Észak-Magyarország, 1991. május (47. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-31 / 126. szám

r^graigi?a&s«sg^^?gi^iaj^agaffii5gg^§gg^^ BORSOD-AB AÚJ GGETLEN NAPILAPJA Szóvivői tájékoztatás Ózdról És hogyan tovább? Május 28-án megállapodás született az ózdi kohászat ügyében — tájékoztatta szerkesztőségünket Kardos Antalné, az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium szóvi­vője. Az Ózdi Acélmű Részvénytársaság 60 száza­lék összes tulajdont jelentő német partneréi (Metatl- gesellschaft AG és KORF AG) május 31-i állapotnak megfelelően elszámolást ké­szítenek a magyar tulajdo­nostárssal. Végelszámolást követően fennmaradó köve­teléseik erejéig magyaror­szági befektetési lehetőséget keresnek. Ezzel Ózdon a részvény- társaságban csak magyar tulajdonosok lesznek jelen, az OSTAG június végére meghirdeti a közgyűlést, ad­dig az igazgatótanács és a felügyelőibizottság német tagjai benyújtják lemondá­sukat. Bár önmagában ez a megállapodás nem oldotta meg Ózd súlyos pénzügyi gondjait, a megoldáshoz új helyzetet teremt, új feltéte­lekkel. A néhány órás megálla­podás tükrében korai volna koncepciót vázolni, de a so­ron következő lépések közül a sürgetők: döntés a finom­hengerműi kit. ügyében, va­lamint mielőbb feloldani az ÓKÜ és OSTAG régen hú­zódó — és a különállásból, illetve részben szembenál­lásból adódó — konfliktuso­kat. Ez a két cég egyesítése révén történhet, melynek alternatíváin már dolgoz­nak a szakértők. Dr. Szőke Tibor, az ÓKÜ vezérigazgatója és az ózdi ügyek miniszteri biztosa szerdán délelőtt tájékoztatta az ózdi üzemi vezetőket, délben a Parlamentben Borsod országgyűlési képvi­selőivel találkozott, infor­málta őket az adott helyzet­ben lehetséges megszületett megállapodás részleteiről, vázolta a koncepciója fő ki­indulási feltételeit. Nem lesz nélkülözhető, hogy a most már ismét ma­gyar tulajdonú ózdi üzemek termelési feltételeihez, pénz­ügyi rendezéséhez, a válla­latok és a város külső segít­séget kapjanak. Ezek mérté­kéről, céljáról, forrásáról az érdemi tárgyalások most kezdődhetnek. A megállapodás egyik fontos előnye, a német fél az intenzív és megegyezés­re törekvő tárgyalások után úgy tudott a megállapodás részese lenni, hogy a nem vitatható üzleti veszteségei ellenére nem vesztette el szándékát magyarországi befektetések iránt. Ózdról való kivonulása így nem terheli a jövőben a német— magyar gazdasági diplomá­ciát, hiszen a neves német cég nem az országból, ha­nem az ózdi rt.-ből távozik csupán. Könyvünnep Tegnap ülésezett a megyei közgyűlés A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés tegnapi ülésén először a Megyei Pe­dagógiai Intézet és a Köz- művelődési Módszertani Köz­pont helyzetéről, feladatai­nak megújításáról, szerveze­tük korszerűsítéséről hallgat­tak meg előterjesztést a ta­nácsnokok. Határozatuk alapján 1991. július 1-vel megszűnik mindkét létesít­mény, s ez időponttól jog­utódként egy új, egységes intézmény látja el a továb­biakban a megyei szintű pe­dagógiai, közművelődési fel­adatokat. Ezután a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Vízművek által végzett víz- és csator­naszolgál tatásokról, valamint a vállalat és az önkormány­zatok viszonyáról, a tulaj­donrendezési elképzelésekről hangzott el beszámoló. A közgyűlés áttekintette a Me­gyei Gyermék- és Ifjúságvé­dő Intézet helyzetét és fel­adatait is. Döntés született a perifé­riára szorult, cigánynépesség társadalmi beilleszkedését segítő alapra, valamint a fa­lugondnoki rendszer műkö­désének támogatására létre­hozott alapra beérkezett pá­lyázatok anyagi támogatásá­ról. A közgyűlésen elhang­zottakról később részletesen is tájékoztatjuk olvasóinkat. Üzletivé vált a vásár Ez a vásár mái- nem ugyanaz, ami tavaly, tavaly­előtt, vagy korábban volt. Más, jobb, izgalmasabb, ér­dekesebb. És nem elsősorban a látogatóknak, a közönség­nek, hanem a szákemberek­nek, az üzletkötőknek. Bár a tegnap kapuit be­zárt tavaszi Budapesti Nem­zetközi Vásár mérlegét csak ezután vonják meg, de az szinte kétségtelennek lát­szik: a számtalan kiállító kft., betéti társaság, rt., és vegyes vállalat többsége si­kerként könyvelheti el vá­sári jelenlétét. Bemutatkoz­tak, megmérették, s ha a marketingban még rutintala- nak is, de az általuk gyártott termékek — lett légyen akár az szellemi produktum is, mint például a diósgyőri Dl COMET Kft.-é — piac­képesék. És ez, ma, óriás: dolog. — A hazai piac pang, ezért örülünk különösen annak, hogy külföldiek keresnek fel bennünket.. Termelési ér­tékünk több, mint harmada exportból jön össze, de sod­ronykötélgyártásunk három­negyede már határon túl ta­lál vevőre. Mostani tárgya­lásaink — főleg németekkel kerültünk kapcsolatba — fél év, háromnegyed év múlva reá li zál ódhaltnák, s ezzel megalapozhatjuk a jövő esz­tendőt. Bár kétségkívül a nagy üzletek nem a BNV-n köttetnek, de ittlétünk rend­kívül fontos, épp azért, hogy a nagy üzletéket előkészít­sük. A téren ott a gyözedelmi sátor — Az olvasó jő, s kéri jussát: az öröklétbe rajta jutsz át, általa élsz, ha csepül, ha pártol! Kezedben tétlen a golyóstoll: a vevő verset egy se kóstol, szemérmetlen közönnyel megy tovább. Nem óhajt Véghet és nem Moldovát, de nézd, viszik akár a cementet Nemere Istvánt és Clair Kenneth-et! Radír A költő saját verseskönyvét, a várva várt elsőszülöttet - remélte: dicsfényben fürödhet? - kérte lakóhelyén a körmét bámuló, bájos eladótól, aki a polcok között állván mint egy mesebeli királylány, mindent a szépségével pótol Eltelt egy hosszú perc, s megint egy, lassan a költőre tekintett, úgy, mintha egy bogarat nézne, mely véletlen került eléje, s szólt, mert nem néma volt: „Márpedig, ilyen költő nem is létezik!” ■ m Örömmé válik, ami szépség „Nem mondhatunk le a könyvről. Nem mondhatunk le a jó könyvről, mert nem mondhatunk le önmagunk­ról, a nemzet jövőjéről. Mindezt azzal a megszenve­dett személyes tapasztalat­tal mondom, amely közel öt évtizede köt a könyvhöz, az írott beszédhez. Mert a leírt szó néma beszéd. A csend és az idő közötti folyamatos teljesség: kristályálTapot. A közlés és befogadás megfe- szítettsége és mindenkori feltámadása; az alázat és a feltámadás misztériuma. A könyv: sors. Sorsunk. Az én sorsom is.” Ezekkel a gon­dolatokkal kezdte tegnap délután Miskolcon az ünnepi könyvhét megnyitóbeszédét Gál Sándor, a Szlovákiában élő magyar író. Szükségünk van a jó könyvekre, és kell az ünnep is. De tudunk-e ünnepelni még? A szép szavak, a jó szándék és a sok-sok könyv ellenére is, mintha megcsiap- pant volna az érdeklődés. A (Folytatás a 2. oldalon) FECSKE CSABA: A változó ízlés Vajon a szellem ünnepe a könyvhét, író s olvasó kézfogása, avagy kultúrnyikok szeánsza? Nem ment ki a divatból a könyv még? Terplán professzor portréjál dr. Péter József adjunktus ké­szítette. maid neves hazai és kül­földi szakemberek számol­tak be azokról a gépészeti témákról és kutatásokról, amelyekből nem hiányzik a fogaskerék. A mai ülés há­rom szekcióban folytatódik. A különböző társaságokra bomlott diósgyőri kohászat kiállítását a (Fáma 'Reklám, Propaganda és Szolgáltató Kft. fogta össze. Ennek he­lyettes vezetője, Irmai István mondja: — Túl azon, hogy a kohá­szati iparág nehézségekkel küzd, ,s ez alól mi sem tud­juk kivonni magunkat, meg­lepően nagy érdeklődés mu­tatkozott termékeink iránt. Akadt nem egy olyan vevő, iparos, aki azonnal kész­pénzben fizetett volna. Ku­riózum: még indiaiak is ér­deklődték irántunk. Egyéb­ként ez a másfél hét arra is rávilágított bennünket: a jövőben kft.-ink kereske­delmi tevékenységeit min­denféleképpen össze kell hangolni, hogy még hatéko­nyabban tudjunk tárgyalni potenciális vásárlóinkkal. A December 4. Drótművek standján elsősorban a ha­gyományos termékek sora­koztak. Kothay József keres­delmi igazgató két tárgya- ; között szakít időt a nyi­iJcDTjifm • Húszesztendős a miskolci gyakorlóóvoda. Gyerekek százai és óvónőjelöltek jártak ide. A jubi­leumi hét egy napját igyekeztünk megörökíteni. (Képes riport a 8. oldalon.) Laczó József felvétele A Miskolci Akadémiai Bizottság székháza adott otthont a Géptervezők VI'I'I. Országos Szemináriu­mának. A kétnapos rendez­vény dr. Terplán Zénó kö­szöntése okán vált ünnepi­vé. Május 25-én töltötte be hetvenedik évét a miskolci professzor, az MTA levele­ző tagja. Az őt köszöntők névsora hosszú. Pályáját, munkásságát méltatta dr Kovács Ferenc akadémikus, a Miskolci Egyetem rekto­ra. valamint dr. Páczelt István és dr. Kozák Imre! Felszólalt Felix Leistner. a magdeburgi egyetem pro­fesszora. dr. Pav Eugen, a Nagybányai Műszaki Egye­tem rektora, dr. Alo.iz Pá­rák ikassai professzor. El­hangzottak Csoba Tamás­nak. Miskolc polgármeste­rének köszöntő szavai is. maid felolvasták dr. Szabó Györgynek, a megyei köz­gyűlés elnökének gratuláló levelét is. Az ünnepelt ért­hető meghatódottsággal fo­gadta a jókívánságokat és az ajándékokat. A szakmai program vita­indító előadását dr. Döbrö- czöni Ádárn tapszék vezető egyetemi docens tartotta. XLVII. évfolyam, 126. szám 1991. május 31. Péntek Ára: 7,30 Ft . Iwi» mí ! n pT’im f • nTiP? iTrm i f* Add az acélt, de rögtön

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents