Észak-Magyarország, 1991. augusztus (47. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-18 / 194. szám

j

___

H

oI viyy, István király 7

Az államalapító zenete a mának

Balogh Simon

PRÉPOST. ESPERES.

A MEZŐKÖVESDI JÉZUS SZÍVE TEMPLOM PLÉBÁNOSA

Dr. Pesti Ferenc

ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ

Dr. Gyulai Gábor

KOZTARSASAGI MEGBÍZOTT

*

Egy év múlva 900 éve lesz annak, hogy Szent László király a szabolcsi zsinaton kötelező nemzeti ünneppé nyilvánította augusztus 20-át, Szent István király szentté avatásának napját, ami 1083. augusztus 20-án Székesfehérvárott a legünnepélve sebb módon történt meg.

A korabeli feljegyzések így örökítették meg: Nagyboldog- asszony nyolcadába eső vasárnap augusztus 20-a volt. Erre a napra tűzték ki a székesfehérvári székesegyházban levő kőkoporsó felnyitását. Előtte három napig bőjtöltek és imádkoztak az egész országban, hogy Isten kijelentse akaratát. Már szombaton, a ve- csernye alatt két csoda történt. Szent László is jelen volt, amikor két béna fiú talpra állt. A koporsó felnyitásakor Szent István király jobbját épen találták.

Azóta augusztus 20-a nemzeti ünnepünk. Harmadik ezred felé közeledünk, Szent István is jz ezredfordulón élt. Ezer éves távlatból tekintünk fel megdicsőült alakjára, a magyar kereszténység és államiság megalapítójára. A magyar nép 1000 éves történelme folyamán — különösen a zivataros időkben — gyakran tekintett fel Szent István alakjára és felhangzott ajkán az ősi ének: „Hol vagy István király, téged magyar kíván!”

Mit mond ma nekünk Szent István, késői magyaroknak? Mi tette Szent Istvánt naggyá? Miért tudott annyira időt állót alkotni? A felelet: mert volt jó megalapozott, mélységesen élő hite! Mostani kutatások megállapítják róla, hogy már gyermekkorában megkeresztelkedett. keresztény volt atyja, Géza fejedelem és anyja, Sarolta. Gyermekkorában nagy hatással volt rá Szent. Albert püspök, aki a bérmálás szentségében részesítette, és ezzel a hit bajnokává avatta az ifjú Istvánt. Miben nyilvánult meg Szent István hite? Imaéletében. Az imádság embere volt. Tudott jól és elrné- lyülten iimádkoani. Amikor Koppány ellen indult, egész éjjel imádkozott. A győzelem napján imádkozva adott hálát Istennek. Pannonhalmán mutogatják azt a kőszéket, amelyen a zsolozsmát együtt végezte a szerzetesekkel. Akkor is imában volt elmerülve, amikor a merénylő ellene akart támadni. Imádságos lelkűidének legszebb bizonyítéka, amikor 1038. augusztus 15-én Nagyki az egyházat, is. Esztergomban érsekséget állított fel. tíz püspökséget létesített és kolostora-^, kát alapított. Elrendelte, hogy-* minden tíz falu építsen magának templomot. Felismerte, hogy a kereszténység az aZ eszme, mely a pogány magyarságot a civilizált Európához kapcsolja. Felismerte hogy az önálló és független Magyarország tudja megtartani e népet a Kárpátmedencében. Felismerte hogy az egynyelvű ország gyenge s a különféle tájakról jött népek kultúrája erősíti az országot.

Ügy hiszem ezek a felismerések ma is időszerűek.

Nem lehetséges a keresztény eszmeiség nélkül az Európával való kapcsolatot keresni. Nem lehetséges az önálló és független Magyar Köztársaság nélkül ezt a népet megtartani. Nem lehetséges a különböző népek kien- gesztelődése nélkül új világot teremteni.

A múlttal való szakítás az átalakulás Szent István korában sem történhetett áldozatok nélkül. Az önálló és független magyar királyság az erős központi hatalom úgy születhetett meg. hogy le kellett verni Koppánvt. az erdélyi Gyulát és Ajtonyt Meg kellett vívni a ránk támadó I. Konrád német császárral, az Erdélybe betörő nomád besenyőkkel. Ügy hiszem, az az át alakulás, ami ma országunkban történik, szintén áldozatokat követel. Természetesen nem véráldozatot, mert ilyen áldozatot ez a nemzet történelme során épp eleget hozott: hanem a munka, a türelem és megértés áldozatát. Arra kérem a régió minden polgárát, hogy új államiságunkat ebben a szellemben ünnepeljük.

boldogasszony napján haldokolva a Boldogságos Szűz oltalmába ajánlotta a magyar népet.; Azóta a Boldogságos Szüzet a| magyarok Nagyasszonyának ne-| vezik.

Szent István a tettek emberei volt. Az irgalmas szeretetet gyal korolta, tudott megbocsátani, ál-| Lapotbeli kötelességeit hűségesen! teljesítette. Mint uralkodó, mini király nagyon komolyan vette! feladatát. Nagy tét forgott kocj kán: lenni vagy nem lenni. Ez 4 magyarázata annak, hogy sokl szór nagyon keménynek kelleti lennie. Szent István a ma eml bérének ezt az útmutatást adja akinek hite van, annak jövőjt is van! A Szentatya látogatásári; készülve ezt a szentisváni hite'j élni és továbbadni, erre készít tett elő bennünket a pápalátoj. gatást előkészítő jelszó: Életűn^ Krisztus! Éljük mi is a krisZp lusi életet Szent István hitesze^ rint! így töltsük be keresztén! hivatásunkat és magyarságunk kát.

Magyar történelmünk tanúsál ga: a magyar sors, szentistváfli sors. Mennyire küzdelmes vök az a 41 év, amit Szent István magára vállalt. 1703-ban Csett István jezsuita atya így fogai? mázott: Szent István olyan volr akinek élete köteles szolgálat é véres verejték volt. Szent Istvá] életét és művét példázza a bu' dapesti Szent István Baziliki építésének története. Az 1848-i[ szabadságharc után a Bach-koré szak legveszélyesebb időszaki ban a bécsi kamarilla 1851-be engedélyezte a Szent István Bä zilika építését, mert abban esti pán templomépítést látott. Pf! dig még valami más is volt

A gúzsbakötött, szárnyaszeget1 magyar lélek élni akarása. alk° tási vágya a nemzeti önállósul szellemében. Még stílusban i1 ösztönösen nem a Becsből irá nyitott, úgynevezett birodalá barokkot választották, amelyik nvegében idegen a magyar telj mévszettől. Az építéshez az ellj kapavágást 1851. október 4-« kezdték meg. Seitovszky Ján1' hercegprímás alapkő-letételével Iliid .József tervezésével. A Ml zilika építése közben beteljesl dett a szentisváni sors trafF diája. Amint Szent Imre haW Iával Szent István műve átm® netileg összeomlott. így törtév a templomával is. I8G8. janM 21-én a félig készült kupo*'! óriási robajjal összedőlt, egész városban hallatszott a db börgése. A környékbeli ablaki mind porrá zúzódtak. A •szoiJ’l szédos iskolában a gyerekei ijedtükben a pad alá estek. 1 városon és az országon gyá^j hangulat vett erőt. Kérdése-Si vált, hogy megépül-e valaha 1 templom? Ybl Miklós alapjaib^ és terveiben építette újJ‘ Kisebb-nagyobb megszakításai kai fél évszázadon át épült 1 templom. Az egész magyar nCH zet áldozatkészsége, az egyh^ az állam, a társadalom adt", össze köveit.

Szent István példája ma I buzdíson bennünket, hogy hUL gyünk és reménykedjünk a vőben, é.s bízzunk Szent Istv" és a magyarok Nagy asszon közbenjárásában.

Dr. Mészáros István

A TISZÁN INNENI

REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET PÜSPÖKE

A történelem visszakérdez. A kérdésre pedig, ha magyarnak, kereszténynek, embernek érezzük magunkat. válaszolni kell. Nem rakhatjuk a napokat csupán egymás mellé. Néha meg kell állnunk és megkérdezni. mit jelent, számunkra egy történelmi dátum.

Én is megkérdeztem magamtól, mit jelent nekem Szent István ünnepe?! Válaszom egyszerű. Nekem személyesen, míg emlékezetemet tudom, mindig Szent királyunk ünnepét jelentette. Nem alkotmány ünnepet. nem új kenyér ünnepét, melyekkel István! király elévülhetetlen emlékét igyekeztek elmosni.

Nekem mint magyarnak ez a nap, annak a pogány Vajknak a tiszteletét jelentette, aki felismerve a kor szavát, a táltosok büszke hitét megtörve, megmentette a magyarságot. Lehetővé tette számomra, hogy magyar vagyok, magyarul beszélek, magyarul gondol-' ködöm és ha a környező nagy népek kiejtik ezt a szót ungárn. vagy vengria. tudják, hogy egy kis, szegény, de büszke népről van szó.

Ezt köszönöm Vajknak a keresztény Istvánnak, ha

rá gondolok, mint magyar ezen a napon. Ha pedig betérek a templomba, keresztény hitemet köszönöm neki. Azt. a hitet, mely szellemiségével átfogja Európa szivét, meghatározza sok millió ember szellemi irányát, elgondolkoztatja a közömbösöket, és tiszteletre inti a hitetleneket.

Ezt akkor Szent István valósította meg és ezzel a tettével megálljt parancsolt a német—római császárnak, mert magasra emelte a keresztet, mely abban az időben fennmaradásunk egyetlen záloga volt. Köszönöm Vajknak, Szent Istvánnak, hogy felajánlotta ha-, zánkat a Szeplőtelen Szűznek, aki hitem szerint oly sok viharban mindig vigyázott ránk. Mint keresztény, erre is gondolok ezen a napon.

A parlament, megválasztott polgára, ha Szent Istvánra gondolok. így szólok magamhoz: Vállalnom kellett! Vállalnom kellett a majdnem lehetetlent Olyan hittel, mint. ezer évvel ezelőtt vállalták elődeink, akkor is egy nagyon nehéz, és kilátástalan helyzetben.

— ön, mint a jogtörténeti tanszék vezetője, oktatói pályája során újra meg újra szívesen időz el első királyunk kiemelkedő jogalkotói tevékenységénél.

— Ha így van. ennek az az oka, hogy I. István bölcsessége ezer év távlatából is megragadja az. embert. Az állami intézmények kiépítésénél nem követett mechanikusan külföldi mintákat, holott annak keretei már az ő születése előtt 400 évvel is adottak voltak. Természetesen figyelembe vette a nyugati tapasztalatokat, egyes megoldásokat adaptált is. Hatalmi rendszerének megteremtésénél azonban a korabeli magyar valóságot vette alapul. Bölcsességét húzza alá az is, hogy nem szakított radikálisan a múlttal sem. A felhasználhatót átültette korszerű államába. A meglevő törzsi- nemzetiségi keretek megszüntetésére, de az állam- alapításhoz felhasználható közszervezeti elemek meg-' őrzésére törekedett.

— Véletlennek, vagy erőszakoknak érzi-e, hogy napjainkra mintha egyre több üzenetre bukkannánk István király munkásságában’

— Ez egyáltalán nem véletlen. hiszen István okos külpolitikájával két hatalmas császárság között, bekét teremtve a szomszédokkal, biztosította a megalakult állam szuveDr. Stipta István

A MISKOLCI EGYETEM JOGTÖRTÉNETI ÉS JOGELMÉLETI INTÉZET TANSZÉKVEZETŐJE

renitását. Státuszreformjai nem ötletszerűek. egységes állami, egyházi és katonai szervezetet, továbbá ezeket segítő jogrendet hozott létre, Elődeitől eltérően nem csupán -a központi hatalom kiépítésére törekedett. Felismerne: az állam központi és helyi szervei nem állhatnak szemben egymással. Vagy ismerte, vagy ösztönösen ráérzett arra az arisztotelészi igazságra. hogy „az államok olyanok, amilyenek a részei , vagyis képtelenség szembefordítani a központi és a helvi szerveket, Elődeitől eltérően nemAkkor is voltak pogány Koppánvok. akik megcsúfolva az elkerülhetetlen újat. hirdették a régit, a megszokottat. Elátkozták Istvánt és híveit, és győzelmük biztos tudatában áldozták fehér lovaikat isteneik oltárán. Én is büszkén hiszem, hogy most, körülvéve baráttal és ellenséggel, a történelem ha névtelenül is, de kegyes lesz hozzám. Ez ds eszembe jutott ezen a napon.

Szinte mindennap eszembe jut. Szent királyunk emléke, ha akarom, ha nem. Miért? Egyszerűen azért, mert, szentistváni vagyok, és ez a község, egyedül az országban minden jelző nélkül az O nevét viseli. Szeretném, ha politikai, gazdasági gondjainkat. — melyek okai nem másfél évre vezethetők vissza — Szent István-i és szentisváni akarattal, lendülettel rövid időn belül megoldanánk. Ünnepeljünk együtt lélekben, .gom dolatban, és abban a hitben. hogy annyi nehézség ellenére is tartogat számúnkra reményi Szenti királyunk ünnepe

csak a központi hatalom kiépítésére törekedett, nagyon fontosnak találta a helyi szervek munkáját is.

— További történelmi áthallásokat is felismer?

— Igen. I. István nem fordult szembe a/, egész társadalommal: akik reformelképzeléseit támogatták, nagyjából megtarthatták korábbi jogállásukat. Nem csupán elveket rögzített, Megteremtette egy korszerű állam alapintézményeit és biztosította működésének anyagi alapjait.

— Térjünk vissza a joghoz.

— A változás mélységét tekintve, az eddigi legjelentősebb jogi reform is István nevéhez fűződik. Tevékenységével vette kezdetét a jogi írásbeliség. A korábban általános szokásjog helyébe követhető normák léptek. Törvényei önállóak, magyar viszonyokra szabottak voltak, egyben az univerzális keresztény jogrend részét képezték, A királyi akaratot tükröző törvények nem csupán a központi hatalom érdekében születtek. Nem dinasztiális dekrétumok voltak, hanem a társadalom legégetőbb kérdéseire

Az intelmek nekünk is szólnak

‘.Augusztus 20-án. I. István ki- vjlyunk ünnepén a reformáció TO’házai is hálaadással emlékez- meg arról a fordulatról. r®ly a magyar nép életében a T?fesztyénség"' felvételével az el- tjJ, ezredfordulón végbement :|(>nd a mai napig az egymást levető nemzedékek megújuló r'ttdata szembenézni a kérdésül mit jelent a keresztyénség. ■ifit jelentenek a keresztyén érinek népünk életében. A vi- jtfSnézeti különbségek ellenére ,yban mindenki egyetért, hogy ‘..ke resztvénség felvétele népünk mijének' és megmaradásának letétele és egyetlen útja volt jif*Jrópa akkori történelmi viszo- i^ai között. Az is gondviselés- .^'■ű mozzanat, hogy népünk a ' Aesztyénség nyugati ágához i-'úlakozott. hiszen a lépés doniig1} meghatározta kultúránk

Í

^ábbi fejlődését, arculatának Okulását és tájékozódását egé- a legújabb korig. Elég ha áPa gondolunk, hogy a keresz- (,jCeHség megújulási áramlata, a formáció csak a nyugati ke- ^tyénség területén hódított tei

Hónysior, de hányszor kellett e kérdést kioltani...! Hányszor, de hányszor kívánta a magyar a királyt, a rendet megteremtőt, az országot építőt, a nemzetté formálót, az alkotmányosságot biztosítót, az Európához vezető út megépitöjét. Igen, az Európához vezető út meg- epitöjét is, melyről éppen ma, napjainkban szólunk o legtöbbet De szólhatnák nemesok a magunk okulására, hanem másokéra is — a király intelmeiből sokminden egyébről, például a soknemzetiségű népek együttélésének mikéntjéről. Ennek sokszoros hasznáról. Olvasható 'niacl.ei 01 Alapítótól, idéztük is lapunkban mér évekkel ezelőtt, miként tették, nyilván teszik ma is mások. Mert nagyon is időszerűek az intelmek, nagyon is időszerűek, — mondhatnák: örökérvényűek - az akkor, ezer éve megfogalmazottak.

Mert attól az embertől valók, ki képes volt örököt alkotni. Képes volt a széthúzó, marakodó törzsekből egységet kovácsolni. Ki képes volt a környező hatalmasságoktól megvédeni, életben tartani népét. Ki képes volt oly magas szellemiséggel gondolkodni, hogy eme gondolkodás következményei előtt akár örömmel, akár kényszerűen is, de meg kellett hajolnia a korábban eltiprásunk. ra szövetkezőknek.

Hol vagy István király? Ma is hangozhat tőlünk a kiáltás, a kérdés. Ma is von okunk rá, ilyen, vagy olyan vonatkozásban. Látszólag nem mindenben szorosan kötődő összeállításunkban köszöntjük az ünnepet Valójában ezek a sorok is utalnak, kötődnek oz Alapító szellemiségéhez.

1

adtak választ. Szabályozták a tulajdon-birtokviszonyokat, az állam büntetőhatalmi igényét, összevetve a környező államok egyidejű szabályaival, az általa megszabott jogrendnek viszonylag magas a fejlettségi szintje. Tiltotta a vérbosszút, a jogviták rendezésének békésebb módozatait, alkalmazna. A jogtörténészek között uralkodó álláspont szerint, törvényei hurhánusabbak más korabeli normáknál. Míg például a burgund törvény szerint a tolvajt halállal büntetik, Tstván törvényeiben csak a harmadszori visszaesőt sújtottá le halállal.

— Ha jól értem, István király az akkor megismerhető és alkalmazott törvényeket, mint. mintákat és kereteket is. a felkészült, humánus államfő kritikájával fogadta. és csak alapos átértékelések után adaptálta. .

— Pontosan ennek köszönhető. hogy a korabeli Európa legstabilabb jog- biztonságát teremtette

meg. (Győrffy György is ezt állapítja meg.) Lehetővé tette egyúttal ezzel az idegenek tömeges betelepítését és nagyban segítette a szervezett gazdálkodást is.

Összeállította: Faragó 1-ajop.

Nagy József Fotó: Fojtán László

S

8

j§

Számomra augusztus 20-a. álomalapító Szent István ünnepe. Syben hivatalos állami ünnep 'mikor az országgyűlés a Ma- 'Var Köztársaság nemzeti ün- lepei közül Szent István ünnepét hivatalos állami ünneppé nyilvánította, az államiságról örténő méltó megemlékezés cél- a vezette.

,A magyarság úgy lépett a tördelem be, mint egy vándorló. lQmád pásztornép, amit törzs- ?.övetség tartott össze. Ahhoz, 'agy ez a nép a Kárpát-meden- den hazára leljen, életmódját ’Vökeresen meg kellett változtat- ti.

Szent István király rakta le az f iam é.s az egyház alapjait. Az “lám szervezése a vármegyék ‘'alakításával kezdődött. Szent stván földvárakba ültette a vármegyék vezetőit, az ispánokat, s 'Italában róluk nevezték el a ‘‘Urat és a megyéket. Ö építene

rét, a Keresztvenseg. most mai a reformációt is beleértve, népünknek új és nemes identitási kölcsönzött, e nép talentumait gazdagon kamatoztatva.

É napon azonban arra i*i el vagyunk kötelezve, hogy saját nemzedékünk súlyos kérdéseire vonatkoztatva vizsgáljuk meg mi a jelentősége a keresztyénség élő örökségének, Krisztus evangéliumának népünk mai életében és jövőjének alakulását illetően. Bár a történelem vizsgálatánál nem szabad olcsó analógiák alkalmazásával leegyszerűsíteni a kérdéseket, mégis azt kell mondanunk, hogy egy új, a; ezer évvel ezelőttinél veszedelmesebb pogányság állapotában veszteglő ember találkozik ma a> evangélium hívásával, melyre a? egyéni döntés felelősségével kel] kinek-kinek válaszolnia. A reménytelenség és jövőtagadáb romboló lelkülete fenyegeti magát az életet — a nemzet életét is- —. jó ideje a családi élet sem jelenti már a felüdülésnek é.s a megújulásnak menedékét. Súlvos megkötözöttségek rabja az ember, ebből meggyőződésünk szerint csak Krisztus evangéliuma által van szabadulás.

Az egyházaknak meg kell újulniuk ahhoz, hogy népünk életében a megújítás szolgálatát, végezzék. Népünknek meg kelj újulnia a keresztyén hitben ahhoz. hogy egy olyan identitás formálódjon szellemi arculatán, mely az élet vonzó jeleit és a jövő reménységét tükrözi. A második évezred utolsó éveiben, augusztus 20-án öncsalás nélkül lehetetlen ezeket a kérdéseket kikerülnünk. Az igazsághoz tartozik, hogy ez a kérdése Európa népének is, az európaiaság fogalmának tartalmi meghatározása az élő keresztyén örökség újragondolását nem mellőzheti.