Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-26 / 251. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1991. október 26., szombat Iskolakérdések Lapunk szeptember 28-i számában vitaindító szándékkal adtuk közre Király B. Iza­bella országgyűlési képviselő Gondolatok szeptember végén című írását. Két héttel ez­előtt egy általános iskolai tanár, az elmúlt héten egy egyetemi hallgató mondta el a vé­leményét, s most az encsi Váci Mihály Gimnáziumból érkezett a levél. Tanítani kell! Kedves Király B. Izabella! Érdeklődéssel kezdtem olvasni Gondolatok szep­tember végén című írását, de szájízem hamar meg­keseredett. Már az első mondatában megrója a né­pet, amiért panaszkodik. Istenem! Legalább pa­naszkodhasson, ha úgy ér­zi, hogy nehéz a sorsa. Volt idő, amikor panasz­kodni sem lehetett, kriti­zálni még kevésbé. Ma sem illik? írása minden mondatá­ból a sértett képviselő hangja szól: vádaskodik, fenyeget, elmarasztal, rosz- szul ítél meg dolgokat. Megértem, hogy ön jót akart eddig is. Azt szeret­né, hogy jó® menjenek a dolgok. Nem is hibázta­tom, amiért itt-ott döcög az ország szekere. De Ön­nek sincs joga megvádolni a pedagógusokat: ,,Az elő­rehaladást persze lehet lassítani színvonaltalan munkával és szabotálás- sal...” — írja. Durva sértés feltételez­ni, hogy a pedagógusok politikai megfontolásból tanítanak rosszul, ön talán úgy „harcolt” a Kádár- rendszer ellen, hogy rosz- szul tanított? Nem hiszem, ön viszont higgye el1, hogy mások is tanították szépre, jóra, emberségre a gyere­keket akkor is, s tanítják ma is, függetlenül attól, melyik párttal szimpati­zálnak. Több helyen megfogal­mazódik írásában: meg kell mondani a pedagógu­soknak, hogy mit tekintse­nek ma esztétikai és mo­rális értéknek. Ezt a rendszerváltás előtt is megmondták, ön azt tekintette? Azt hirdet­te? Ha nem, miért nem hiszü el a többi pedagó- gusról (a többségről), hogy azok is felülbírálták a ha­talom kívánalmait, és sa­ját meggyőződésük szerint tanítottak? Mert tanított, tudja, a gyerek érzékeny műszer: azonnal megérzi, ha a ta­nár olyan eszméket hir­det, am,íveli nem ért egyet.. Az ilyen tanár a diák sze­mében nem hiteles ember. Ahogy nem hiteles az a volt iskolai párttitkár sem, aki a rendszerváltás előtt az ateista nevelés fő szó­szólója volt, a rendszervál­tás után meg ő szervezte az iskolai hitoktatást. A magyar nyelv sokré­tűen jellemzi az ilyen em­bertípust: köpönyegfor­gató, kétszínű, alakoskodó, képmutató stb. Az értéktudatnak az em­berek fejében kell meg­lenni, s nem lehet azt tör­vényben, rendeletben elő­írni. Az értéktudat-válto­záshoz időre van szükség. Ahogy érdek sokféle van, sokféle érték is lehet. Hivatalos értéket ikihirdet- ni, csak sztálinista típusú államban lehet, ahogy ezt meg is tették. Demokráciá­ban ilyen kérdésekben megegyezésre jutni iszap- birkózáshoz vezet, ahogy Ön is írja.. Az meg végképp képte­len ötlet, hogy a tanítan­dó ismeretanragban is a szakmának, szakszerveze­teknek, pártoknak kell megegyezni!. A tudomá­nyok nem változnak a par­lamenti választások ritmu­sában. Tételezzülk fel, — de­mokráciában ilyen is elő­fordulhat — a következő választásokon egy másik párt, pártkoalíció jut ha­talomra. Ök más értékeket fognak megkövetelni a pedagógusoktól. Elvileg’ négyévenként sor kerül­het erre. De hát ez — ön is beláthatja — kép­telenség! Az emberek agyát négy- évenként nem lehet át­programozni. Súlyos sértés a pedagó­gusokra az a kijelentése, hogy „a nagy-nagy szabad­ság ugyanakkor lehetősé­get ad a pedagógusoknak a lógásra, a szabotálásra és kétségbeej'tően színvo- n'alatlan munkára”. Honnan veszi a bátorsá­got az ilyen általánosítás­ra? Ez a hatalom gőgje? Azt fel sem tételezi, hogy a legjobb pedagógu­sok élni tudnak a szabad­sággal? Ön nem örülne ennek a „ránk szakadt szabadságnak”, ha a pe­dagógus pályán maradt volna? Végre azt taníthat­ná, amivel azonosulni tud. A jó pedagógus nem igényli, sőt zavarja, ha fgntről utasításókkal zak­latják. Mérni kell a vég­eredményt, s akkor élvá­lik kinek hatékony a mun­kája. Az elmúlt 40 év bi­zonyította, hogy az ellen­őrök, szakfelügyelők nem tudták ezt a hatékonysá­got kikényszeríteni. Amikor 1985-iben a mű­ködési szabályzatot kellett készítenünk, akkor is el­mondtam, hogy a hatékony iskola élete roppant egy­szerű szabályozást kíván: csak tanulni akaró diákság, tanítani tudó és akaró ta­nárok kellenek hozzá. Véleményem szerint ez lenne a parlament és kor­mány feladata: teremtse mieg a fettételeiket, hogy legyen érdemes tanulni és jól tanítani, biztosítsa eh­hez a tárgyi feltételeket. Az élet igazolja: a par­lamentben dúlhatnak poli­tikai csatározások, az is­kolákban nem. A gyereke­ket meg kell tanítani írni, olvasni, számolni, meg kell tanítani a kémiát, a fizi­kát, számít ás technikát, s ezeknek a politikához sem­mi közük. Az iskoláknak ki kell képezni a jövő munka­erőit, s ezekkel szemben igen magas követelményt támaszt majd az élet. Ehhez a komoly munká­hoz .mind a diáknak, mind a .tanárnak nyugalomra van szüksége. Legalább az iskolában, ha már a világ tele van feszültséggel. A pedagógusoknak bízta, tásra és bizalomra van szükségük a hatalom ré­széről. Az ön írásában csak bi­zalmatlansággal és dorgá­lással tál állk ozfha ttunk. Szólni kell az anyagiak­ról is. ön azt írja, hogy a par­lament az iskolák műkö­déséhez többszörös fejpénzt adott. Ez a megállapítása félrevezető: azt sugallja, hogy ma az iskolák több pénzt kapnak, mint a ta­nácsi rendszeriben kaptak. Ez nem igaz. Az iskolák döntő több­ségének működési kiadását a fejkvóta nem fedezi, az önkormányzatoknak meg nincs saját bevételük, ami­ből az iskolát finanszíroz­hatnák. Ezért aztán az önkor­mányzatok nem hogy osz­tálybontásra biztatnák az iskolákat: csoportösszevo­násokat rendelnek el, kez­dő nevelőket alkalmaztat­nak, hogy olcsóbb legyen az iskola. A fejkvótás finanszírozás jelenlegi formája tehát egyértelműen a -minőségi oktatás ellen hat. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a pedagógus továbbra is az ország legrosszabbul fizetett értelmiségije. Félő, hogy a vállalkozó típusú pedagógusok töme­gével fogják elhagyni a pályát, feltehetően, nem a leggyengébben felkészül­tek. Ha nem is bízinak ben­nük, meg sem fizetik őket, mitől legyenek lelkesek és jó kedvűek a pedagógu­sok? Borsos István gimnáziumi igazgató Magyar Máltai Szeretetszolgálat Miskolci Csoport hírei Köszönetünket fejezzük ki a Tiszai Vegyi Kombinát és az iniciálé Rt. Igazgatójának. Megköszönjük mindazon egyé­nek, családok segítségét, akik adományaikkal hozzájárultak őszi ruhaosztásunk eredmé­nyességéhez. Továbbra is kö­szönettel veszünk jó állapotban levő ruhaneműt, s bármilyen nagyságú cipót, csizmát. Ké­rünk burgonyát, szárazbabot, zöldséget, káposztát, stb, fölös­legessé vált széntüzelésű kály­hát, s tüzelőanyagot, papír- és nejlonzacskókat. Jogsegélyszolgálatunk: szerdán 14—1G óráig. Szociális Informáci­ós Szolgálat a Tiszai pályaudva­ron : délután 2—5 óráig. Lelki segély ugyancsak ott és a köz­pontunkban. Segítő Szállítás Ala­pítvány számlaszáma: MHB 12949. Központunk: Árpád u. 126. (Diósgyőr.) Telefon: (46) 70-008. OTP-számlaszámunk: 641-1200 033789-0. Dr. Csiba Gábor miskolci csoportvezető Neumann-hagyaték az Egyetem Budapesten született és Amerikában elhunyt világ­hírű magyar származású tu­dós hagyatékának tudomá­nyos életműve egy részével gazdagodott a Miskolci Egyetem Levéltárának anya­ga. Mint dr. Zsámboki László, a levéltár vezetője tájékoztatott, a számítógép „atyjának”, Neumann János­nak — Johan von Neumiann- nak testvére, Nicholas A Vonneumann, jelenleg is Amerikában élő ügyvéd jut­tatta el öccse hagyatékának egy részét, összesen hl té­telből álló gyűjteményt a Miskolci Egyetem Levéltárá­ba. Azzal az ígérettel, hogy ezt további 25 tétellel, egé­szíti majd ki. Neumann János neve jól cseng a hazai matematiku­sok, számítógépesek, fiziku­sok előtt. A számítógépesek tudományos társasága is az ő nevét viseli. S ahogy egy­re szélesedik, egyre nélkü­lözhetetlenebbé válik a szá­mítógép a mindennapi élet­ben — úgy ismerik meg egy­re többen a sokoldalú, vi­lághírű magyar tudós nevét. A hazai szakemberek előtt korábban sem volt ismeret­len a halmazelmélet egzakt megalapozása a matematika játékelmélet, az operáció- kutatás egyik elindítójának munkássága. Azt is tudták róla, hogy fontos szerepe völt az elektronikus számí­tógépek kifejlesztésében. Tőle származik a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasításrendszer stb. Jelen­tős szerepe volt az atom­energia felszabadítására vo­natkozó elméleti feladatok megoldásában. S ha mind­ezek a témáik a „laikusok­nak” nem is mondanak so­kat, értékére jellemző, hogy az Egyesült Államok elnöke Kishartyán polgármestere, Antal József szabad idejében székelykaput farag házi asztalos- műhelyében. A tölgyfából készülő remek elkészítéséhez erdélyi motívumokat használ fel az amatőr művész. (MTI-fotó) Szakemberképzés-albérletben? Tíz évvel ezelőtt jött lét­re Miiiakoilcon a Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Szak­munkásképző Iskola. Az in­tézmény első 'igazgatója, dr. Tardi Iistván így emlékszik vissza a kezdetekre: — Az egyoldalú iparfej­lesztés rányomta bélyegét a megye gazdasági helyzetére. Naivitás lett vdlna feltéte­lezni, hogy hazánk másik félében mezőgazdasági, vagy élel'miszeriipari képzést ka­pott szakemberek ide jöttek volna dolgozni ... Borsod és a város rá lett így kénysze­rítve, hogy megteremtse a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari szakmunkások képzését önmaga ellátására! Az sem lehetett közömlböíS, hogy a többszáz beiskolázott úgy szerezhessen szakmát, hogy közben vallóban hasznára is legyen a megye gazdasági életének. Ezért volt szükség koncentrált erőkkel az isko­la kialakítására. — Tíz évvel ezelőtt meg­nyitotta 'kapuit a Mezőgaz­dasági és Élelmi iszeripari Szakmunkásképző Iskola .'. . — Minőségi változást je­lentett a szakemberek kép­zésében az iskola létrejötte. Egyrészt azért, mert a me­gyeszékhelyen koncentrált pedagógus közösség olyan volt, hogy a szakmai mun­kát nagyon jó felkészültség­gel és odaadással tudta vé­gezni. Annak ellenére, hogy az induló oktatói gárda sok helyről „rázódott” össze, s ebből adódóan az összecsi- szo'lódás helyenként „mele­gedéssel”, helyenként „szik­rázással” is járt, viszonylag rövid idő állatit igazi közös­séggé alakult a testület. Másrészt pedig azért hozha­tott minőségi változást, mert a miskolci bázis vállalatok olyan üzemi szakmai gya­korlati lehetőségeiket terem­tettek, melyek országosán is kiiemelkedőelk voltak. A hús, sütő, és .tejipar, az Eger Mátra Viidókli Borkombínát, a Tokaj-hegyaljai Gazdaság, a Nagymliiskiolei ÁG., Mis­kolci (Kertészeti Vállalat mind-mind maximálisan se­gítettek. Arra kellett törekednünk, hogy a hagyományokkal ren­delkező iskolákhoz viszonyí­tott általános lemaradásun­kat minél röviidebb idő alatt „ledolgozzuk”. Ezt az elmé­letet tanító tanárok, s a-gya­korlati oktatók összehangolt munkájával évrőll-évre jobb hatásfokkal tudtuk megvaló­sítani. Ezt elősegítette a sok korrepetálás, a .bontott osz­tályok lehetősége. Tükröző­dik a sikeresség, a versenye­ken viszonylag hamar a mi gyerekeink is az élmezőny­ben .végeztek. — Milyennek látja az is­kola jelenlegi .helyzetét? — Az iskolát eddigi tevé­kenysége, eredményei, de különösen a farmergazdasá­gok gondolata, valamint a mezőgazdasági és élelmiszer­ipari tevékenység privatizá­ciója szinte kényszerítik ar­ra, hogy minél hamarabb ki­alakuljanak a minden eddigi­nél korszerűbb szakoktatás, te.dhn.ikius-képzés lehetőségei. Alapvető akadály még ma is a fejlesztésre a tantermek hiánya. Pedig a laboratóriu­mokra, szaktantermekre, szertárakra, s nem egy pil­lanatnyi megoldást nyújtó és megalázó albérletre van szükség ... Kossárik Nándor • Százhúsz órás drámata- nári tanifoly,aimot Indít no­vember 8-itófl. a miskolci If­júsági és Szabadidő Ház. A kéthetente, 12 alkalommal megtartandó foglalkozásokra október 30-iig lőhet jelent­kezni. Felvilágosítást a rész­letes tematikáról ,a 46/42-740- es telefonszámon adnák. személyesen adta át az ak­kor már nagyibeteg Neu­mann Jánosnak 1956-ban a Szabadság érdemrendet. Korszakalkotó munkássá­gát pedig több műben is méltatták hazai .tudósaink, mint többek között Szőke- falvi Nagy Béla, Tarján Re­zső és mások. A levéltár birtokába ke­rült hagyatékban többek között a tudós alapvető szakmai publikációi, matema­tikai számítógépes és atom­fizikai dolgozatai, folyóirat- cikkei, előadásai és néhány, a családra vonatkozó doku­mentumok találhatók. A tudományos dolgozatok, dokumentumok eddig ha­zánkban csak nehezen hoz­záférhető anyagot képeztek, amik most így egybegyűjtve állnak a kutatók rendelke­zésére. A Kossuth Alapítvány Ku-' ratóriuma a magyar vállal­kozókhoz fordul, hogy segít­sék a XIX. század legna­gyobb hazai vállalkozójának, Kossuth Lajos közelgő em­lékünnepeinek előkészítését és megtartását. Kossuth al­igazgatója volt az Országos Iparegyesületnek, rendezője az 1842-es „műipari kiállítás­nak”, .alapítóként vett részt jó néhány gazdasági társa­ság létrehozásában, s talán kevesen tudják, hogy 1847- ben a fonógyárat ő hozta létre. A Kossuth Alapítvány cél­ja Kossuth Lajos feledésbe merült életművének megis­mertetése, a Kossuth-kultusz ápolása. Az 1991. március 14-én, Sátoraljaújhelyen tar­tott közgyűlés . résztvevői Kossuth Szövetséget hívtak életre a célok megvalósítá­sára. Szervezőmunkájuk nyo­mán az 1992. évre meghir­detett programhoz eddig 60 helység csatlakozott. 1994- ben — Kossuth halálának századik évfordulóján, az Öt befogadó államok képvi­selőivel — Kossuth Emlékév keretében — kívánunk em­lékezni. 2002-;ig — születésé­nek 200. évfordulójáig — szeretnénk életművét meg­jelentetni. Erkölcsi és anylagi támo­gatásukat kérjük. 1992. szep­tember 19-én, Kossuth La­jos szülőházánál ünnepeljük születésének 190. évforduló­ját. Aki a ház felújításához támogatást nyújt, annak ne­vét a házban megörökítjük. Csekkszámlaszám: OTP Mis­kolc, 279-98005/644-4608-8. Vállalkozók, a vállalkozó Kossuthért Székelykaput farag

Next

/
Thumbnails
Contents