Észak-Magyarország, 1991. augusztus (47. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-18 / 194. szám

MM« ír Ősszel módosul az Alkotmánybíróság hatásköre Serfőző Simon versei Vissza Kitámasziani, ami megdűlt, a sarkából kibillent. A magasba csillagot, napot, helyére tenni mindent Célhoz igazítani irányt, emberhez a világot. Értelmét visszaadni tettnek, repülésnek a távot. Nincs miért Szememet új tekintetekkel ismertetem össze, szembe nézhet velük, nincs miért lesütnöm a földre. Bárki kézfogásának kezem is bemutatkozhat. Nem kell szégyenkezzen, tettei mind mellette szólnak. Fölmagasodni Tájaink önzőire, földtől a csúcsukig fölérö jegenyékre, órájuk nézek én fel. Helyünket megállni a példát ők mutatják. Ne alacsonyodnánk le a törpeséghez, tölmagasodni, lélekben felnőni hozzájuk kellene: földtől a legfelső gallyukig fölérő jegenyékhez. Budapest (ISB). Augusz­tus 21-én, a nyári szünet befejeztével teljes ülés ke­retében ismét munkához lát az Alkotmánybíróság. A tesütlet előtt fekvő ügyek száma azt a képet vetíti előre, mely a parlamentet jellemzi: állandósult Idő­zavar, sokasodó feladatok, egyre fokozottabb nyomás a közvélemény oldaláról. Valóban ez következik be? Munkatársunk Holló And­rással, az Alkotmánybíró­ság főtitkárával beszélge­tett. — Milyen ügyek várnak feldolgozásra, milyen elvek alapján rangsorolják azo­kat? — Közel háromszáz in­dítvány vár értékelésre az Alkotmánybíróság műhe­lyében. A kezdeti üléseken kevésbé nagy horderejű ügyekben születik döntés, de ugyanakkor megkezdjük a hangsúlyosabb ügyek elő­készítését. Az elsők között döntünk a honvédelmi mi­niszter beadványáról, amelyben a miniszter úr a hadseregirányítás alkot­mányos szabályainak értel­mezését kérte, továbbá az igazságügyi miniszter be­adványáról, mely a köztár­sasági elnök személyi sért­hetetlensége tárgyában kért értelmezést. Ismert, hogy döntenünk kell a szakszer­vezeti vagyon elszámolásá­ról szóló törvény és a kár­pótlási törvény alkotmá­nyosságáról. — Nem tart attól, hogy az Alkotmánybíróság a tör­vényhozáshoz hasonlóan lehetetlen helyzetbe kerül? Rengeteg és alig rangsorolt- ható feladattal kell hetek alatt megbirkóznia. — Ez a veszély valóban fenyeget. Az alkotmánybí­rósági eljárás csak az ál­lamfő megkeTesése esetén biztosít soronkívüliséget, minden egyéb ügyben az Alkotmánybíróság testületé fogalmazza meg ai közjogi, társadalmi elvárásokat ön­maga számára. — Nem érzi-e magát kényelmetlenül a testület, amikor a koalíció és ellen­zéke mintegy békebíróság­ként fordul az Alkotmány- bírósághoz, eleve feladva a párbeszéd lehetőségét? A frakciók mintha a törvény­hozási felelősség megosztá­sára törekednének az al- kotmávfybírák gyakori citá- I ásóval. Hol v*gy, István király 7 Himnuszok Szent Istvánról Nem volt ugyan hivata­los ünnep a leönt száza­dokban Szent István nap­ja, augusztus 20-a, de a történelem viharaiban az idegen elnyomás alatt szenvedő magyar nép fáj­dalmában, nyomorúságá­ban gyakran fordult szent királyához: „Hol vagy, Ist­ván király? Téged magyar kíván.. Száz évvel ezelőtt az 1981. évi 13. törvénycikk az évszázados népi hagyo­mányt nemzeti ünneppé rendelte, 1990-ben pedig az Országgyűlés állami ün­nep rangjára emelte au­gusztus 20-át. Ennek meg­felelően az idén Is felidéz­zük ezen a napon ország­építő királyunk alakját, méltatjuk államalapító bölcsességét. Középkori gesztaíróink, krónikásaink: Anonymus, Kézai Simon, Kálti Márk, Túróczi János főképp azért dicsérik Szent István or- száglásáit, mert „a királyt fenség koronáját istenii rendelésből nyerte el, aix élet igéit hirdette, és a magyarok fejét keresztvíz alá hajtotta’’. A prózai műveken, gesz- tákon, krónikákon kívül középkori vallásos irodal­munk költői szépségű lírai remekei, a latin nyelven írt himnuszok között is számos található, amelyik az Árpád-házi királyi csa­lád szentjeit: Szent Ist­vánt, Szent Imrét, Szent Lászlót, Szent Erzsébetet magasztalja. Ezeknek a himnuszoknak a szerzői ismeretlen írástudó papok, szerzetesek. A legtöbb himnusz a 14. századi Po­zsonyi misekönyvben és a pálos rendi breviáriumban maradt fenn. Ezeket a ko­lostori munka közben és étkezéskor, főképpen pedig a templomi szertartásokon, elsősorban az esztergomi székesegyházban énekelték. Ilyen megzenésített, éne­kelt sequentia szól Szent Istvánról. Az ismeretlen szerző dicsőíti a magyarok királyát, aki által a magyar nép az égből megvilágosít­va a kereszt jelét viselhe­ti, és így számára meg­nyílt az üdvösség. „Öröm­mel üld meg az ö ünnepét — hangzanak prózai for­dításban a himnikus so­mért Szent István — Nekem az az állás­pontom, hogy az Alkot­mánybíróság eddigi tény­kedésével megmaradt a maga szerepében. Jelentős törvények megalkotásakor közjogi érvelések mellett politikai csaták zajlanak, amelyek adott esetben el­lenzéki indítványban jelen­nek meg. Ahol ilyen bíró­ság működik, ott ez elke­rülhetetlen. Ne feledjük, hogy az alkotmánybírósá­gok egyik alapfeladata a politika« kisebbség jogai­nak alkotmányos alapú vé­delme; a törvényhozás ki­sebbségben maradt része al­kotmányossági revíziót kér­het. Kétségtelen, hogy ez alkalmat adhat politikai taktikázására, de ez nem je­lenti azt, hogy az Alkot­mánybíróság teljedi a köz­jogi szempontokat. — A magyar Alkotmány- bíróság esetében előbb- utóbb várható valamilyen hatáskörszűkités. A nyár­előn erről tanácskoztak a frakciók küldöttségeivel. Az államalapító Renate a mának Balogh Simon Dr. Pesti Ferenc ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ PRÉPOST. ESPERES. A MEZŐKÖVESDI JÉZUS SZIVE TEMPLOM PLÉBÁNOSA Dr. Gyulai Gábor KOZTARSASAGI MEGBÍZOTT — Tulajdonképpen nem volt megbeszélés, mert az Alkotmánybíróság elnöke nem vett részt azon. Az. el­nök úgy ítélte meg, hogy felvethető bizonyos szabá­lyok átszabása, de ell'oglad- hatatan. hogy a politikusok azonnal oppozícióba kény­szerítsék az Alkotmány- bíróságot. A szándék meg­van a változtatáshoz, döntéshozó munkával pár­huzamosan elkészült egy javaslat, az Alkotmánybíró­ságról szóló törvény módo­sítására és egy új ügyrend­re. Koncepciónk szerint a testület belső mechanizmu­sát egy szabályzat határoz­ná meg, míg az eljárás nyomonkövethetőségét biz­tosító garanciákat törvény rögzítené. A hatásköröket! illetően önkorlátozó javas­lat fogalmazódott meg. Nem lenne szerencsés min­den korlát nélkül sokáig fenntartani a törvényjavas­latok előzetes kontrolljának lehetőségét, hisz nem lehet egzakt módon meghatároz­ni, hogy mi a javaslat, vég­leges formája Ezért azt ja­vasoljuk, hogy csak az ál­lamfő és csak a kihirdetés előtt kérhessen előzetes normakotrollt. Az állam­polgárok ma jószerével korlátlan indítványozást jogköre is átalakítható. Egy év múlva 900 éve lessz annak, hogy Szent László király a szabolcsi zsinaton kötelező nemzeti ünneppé nyilvánította augusztus 20-át, Szent István ki­rály szentté avatásának napját, ami 1083. augusztus 20-án Szé­kesfehérvárott a legünnepélye sebb módon történt meg. A korabeli feljegyzések így örökítették meg: Nagyboldog- asszony nyolcadába eső vasárnap augusztus 20-a volt. Erre a nap­ra tűzték ki a székesfehérvári székesegyházban levő kökoporsó felnyitását. Előtte három napig bőjtöltek és imádkoztak az. egész országban, hogy Isten kijelentse akaratát. Már szombaton, a ve- csernye alatt két csoda történt. Szent László is jelen volt, ami­kor két béna fiú talpra állt. A koporsó felnyitásakor Szent Ist­ván király jobbját épen talál­lak. Krecz Tibor rok isteni hévtől buzdítva hir­dette és terjesztette Krisz­tus hitét egész Pannóniá­ban. A mennyországba jutva, örök koszorút visel. Kérjük Istent, hogy az ő közbenjárása által mi is odajussunk". Egy másik himnusz sze­rint az isteni gondviselés küldte Szent Istvánt „a bátor és tüzes vérű" ma­gyarok megtérítésére. Kö­nyörögnek hozzá, hogy az egekben járjon közbe a magyar népért. Halála után a nép szomorkodik jámbor királya elvesztése miatft, de az ég lakói ör­vendeznek új társuknak. Nagy dicsőség részese lett Székesfehérvár, hogy a szent király holttestét őriz­heti. „Gaude Ungar la, ör­vendj Magyarország — kezdődik a harmadik la­tin nyelvű himnusz —, di­csőítsd a te sarjadékodat és szent pártfogódat: ő nyújtotta neked az igaz hit és mennyel üdvösség világosságát. Árassza Is­ten a szent királyra a mennyország örömeit". Élete végén sokat szen­vedett Szent István. El­érzékenyítő, megható, aho­gyan Kálti Márk az 1353- ban írt krónikajában a csatákban győztes és a lá­zadók leverésében könyör­telen király mellett, a be­tegeskedő, esendő embert, elénk állítja, aki fiának, Imre hercegnek korai ha­lálába teljesen belebetege­dett. „Súlyos kórságba esett — olvashatjuk a kró­nikában —. s a régi egész­ségét soha többé nem nyerte vissza. Lábfájás is kínozta, és szomorúság gyötörte, kivált, amiért atyafiságában nem talált senkit, aki az ő halála után a keresztényi hitben tartsa meg az országot", Igv halt meg első kirá­lyunk 1038. augusztus 15- én. A székesfehérvári bazi­likában temették el, fehér márványkoporsóban. Ab­ban a templomban, ame­lyet ö alapított, s amelyet — a krónikaíró szavai szerint — „aranyoltárok- kal, kelyhekkel, színarany­ból szőtt és drágakövekkel kirakott főpapi öltözetek­kel'’ ajándékozott meg. Államalapító királyun­kat — fiával, Imre herceg­gel együtt — VII. Gergely pápa. 1083-ban az egyház szentjei sorába iktatta. Hegyi József Azóta augusztus 20-a nemzeti ünnepünk. Harmadik ezred felé közeledünk, Szent István is nz ezredfordulón élt. Ezer éves táv­latból tekintünk fel megdicsőült alakjára, a magyar keresztény­ség és államiság megalapítójára. A magyar nép 1000 éves törté­nelme folyamán — különösen a zivataros időkben — gyakran tekintett, fel Szent István alak­jára és felhangzott ajkán az ősi ének: „Hol vagy István király, téged magyar kíván!" Mit mond ma nekünk Szent István, késői magyaroknak? Mi tette Szent Istvánt naggyá? Mi­ért tudott annyira időt állót al­kotni? A felelet: mert volt jó megalapozott, mélységesen élő hite! Mostani kutatások megál­lapítják róla, hogy már gyer­mekkorában megkeresztelikedett. keresztény volt atyja, Géza fe­jedelem és anyja, Sarolta. Gyer­mekkorában nagy hatással volt rá Szent. Albert püspök, aki a bérmálás szentségében részesí­tette, és ezzel a hit bajnókává avatta az ifjú Istvánt. Miben nyilvánult meg Szent István hi­te? Imaéletében. Az imádság embere volt. Tudott, jól és elmé- lyülten imádkozni. Amikor Kop­pány ellen indult, egész éjjel imádkozott. A győzelem napján imádkozva adott hálát Istennek. Pannonhalmán mutogatják azt a kőszéket, amelyen a zsolozsmát együtt végezte a szerzetesekkel. Akkor is imában volt elmerülve, amikor a merénylő ellene akart támadni. Imádságos lelkűidé­nek legszebb bizonyítéka, ami­kor 1038. augusztus 15-én Nagy­ki az egyházat is. Esztergomban érsekséget állított fel, tíz püs­pökséget létesített és koloetoro-, kát alapított. Elrendelte, hogy minden tíz falu építsen magá­nak templomot. Felismerte, hogy a kereszténység az az eszme, mely a pogány magyarságot a civilizált Európához kapcsolja. Felismerte hogy az önálló és független Magyarország tudja megtartani e népet a Kárpát­medencében. Felismerte hogy az egynyelvű ország gyenge s a kü­lönféle tájakról jött népek kul­túrája erősíti az országot. Úgy hiszem ezek a felismeré­sek ma is időszerűek. Nem lehetséges a keresztény eszmeiség nélkül az Európával való kapcsolatot keresni. Nem lehetséges az önálló és független Magyar Köztársaság nélkül ezt a népet megtartani. Nem lehet­séges a különböző népek kien- gesztelődése nélkül új világot teremteni. A múlttal való szakítás az át­alakulás Szent István korában sem történhetett áldozatok nél­kül. Az önálló és független ma­gyar királyság az erős központi hatalom úgy születhetett meg. hogy le kellett verni Koppányt. az erdélyi Gyulát és Ajtony! Meg kellett vívni a ránk táma­dó I. Konrád német császárral, az Erdélybe betörő nomád be­senyőkkel. Ügy hiszem, az az át alakulás, ami ma országunkban történik, szintén áldozatokat kö­vetel. Természetesen nem vérál­dozatot, mert ilyen áldozatot ez a nemzet történelme során épp eleget hozott: hanem a munka, a türelem és megértés áldozatát. Arra kérem a régió minden pol­gárát, hogy új államiságunkat ebben a szellemben ünnepeljük. Dr. Mészáros István A TISZÁN INNENI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET PÜSPÖKE rét, A keresztvénség, most már a reformációt is beleértve, né­pünknek új és nemes identitást kölcsönzött, e nép talentumait gazdagon kamatoztatva. É napon azonban arra ig el vagyunk kötelezve, hogy saját nemzedékünk súlyos kérdéseire vonatkoztatva vizsgáljuk meg. mi a jelentősége a keresztyén- ség élő örökségének, Krisztus evangéliumának népünk mai életében és jövőjének alakulását illetően. Bár a történelem vizs­gálatánál nem szabad olcsó ana­lógiák alkalmazásával leegysze­rűsíteni a kérdéseket, mégis azt kell mondanunk, hogy egy új, az ezer évvel ezelőttinél veszedel­mesebb pogányság állapotában veszteglő ember találkozik ma az evangélium hívásával, melyre az egyéni döntés felelősségével kell kinek-kinek válaszolnia. A re­ménytelenség és jövőtagadás romboló lelkülete fenyegeti ma­gát az életet — a nemzet éle­iét is —. jó ideje a családi élet sem jelenti már a felüdülésnek- é.s a megújulásnak menedékét. Súlvos megkötözöttségek rabja az ember, ebből meggyőződé­sünk szerint csak Krisztus evan­géliuma által van szabadulás. Az egyházaknak meg kell újul­niuk ahhoz, hogy népünk életé­ben a megújítás szolgálatát, vé­gezzék. Népünknek meg kell újulnia a keresztyén hitben ah­hoz. hogy egy olyan identitás formálódjon szellemi arculatán, mely az, élet vonzó jeleit és a jövő reménységét tükrözi. A má­sodik évezred utolsó éveiben, augusztus 20-án öncsalás nélkül lehetetlen ezeket a kérdéseket kikerülnünk. Az igazsághoz tar­tozik. hogy ez a kérdése Európa népének is, az európaiaság fo­galmának tartalmi meghatározá­sa az élő keresztyén örökség új­ragondolását nem mellőzheti. A történelem visszakér­dez. A kérdésre pedig, ha magyarnak, kereszténynek, embernek érezzük magun­kat. válaszolni kell. Nem rakhatjuk a napokat csu­pán egymás mellé. Néha meg kell. állnunk és meg­kérdezni. mit jelent szá­munkra egy történelmi dátum. Én is megkérdeztem ma­gamtól, mit jelent, nekem Szent István ünnepe?! Vá­— Véletlennek, vagy erő­szakoknak érzi-e, hogy napjainkra mintha egyre több üzenetre bukkannánk István* király munkássá­gában? — Ez egyáltalán nem véletlen. hiszen István okos- külpolitikájával két hatalmas császárság kö­zött. békét teremtve a szomszédokkal, biztosította a megalakult állam szuve­laszom egyszerű. Nekem személyesen, míg emlékeze­temet tudom, mindig Szerit királyunk ünnepét jelen­tette. Nem alkotmány ün­nepet. nem új kenyér ün­nepét, melyekkel István! király elévülhetetlen emlé­két igyekeztek elmosni. Nekem mint magyarnak ez a nap, annak a pogány Vajknak a tiszteletét jelen­tette, aki felismerve a kor szavát, a táltosok büszke hitét megtörve, megmen­tette a magyarságot. Lehe­tővé tette számomra, hogy magyar vagyok, magyarul beszélek, magyarul gondol-1 ködöm és ha a környező nagy népek kiejtik ezt a szót ungárn, vagy vengria, tudják, hogy egv kis. sze­gény, de büszke népről van szó. Ezt köszönöm Vajknak a keresztény Istvánnak, ha — Ön, mint a jogtörté­neti tanszék vezetője, ok­tatói pályája során újra meg újra szívesen időz el első királyunk kiemelkedő jogalkotói tevékenységénél. Dr. Stipí — Ha így van. ennek az az oka, hogy I. István böl­csessége ezer év távlatából is megragadja az embert. Az állami intézmények ki­építésénél nem követett mechanikusan külföldi mintákat, holott annak ke­retei már az ö születése előtt 400 évvel is adottak voltak." Természetesen fi­gyelembe vette a nyugati tapasztalatokat, egyes meg­oldásokat adaptált is. Ha­talmi rendszerének megte­remtésénél azonban a ko­rabeli magyar valóságot vette alapul. Bölcsességét húzza alá az is, hogy nem szakított radikálisan a múlttal sem. A felhasznál­hatót átültette korszerű ál­lamába. A meglevő törzsi­nemzetiségi keretek meg­szüntetésére, de az állam- alapításhoz felhasználható közszervezeti elemek meg­őrzésére törekedett. A MISKOLC JOGTÖRTÉNETI ÉS JC TANSZÉK* renitását. Státuszreformjaí nem ötletszerűtek, egységet állami, egyházi és katonai szervezetet, továbbá eze­ket segítő jogrendet hozott létre. Elődeitől eltérően nem csupán -a központi hatalom kiépítésére töreke­dett. Felismerne: az állam központi és helyi szervei nem állhatnak szemben egymással. Vagy ismerte, vagy ösztönösen ráérzett arra, az arisztotelészi igaz­ságra. hogy „az államok olyanok, amilyenek a ré­szei . vagyis képtelenség szembelordítani a közpon­ti és a helvi szerveket. Elődeitől eltérően nem­Az intelmek nek Hányszor, de hányszor kel­lett e kérdést kiáltani...! Hányszor, de hányszor kí­vánta a magyar o királyt, a rendet megteremtőt, az or­szágot építőt, a nemzetté formálót, az alkotmányossá­got biztosítót, az Európához vezető út megépítöjét. Igen, az Európához vezető út meg* építőjét is, melyről éppen ma, napjainkban szólunk o legtöbbet. De szólhatnák ­nemesok a magunk okulás ra, hanem másokéra is — király intelmeiből sokmind egyébről, például a soknei zetiségű népek együttélés nek mikéntjéről. Ennek se szoros hasznáról. Olvoshe mindez az Alapítótól, ide tűk is lapunkban mér éve kel ezelőtt, miként tett* nyilván teszik ma is másé Mert nagyon is időszerű az intelmek, nagyon is id szerűek, — mondhatnák: őre boldogasszony napján haldokol va a Boldogságos Szűz oltalma ba ajánlotta a magyar népe Azóta a Boldogságos Szüzet magyarok Nagyasszonyának ne vezik. Szent István a tettek ember volt. Az irgalmas szeretetet gy; korolta, tudott megbocsátani, ál lapotbeli kötelességeit hűségese teljesítette. Mint uralkodó, mir király nagyon komolyan vett feladatát. Nagy tét forgott koc kán: lenni vagy nem lenni. Ez magyarázata annak, hogy sok szór nagyon keménynek kelle lennie. Szent István a ma err bérének ezt az útmutatást adj; akinek hite van, annak jövő; is van! A Szentatya látogatásá készülve ezt a szentisváni hit< élni és továbbadni, erre kész tett elő bennünket a pápalátt gatást előkészítő jelszó: Életür Krisztus! Éljük mi is a kris tusi életet Szent István hite sz< rint! így töltsük be keresztár hivatásunkat és magyarságul kát. Magyar történelmünk tanús: ga: a magyar sors, szentistvái sors. Mennyire küzdelmes vo az a 41 év, amit Szent Iství magára vállalt. 1703-ban Cse István jezsuita atya így foga mázott: Szent István olyan vo akinek élete köteles szolgálat véres verejték volt. Szent 1stv; életét és művét példázza a bi da pesti Szent István Bazilil építésének története. Az I848-. szabadságharc után a Bach-ko szak legveszélyesebb időszak ban a bécsi ka marilla 1851-bt engedélyezte a Szent István B zilika építését, mert abban es pán templomépítést látott. P dig még valami más is volt a A gúzsbakötött, szárnyaszegÉ magyar lélek élni akarása, alk tási vágya a nemzeti önállód szellemében. Még stílusban ösztönösen nem a Becsből ir nyitott, úgynevezett birodali barokkot választották, amely 1 nyegében idegen a magyar te mévszettől. Az építéshez az el kapavágást 1851. október 4-' kezdték meg. Scitovszky Jár hercegprímás alapkő-letételév'1 Iliid József tervezésével. A b zilika építése közben beteljes dett a szentisváni sors trag diája. Amint Szent Imre hal Iával Szent István műve átm netileg összeomlott. így törté a templomával is. 1868, janii 21-én a félig készült kupo óriási robajjal összedőlt ^ egész városban hallatszott a d1 börgése. A környékbeli ablaki mind porrá zúzódtak. A szór szédos iskolában a gyerek' ijedtükben a pad alá estek, városon és az országon gyás hangulat vett erőt. Kérdése* vált, hogy megépül-e valaha templom? Ybl Miklós alapjaid és terveiben építette újJ Kisebb-nagyobb megszakítás0* kai fél évszázadon át épült templom. Az egész magyar n°n zet áldozatkészsége, az egyl’:| az állam, a társadalom ad's össze köveit. Szent István példája ma buzdíson bennünket, hogy hifi gyünk és reménykedjünk a J vőben, és bízzunk Szent Ist't* és a magyarok Nagyasszof- közbenjárásában. Számomra augusztus 20-a. ál­omalapító Szent. István ünnepe. !S.Vben hivatalos állami ünnep Emikor az országgyűlés a Ma­ikat- Köztársaság nemzeti ün­nepei közül Szent István ünne­pét hivatalos állami ünneppé Nyilvánította, az államiságról Jürténő méltó megemlékezés cél- 0 vezette. A magyarság úgy lépett a tör­delem be, mint egy vándorló. Notnád pásztornép, amit törzs- 'Zövetség tartott össze. Ahhoz, ”?gy ez. a nép a Kárpát-meden- c®ben ház ára leljen, életmódját gyökeresen meg kellett váHoztat­. Szent István király rakta le az. ?*am és az egyház alapjait. Az r;*am szervezése a vármegyék ^alakításával kezdődött. Szent Nván földvárakba ültette a vár­megyék vezetőit, az ispánokat, s italában róluk nevezték el a 'úrar és a megyéket. Ö építette .Augusztus 20-án, I. István k>i- J%unk ünnepén a reformáció egyházai is hálaadással emlékez­ik meg arról a fordulatról. r*eiy a magyar nép életében a presztvénség felvételével az el­lj. ezredfordulón végbement lyhd a mai napig az egymást levető nemzedékek megújuló pudata szembenézni a kérdés­ig. mit jelent a keresztvénség. I .'t jelentenek a keresztyén ér­etek népünk életében. A vi- ^ né zet i különbségek ellenére , ban mindenki egyetért, hogy . keresztvénség felvétele népünk főjének és megmaradásának i'Iétele és egyetlen útja volt fO’ópa akkori történelmi viszo- L!’ai között. Az is gondviselés- j.'e,'ű mozzanat, hogy népünk a (O'esztyénség nyugati ágához ^lakozott, hiszen a lépés dön- en meghatározta kultúránk R ábbi fejlődését, arculatának kutasát és tájékozódását egé- a legújabb korig. Elég hu gondolunk, hogy a keresz- édség megújulási áramlata, a j,'Ormáció csak a nyugati ke- s*t.vénség területén hódított te-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents