László, a levéltár vezetője tájékoztatott, a számítógép „atyjának”, Neumann Jánosnak — Johan von Neumiann- nak testvére, Nicholas A Vonneumann, jelenleg is Amerikában élő ügyvéd juttatta el öccse hagyatékának egy részét, összesen hl tételből álló gyűjteményt a Miskolci Egyetem Levéltárába. Azzal az ígérettel, hogy ezt további 25 tétellel, egészíti majd ki. Neumann János neve jól cseng a hazai matematikusok, számítógépesek, fizikusok előtt. A számítógépesek tudományos társasága is az ő nevét viseli. S ahogy egyre szélesedik, egyre nélkülözhetetlenebbé válik a számítógép a mindennapi életben — úgy ismerik meg egyre többen a sokoldalú, világhírű magyar tudós nevét. A hazai szakemberek előtt korábban sem volt ismeretlen a halmazelmélet egzakt megalapozása a matematika játékelmélet, az operáció- kutatás egyik elindítójának munkássága. Azt is tudták róla, hogy fontos szerepe völt az elektronikus számítógépek kifejlesztésében. Tőle származik a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasításrendszer stb. Jelentős szerepe volt az atomenergia felszabadítására vonatkozó elméleti feladatok megoldásában. S ha mindezek a témáik a „laikusoknak” nem is mondanak sokat, értékére jellemző, hogy az Egyesült Államok elnöke Kishartyán polgármestere, Antal József szabad idejében székelykaput farag házi asztalos- műhelyében. A tölgyfából készülő remek elkészítéséhez erdélyi motívumokat használ fel az amatőr művész. (MTI-fotó) Szakemberképzés-albérletben? Tíz évvel ezelőtt jött létre Miiiakoilcon a Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskola. Az intézmény első 'igazgatója, dr. Tardi Iistván így emlékszik vissza a kezdetekre: — Az egyoldalú iparfejlesztés rányomta bélyegét a megye gazdasági helyzetére. Naivitás lett vdlna feltételezni, hogy hazánk másik félében mezőgazdasági, vagy élel'miszeriipari képzést kapott szakemberek ide jöttek volna dolgozni ... Borsod és a város rá lett így kényszerítve, hogy megteremtse a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari szakmunkások képzését önmaga ellátására! Az sem lehetett közömlböíS, hogy a többszáz beiskolázott úgy szerezhessen szakmát, hogy közben vallóban hasznára is legyen a megye gazdasági életének. Ezért volt szükség koncentrált erőkkel az iskola kialakítására. — Tíz évvel ezelőtt megnyitotta 'kapuit a Mezőgazdasági és Élelmi iszeripari Szakmunkásképző Iskola .'. . — Minőségi változást jelentett a szakemberek képzésében az iskola létrejötte. Egyrészt azért, mert a megyeszékhelyen koncentrált pedagógus közösség olyan volt, hogy a szakmai munkát nagyon jó felkészültséggel és odaadással tudta végezni. Annak ellenére, hogy az induló oktatói gárda sok helyről „rázódott” össze, s ebből adódóan az összecsi- szo'lódás helyenként „melegedéssel”, helyenként „szikrázással” is járt, viszonylag rövid idő állatit igazi közösséggé alakult a testület. Másrészt pedig azért hozhatott minőségi változást, mert a miskolci bázis vállalatok olyan üzemi szakmai gyakorlati lehetőségeiket teremtettek, melyek országosán is kiiemelkedőelk voltak. A hús, sütő, és .tejipar, az Eger Mátra Viidókli Borkombínát, a Tokaj-hegyaljai Gazdaság, a Nagymliiskiolei ÁG., Miskolci (Kertészeti Vállalat mind-mind maximálisan segítettek. Arra kellett törekednünk, hogy a hagyományokkal rendelkező iskolákhoz viszonyított általános lemaradásunkat minél röviidebb idő alatt „ledolgozzuk”. Ezt az elméletet tanító tanárok, s a-gyakorlati oktatók összehangolt munkájával évrőll-évre jobb hatásfokkal tudtuk megvalósítani. Ezt elősegítette a sok korrepetálás, a .bontott osztályok lehetősége. Tükröződik a sikeresség, a versenyeken viszonylag hamar a mi gyerekeink is az élmezőnyben .végeztek. — Milyennek látja az iskola jelenlegi .helyzetét? — Az iskolát eddigi tevékenysége, eredményei, de különösen a farmergazdaságok gondolata, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenység privatizációja szinte kényszerítik arra, hogy minél hamarabb kialakuljanak a minden eddiginél korszerűbb szakoktatás, te.dhn.ikius-képzés lehetőségei. Alapvető akadály még ma is a fejlesztésre a tantermek hiánya. Pedig a laboratóriumokra, szaktantermekre, szertárakra, s nem egy pillanatnyi megoldást nyújtó és megalázó albérletre van szükség ... Kossárik Nándor • Százhúsz órás drámata- nári tanifoly,aimot Indít november 8-itófl. a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház. A kéthetente, 12 alkalommal megtartandó foglalkozásokra október 30-iig lőhet jelentkezni. Felvilágosítást a részletes tematikáról ,a 46/42-740- es telefonszámon adnák. személyesen adta át az akkor már nagyibeteg Neumann Jánosnak 1956-ban a Szabadság érdemrendet. Korszakalkotó munkásságát pedig több műben is méltatták hazai .tudósaink, mint többek között Szőke- falvi Nagy Béla, Tarján Rezső és mások. A levéltár birtokába került hagyatékban többek között a tudós alapvető szakmai publikációi, matematikai számítógépes és atomfizikai dolgozatai, folyóirat- cikkei, előadásai és néhány, a családra vonatkozó dokumentumok találhatók. A tudományos dolgozatok, dokumentumok eddig hazánkban csak nehezen hozzáférhető anyagot képeztek, amik most így egybegyűjtve állnak a kutatók rendelkezésére. A Kossuth Alapítvány Ku-' ratóriuma a magyar vállalkozókhoz fordul, hogy segítsék a XIX. század legnagyobb hazai vállalkozójának, Kossuth Lajos közelgő emlékünnepeinek előkészítését és megtartását. Kossuth aligazgatója volt az Országos Iparegyesületnek, rendezője az 1842-es „műipari kiállításnak”, .alapítóként vett részt jó néhány gazdasági társaság létrehozásában, s talán kevesen tudják, hogy 1847- ben a fonógyárat ő hozta létre. A Kossuth Alapítvány célja Kossuth Lajos feledésbe merült életművének megismertetése, a Kossuth-kultusz ápolása. Az 1991. március 14-én, Sátoraljaújhelyen tartott közgyűlés . résztvevői Kossuth Szövetséget hívtak életre a célok megvalósítására. Szervezőmunkájuk nyomán az 1992. évre meghirdetett programhoz eddig 60 helység csatlakozott. 1994- ben — Kossuth halálának századik évfordulóján, az Öt befogadó államok képviselőivel — Kossuth Emlékév keretében — kívánunk emlékezni. 2002-;ig — születésének 200. évfordulójáig — szeretnénk életművét megjelentetni. Erkölcsi és anylagi támogatásukat kérjük. 1992. szeptember 19-én, Kossuth Lajos szülőházánál ünnepeljük születésének 190. évfordulóját. Aki a ház felújításához támogatást nyújt, annak nevét a házban megörökítjük. Csekkszámlaszám: OTP Miskolc, 279-98005/644-4608-8. Vállalkozók, a vállalkozó Kossuthért Székelykaput farag
