Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-24 / 249. szám

1991. október 24., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 A klimaxról tgy járvány felszámolása Az ENSZ élelmezési világ­szervezetének (FAO) közlése szerint Európában teljesen felszámolták a száj- és kö­römfájást. A járvány elleni eredményes küzdelemben nagy szerepe volt az olltá­A gépkocsik kipufogó gá­zai emberre, állatra és nö­vényre egyaránt káros ha­tással vannak, ismerünk vi­szont olyan szervezeteket is, mélyek fittyet hánynak a légszennyező .anyagókra, s egyenesen jól érzik magúikat a szennyezett környezetben, így megfigyelhető, hogy a gyümölcsfákon, zöldségeken és bizonyos gyomfajokon egyaránt károsító répa levél­tetű forgalmas utak mentén a légszennyezett környezel­A hars lett 1991-ben „az év fája” Németországban, amely hosszú ideje a tölgy és a szil mellett az elegyes erdők legfontosabb fafaja volt, de sajnos a bulik elő­renyomulásával ezekből az erdőkből kezdett kiszorulni. Igaz, valamennyi németor­Számos nemzetközi szer­vezet és intézmény vizsgál­ta, hogy évente mennyi le­het a növényvédő szerek ókozta balesetek száma vi­lágszerte, s ezen belül meny­nyi végződik 'halállal. Az ENSZ egészségügyi szerveze­tének egy 1,973-as tanulmá­Több évtizede alkalmazzák a növényvédelmi szakembe­reik a sárga tálakat a levél- tetvek csapdázására, mint­hogy a levéltefvek a sárga színre vonzódva odaseregle- nek, így rajzásuk nyomon követhető. Bajor kutatók ki­mutatták, hogy a sárga szín soknak, a behozatalok szi­gorú ellenőrzésének és az állatorvosi szolgálatok nem­zetközi összefogásának. Kon­tinensünkön az utolsó járvá­nyos vírusfertőzést 1989 jú­liusában jegyezlek fel. ben a szokásosnál is jobban növekszik és szaporodik. De itt mem arról van szó, ihogy maga a légszennyezés ked­vezne neldk, hanem sokkal inkább a tápnövényeken 'ke­resztül áttételesen érződik a hatás. Svájci 'kutatók meg­figyelései szerint a 'lég- szennyezett térségben megnő a növényekben egyes amino- Savaik koncentrációja, ez utóbbi pedig a gyors növeke­dését és szaporodási ütemé­nek felgyorsulását idézi elő. szági hársfajta a légszennye­ződésre érzékenyen reagál. Öreg tölgy-, lucfenyő- és kő- riserdőfc mesterséges felújí­tásához kiválónak bizonyult, és a német erdők mellett a hangulatos német falvak egyik kedvenc fája lett. nya szerint évente félmillió növényvédő szeres mérgezés fordulhat elő, ebből ötezer halálos. Egy több mint más­fél évtizeddel később vég­zett hasonló felmérés szerint másfél-kétmillió lehet a bal­esetek száma, s 30'—40 ezer végződik halállal. nem minden levéltetű fajra csalogató hatású. Így példá­ul a gab onale vé 1 tét vek szá­mára a zöld szín sókkal vonzóbb, ezért gabonatáblá­kon a levéltefvek megfigye­lésére a sárga szín helyett zöld színű tálak kihelyezé­sét javasolják. A klimax a nő életének az a szakasza, amelynek során a nemi érettségből fokozato­san a petefészek nyugalmi állapotával jellemezhető életkorba jut. Mindenkinek — nőnek és férfinak — szembe kell néznie azzal, hogy az idő múlásával meg­változik a szervezet hormo­nális egyensúlya is, amely viszont befolyásolja a nemi szervek működését. Sokan azt hiszik, hogy a klimax betegség, s ezért a tünetek jelentkezésekor két­ségbe esnek. Pedig a klimax nem betegség, hanem az öre­gedéshez hasonló élettani fo­lyamat. A szervezet öregedé­se azonban nem az idős korban kezdődik, hanem az élet megindulásával. Nem kell tehát megijedni, inkább meg kell tanulni elfogadni ezt az állapotot. Az örege­dést elkerülni — sajnos — nem lehet, de az öregedés folyamatát lassítani igen! MI TÖRTÉNIK ILYENKOR? A klimax első jele a havi vérzés elmaradása. Míg öt­ven évvel ezelőtt átlagosan 46 éves korban maradt el a nők vérzése, addig ma so­kan még 50 éves korban is menstruálnak. Mindez az életkor meghosszabbodásával és az egészséges életvitellel van összefüggésben. A nemi szervek még kb. 10—15 évig változatlanul működnek. Jellegzetes elváltozás viszont a petefészek kisebbedésé, és benne a kötőszövet felsza­porodása. A petefészek mű­ködése nem áll le teljesen, rendszertelen időközökben még jelentkeznek vérzések. A változás többnyire abban mutatkozik meg, hogy a vér­zés bővebb, és hosszabb ide­ig tart. A tulajdonképpeni klimaxos tünetek a menstru­áció 'teljes elmaradása után jelentkeznek. A nők egyhar- madánál szinte észrevétlenül zajlik le ez a periódus! A többiek hőhullámra, szédü­lésre, fejfájásra, heves szív­dobogásra panaszkodnak. Ugyanekkor kedvezőtlen vál­tozások mutatkozhatnak a lelki életben, jelentkezhetnek a pszichés tünetek: félelem, feszültség, idegesség, álmat­lanság, lassúbb gondolkodás. A HÁROM LEGFONTOSABB TÜNETEGYÜTTES A hőhullámokról akkor beszélünk, ha váratlanul, kü­lönösebb előjel nélkül az ar­con (fejen), vagy a mellkas területén a 'bőr piros lesz. Ez átterjedhet az egész test­re. Ilyenkor úgy érezzük, hogy nagyon melegünk van, levegőre vágyunk. Nem kell megijedni, hanem hűvösebb helyen nyugodtan kivárni, amíg elmúlnak a hőhullá­mok. A hőhullámokkal egy időben megjelenő hirtelen vérnyomás-emelkedés és a vérnyomás ingadozása esetén az orvos utasításait szigorú­an be kell tartani. A szakemberek szerint a pszichés alkat nagyon meg­határozó lehet a klimaxos lelki zavarok kialakulásában. Ennek leggyakrabban meg­jelenő tünete laz érzelmi la­bilitás. A férfiak nem foglalkoz­nak annyit ezzel az életsza­kasszal, mint a nők, igaz, náluk nem is jár cdyan sok elváltozással. N incs hőhul­lámuk, izzadási rohamuk stb. Felborul ugyan a hor­monális egyensúlyuk, de ' ez hosszabb idő alatt következik De. A herékben később kez­dődnek el a változások, és egyénektől függően igen el­térőek. A ' hímivarsejtek (spermiumok) termelése, a közösülő és a megterméke­nyítő-képesség magas korban is megmaradhat. Ezt kevesen tudják, ezért férfiasságukat az ötvenes évük körül akar­ják még -egyszer bebizonyí­tani. Sajnos a következmé­nyei súlyosak lehetnek! Csa­ládok esnek szét, életek men­nek tömőre csak azért, mert a korosodó férj és apa fi­atal lánynál keresi az elmu­lasztott percek, napok, évek pótlását. Dr. Katona Edit LÉGSZENNYEZÉST KEDVELŐ TETVEK AZ ÉV FAJA HALÄLOS NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK SÄRGA vagy zöld? Krimi Piszkos szerencse A diszkóban a szombat éj­szakai program zajlott. A hosszú, szőke hajú lány — zöld szemekkel és pompás alakkal — vadászó pillantást vetett a parkettra, majd az asztalokra. Egy magányos, sö­tétruhás férfin akadt meg a tekintete. Menedzser lehet, gondolta és felcsillant előtte a lehetőség. A férfi is nézte, nyilván nem cél nélkül. A fic­kó, nyilván felbátorodva, oda­lépett hozzá: — Táncolna velem? — Szívesen. Hamar találtak közös té­mát. — Bocsánat, de még be sem mutatkoztam — mondta a férfi. — Harald a nevem. Ha­rald Rupp. — Én Miriam vagyok. — Nagyon szép név. Majd­nem olyan szép, mint aki vi­seli. — Suttogta a lovag, mi­közben tekintetét végigjártatta miniszoknyás partnerén. A barátság emelkedett pil­lanatában a hölgy megálla­píthatta, hogy a fiú bezson­gott: mind jobban szorította tánc közben és a nyakát csó­kolgatta. — Javasolnék egy kelleme­sebb hélyet — suttogta a fü­lébe. —■ Mit szólnál egy ital­hoz nálam? Miriam nem kérette magát sokáig, csupán a látszat ked­véért erőltetett magára fon­tolgató magatartást. A lakás csodálatos, állapította meg később és nem is csak a ki­látás adja az értékét. Való­színű, nem hiába jött. Harald stílszerűen gyertyát gyújtott, majd kitöltötte az el­ső pohár pezsgőt. — Felteszek valamit, ami neked is nagyon fog tetszeni — mondta és a zenegéphez ment. Miriam is úgy érezte, igen, a pillanat elérkezett. Gyors mozdulattal egy kicsiny üve­get húzott elő a táskájából, és az üvegből egy-két cseppet a férfi poharába ejtett. A táskatrükköt cigarettadoboz ér. öngyújtó keresgélésével fejez­te be. Jól dolgozott, az ital az első pillanatban fejbe vágta vendéglátóját. Felugrott tehát és becserkészte a lakást. Amit keresett, a könyvesszekrény mögött volt: a falba rejtett páncélszekrény. A kulcsot Ha­rald tárcájában találta meg. Amikor kinyitotta széfet, el­állt a lélegzete. A szekrény tömve volt kötegelt papírpénz­zel, pontosabban százmárká­sokkal. Felkapta a közelben levő irattáskát, tartalmát a padlóra hajította, és teletöm­te bankókötegekkel. A iól végzett munka tuda­tával azonnal el is hagyta o házat. Harald Rupp kábultan ébredt. Egy közeli templomban delet harangoztak. „Úristen, mi történt?" — Tűnődött, s a ká­bulatból a látvány térítette magához: mintha forgószél zúdult volna a lakásra, szét szórva, kiborítva minden. A könyvszekrényhez sietett. Ami­kor a kitárt ajtót és az üres polcokat megpillantotta — a széf zárjában az ő kulcsa — elkáromkodta magát. — Hát persze, hogy az a szajha vert át! A telefonhoz ment és tár­csázott. Akit hívott, azonnal felvette. — Kiraboltak. — Mintha csak hatásszünetet tartott volna. - A százasokat az utolsó szálig elvitték. — Na, hagyd a hülyesége­ket — mondta a másik. — Sajnos nem az. — El­mondta a történetet a lány­nyal. — Azonnal gyere ide. A lányt meg kell fognunk! Talán egy héttel később Edith Burgner — aki Miriam Kroll néven is bemutatkozott olykor - fél napot töltött a kozmetikusnál, és azon tűnő­dött, hogy melyik földrész vi­lágvárosa adhatna biztonságot a megérdemelt pihenéshez. Otthon már a csomagclás kel­lemes gondja izgatta, ha ugyan lehet így fogalmazni olyan esetben, amikor az uta­zó a vagyon tökéletes bizton­ságában tudja magát. Jelez­tek a kaputelefonon. — Ki az? — A Braun és Társa cégtől jöttünk, a házkezelőség meg­rendelte a felmérést tapéta­cseréhez. — Jöjjenek fel. Amikor ajtót nyitott, csak­ugyan ott állt előtte a „cég”, de Rupp és társa valóságában. De bármit is szólhatott volna, betaszították és belülről be­zárták az ajtót — Egyedül vagy? - kérdez­te Harald. A lány ijedten bólintott. — Akkor beszélj, hol a pénz? — Miféle pénz? — kérdezte naivan. — És egyáltalán, mit hülyéskedsz. — Na, ide figyelj. Fél per­cet adok, hogy válaszolj a kérdésemre, vagy a haverom kezére adlak. Mqjd ő kiszedi belőled. De azt megemlegeted. Miriam fölmérte a lehetősé­get: veszített. — A másik szobában, egy bőröndben. A bőrönd a szék- rény tetején. — Nézd meg. - Szólt a vá­rakozó társának. A fickó elment, aztán ha­mar vissza is jött. — Ott van. — Mennyit szórtál el belőle, te lotyó? — Talán egy ezrest. Harald cinikusan felneve­tett. — Hogy te micsoda ostoba tyúk vagy! Meglépsz a pénzzel és itt sétálgatsz a városban. Nem gondoltad, hogy még az országot is tűvé tesszük ér­ted?! Azzal, hogy a hajad át­festeted, csak magad számá­ra vagy más, de csak a tü­körben. — Mit akartok még tőlem? — kérdezte halálravált hangon. — Amit te nem tettél meg. Velünk jössz és aztán eltünte­tünk. Csak nem képzeled, hogy megvárjuk, míg a nyakunkra hozod a zsarukat? Miriam kétségbeesett. Tud­ta, hogy menekülni kellene, de erre semmi ötlete nem volt. Elindultak lefelé. Amikor az utcára léptek, civiíruhás urak vették körül őket. — Rendőrség! A fegyvereket eldobni! — Kiáltotta az egyik, de e pillanatban néhányon rá­juk is vetették magukat. A megbilincselés néhány pillana­tig tartott csupán. — Szerencséje volt kisasz- szony — jegyezte meg a fel­ügyelő. A lány némán bólintott, mint aki nem tudja, mi is történik vele. — Mondja! felügyelő úr, honnan tudták, hogy ki kell menteni engem a karmaik kö­zül? — kérdezte reszkető han­gon. — Tulajdonképpen kiábrán­dító, amit mondok. Nem ma­gát mentettük, hanem a pénzt. Maga csak a lehetőséget adta Rupp és társa elkopásához. Honnan tudhattuk volna, hogy a két fickó hamisított száza­sait maga lopta el ... — .. . Hamisak voltak?! — Szóval, maga ellopta, gá­lánsán fizetett velük és mi ke­resni kezdtük a pénztárcát. A címet a kozmetikus adta meg. — És most mi lesz velem? — Valószínű elítélik, de fel­tételesen szabadlábra is he­lyezik. Gondolom, okult az esetből. Legalább annyit tud­jon, hogy az életével játszott. Kisasszony, ez esetben piszkos szerencséje volt. P. Huber Valami forró... Mi ez a forró? Hát, természetesen a sze­relem. Legalábbis ez derül ki az ismert énekesnő, Szűcs Judiit legújabb nagy­lemezéről. Nemcsak a * szakma, hanem a közönség is a művésznő eddigi egyik legjobb albumának tant ja a most megjelent korongot. Lehet is jó, hiszen oly so­kan bábáskodtak születése körül. A szerzők között ta­lálhatjuk Voga Jánost, a neves parodista kettős „egyik felét”, Fülöp Csabát, aki a lemez borítóját is tervezte, Jankai Bélát, ki a zeneszerzésen kívül a hangmérnöki munkákat is ellátta, s még több ismert zenészt, zeneszerzőt, szö­vegírót. Az album címadó dalá­ról idén tavasszal nagysze- rű videoklip készült. Ez a mű látványosságán túl azért is figyelemreméltó, mert elkészítése a máskor megszokott sokszemélyes stáb helyett csupán két em­berre hárult.: Szűcs Juditra és az operatőr-rendező-fő- világosító-mindenesre: Fü­löp Csabára. A kész klip ismeretében bátran el­mondhatjuk; kiváló mun­kát végeztek. Szűcs Judit most is sokat foglalkoztatott és elfoglalt előadó. Nem könnyű meg­találni és az időegyeztetés is nehezen megy, de ha ezeken a kis buktatókon túljut az ember, nagyon jó hangulatú beszélgetésen le­het jelen. A művésznő ked­ves és oldott, örömmel vá­laszol a kérdésekre. — Megjelent az új nagy­lemez, amelynek volt is reklámja, meg nem is. Mostanában azonban keve­sebbet hallunk rólad. Tényleg csend van Szűcs Judit körül? — Á, dehogy! Most lett kész a Valami forró... cí­mű album második klipje. A stáb ugyanaz, vagyis Fülöp Csabával ketten ké­szítettük. A címe: Neked csak annyi kell. i. — Elő fellépéseken le­het-e mostanában haillani? _ önálló koncertturnét p illanatnyilag nem szerve­zünk, de természetesen a közönséggel megmarad így is a kapcsolatom. Most például egy chilei fesztivál­ra készülök... — Chile igen messze van. Hogyan sikerült ilyen meghívásra szert tenni? — Ez egy Patricio nevű barátunknak köszönhető, aki chilei, de iitt él Ma­gyarországon. Ö zeneszerző és szövegíró is, aki egyik frissen írt dalával megke­resett: Elénekelném-e a dalát egy latin-amerikai fesztiválon, ahol olyan vi­lágsztárok is fellépnek, mint Carlos Santana, vagy Gloria Estefan. — Milyen nyelven kell ott énekelni? — Nla, igen, ez egy jó kérdés! Spanyolul! Az az igazság, hogy énekeltem már magyarul, angolul, oroszul, németül, franciá­ul. Ezeken a nyelveken jól-rosszul beszélek is, de a spanyol mindeddig ki­maradt. Most mindenesetre megpróbálom, szerencsére Patricio ebben is segítsé­gemre van. — Az ottani közönség igazán szerencsés, hogy ilyen sztárok mellett veled is találkozhat; de mikor láthat legközelebb a hazai közönség? — November 16—17-én lesz önálló show-műsorom tv-felvétele az Arizona Színházban. Egy üyen hosszabb programban ter­mészetesen nem egyedül leszek látható, hanem több hazai sztárvendégem is lesz, és talán sikerül egy igazi „nagyágyút” is meg- hívnom külföldről. A mű­sor — reményeim szerint — talán még az idén su­gárzásra kerül a Magyar Televízióban. — Végezetül engedj meg egy személyesebb kérdést: Hogyan éled át, hogy minduntalan megismernek, megszólítanak, autogramot kérnek? Zavar, vagy örö­met okoz? — Természetesen örülök neki, ha személyes találko­zások alkalmával is érez- hetem a közönség szerete- tét, emellett azonban néha furcsa szituációkat is te­remt ez a dolog. Egyszer — még régebben — egy al­kalommal autogramokat osztogattam. Eléggé szoror san körbeálltak az em.be- rek én pedig az aláíroga- tások közben arra lettem figyelmes, hogy egy elég csendesnek tűnő kissé megszeppent lány végig a többiek mögött áll. Meg­próbáltam a tömegben utat találni hozzá, ami vé- sjül sikerült is. és megkér­deztem tőle, ő mire kéri az autogramot. A lány végig­mért, majd kissé felhábo­rodott hangon közölte: Ne­kem nem kell autogram, én akkor szerettem magát, amikor még a Ki mit tud- ban énekelt, a Tavasz ’67 kórussal I Mit lehetett erre mondani... r. a. I;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents