Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-03 / 232. szám

1991. október 3., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Átalakul a magyar villamosenergia-ipar Bővül a Tiszai Hőerőmű Vállalat November 1-től: megszűnik a Borsodi Hőerőmű önállósága A Minisztertanács ez év tavaszán határozott arról hogy a Magyar Villamos Művek Trösztöt társasággá, részvénytársasággá kell át­szervezni. A döntés megho­zatalakor a kormány abból mdu-lt ki, hogy az átalaku­lással a hatékonyabb gaz­dálkodás fettételeit keill megteremteni a villamos- energia-iparban. — Az átalakulás mit ered­ményez majd a Tiszai Erő­mű Vállalat életében? — kérdeztük Schivardy Miklós­tól, a Tiszai Erőmű Vállalat vezérigazgatójától. — Az együk leg jelentősebb változásnak azt tartom, hogy rövidesen további energia­termelő egységgel gyarapo­dunk. A korszerűsítési fo­lyamat eredményéként 1991. november 1-itől vállalatunk­hoz, a Tiszai Erőműhöz tar­tozik majd a Borsodi Hő­erőmű is. így a meglévő tiszapalikonyai széntüzelésű, továbbá a 860 megawattos Tisza II. Hőerőművel, illet­ve a tiszalökii, kiskörei és kesznyéteni vízi erőművel együtt vállalatunk hat egy­ségben fejleszt villamos energiáit. — Tehát november 1-től a Borsodi Hőerőmű Vállalatot már a Tiszai Erőmű Válla­lat egyik termelőegységének kell tekinteni? — Bízom benne, hogy ez a szervezeti átalakulás nem akoz majd gondot az ottani vezetők és dolgozóik számá­ra. Ebben reménykedem an­nál az egyszerű óiknál fog­va is, hogy a közélmúltban többször is jártam a Borsodi Hőerőműben, ahol elmond­tam, nincs -szándékunkban belátható -időn belül létszá­mot csökkenteni, illetve dol­gozókat elbocsátani. Minden­ki marad eddigi munkahe­lyén. -Egyébként, a Tiszai Erőmű Vállalat vezetésének eltökélt szándéka, hogy biz­tos munkahelyet garantáljon dolgozóinak, márcsak azért is. -mivel az általunk előállí­tott termékre, azaz a vil­lamos energiára mindig szükség lesz, tehát folyama­tosan kell termelni. — Mi következik novem­ber 1-e után, amikor már az átalakulás szabályai szerint kell dolgozniuk? — Miint má-r említettem, november 1-iig meg kell va­lósítani a nagyobb önállósá­got, vállalkozási, gazdálko­dási szabadságot jelentő szervezeti formát. Ez viszont csak az első lépés. A követ­kező „állomás” 1992. január elseje, amikoris részvénytár­sasági formában gazdálko­dunk tovább. — És az ország többi erő­műve? — Nem vagyok felhatal­mazva, hogy más gazdálkodó szervezeteik sorsáról, jövőjé­ről beszéljék. Annyit viszont elmondhatok, hogy követ­kező lépcsőiként sor kerül más erőművek összevonásá­ra is. Helyesebben, erőmű­veket vonnak össze olyan szénbányákkal, amelyek az energiatermeléshez szüksé­ges tüzelőanyagot biztosít­ják. — November elseje után, milyen teljesítményre lesz képes a Tiszai Erőmű Vál­lalat? — Éves viszonylatban 1325 megawatt villamos energia fejlesztésére nyílik lehetőségünk, ami azt je­lenti, hogy tovább nő a vál­lalat szerepe a hazai vdl'la- mosenergia-iparon belül. L. L. Aki munkanélkülivé vált, vagy hirtelen sza­kadt rá a kamatadó, ha akar, ha nem vál­lalkozik. Mert remél, meg számol, bízik az erejében, akár a karjában, akár a fejében van ez az erő (netán mindkét helyen). Ilyenkor az­tán kérdez, tapogatódzik, hogyan kell belevág­ni, mivel érdemes elkezdeni. Jegyzi a jobbnál jobb tippeket, alig tud választani a mesésnek mondott lehetőségek közül. Informálódik a vállalkozó, hogy milyen munka, milyen vállal­kozásforma hozná leghamarabb a pénzt, hisz' itt van a nyakán a félig kész OTP-tartozása, el is kell tartani a családot, meg haladni is kellene a kor divatjával, öltözködésben, kocsi- típusban. Be is indul a vállalkozás sok-sok utánjárás- SQI. adatkörmöléssel, kezeskereséssel, üzleti ojánlatok válogatásával. És dolgozik, dolgoztat, beszerez, intézkedik, épít, szögei napkeltétől, napnyugtáig, vagy tovább. Fenti gondolatok egy beszélgetés kapcsán jutottak eszembe. Egy panaszos hangú özvegy- usszony, nyugdíjas létére arra gondolt, hogy ha már annyira beszélik a vállalkozások hasz­nút, ha már annyira sulykolják az emberekbe, hogy vállalkozzanak, akkor ő is megpróbálja fiával. Bele is fogtak a most divatos munkába, és e9yik ismerősük (később üzlettársuk) javaslatá- ra biotyúkot tenyésztettek, biotojást értékesí­tettek. Először azonban kellett ehhez egy jól ^ngzó kft., vagy szövetkezet, szerződéskötés, ^TP-hitel, egyszóval, minden, ami ilyenkor el- er‘gedhetetlenül szükséges. Milyen bizaloméb- •■esztő, milyen selymes, puha egy név: „Ott- h°n”. És emberközeli, olyan közvetlen a fantá­zianév után biggyesztett szervezeti forma ne- ^e' h°gy ..kisszövetkezet”. Az embereket nem ,ette bizalmatlanná, nem befolyásolta az sem, °gy tevékenységére nézve, ez a fenti kisszö­vetkezet ,,Építőipari és Szolgáltató” titulussal endelkezett, hiszen ma már mindenki foglal- mindennel* elvégre a vállalkozások ko- rat éljük. A rászedettek Fenti benyomások panaszosunkat arra biztat­ták, hogy a szerződés megköttessen (majdnem) aranytojást tojó, de legalábbis biotojást pro­dukáló üzletben. Mint ahogy nálunk szintén divat, a szerencsétlen vállalkozó kap egy előre elkészített szerződést, ahol csak címét, a cégtől vásárlandó tojóketrecek számát, annak érte­két, a biocsirkék számát, azok összértékét, a tenyésztéstechnoiógiának az árát, fentiekért összesen befizetendő forintot kell csak a pon­tok helyére leírni — meg a dátumot, hogy itt és itt, ekkor meg ekkor köttetett a reményekre jogosító üzlet. Szóval megvan itt minden, előre sorba szedve, legépelve, hogy ezzel is kímél­jék a vállalkozó drága idejét. Nézem a szer­ződést, melyen egyetlen tyúkketrec potom 9472 forint, 102 ezer forintért „biotáplálék", egy „biocsirke” 528 forint, a legépelt sokszorosított technológia és a „szaktanácsadás" tizenhat­ezernyolcszáz forintba kerül, összesen 242 256 forint a végszámla (3 ketrec és 180 csirke). Ezért majd minimum 40 forintos védőáron he­tente elviszik a termelőtől a biotojást, amelyet azonosítási számmal kell ellátni, tisztítani, hű­teni. Hogy abszolút „bio" legyen a tyúk is, a tojás is, az etetésre a nem éppen dicső múlt­tal rendelkező biogilisztát használták fel (szin­tén a cég terméke, ami ekkorra már a kutyá­nak se kell). Az idős asszony fia még munkahelyét is ott­hagyta, amikor beindították a biofarmot. A tippet adó barát, aki közben termelőtárs is lett, szintén pénzhez akar jutni, méghozzá mi­hamarabb, ezért ők ketten külön szerződésben állapodnak meg, hogy az ifjú Durda István csekély 170 ezer forinttal belép a tojásakcióba, hogy annak busás hasznából 25 százalékkal ré­szesüljön. Korszerű gépeken, korszerű termékeket állítanak elő, elfogadható áron A helyzet változatlan Önrontó tendenciák a gazdaságban Közel két hónappal ezelőtt új korszak kez­dődött az egykori Borsodi Vegyi Kombinát éle­tében. A vállalatcsoport átalakult, s új néven igyekszik megszabadulni gondjaitól. Az átala­kulás érintette-e és milyen formában egyik társvállalatát, a Miskolci Műanyag-feldolgozó Rt.-ot? - kérdeztük Mariska György ügyvezető igazgatót. — Eddigi tevékenységünk semmilyen formában nem módosult. Az rt. összetétele továbbra is változatlan, a BVK-n kívül rész- tulajdonos egy holland és német cég, illetve az átalakulás időszakát élő Amfora is. Má­jus elsejével kaptam megbízást a feldolgo­zó vezetésére, amit az igazgatótanács júli­us elsejével megerősített. — Tevékenységüket hogyan érinti a jelenlegi gazdasági krízis? — A hazai vásárlóerő ijesztően csökken. A nagy kér esked almi vállalatok pénzügyi, készletezési és likviditási gondokkal küzde­nek. A maradék vevőkör kétes helyeken ke­resi és találja meg a számára szükséges ter­mékeket. Az alkalmi árusok, az engedély nélküli forgalmazók érdemi költségek nél­kül működnek a kormány eilnéző magatar­tása miatt, s emiatt jelentős összegektől el­esik az államkassza. Mindez ömrontó ten­dencia még akkor is, ha visszavezethető a szociális feszültségekre. Ennek ellenére jó fél évet zártunk. Az eladásokból közel 370 millió forint eredmény született. A második fél évben viszont csökkenéssel számolunk. Exportunk 1—1,5 millió forintra tehető. Tudni kell azonban, hogy a hagyományos külkereskedelmi területeken is krízishely­zet van. A környező országokban is folyik a gazdaság átalakulása, számos, eddig ismert gyár szűnik meg. Természetesen mindezt átmeneti álllapotnak tekintjük, ami hosszú távon bizonyára megváltozik. — Mennyire szűkül az értékesítés lehetősége? — Ez az év számunkra a vásárok, a kiál­lítások időszaka. Folyamatos tárgyalásokat folytatunk a külkereskedelmi partnereink­kel, aminek a haszna még nem mérhető. A Mindketten jól járnak, de főleg a biotenyész­tésben jártasabb üzletbarát. Mert a tojásokért csordogáló pénzből Durda István a mai napig nem látott egy huncut fiHért sem, miközben az őt vállalkozásba rángató haver, szépen tolla- sodik. És a baj nem jár egyedül, valahogy má­ra már a tojások sem kellenek. Se belföldre, se exportra, mégha százszor biotermékek is. — Ezt már le kell nyelnünk, ihatunk rá hi­degvizet — mondja az édesanya és vállalkozás­ba vetett hitét bizonyítandó, más lehetőség után érdeklődött. . . — Hallottuk, hogy jó üzlet a liba, gondol­tam, megpróbálom ismét a fiammal, hátha az előző üzlet elúszott pénzét ezzel pótolhatom, hiszen évente 70 ezer forintot kell fizetni az OTP-nek. A kisvárdai Hunnia Cooppal szer­ződtem arra, hogy libát hizlalok — havonta 160-at. Tavaly egész évben azt csináltuk. Tö­mőgépet, ketreceket vettünk, hatalmas, szép istáWót építettünk a libáknak. Felvettünk száz­ezer forint hitelt is. Beindult az üzlet, a cég fizetett is rendesen, mígnem egyszercsak — de­rült égből villámcsapás, várjuk az új szállít­mányt, de az — elmaradt. Megtudtuk, hogy a cég kft. lett, a libahúsnak nincs piaca, így vé­ge mindennek... Itt áll üresen az ól, a ket­recek, fizetünk ebbe a tartozásba is havi 5 ezer forintot a pár ezer forint nyugdíjamból*. Szinte magamtól vonom meg a falatot, csak­hogy szégyen ne érjen minket ezzel a visszafi­zetéssel. — Van-e újabb „üzlet" a láthatáron? — Évtizedek óta hímzek szép térítőkét, kü­lönböző mintásakat: matyót, buzsókit, kinek, milyen kell. Elmegyek vén fejjel Hajdúszobosz­lóra, kiülök az utcára, ott adom el ezeket a szép hímzéseket. Viszik az ország minden ré­szére, még külföldre is . . . Durda Istvánné vállalkozásai így szelídültek vissza a virágok, a színek birodalmába. Azért olyan szépek kézimunkái, mert álmait és hitét is belevarrja, azt, amit ebben a vállalkozás- divatú világban nap mint nao megtipornak. (bekecsi) kiállítások, így az őszi BNV is jelentősen megdrágult. Ez arra késztet bennünket, hogy a bevált, hagyományos, illetve új for­mák bevezetését szorgalmazzuk. Többek kö­zött egy-egy időszakhoz kötött kedvezmé­nyes vásárt rendezzünk. Üjabban az egyre kedveltebb mikrohullámú sütők edényeit, háztartási eszközöket árusítunk kedvezmé­nyes áron. 1992. évtől szélesítjük a Flair kerti bútorcsalád választékát, s mindezt megfizethető áron kínáljuk. — önállóságuk a jövőben is garantált? — A műanyag-feldolgozó jogilag ez idáig is független vállalat volt. Ez a jövőben sem változik. A közgyűlés megtárgyalta és el­fogadta az éves tervet, a végrehajtás módo­zataiba a Borsodchem nem szól bele. Fekete—Laczó Aranyos történet Mint ismeretes, a francia kormány, a napok­ban közölte, hogy kész visszaszolgáltatni a bal­ti köztársaságoknak a francia bankokban őr­zött aranyát. A lettországi vezetés reméli, hogy hasonlóképpen cselekszenek mindazok az or­szágok, amelyek még a második világháború kitörése előtt megőrzésre átvették a baltiak aranyát és valutakészletét. A Rigas Balss - Riga Hangja - című lap közölte, hogy Nagy-Britanniában 6,6 tonna, az Egyesült Államokban 3 tonna, Franciaország­ban 1 tonna, Svájcban pedig 5 kilogramm baltikumi tulajdonú aranyat őriznek. Ezenkívül 1,6 tonna aranyat és egy bizonyos mennyiségű latot - Lettország hivatalos pénzegysége volt 1941 előtt — még 1941 júniusában kivittek a Szovjetunióba és átadták a szovjet Állami Bank jaroszlavli fiókjának.

Next

/
Thumbnails
Contents