Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-17 / 244. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1991. október 17., csütörtök Nem lesz gyors településfejlesztés (Folytatás az 1. oldalról) tárgysorozatba, de a kor­mánytöbbség elhárító hozzá­állása miatt nem tárgyalha­tó kivételes és sürgős eljá­rásban. A kivételes és sürgős ügyek számának ismereté­ben alappal állítható, hogy e döntéssel elveszett annak re­ménye, hogy a parlament legalább ebben az évben foglalkozzon a kérdéssel. Olvasóink ismer,ük a bor­sodi képviselőik ígéreteit, melyek a hátrányban lévő vidékek lakosainak szóltak. Talán szolgál némi tanul­sággal, ha közzétesszük az indítvánnyal kapcsolatos ál­lásfoglalásukat: G. Nagyné Maczó Ágnes (független): tárgysorozatba vétel igen, kivételes és sürgős eljárás igen; Miklós Árpád (MDF): tárgysorozatba vétel 'igen, kivételes és sürgős eljárás igen; Harcsák Richárd (MDF): tartózkodás minden kérdésben; Kiss György (MDF): tartózkodás a tárgy- sorozatba vételiben, nem a kivételes és sürgős eljárás­ra; Mile Lajos (MDF): tar­tózkodás minden kérdésben; Tóth Imre László (MDF): tartózkodás minden kérdés­ben ; Balázsi Tibor (MDF): Balás István (MDF), Nagy­Bozsoky József (iMDF), Tóth Albert (MDF), Tóth István (MDF): be nem jelentett tá­voliét; Bárdos Balázs (FKgP): bejelentett távoliét; Iván Géza (FKgP): be nem- jelentett távoliét; Rajkai Zsolt (FKgP): tárgysorozatba vételről nem szavazott, min­den mádban tartózkodás; Isépy Tamás (KDNP): tárgy- sorozatba vétel igen, kivéte­les és sürgős eljárás nem; Hatvani Zoltán (SZDSZ): igen minden kérdésre; Matyi László (SZDSZ): igen min­den kérdésre; Juhász Pál (SZDSZ): igen minden kér­désre ; Petrenkó János (MSZP): be nem jelentett távoliét. A kormány hozzáállásának illusztrálása: Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter tartózkodott a szavazástól. Munkatársunk a döntés után hallgatta meg az indít­vány egyik „gazdájának”, Hatvani Zoltánnak a véle­ményét: — Ezek után csak abban bízom, hogy nem az törté­nik majd, amit a belügymi­niszter minapi rádiónyilat­kozatában hallhattunk: a rossz adottságú területeket valahogy eltartjuk az ország megerősödéséig, utána pedig úgyis kisugárzik a jólét. Ez járhatatlan út, nem vezet se­hova sem! A céltámogatások rendszere csak egyedi gon­dok igen szűkös, rövid távú orvoslására alkalmas. A te­lepülés- és területfejlesztés­nek mára kialakult tudomá­nya létezik. Számvetést kel­lene készíteni azokról a pénzügyi — például adópoli­tikai — eszközökről, ame­lyék a gazdasági növekedés­ben való részvételre alkal­mas környezetet teremtenek Borsod-Abaúj-Zemplén szá­mára is. Az indítvány sür­gős tárgyalásával azt kíván­tuk elérni, hogy tisztázódja­nak a ma kuszának látszó hatáskörök is. Négy tárca, a belügy, a pénzügy, a földmű­velésügy és a környezetvéde­lem-területfejlesztés is ren­delkezik hatáskörrel a fej­lesztésék terén, ugyanakkor mindenütt csaik azt látjuk, hogy nem adják fel a kegyes pénzosztó szerepüket, ma­radnák az egyedi támoga­tások rendszerénél. A mos­tani döntésnél azt kellett belátnunk, hogy a kormány presztízskérdésnek tartja: amíg maga nem készít el egy tervet, addig más ne fi­gyelmeztesse annak szüksé­gességére ! Krecz Tibor Napjaink agrárkérdései A sajóvelezdi szocialisták szervezete Napjaink agrár­kérdései címmel rendezett lakossági fórumot a helyi művelődési otthonban. Nacsa János, meghívott vendég, az MSZP Országos Agrártago­zatának vezetője, a gödöllői Agrártudományi Egyetem adjunktusa, a termelőszövet­kezetek súlyos anyagi gond­jairól szólt és arról, hogy problémát lát a Nyugat- Európa felé irányuló élelmi­szer-kereskedelem terén is: az anyagi nehézségek ellené­re mielőbb meg kell terem­teni a versenyképes piaci termelés egyik létfeltételét, a színvonalas műszaki gép­parkot. A felvetett lakossá­gi kérdésekből jól körvona- lazhatóan kirajzolódott a vidéken élő emberek létbi­zonytalansága. Félő, hogy a szövetkezetekből előbb-utóbb kiválnak a hozzáértők. Nacsa János kiemelkedő fontossá­gúnak tartja, hogy a megle­vő tartalékot itőketermelő erővé kell váltani, ezt pe­dig a falvak csak a saját belső békéjük megtartásá­val tehetik meg. Az átme­neti időszak megszervezésé­nek éppen a szövetkezés az egyik alappillére, hiszen a jól összefogott mezőgazda- sági tevékenység nem egy­szerűen munka, hanem élet­mód. Fák dz életért Budapest (ISB) Az észak-amerikai puebló kultúra egyik napról a másikra pusztult el. S e tizenharmadik századi tragédia azért következett be, mert az indiánok felélték saját tartalékaikat: kiirtották a hatalmas vörösfenyőerdőket; s ezért a terület hama­rosan elsivatagosodott. E történetet szerdán délelőtt, a Magyar Tudományos Akadémia és a Földművelésügyi Minisztérium szerve­zésében tartott élelmezési- világnap alkal­mából elevenítették fel u szakemberek. S megemlékeztek arról, hogy az ENSZ kere­tén belül, évekkel ezelőtt, október 16-án alakult meg a FAO, a világ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete. A szervezet eb­ben az esztendőben a erdőkkel kapcsolatos problémákkal kiemelten foglalkozik. Ezért is választották az idei világnap mottójául: „Fák az életért”. Az indiánok által elindított folyamat azonban sohasem állt meg: a világ jelenle­gi 4 milliáird hektárnyi erdeje évente 17 millió hektárral csökken, s ennek elsődle­ges oka az, hogy a fejlődő országokban, pél­dául Brazíliában, iszonyatos gyorsasággal irtják az őserdőit. A robbanásszerűen szapo­rodó népességnek ugyanis élelemre és tüze­lőre van szüksége, ezért termőterületté és legelőkké változtatják a zöldellő erdőket. A pusztulásnak azonban ezzel még nincs vége, s a rablógazdálkodásból 'további ká­rok származnak: kizsigerelt termőföld ha­marosan kiszárad, így szavannásodni, majd sivatagosodni kezd, ezért felhagynak a mű­velésével, s ismét erdőt irtanak. Szudán­ban például évente három kilométernyit „halad” előre a sivatag. E pusztításnak — valószínűleg hamarosan — katasztrofális következményei lesznek, különösen akkor, ha nem sikerül megállí­tani a széndioxid és • az egyéb mérges gá­zok levegőbe kerülésének a növekedését. Ha ezen a területen semmi sem változik, az éghajlatkutatók szerint ötven éven belül — az üvegházhatás miatt — 1,5—5 Celsius- fokkal emelkedik a földi hőmérséklet. Ol­vadni kezd a Déli- és az Északi-sark, emel­kedni kezd a tengerek szintje, s egyre ke­vesebb csapadék hull. A globális klíma- változás megakadályozása csak egyfélekép­pen lehetséges: meg kell törni a széndi­oxid-kibocsátás növekedési ütemét, véget kell vetni az erdőkkel való rablógazdálko­dásnak, s ugyanakkor 200 millió hektárnyi új erdőt kell telepíteni. S pótolni kell azo­kat az erdőket is, amelyek a napjaink Szovjetuniójában pusztulnak el az erdőtü­zek következtében. Ügy tűnik, korunk embere ma már vilá­gosan látja, egészsége szoros összefüggésben Pusztulnak is ... (F. L.) van a természettel, s különösen az erdők­kel. Magyarország e tekintetben viszonylag jól áll, hiszen a második világháború óta 500 ezer hektárnyi erdőt telepítettek ha­zánkban, s így ma az összes területünk — ez durván tízmillió hektárra tehető —, 18 százalékán élnek fák. A szakemberek vé­leménye szerint azonban nem szabad elé­gedettnek lennünk. A gazdasági számítá­sok — figyelembe véve a lakosság nagysá­gát —, ugyanis azt mutatják, hogy ma 2,5 millió hektárnyi erdőnek kellene lennie ha­zánkban. Ám még ekkor is csak a II. Jó- zsef-korabeli szintet érnénk el. S bár mennyiségi rablógazdálkodás ma nem folyik nálunk, mégis vannak komoly problémák. Ezek abból adódnak, hogy a hazai erdők jó része is beteg: a környezet- szennyezés a fákat sem kíméli. S jóllehet, az ökológiai tűrőképesség határára még nem érkeztek el az erdeink, nagy erőfeszí­téseket kell tennünk, hogy ez ne is követ­kezzen be. Éppen ezért a magyar szakem­berek osztrák és német kollégáikkal dolgoz­nak azon, hogy országaikban megmentsék a fákat. R. S. Ilj kormány? Sitolojan kijelölt román miniszterelnök tegnap a sze­nátus és a Iképviselőház együttes ülésén a parlament elé terjesztette kormányának névsorát. A Stolojan-.klabi- •net negyven év óta az első valódi koalíciós kormány, a célul kitűzött nemzeti egy- ségikormánytól azonban messze elmarad. A .kényelmes parlamenti többséggel rendelkező és a kulcstárcáikat az új kabinet­ben is megőrző Nemzeti Megmentési Front mellett még három párt vesz részt az új kormányban. A régi kormányból heten maradnak az új kormány­ban, közülük hatan megőrzik tárcájukat is. Miután a képviselőház nagy szótöbbséggel jóvá­hagyta az új kormány ösz- szetéteiét, a szenátus várat­lanul elutasított két minisz­teri jelölést, így a kormány teljes összetételének jóvá­hagyása egyelőre várat ma­gára. (MTI) Tizenöten a padlón? A megye ipari szövetkezeteinek érdekképviseleti szerve, a Kiszöv elnöksége ülésezett tegnap Miskolcon, Fehér Mik­lós vezetésével. Az elnökségi tagok, akik maguk is aktív szövetkezeti elnökök, ezúttal négy témát tűztek napirendre. A négyből mégis egy akadt, amelyre egy egész délelőttöt szántak. Nem véletlenül, hiszen nemcsak magáról az érdek- védelemről döntöttek, hanem emberi sorsokról is. Mint az elnöki előterjesztésből kiderült, a megye ipari szövetkezetei, amelyek eddig jól prosperáltak, szintén válsá­gos helyzetben vannak. Az érdekvédelemhez tartozó, több mint ötven gazdálkodó szerv közül 15 szinte biztos, hogy „padlóra kerül", de még az évből hátralevő negyedév is sokak sorsát rossz irányba viheti. Nagy kérdés, mit tehet ebben a helyzetben a Kiszöv 12 tagú apparátusa? Az el­nökség tagjai szerint a jelen bolond piaci körülményei sze­rint tanácsot egyiküknek sem lehet adni, viszont az biztos: szükség van az érdekvédelemre. Csak más formában, mint eddig, operatívabban és hatékonyabban. Az lenne a cél­szerű — fogalmazták meg többen —, hogy menedzseriroda- jelleggel lássák el ezt a munkát. S ami fontos: a lehető legolcsóbban, hiszen mind kevesebb szövetkezet képes meg­fizetni az érdekvédelmi tagságot. Hosszas töprengés után, több változat mérlegelése végén, az elnökség úgy döntött, azt a variációt tartja a legjobb­nak, amely szerint felére csökkentik a Csabai kapui szék­házban dolgozók számát, s szerződéssel alkalmaznak egy pénzügyi-jogi szaktanácsadót. Az elbocsátásokat a Kiszöv elnöke és titkára határozza el, a már említett mértéknek megfelelően. m. sz. is. Határszigorítások - kedvező eredménnyel Budapest (ISB). — Az 1991. október 4-én beveze­tett határszigorítási intézke­dések eddigi tapasztalatairól tartottak sajtótájékoztatót szerdán a Belügyminisztéri­umban. A minisztérium, a rendőrség, a határőrség, va­lamint a vám- és pénzügy- őrség illetékesei pozitív eredményekről számolhattak be az újságíróknak. Elmondták, hogy a szigo­rító intézkedések alapját képező törvényerejű rende­let nem újkeletű, közel 10 évvel ezelőtt született, most csak igyekeznek fokozottab­ban érvényt szerezni a ben­ne foglaltaknak. Az első 12 napban 103 ezer 175 beutaz­ni szándékozót fordítottak vissza a magyar határoktól, döntő többségüket — mint­egy 90 százalékukat — a valutával kapcsolatos szabá­lyok be nem tartása miatt. Ezek a külföldi állampolgá­rok a tapasztalatok szerint általában illegális kereske­delmi céllal igyekeztek ha­zánkba. Azok az utasok — 37 or­szág állampolgárai —, akik­től a magyar hatóságok megtagadták a belépési en­gedélyt, általában tudomásul vették a visszautasítást, nyílt ellenszegülésre sehol sem került sor. Záhonyban egy alkalommal a szovjet konzul segítségét kérték az intézkedés megértetéséhez. A szigorító intézkedések alapvetően önvédelmi jelle­gűek — hangoztatták az il­letékesek. Valamennyi euró­pai állam jogrendjében is­mertek, bizonyos értelemben helyettesítik a vízumkény­szert, lehetőséget adnak a nemkívánatos külföldiek tá­voltartására. Ugyanakkor nem akadályozzák a tisztes­séges utasforgalmat, s nem állítanak korlátokat a kül­földi magyarsággal fennálló kapcsolatokban. Bevezetésükre a külföldi­ek által elkövetett bűncse­lekmények számának jelen­tős növekedése miatt is szükség volt. „Legnépsze­rűbb” bűnelkövetések: az ember-, a fegyver-, a kábí­tószercsempészet, a tiltott valutakereskedelem, illetve a gépjárműlopás. A hazánk­ban „dolgozó” román bű­nözők a zsebtolvajlásra spe­cializálódtak, míg az oro­szok az illegális kereskede­lemben, illetve az úgyneve­zett „védelmi pénzek” be­hajtásában jeleskednek. A szovjet „művészek” közvetí­tése Magyarországra a „leg­ősibb ipar” utánpótlását je­lenti. állami szervezet és jogalkotás Privatizálják a sörgyárat Belgák kapják? A Napi Világgazdaság cí­mű lap az APA osztrák hírügynökségre hivatkozva azt írja: Várhatóan hamaro­san véget ér a Borsodi Sör­gyár privaitizáoiójával kap­csolatos tárgyalássorozat. A bocsi gyár magánkézbe adását a Bank Austria szer­vezi, s a hírek szerint az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa szabad utat adott annak a tervnek, amely szerint a Borsodi Sörgyárban többségi része­sedést szerez a belga In- terbreu sörgyár. Kiszivár­gott értesülésekre hivatkoz­va az APA úgy fogalmaz: a belgák még nem lehetnek teljesen biztosak az üzlet­ben. Állítólag az AVU ille­tékesei a pályázóknak át­adott privatizációs keretfel­tételek alapján még mindig részletes tárgyalásban van­nak az ajánlattevőkkel, s a magyar sörpiac más cégei is komolyan érdeklődnek a borsodi gyár iránt. A hír- ügynökség jelentése szerint másik két pályázónak is le­hetnek esélyei. Egyébként a Bocsi Sör­gyár az idén alakult át rész­vénytársasággá, alaptőkéje 1,8 milliárd forint, és teljes egészében magyar tulajdon­ban van. A külföldi partner a tervek szerint 51 százalé­kos részesedést szerezne a cégnek. Neves jogtudósok, alkot­mányjogászok, valamint az államhatalmi szervek képvi- lőinek részvételével tudomá­nyos kerekasztal-beszélgetés színhelye volt tegnap, ok­tóber 16-án, Miskolcon az akadémiai bizottság székhá­za. A Magyar Tudományos Akadémia városi bizottsága és a Miskolci Egyetem jogi tanszéke alkotmányjogi cso­portjának kezdeményezésére arról esett szó — a különbö­ző vélemények ütköztetésé­vel —, hogy a rendszervál­tás után szükség vian-e Ma­gyarországon egy új jogal­kotási törvényre. Amint azt bevezetéskép­pen dr. Holló András egye­temi docens, az Alkotmány- bíróság főtitkára hangsú­lyozta: a jelenlevők többsé­ge jó ideje részt vett az al­kotmányjogi kérdések vitá­jában, s annak iedjén öröm­mel üdvözölte az ominózus 1987 Hl-es törvényt, mely nagymértékben hozzájárult a rendszerváltás előkészítésé­hez. E törvény mára rész­Jcruzsálem — Tegnap es­te Jeruzsálembe érkezett Bőd Péter Ákos ipari és ke­reskedelmi miniszter. Ven­déglátóival a kétoldalú tu­rizmus és kereskedelem fej­lesztéséről tárgyal. Hatnapos hivatalos látoga­tásán a magyar miniszter ellátogat az izraeli repülő- gépipar fellegvárába, az Is­raeli Aircraft Industries re­pülőgépgyártó vállalathoz, valamint a legmodernebb műszaki színvonalat képvi­selő Tadiran céghez. A programban szerepel a Technológia ’91 című kiállí­ben elavult, s a kormány feladata, hogy — az alkot­mány előírása szerint — megteremtse a jogalkotás új, korszerű törvényét. Vitaindító előadást dr. Sáiri János, az ELTE do­cense tartott, s azt elemez­te: a hatalommegosztás kap­csán át kell-e alakítani, új alapokra kell-e helyezni a jelenleg érvényben levő jog­alkotási rendszert. Élénk és rendkívül sokoldalúan elem­ző vita alakult ki, melynek során olyan neves szakértők mondották el véleményüket, mint Ádám Antal és Schmidt Péter professzor — mind­ketten alkotmánybírák —, vagy mint Kukorelli István alkotmányjogász. A kerek- asztal-konferencia végén az Igazságügyi Minisztérium képviselője annak a vélemé­nyének adott bangót: a tör­vény előkészítéséhez ilyen jellegű megbeszélésekre szükség van, hiszen vala­mennyi részkérdésről elmon­dották véleményüket a szak­értők. tás és más ipari nagyválla­latok megtekintése is. A látogatás befejeztével Gideon Patt izraeli idegen- forgalmi miniszterrel várha­tóan emlékeztetőt írnak alá a kétoldalú turizmus növe­léséről. Brüsszel — Tegnap dél­előtt az Európai Közösségek Bizottságának brüsszeli székhelyén folytatódtak a tárgyalások Magyarország közös piaci társulásáról. A magyar küldöttséget Juhász Endre, a közösségét Pabío Benavides igazgató vezeti. (MTI) HÍREK — RÖVIDEN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents