Észak-Magyarország, 1991. augusztus (47. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-05 / 182. szám
1991. augusztus 5., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Senkit sem kell kikerülnöm ....................................................................................................... ...................................... J ó ideje nyugdíjaséveit tölti és azon kevés nyugdíjas közé tartozik, akinek egy közszolgálatban eltöltött élet után senkit sem kell kikerülnie az utcán és őt sem kerüli ki senki sem. Ha fehér hajával, hajlott, magas termetével megjelenik a szerkesztőségi folyosón, mint barátot, kollégát köszöntik, mert évtizedeken át írt Ede- lényből eseménytudósításokat ünnepekről, történésekről. Vagy ha erre nem jutott ideje-ereje, akkor ötletekkel halmozott el bennünket. No meg a szeretetével, amelyik hasonlíthatatlan, mert teljesen lukácsjános- bácsis, csakis körülötte lehet ilyesmiben elengedetten sütkérezni. Valamiért mór a mi generációnk tagjainak is János bácsi, pedig nem is olyan nagy az az időkülönbség, ami az ő születési éve és a miénk között van. Csakhogy vannak emberek, akik már életük derekán is az idősek szelíd, óvó szere- tetét képesek árasztani környezetükben. Lukács János — tőle tudom — ma hetvenöt éves. Ahogy kimondja, mintha maga is gyorsan javítaná, kiigazítaná magát. Lehet, hogy ennyi? Lehet. Élete nyitott könyv előttünk, régi barátai előtt, mégis tud újat mondani indulásáról, pályájáról. Négygyermekes kisparaszti családban született Nyomáron, háromnegyed évszázaddal ezelőtt. Eszmélése egy kellemes emlékkel azonos: volt a községben egy Erdélyből származó tanító, aki a hazaszereíetet oltotta minden körötte élő palánta ugyanolyan erős volt a visz- szatartó vonzalom a szülői házhoz, az édesanyjához való ragaszkodás is. Mint sok kis faluból érkezőnél, nála is a tudás megszerzése kerekedett felül, ha fájdalmasan is. — Az elszakadás nekem mindig nagy töréseket jelentett, nehezen szereztem meg valahányszor a biztonságérzetet az új helyemen. A húszas évek válságában nem tanulhattam tovább, abba kellett hagynom a gimnáziumot — emlékezik. Később a katonaság után, amikor már háborús szelek fújtak Európában, nem volt könnyű az elhelyezkedés. Hangácsra hívták a körjegyzőségre írnoknak és innen indult hivatalnoki élete, ami szerintem még ma sem fejeződött be, hiszen intéznivalója ma is ezernyi akad. A városért, Edelényért, a magához hasonló nyugdíjasokért. Se szeri, se száma a feladatoknak. ahol a legnagyobb volt az érdektelenség. Egész embernek való feladat volt kimozdítani a lakosságot a fásultságból, de megérte, újabb és újabb közös akciókat sikerült nyélbeütni és ennek nyomán létesítmények születtek. Nem a semmiből, ahogy azt ma a költségmentes, teljesen társadalmi munkában épülő létesítményekre mondják. Az volt igazán valami, több a pénznél: az emberek őszinte összefogása. — ötvenhatban is együtt volt a falu, vagy majdnem együtt, mert a múlttal szembe kéllett nézni mindenkinek. Mégis ötvenhat után azok hurcoltak meg, akiktől azt a legkevésbé vártam volna. Felmondtak, négy gyermekemmel, a feleségemmel munka nélkül maradtam. Aztán az Elnöki Tanács később visszahelyezett az állásomba. A tüske így is, a mai napig megmaradt bennem. Aztán hiába marasztaltak, egy újabb hívás erősebb volt, Edelénybe mentem, adminisztratív vezető? ként dolgoztam tovább, egyidejűleg községi vb-titkár is voltam. Üjabb jelentős kihívások, újabb nekigyürkő- zések következtek, új munkahelyeket hoztunk létre, rendbetettük a település központjában csúfoskodó haszontalan mocsaras területet, de hát mindet még felsorolni is lehetetlen. öt évig családnevelőként szorgoskodott a helyi cigányság körében, amiért sokan fehér vajdának is hívták. (Cigány önkormányzatot hozott létre!) Nem volt anyák napja, madarak és fák napja nélküle, szervezői munkája nélkül. leikébe. De oltott gyümölcsfát és rózsát is, a maga módján folyamatosan gazdagította környezetét. Igazi néptanítóként tevékenykedett, akinek semmi sem volt mindegy. Ajánlotta a szülőknek, ezt a János gyereket nem szabad hagyni elkallódni. Patak vonzása óriási erővel hatott rá, de majdnem — Az apám előre figyelmeztetett, a hivatal másokért van, a közért, csak akkor vállaljam, ha én is ezt látom magam előtt, ha szolgálni akarok. Eger következett, az utolsó jegyzői tanfolyam és 1949-től már Szi- halomban várt a szolgálati helyem. Abban a községben, ahol a legrosszabb választási eredmények születtek, — Szoktál-e igazán jókat sétálni a szeretett Edelény utcáin? — Nem, arra eddig még nem értem ró — válaszolja huncut mosollyal a szemében. Így van ezzel a jó közhivatalnok, aki úgy érzi, a szolgálat igazából sohasem telik le. Nagy József Fotó: Laczó József mm mm m* mJm mmhémm. ■ z ember csak csodálkozik mostanában, milyen sokan álltak ellen az elmúlt esztendőkben, amelyekben magától értetődően, valamilyen formában, minden ellenálló rettentő üldöztetést szenvedett. Számos ellenállót üldözött a hatalom egyetemekre, különféle, általuk egyáltalán nem óhajtott vezető pozíciókba, mondjuk igazgatói, főigazgatói székekbe. Egyesekét milliós magánvállalkozások tulajdonlásával sújtott, s rózsadombi villákba üldözött, másakhoz pedig oly módon vall irgalmatlan, hagy különféle díjak, kitüntetések átvételére kényszeri* tett. és most itt vannak nekünk ezek a szerencsétlen emberek. Honfitársaim! Magyaroki És nemmagyarok, javaslom, hogy kellőképpen essen meg rajtuk a szivünk, mert lessenek csak elképzelni, mily szívás küzdelem, kitartás szükségeltetik ahhoz, hogy ily terms múlttal megtalálják helyüket az áj konstrukcióban. Nehéz lész az Ő küzdelmük, és altárt egészen addig, amíg megteremtődik az ellenállói múlt áj mítosza, amely bizonyára kellőképpen keresztény lesz majd és nemzeti. A követelményeknek meglelelö mítosz napjainkban formáládik, s mint a mítoszok általában, történések, események apró mozaikjaiból rakódik össze, mignem egységes, oszthatatlan, a nagyközönség által Is fogyasztható, emészthető egésszé alakút. A mitoszteremtés egyik mozaikjára északi iparvárosunkban teltünk rá, s bízvást állíthatjuk, hogy eme mozaik minden más mozaikot felülmúl, minden mozaikok legjobbika, s azok, akik az új mítosz megteremtésében mostanság fáradoznak, nagyszerűen hasznosíthatják a mozaikok eme csúesteljesitmé- nyét. . íme: megyénknek eme városában sok-sok éve ott él, éldegél egy szobrászművész, akit a rettentő pártállam telepített le és halmozott el mindenféle földi javakkal, megrendelésekkel, szerződésekkel, juttatásokkal, kebel* ^ölelésekkel, mely öleléseket telkesen viszonozta is az Isten-áldotto férfiú, s két keze munkájának gyümölcsét a város több pontján is megtalálhatja, megszemlélheti a jámbor látogató. Egyszóval, ez a művész lelkes volt, lobogott, mint az ünnepi zászló. Es ez o lobogás sokáig tartott, egészen addig, amíg új szelek fútta, áj zászlók lobogoso vette kezdetét. , * jlBill Talpra, fiúk! - mondó a művész és a városlakók legnagyobb bámulatára nemcsak vinni, de fújni is kezdte az új zászlót, a politika mezejére lépve, 6 lett az új nogyport legnagyobb városi fölúvója, a múlt lánglelku öStoroiója, ni igazság bajnoka, és minden egyéb, ahogy tetszik. ^|§ Am bármily harsányan, és erősen is fú a városi főfúvó, akadnak azért, okik alkalomadtán megkérdezik tőle: No, de művészkéntl És a múlt, az nem kényelmetlen kissé? Azt végképp el kell törölni? F» arátaim. Ne gondolják, hogy a művész fj e jámbor szemrehányásokra egy kissé MlflP is zavarba jönne. Tökösebb, csavarosabb fiú ö annál, és et nem vicc, hisz’rendszerint így válaszol: Én azzal álltam ellent nekik, hogy nagy pénzeket vágtam le róluk ... Pékek munka közben. Fotó: Krizsovenszky Krisztina Korteskedni ■ emberséggel és tisztességgel Ezerkilencszáznegyvenöt óta tizenkét általános ország- gyűlési képviselői, kilenc általános. tanácstagi és nagyon sok időközi választás előkészítésében, irányításában vettem részt. Jelölt és megválasztott is voltam. 1939-ben érettségi bizonyítvánnyal nem volt választójogom, mert még nem voltam nagykorú, azaz huszonnégy éves. Budapesten éltem ez időben, és elmentem minden induló párt gyűlésére. Az idősektől Bogácson, vasárnap délutánonként hallottam a kortes- kedésekről. Ilyenformán van tapasztalatom és összehasonlítási alapom is. Olvasva és hallgatva a megyénkben szerencsi (lies) országgyűlési képviselői választókerületben folyó korteskedésről szóló tudósításokat — közbeszólásra kényszerülök. 1990 márciusában örültem annak az emelkedett szellemnek, amely Németh Miklós, mint nemzeti politikus iránt megnyilvánult, ő becsülettel ellátta képviselői kötelességét. Nagyszerűen összekapcsolta a To- kaj-hegyaljai Egyesület elnöki tisztével és a szülőföld szeretetével, segítésével. Németh Miklósnak is voltak ízetlenkedő ellenfelei, ám a választópolgárok emelkedet- itebb gondolkodással és állampolgári felelősséggel nyilvánítottak véleményt. A mostani választási küzdelemben két képviselőjelölt megnyilvánulása az, ami szólásra késztet. Dr. Utasi Istvánnak az Észak-Magyar- országban megjelent (’91. július 22.) sajtótájékoztatójából idézek: „ ... Megengedhetetlennek tartja, hogy a választási küzdelemben bárki felhasználja a beosztásából fakadó lehetőségeit, sértve ezzel az esélyegyenlőséget. A jelölt konkrétan Kupa Mihály pénzügyminiszterségére, az ezzel természetesen együttjaró több szereplési lehetőségre utalt, valamint arra, hogy a különböző vallásfelekezetek papjai a templomban prédikálva szólították fel a híveiket a KDNP jelöltjének támogatására.” Dr. Egeli Zsolt (Észak- Magyarország, július 27.) sajtótájékoztatóján kiosztották azt a levelet, amelyet Kupa Mihály pénzügyminiszternek, a választókerületben induló másik jelöltnek küldtek: „ön mint bejegyzett képviselőjelölt pénzügyminiszteri funkcióját és a televízió nyilvánosságát kihasználva különféle ígéretet tesz.” A tévé híradójában láttam dr. Egeli Zsolt fényképét és a műsorvezető a szerencsi gazdanapon elhangzott ígéretről — Tokaj-Hegyalja segítéséről — beszélt. 1991. június 19- én ott voltam Szerencsen, a Tokaj-hegyaljai Egyesület, az IKR, és a szerencsi tsz által szervezett gazdanapon, amelyről az Észak-Magyar- ország másnap az első oldalon, fényképes tudósítást közölt. összehasonlítva az általam készített feljegyzéssel megállapítom, hogy az Észak-Magyarország jól tudósított. „Az agrártermelés helyzetét értékelve Kupa Mihály kijelentette: Nem szégyellem kimondani, Magyarország parasztország. Mindenki valahol a földhöz, a föld szagához, a föld ízéhez kötődik, akár panelházban él városon, akár családi házban egy ilyen szép tájon, mint Tokaj-Hegyalja. A magyar mezőgazdaság nélkül nem lehet kihúzni ezt az országot a csődből. Remélem, végre elfogadhatóan rendeződnek a tulajdonviszonyok. Remélhetőleg úgy, hogy aki akarja, csinálja a magáét, aki viszont szövetkezni akar, az szövetkezhet. Nem lehet ebben a kérdésben sem megkötni az emberek kezét. S emellett egy olyan mezőgazdasági, pénzügyi rendszert akarunk működtetni, amely biztonságossá teszi az agrártermelést.” A feljegyzéseimből közlöm a befejezést: „A mező- gazdaság fejlesztésére félre van téve a pénz, de sztrájkra nincs.’’ Nagy taps fogadta ezt a bejelentést. „Az idő gyönyörű, érezzük jól magunkat!” — fejezte be rövid, tömör beszédét Kupa Mihály pénzügyminiszter. A gazdanapon nem hangzott el, hogy ő képviselőjelölt. Dr. Utasi Istvánnal sokan egyetértenek abban, amit a templomi korteskedésről nyilatkozott. 1990 márciusában a pácini templom kapuján láttam a KDNP plakátját. Az MDF Boldván egyházi intézményben szervezte meg a helyi szervezetét. Dr. Surján László népjóléti miniszter programjában miselátogatás és búcsúlátogatás is szerepelt. Kérem, mellőzzék az állami címernek, a feszületnek és a Bibliának politikai gyűléseken való kitételét, mert ezek nem dekorációs tárgyak. Döbbentem hallottam és olvastam a hírt, hogy Kupa Mihály pénzügyminisztert és képviselőjelöltet megfenyegették, és így kormányőrök vigyázzák személyi biztonságát. Félreértés ne essék, nem a két idézett képviselőjelölt ellen beszélek, hanem a módszerek ellen. Sajnos, tapasztaljuk, egyre szélesebb körben az amerikanizálódást. Én nagyon sajnálom, hogy Németh Miklós mellett nem nevelődött ki egy valóban nemzeti politikus a Hegyalján, hogy józan és olykor humoros korteskedés mellett, a választópolgárok a maguk javára, felelősséggel döntsenek. Hegyi Imre Megyaszón, a művelődési házban 1391. aug. 6—11-lg szőnyegek, valamint egyes bútorok 10-20% SZÁZALÉK ENGEDMÉNNYEL Nyitva: mindennap 9—18 óráig OTP-hitelügyintézés Takarékszövetkezetnél 100 000 Ft-ig előleg-befizetési vásárlási lehetőség! VÁRJA ÖNT A ROYAL BÚTORÁRUHÁZ
