Észak-Magyarország, 1991. július (47. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-27 / 175. szám

1991. július 27., szombat ÉSZAK-MAGYMtORSZAG 3 Az MDF miskolci és B.-A.-Z. megyei szervezetének kezdeményezése: Segítség kárpótlás ügyben EltoBadlák a kárpótlás worehajtásának szabályail A parlament által jóváha­gyott kárpótlási törvény az ország teherbíró képességét figyelembevéve igyekszik orvosolni az előző rendszer által elkövetett vagyon elle­ni bűnöket. E törvény által a jövőben sok százezer volt föld-, lakás-, üzlet-, gyár- stb. tulajdonos kaphatja meg a lehetőséget, hogy az elvett javai után most kártérítés­ben részesüljön. Mivel a törvény végrehajtásához részben az igénylési szán­dék bejelentése, részben az elvett javak dokumentálása szükséges, számos családnak gondot okozhat az igények­nek a törvény által megsza­bott keretek közötti bejelen­tése. Az MDF most felállítandó segítőszolgálata azoknak sze­retné a dolgát megkönnyí­teni, akiknek gondot okoz majd az elvett tulajdonnal kapcsolatban bármilyen el­járási út. Az MDF miskolci és megyei szervezete erköl­csi kötelességének érzi és így felvállalja, hogy politi­kai hozzátartozástól függet­lenül minden hozzáforduló állampolgárnak ingyenesen segítséget nyújt abban, hogy megkaphassa az egykor tör­vénytelenül elvett tulajdona utáni kártérítést. A kárpótlási törvény au­gusztus második hetében lép hatályba, s ezután, augusz­tus 12-től külön erre a cél­ra rendszeresített forma- nyomtatványon lehet majd bejelenteni — november második hetéig — a kárpót­lási igényt. Mivel a volt tulajdon iga­zolásához az eredeti, vagy másolati papírok, illetve ta­núk szükségesek, ezért fel­hívjuk az érintett állampol­gárok figyelmét, hogy már most, haladéktalanul kezd­jék meg a szükséges, az el­vett vagyontárgy tulajdonjo­gát igazoló papírok beszer­zését, illetve a tanúk felku­tatását. Az MDF által felállítandó segítőszolgálat, jogászok, ag­rár- és más szakemberek bevonásával bárkinek segít­séget nyújt, hogy az elvett javai után a kárpótlást megkaphassa. A felállítandó segélyszol­gálati irodák helyéről sajtó útján értesítik az MDF szervezetek az érintett, ál­lampolgárokat. Az MDF re­méli. hogy ezzel a segítség­gel is hozzájárul az igazsá­gos törvény végrehajtásához és az új, demokratikus Ma­gyarország megteremtéséhez. Budapest (ISBfK.T.) A Ikor- máiny csütörtökön végső for­mába öntötte a kárpótlási törvény végrehajtási rende­letéit — jelentette .be sajtó­konferencia keretében pén­teken Tütős Sándor, a Kár­pótlási Hivatal elnöke. A törvény augusztus ,1,1 -én lép hatályba, a jogosultaik szá­mára e dátumtól számítva kilencven nap áll rendelke­zésre az igénybejelentésre. A bejelentő lapok augusztus elejétől a postahivatalokban szerezhetők be, egy egység­csomag ára ötven forint. A 'kitöltött nyomtatványokat a megyei, illetve a fővárosi, e célból némileg átszervezett hivatalokhoz .kell eljuttatni. A kárpótlási hivatalok szá­mítanak az önkormányzatok és az MIDF tanácsadó szol­gálata segítségére. Mint Tü- tős Sándor a kárpótlási el­járásról elmondta: az igény­bejelentés kilencven napjá­nak lejárta ,után, november­től két hónap alatt elkészítik az összesítéseket, s azok földre vonatkozó adatait megküldik az érintett gaz­dálkodó szervezeteknek, majd ezt követi az igények érdemi elbírálása. A megyei hivatalok döntése megtá­madható a hivatal országos központjánál, illetve annak határozata a bíróság előtt. Az első földárverésekre vár­hatóan február, március tá­ján kerülhet ,sor. Említést érdemel, hogy a .földek árve­résre való kijelölését a szö­vetkezeti átalakulási törvény szabályozza, a kormány e célból rövidesen átdolgozza a már a .parlament előtt fek­vő anyagot. ('Az árverések kérdésére más alkalommal még visszatérünk.) Mint azt Rasikó György, a Földművelésügyi Minisztéri­um közigazgatási államtit­kára szintén e tájékoztatón közölte, a kormány csütörtö­kön határozatban vállalt hi­telgaranciát mintegy 1,3 mil­lió tonna búza Szovjetunió­ba való értékesítésére. A korábbi tárgyalások, vala­mint a világpiaci gyakorlat azt mutatják, hogy a búzát csak hitelbe lehet külpiaco­kon értékesíteni. A kormány a 110 millió dolláros garan­ciával lehetővé teszi, hogy a termelők azonnal a pén­zükhöz jussanak. Rövidesen tárgyalások kezdődnék az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bankkal e garancia felülbizstosítására. 650 ezer tonnával növelik a most 150 ezer tonna állami búzabar- talékot, ugyanakkor még 1 millió tonna búza értékesí­tése jelent feladatot. Bár a búza tőzsdecikk és értéke­síthető a világpiacon, számot kell vetni az árproblémával, valamint elkerülhetetlen az 1,15 millió hektáros vetéste­rület 200 ezer hektárral való csökkentése. Raskó György kijelentette: Magyarország­nak nincs szüksége évi 5 millió tonna búzánál többre! A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumé­nak képviseletében Berényi Lajos helyettes államtitkár számolt be arról, hogy ides­tova egy éve folyamatos tárgyalások zajlanak a Szovjetunió központi és köz- társasági szerveivel, s vilá­gossá vált, hogy az idén nem rendelkeznek devizával az azonnali fizetésre. A Központi Statisztikai Hivatal a közelmúltban Megyék, városok, községek 1980—1990 címmel ki­adott egy jelentést, amelyben áttekintést nyújt az utóbbi két népszámlálás közti időszak társa­dalmi-gazdasági fejlődéséről, a folyamatok terü­leti jellemzőiről. Megyénk többféle szempontból szerepel a kö­tetben: az ország aprófalvainak jó része itt ta­lálható, a bemutatott három agglomeráció és kél kritikus körzet között megyénk 1—1 térségének problémáit ismerhetjük meg, a Mátra—Bükk üdülőkörzet átnyúlik Borsod területére is, és ha­tármenti településeink is szép számmal akadnak. Bár a kötet a Központi Statisztikai Hivatal ál­tal kiadott Településhálózat sorozatban az V. sor­számot viseli, aktuális csoportosításaival mégis egyedi kiadvány, s napjaink sok újkeletű gond­ját tárja az olvasó elé. A kötet még korlátozott számban a KSH Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóságán kapható. Táborlesen Szanticskai Lesz ebből még sxekérkerékf Fotó: Dobos K. Különböző kérdőívek segít­ségével, és a személyes ta­pasztalatok felhasználásával próbálják meghatározni, hogy mit lehetne tenni ezért a vidékért, hogyan lehetne megakadályozni az elnépte­lenedést. Azóta, hogy Pál István ideköltözött, és megterem­tette a vendégfogadáshoz szükséges feltételeket, a ki­halásra ítélt falucska felka­pott hely lett. Jönnek az or­szág minden tájáról vendé­gek. Ezen a nyáron tábo­roztak már itt cserkészek, fotóművészek. Itt volt a Tour de Szanticska kerék­páros túra végállomása. Augusztus hónap pedig kü­lönösen mozgalmas lesz. Má­sodik alkalommal rendezik meg a Kaláka együttes folk- táborát. A legtöbb vendé­get a hagyományos, augusz­tus 20-i búcsúra várják. Igaz, most ezt a pápaláto­gatás. miatt csak a követ­kező vasárnap tartják, de Szent István napján is ér­demes lesz elmenni Szan- ticskára. (filip) — Sehol senki — állapít­juk meg, amikor megérkez­tünk Szanticskára. Aztán észrevesszük, hogy figyelnek bennünket. A templom előt­ti árokból villan ránk a kérdő szempár. Egy ideig mozdulatlanul bámul, majd büszkén megrázza a szakál- lát, és üdvözlésképpen csak ennyit szól: mek. A kecske gazdáját, Pál Istvánt, éppen nagy munká­ban találjuk. A kert végé­ben, egy néhai csűr romjait takarítja el. Persze, nem egyedül. Az ott táborozó miskolci iskolások „segítünk mi is” jelszóval ott lábat­lankodnak körülötte. Itt mindig találnak kedvükre való elfoglaltságot. A flasz­teren nőtt gyerekek megpró­bálhatják, hogyan kell fűré­szelni, fát hasogatni, meg­markolni a villa, a gereblye nyelét. De ott vannak még a háziállatok is, és a végte­len határ. Az egyik kislány meséli, hogy előző este vad­lesen voltak, ott látott éle­De nemcsak kisiskolások­kal találkoztunk Szantics- kán. Itt van a csereháti fa­lukutató tábor egyik alköz­pontja is. Július 21. és au­gusztus 4. között néprajzo­sok, szociológusok, egyetemi hallgatók járják a falvakat. tében először szentjánosbo­garat. Fóra mászni szabadi A mütyür üzemanyagot takarít meg A puding próbája az evés... Ahogyan növekszik az üzemanyag ára, úgy növek­szik a fogyasztást csökkentő különböző megoldások szá­ma is. Az e területről szóló híradások utóhangjaként vi­szont nemegyszer kétes ér­telmű értékelések fedezhetők fel. Az ajánlattevők közül találomra Vajda Sándor urat „szemeltük” ki, aki szó­rólapon ismerteti az általa feltalált előporlasztó elő­nyeit. Miskolcon, a Tetemvár fel­ső utcáiban lévő garázsában fogad a szabadalom tulajdo­nosa. — Előporlasztót sze­retnék a gépkocsimba sze­reltetni — mondom. — Semmi akadálya. De először szíveskedjék elolvas­ni ezt a tájékoztatót. Éhből megtudom, hogy 10 százalék fölötti üzemanyag- megtakarfitást érek el talál­mányának segítségével és minimálisra csökken a kipu­fogógáz CO-tartalma. A mű­velet félórát vesz igénybe, beleértve a kötelező próba- utat is, amelyen a mester is jelen lesz. Mindez 600 fo­rintot taksál. S most jön a lényeg. Vajda úr tudtul ad­ja, hogy amennyiben kifogá­som támad találmányával', visszafizeti (!) a pénzt. Az alku kész, s míg dol­gozik a porlasztón, szétné­zek. A falakon oklevél, elis­merések, vásárlók könyve. Teljesen „szűz”, pedig 1984- ben adták ki és utoljára 1986-ban ellenőrizték. Az oldalakról hiányoznak a be­jegyzések. — Mióta foglalkozik a porlasztóval? — kérdezem a mestert. — 1984-itől. Előző évben kaptam rá szabadalmi oltal­mat. Hét év alatt több mint hétszáz gépkocsiba szerel­tem be az előporlasztót, szinte valamennyi típusba. — Volt már reklamáció? — Volt, de nagyon ritkán. A tíz ujjamon meg tudom számolni. Van olyan „klien­sem”, aki hét év óta koosi- zik ezzel a mütyürrel. Nem vagyok autószerelő. Mecha­nikai műszerész a szakmám, és csak a porlasztóval fog­lalkozom. Más jellegű meg­hibásodás javítását nem is vállalom. Készen is vagyok — közli. — Akkor most jön a pu­ding próbája — felelek visz- sza. Indítok. Beül mellém, s nekivágunk a próbaútnak. Próbálgatok. Sebességváltás, gyorsítás, alapjárat, öt ki­lométert futunk így, majd visszamegyünk a garázshoz és fizetek. — A falat ízlett. — Tessék? A puding próbája jutott eszembe. Félezer kilométert futot­tam a Daciával. Az evés sikerült... — ete — A Fidesz jelöltje Bordás István A 11. számú választóke­rületben a Fidesz ország- gyűlési képviselőjelöltje Bor­dás István. Kértük, nyilat­kozzon programjáról, elkép­zeléseiről. Ha végiggondolom, hány gondot kellene meg­oldani kis hazánk e szűkebb táján, felsorolásának még árnyalt kifejtéséhez sem lenne elegendő a rendelke­zésemre álló terjedelem. Maradna az olyan választá­si frázisok pufogtatása, ame­lyekből joggal elege van manapság az olvasónak. Az én elképzelésem nem tart igényt az „egyetlen he­lyes ^ megoldás” címre, de reális alternatíva lehet Zemplén és a Bodrogköz jö­vőjének kimunkálásához. A választási körzetbeosztás ugyan két részre szakította ezeket a tájakat, de szerves egysegük ettől még nem szűnt meg. a mai, meglehe­tősen nehezen kezelhető vál­sághelyzeten itt egy egysé­ges megoldási programmal lehet úrrá lenni. Ennek tar­talmaznia kell egyrészt a gazdasági gondok megoldá­sára vonatkozó elképzelése­ket, másrészt szorgalmaz­nia kell mindazoknak a kö­zösségi és kulturális hagyo­mányoknak az újjáépítését, amelyeknek oly nagy múlt­ja van nálunk, s amelyek ugyancsak nélkülözhetetle­nek a kibontakozáshoz. A gazdasági válságkezelés programja magában foglal­ja a privatizációt. Ezt úgy kell — véleményem szerint — megoldani, hogy biztosít­sa a tulajdonformák sokfé­leségét. Az itteni termelési kultúra — főleg a szántó­földi és a szőlőtermelési — tulajdonformái, az egyénitől a szövetkezetin át, az álla­miig terjedjenek, aszerint, hogy melyik a leghatéko­nyabb az adott településen. Szükség van a megfelelő fi­nanciális háttér kialakításá­ra. Tőkebefektetés nélkül sem a szőlőtermelés, sem a szántóföldi gazdálkodás nem újítható meg. További gaz­dasági lehetőségeket látok az idegenforgalom fejleszté­sében. Csodálatos és több helyen eredetiben megma­radt tájaink sok embernek — és nemcsak határainkon belülről — biztosíthatnak pihenési lehetőséget és meg­élhetést, kiegészítő jövede­lemforrást az itt élő embe­reknek. Létre kell hozni azoknak a közösségeknek a rendsze­rét, amelyek a településeken behálózzák az élet minden területét: a gazdálkodástól a művelődésig. A fontos az, hogy ők maguk döntsenek saját sorsukról. Hagyják őket önállóan cselekedni, ők pedig tudjanak ezzel a lehe­tőséggel jól élni. Olyan, alul­ról építkező közösségfejlő­désre van szükség, amely kézben tudja tartani az it­teni élet vezérlését. Ehhez olyan állami segítség kell, amely lehetővé teszi a sza­bad vállalkozást és a tőke­mozgást, segíti az önmaguk- tól előrelépni képtelen, de vállalkozó szellemű embere­ket. Az utóbbi nem műkö­dőképes az előbbi kiépülése nélkül. A változtatás, a fejlődés kulcsa a mi kezünkben van. Ennek a munkának kívánok — megválasztásom esetén — aktív részese lenni. — faragó — A KSH új kiadványa: Megyék-városok-községek, 10-10

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents