Észak-Magyarország, 1991. október (47. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-17 / 244. szám
1991. október 17., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Önkormányzati fórum Sikertörténetek Folytatódik a spórolás HARSÁNY Nem is olyan régen még az iskolaigazgató és a tanácselnök tettlegességig menő vitáiról, acsarkodásairól volt hírhedt. Most teljesen új vezetés állt fel, más lett a polgármester, ettől a tanévtől pedig az igazgató is. Mégsem lett volna furcsa, ha a 2 millió 300 ezer forint adósságot örökölt új helyi hatalom nem lelkesedik túlzottan az elég tetemes összeget igénylő költségvetési intézményért. Tavaly októbertől már nem is tudták volna miből fedezni az iskola működtetését, ám mindenhonnan kértek, ahol csak lehetett. Év végére kaptak másfél milliót, amiből 800 ezer mór el sem jutott hozzájuk: levette a számláról az OTP az adósságok miatt. Ahogy Koczka Józsefné dr., a falu jegyzője meg is jegyezte: ebben az évben még folytatni kell a spórolást. De nem az iskolán, a gyerekeken. Ezért pályázatokat kezdtek írni. Saját pénzből, egy kis üzleti szellemmel és a Mecénás Alap támogatásával 7 új számítógépet és egy nyomtatót szereztek be. A nevelési segélyezésre lehet fordítani „azt a 609 ezer forintot, amit szintén pályázaton nyertek — amellé a 655 ezer mellé, amit az önkormányzat különített el erre a célra. Így kaphatta mind a 215 általános iskolás ingyen a tankönyveket, ebből térítik vissza a szülőknek egy füzetcsomag árát, ennek segítségével kapott az idén a megszokottnál több gyerek rendkívüli nevelési segélyt. Hamarosan be tudnak szerezni minden tankönyvet, kialakul a végső összeg, és ennek tudatában már dönthetnek. hogy valóban képesek-e rászorultsági alapon tovább támogatni a tanulókat. És emellett még ott van az étkezési díjak átvállalása — természetesen nem mindenkitől és nem az egészet, de így is komoly összeget jelent ez a település költségvetésében. Mindehhez persze az is kellett, hogy ehhez az iskola is megfelelő módon álljon hozzá. Kátai Gábor, az új igazgató az iskolában eltöltött alig_ két hónap után még felelőtlenségnek tartana bármilyen hangzatos nyilatkozatot, azt azonban már biztosan látja, hogy nemcsak magasan kvalifikált, de ötletdús is a tantestület. Az ötletek megvalósítása nagy munka, de ezzel nem fontos mindig az önkormányzatot terhelni, hiszen annak csak egyik feladata az oktatás támogatása. Egy kész tervhez pedig sok helyen találhatnak segítő kezeket. SZIRMABESENYŐ Sznagyikné Bártfai Sarolta 17 évig volt igazgatóhelyettes a szirmabesenyői általános iskolában, igazgató azonban csalk ez évtől. Fedor Vince, a polgármester, már régebben szolgálja a települést, ő volt a tanácselnök is. Korábban ugyan kicsit megkeseredtek a pedagógusok, mert míg a miskolciak kaptak fizetésemelést, ők nem. Idén januárban azonban egy szó nélkül megadták neikiik a harminc százalékot, és — bár az alapbér még mindig 400—500 forinttal kevesebb a miskolciakénál — a pótlékkal magasabbak, mint a szomszédos nagyvárosban. Az, hogy iskolán kívüli területeken magasabb bért tudnak kínálni, és ezért hiányzik egy matematika— fizika szakos tanáruk, az nem az önkormányzat hibája. Náluk a máshol oly sokat ostorozott Gamesz felfrissítve, beb út orozva, a dekorációs lécekkel együtt, a különleges igényeket is kielégítve adta át a nyári folyamatos munka után az iskolát használóinak. Szerettek volna egy röplabdapályát. Kétszáz- ötvenezret pályázaton nyertek hozzá, az önkormányzat pedig 500 ezerig kiegészítette az összeget. A régi 10 Videoton gyártmányú számítógépet pedig végre megkaphatják az alsósok, mert a közgyűlés új, 1 millió 200 ezer forintos gépparik kiépítését hagyta jóvá. Igaz, a régi, 3—4 napos kirándulásokról már néhány éve le kellett mondaniuk, de az ön- kormányzat fizeti az óraadókat, legyen szó akár a számítástechnika magas szintű elsajátításáról, a néptáncról vagy dzsesszbalettról. És itt is ingyen kapta mind a 470 gyerek a tankönyvet, többnek jutott egyszeri, beindu- lási segély és étkezési térítési kedvezmény. De az újonnan induló furulyaaktatásr hoz sem hiányzott a furulyák ára. A gond csak az volt, hogy egyedül egy pécsi boltban tudtak egyszerre 15 darabot adni... KARCSA És végül néhány sor Nagy Géza, a karcsai általános iskola igazgatójának leveléből. „Kevés ember (szülő, tanár, diák) lehetett az idén, aki ne a reá varo nehézségekre gondolt volna tanévkezdés előtt. A gondok felmerültek a karcsai általános iskolában is. S az elmúlt tanévben szerzett tapasztalatokat figyelembe véve, ott talán hatványozottabban felmerülitek. Ügy látszik azonban, hogy az önkormányzat megpróbált békességet teremteni, megpróbálta az anyagi természetű gondokat a minimumra csökkenteni. Az iskola fennállása óta ugyanis először minden karcsai iskolás ingyen kapott könyvet, füzetet, írószert. Ez napjainkban, amikor egyre több a szegény, nagy szó! iDe nem állt meg itt az önkormányzat. Szervezi egy alapítvány létrehozását is, hogy a jó képességű karcsai iskolásokat támogathassa nemcsak az általános iskolai, hanem középiskolai tanulmányaik allatt is. A község gazdasági egységei pedig felszereléseket adnak, ezzel is segítve az oktatást. S hogy a testület is jobb kedvvel kezdje az évet, minden Oktatásban dolgozó a hivatal- segédtől az igazgatóig, jelentős béremelést, s ugyancsak jelentős összegű étkezési hozzájárulást kapott.” Tisza újváros: Új címer, új zászló Üj címert és zászlót kap Tiszaújvá- ros. A pajzs alakú címer felső vörös mezejében aranyszínű főnix madár, az örök megújulás jelképe látható. A pajzs alsó részébe a Tiszaszeder- kény középkori pecsétjéből valói a hajdúk vitézségét és bátorságát idéző, ezüstszínű kardot tartó két kar került. Jelképezi a címer a Tisza és a Sajó folyót is, a fatörzsből kihajló kétágú aranylevél pedig Lorántffy Zsuzsanna jelképe. SM Tv-tornyot épít egy vállalkozó Mikrohullámú rádió- cs tv- adóvevö tornyot épít a Sárvár melletti 208 méter magas Sport- hegyen Orbán Kálmán, helyi villanyszerelő váUalkozó, aki a torony építését már meg is kezdte. Az ötletet a kissé szokatlan beruházáshoz a környék rendkívül rossz telefonhelyzete adta. A torony ugyanis egyúttal megoldaná 1G környékbeli község és Sárvár város digitális rendszerű telefoncsatlakoztatását a szombathelyi központhoz, sőt a műholdas tv-müsort is átjátszana az »Rétiyloknck. A villanyszerelő )_['sipar°s a csaknem 37 méter mag _ torony építésére a si‘rvíUk' "ntt kormányzattól kért és kapott építési engedélyt. «»»rlnt A vállalkozó simításai szerint a beruház;is 7,5 8 *J . rintba kerül, és a .tor > október végén üzembe »ehet he iyezni, ha megkapja a szukse fros pnircdélycfc®*'* ' Az Észak-Magyarország kérdez Á munkaügyi miniszter válaszol Dr. Kiss Gyula, a munkaügyi tárca vezetője a héten Miskolcon járt, átadta az Észak-magyarországi Regionális Munkaerőfejlesztési és Átképző Központot. Itt kértük meg: válaszoljon kérdéseinkre. — ön a közelmúltban 300—350 ezerre prognosztizálta a munkanélküliek számát. A legújabb statisztikai adatok szerint máris három- százezren vannak munka nélkül. IMi lesz még itt év végéig? — Tény, szeptemberben alaposan növekedett a munkanélküliek száma, egészen pontosan — a megelőző hónaphoz képesít — 22 százalékkal. Az előzetes jelzések szerint az év végéig még félszázezren kapják meg munkakönyvüket, tehát amit mondtam: összejön. Sajnos... — Hol lehet a vég? Magyarán: mennyien kerülhetnek még az utcára? — Bízom 'benne, 500 ezernél itöbb munkanélküli nem lesz az országban, ez a keresőképes lakosságnak a 10—11 százalékát jelentheti. A mélypontot számításaink szerint 1992 végére érjük el, utána, ahogy mondani szokás, csak jobb jöhet. Szerintem 6—7 százalék körül állandósulhat a munka- nélküliség ... — Vigasznak vigasz, igaz csekély, mi több, hozzátehetnénk: hol van még a jövő évi hó? A magyar gazdaság egyáltalán nem a válságból való kilábalás felé tendál. — Való igaz, a gazdaság pang, és egyáltalán nincs olyan helyzetben, hogy a munkanélkülieket egyhamar megszabadítsa állástalansá- guktól. Mi több, a privatizáció is egyelőre létszámcsökkenésekkel jár, de ez a folyamat előbb-utóbb megái Utódaik, és a munkaerő- piac is a klasszikus piac mintájára működik majd. A kereslet-kínálati szempont érvényesül... — Erre is csak annyit lehet mondani: majd. — Kérem, tudomásul kell venni, hogy egy embernek aktiv korszakában kétszer, háromszor, sőt lehet, többször is át kell magát képeznie, ha a piacon akar maradni. Egyébként nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy a magyar munkaerőpiacot rákapcsoljuk az európai munkaerőpiacra, hogy a magyar szakképzett munkás megjelenjen Németországban, Belgiumban, Írországban ... — Ahol szintén munka- nélküliséggel küzdenek .. . — Ennek ellenére hajlandóak magyar munkaerőt fogadni ... — Visszatérve erre a regionális átképzőközpontra, ahol évente kétezer-négyszáz ember szerezhet magának más képesítést: Borsod- Abaúj-Zemplén megyében 32 ezren vannak munka nélkül. A sor végén állónak igencsak várnia kell, hogy átképezhesse magát, miközben a munkanélküli-járadék folyósításának idejét is redukálták. — Nem szabad elfelejteni, ez a miskolci központ a kirendeltségekkel együtt összességében 8—10 ezer ember képzését képes felvállalni. És ez már jobban hangzik. Persze azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nem mindenki képezhető át. Különben annak, akinek a munkaügyi központokban felajánlják az átképzési lehetőséget, kötelező lesz azt elfogadni, mert egyébként szankciókat léptetnek életbe. Megvonják tőle a járadékot... (illésy) Mértéktartást mindenütt Dr. Csikász Zoltán, Dubi- csány tiszteletdíjas polgár- mestere az önkormányzat működésének egy éve után bizakodással néz a jövőbe, annak ellenére, hogy gond és probléma volt és van is bőven. Kezdődött azzal, hogy annak idején mint Putnok társközsége — ellentétben a többi hasonló településsel, akik körjegyzőséget alakítottak —, nem akartak elválni Putnoktól, ahol viszont ezt szerették volna elérni. — Sokáig húzódott az ügy — mondja a polgármester , míg végül a köztársasági megbízott határozatban biztosította e jogunkat. Addig azonban óriási feszültséget okozott, hogy nem kezelhettem pénzt, nem tudtam utalványozni, nem oszthattam szociális segélyeket sem. Egyébként a mai napig sincs társulási szerződésünk, van ugyan egy tervezet, ami ellen azonban mi kifogást emeltünk. A putnokiak ugyanis 40—45 ezer forint hozzájárulást kérnek tőlünk, mi azonban csak 15 ezret tudunk felajánlani, s ennyit is fizetünk. Mondhatni, feszült helyzet alakult ki a két település között. A jegyző nem jár ki, ügyfélfogadást nem tart. Határozatainkat megtámadják, felülvizsgálják. A szociális ügyekben is így történt. Egyedül a költségvetési kiadásunkat kezelik korrektül, de az egyéb igazgatási tevékenységek nem kerültek a helyükre. — Dubicsány egyébként sincs rózsás helyzetben, a nulláról kellett indulnunk. Nincs orvosi rendelőnk, könyvtárunk, semmilyen középületünk, ahol különböző rendezvényeket tarthatnánk. Egyedül az iskola 44 négyzetméteres helyisége áll rendelkezésünkre. Itt tartjuk a különböző ünnepségeket, lakodalmakat stb. Ide vettünk színes tévét, hifitornyot, hogy legalább valamilyen szórakozási lehetőséget biztosítsunk a fiataloknak és az időseknek egyaránt. önkormányzatunk legnagyobb erénye, hogy a lehető legkisebb kiadással oldjuk meg feladatainkat. Egy háromszor öt méteres önkormányzati „hivatalban” végezzük a munkánkat. Egy négyórás adminisztrátor segítségével magam látok el szinte mindent. Jegyzőkönyvet vezetek, előkészítem az ügyeket, végrehajtok, levelezek. Mindezt bruttó 5000 forintért, amiből tisztán 2200 forintot kapok kézhez. Minden tekintetben a mérték- tartás vezérel minket, hiszen ezt várja el tőlünk most a politikai, gazdasági helyzet. Ne anyagiaskodjunk, hozzunk áldozatot! Ezért nem veszünk fel hiteleket sem, a kísérlet évének tekintjük ezt az időszakot. A takarékosság ellenére azonban fejlődünk is, bár helyi adót nem vetettünk ki. Felújítottuk a tűzoltószertárat, a_ lakások előtt járdát építőknek pénzbeli támogatást adunk, gázcseretelepet léte. sítettünk, s rendbehoztuk a Hősök kertjét. Mindezt jórészt közös összefogással. Magam is elkötelezettje vagyok a kormánynak, vallom, hogy a bizalom és a cselekvés vihet minket előre. Remélem, hogy Putnokkal is sikerül megegyezésre jutni, s konszolidálódik a helyzet és közös úton járva jutunk eredményre. Kovács J. Ködképződés Ez esetben nem az évszakot jellemző időjárási tényezőről van észrevételem. Ehhez születésünk óta heflyel-kőzzel hozzászokhattunk, kicsit tartunk is tőle, főleg, ha úton vagyunk, ilyenkor borongássá válik hangulatunk, rossz irányba befolyásolja közérzetünket. s olykor alattomosan veszélyhelyzetet teremt. , A,z cn kiül képződésem szakmám napi gyakorlatában örvényesül, amikor is egy-egy nyilatkozónak — általában gazdasági vezetők — olyan kérdést is bátorkodom feltenni: van-c náluk munkáselbocsátás? Tudom, hogy ezzel húsbavágó témát feszegetek, s tudom, hogy ez napjaink velejárója. Hogy hány emberrel bővül az elbocsátottak névsora, hány ember iratkozik fel a tok végén kihámozható az öncélú ismérv. De vezető válogatja, hogy mindezt hogyan tudja „megetetni” a kérdezővel, az újságíróval. Legutóbb egy frissen kinevezett, fiatal igazgató — amolyan közgazdasági huszárvágással kioktatott: — Az emberek sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a létszámleépítésnek, mint amit a gazdasági egyensúly megkövetelne. A korszerű technika, a meghonosított technológia nem viseli el a „fölösleget”! — Még akkor sem, ha húsz éve csinálja azt a gyártási műveletet az illető? — kérdezek rá. — Sőt, annál rosszabb. Mert feltételezhetően már képtelen megújulni, befogadni az újat — így a válasz Szóval kitért az egyenes beszéd elöl, s úgy éreztem, ködösített. Vajh’ mit szólna ő és a családja, ha azzal kellene beállítani otthonába: holnaptól nincs munkám. elbocsátottak, mert az a gyártási fázis kiesett a technológiái műveletből, amit húsz éven keresztül csináltam. — ete —
