Észak-Magyarország, 1991. május (47. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-22 / 118. szám

1991. május 22., szerda ÉSZAK-MAGYAKORSZAG 3 Jutalmunk a kötelesség Beszélgetés Arnóth Jánossal, Mezöcsát polgármesterével Mezöcsát, az egykori járá­si központ csöndes, magáról keveset hallató dél-borsodi kisváros. A március 15-én városi rangot kapott Csál, jó tíz évvel ezelőtt egy igencsak szürke, elhanyagolt település volt. Járási szék­hely ide, járási székhely oda, az akkori nagyközség még vezetékes vízellátással sem rendelkezett. Á megké­sett községi ej lesztés az el­múlt néhány év alatt jelen­tősen javított az addig szá- zadelejinek nevezhető viszo­nyokon. Mindez azonban nem várt, óriási terhet zúdí­tott a lakosságra, s ezt a terhet még sokáig kell vi­selniük a mezőcsátiaknak. — Mit jelentenek ezek? — kérdeztük a polgármestert. — A leköszönő tanácsi rendszertől mintegy 23 mil­liós adósságot örököltünk. Az önkormányzatot megelő­ző tanácsi vezetés erő fölött próbált javítani az akkori nagyközség helyzetén, s ezt csak ilyen áron sikerült megvalósitaniuk. Nem hibáz­tathatjuk ezért őket, hiszen csak azokat a hiányosságo­kat igyekeztek pótolni, me­lyeket elődeik nemtörődöm­sége eredményezett. Mind­emellett, ha ezeket a beru­házásokat (vezetékes víz, te­lefon, tornaterem stb.) most nekünk kellene megvalósíta­ni, ahhoz ennek az összeg­nek talán az öt-tízszerese is kevésnek bizonyulna. — Ekkora adósságtömeg­gel nem lehet könnyű egy települést irányítani. — Sajnos, ez szó szerint •gy van. Amikor megválasz­tottak engem és a képvise­lőtestületet, valamennyien tudtuk, nehéz helyzetben ál­lunk a község élére, s ha igazán őszinték akarunk tenni, be kell valljuk ma­gunknak, hogy ekkora adós­ságra és a napjainkra kiala­kult gazdasági helyzetre nem számítottunk. Tervez­tünk, próbálkoztunk becsü­lettel, de most már nagyon úgy áll a helyzet, hogy a mandátum lejártáig pénz híján legfeljebb csak váro­sunk működését tudjuk majd biztosítani. — A városi címmel mi­lyen előnyökhöz jutottak? — Szinte semmihez. Talán majd a jövőben. — Mit ért ezalatt? — Az az anyagi többlet, amit a városi cím alapján kapunk, bár örülünk, hogy van, de manapság kevésre elegendő. Ami a jövőt illeti: a jelenlegi tervek szerint Mezőcsáthoz viszonylag kö­zel halad majd a leendő M3-as autópálya, s mivel így közelebb kerülhetünk a világhoz, bízunk abban, hogy megélénkül itt az élet, s talán a városi címnek ek­kor vesszük majd igazán hasznát. — Fenyegeti-e a munka­nélküliség a mezöcsátiakat? — Fájó pont a munkanél­küliség kérdése. Gyakorlati­lag tehetetlenül szemléljük azt, hogy szinte napról-nap- ra egyre többen vesztik el munkahelyüket, főként a Miskolcra bejárók közül. Ugyanakkor Mezőcsáton mindössze három komolyabb munkalehetőség kínálkozik: a helyi téesz, a Mefém Kft. és a csecsemőruha-készítő üzem. Mindez egy-kétszáz embernek ad munkát a hét és fél ezerből. Üj munkahe­lyek létesítéséhez pedig nincs anyagi fedezetünk. Sajnos, nem válogathatunk a kedvezőbbnél kedvezőbb lehetőségek között, a jelen­legi gazdasági helyzet óriá­si feladatok elé állít ben­nünket. Azt hiszem, egész Mezöcsát érdeke az, hogy valamilyen módon túljus­sunk ezen az időszakon. K. S. Közlemények k Fáraó Idegenforgalmi és reskedelmi BT az alábbi ula- t hirdeti meg. Szabadka má- 5 31. június 28., 900 Ft. Bécs “ins 14., 26-án, 1000 Ft. Ka- •vice június 7-én, 1400 Ft. Isz- Ubul június 18., 4100 Ft + 40 vízum az árban benne n- Jelentkezni: Viirösmarty 1 3. A Hajdúdorogi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet az 1991 92-es tanévben induló, egy­éves gazdasszonyképző-tanfo- Iyamára felvételt hirdet. Jelent­kezhetnek mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmunkáskép­zőben, illetve szakközépiskolá­ban 2 évnél nem régebben vég­zettek. Jelentkezés levélben, sze­mélyesen, június 30-ig. Cím: 4087 Hajdúdorog, Ady E. u. 23—25. Telefon: (55) 22-830. Szikszó. Alsóvadász, Hom- .rogd, Gadna. Abaújlak, Gagy vendégi után imég né­hány ikülométer, és az utas eléri Knaszndkvajdát, a Ra- ikaca-patak völgyét. 'Ez a vi­dék az oraaág italán leg­szebb tájegysége: a Osere- Ihát. Az anyagi javakait .min­dig 'is szűkösen .mérték erre­felé, emlbent, jószágot meg­visel a kötött föld. Nehe­zen, hagy .költséggel járja a gép is a (szántást, már ahol (számtaniak és vetnék, mert közös gazdaság csak elvétve (szerveződött, alakult errefe­lé. Ahol ipedig alakult téesz, az is csak éppenhogy költ­ségen marad, de ahíhoz is nagyon jó év kell és sok szerencse. Csereháton csu­pán a ifdld nem tartja el az embert. Ezért aztán az a gazda, alki 5—10, vagy akár 1(5 holdat művél, ha bírja erőivel és jószággal — mert gép az nincs, illetve van, csaik nincs gazdia, aki meg tudná fizetni — csak úgy­mond, fél lábbal 'marad a termőföldön, a másik lábá­val valamelyik városban az iparban áll, ahol ez ideig munikát italállt. De mostaná­ban már a városban sincs munka, s a csőd szélén álló, vagy már csődbe jutott üze­mekben elsőiként az ingázók kezébe adják a imunikaköny- vet. Óikkal-joggal .nyugtalan hát mostanában a csereháti em­ber, és (reményt adó kapasz­kodókat (keres. Mert hál’ Is­tennők, a temérdek gond, baj 'mintha megerősítené, felfokozná a cselekvő szán­Még emuk, de... dékot a falvaikban, ahol mindinkább felerősödni lát­szik az la (szándék, hogy bár gyenge a csereháti föld, mégiscsak iabbó'1 'kellene megélni Munkába kell hát fogni ezt a sok-sokezer hek­tárt, laiml a falvak határá­ban parlagon hever, .s ez a föld .talán visszahozza majd a városba menekült oserehá- t,i embert, s benépesülnék az elhagyott porták, házak. Szá­mos falugyűlésen fogalma­zódott meg ez a .terv, lehe­tőség, mélyet inkább mond­hatnánk vágynak, vagy álom­nak. M'ert ‘a rideg valóság ,az, hogy csakis a föld meg­tartó erejére a Osereháton ,nem szabad számítani. És áhhoz (is (igencsak tetemes támogatás, kedvezmény szük­séges, hogy egyáltalán mű­velésbe fogják, ami parla­gon Van, s később, amit ad majd a föld, ne csak az ön­ellátásra legyen elegendő, hanem hasznot, jövedelmet is adjon annak, aki (mun­kálkodik rajta. Vállalkozásokat élénkítő adókedvezmény, vagy teljes adómentesség kellene — hangzik az óhaj a falugyű­léseken. Es jogos, nagyon is racionális ez a kérés, ez az óhaj, mert nincs ember er­A CENTRUM AJANDÉKJEGY-AKCIÓ HELYI SORSOLÁSÁNAK NYERTES SZAMAI: 2515591 2160990 1881422 2411073 2412971 2511383 1781032 2569017 2412154 2411313 VARJA ONT A LAA'U-.ltra Szállíttat, javíttat, autójára gondol? 1991. május 15-től elfekvő áruk börzéje a Sajó-parti Tüzép-telepen Nagy árengedmény Viszonteladóknak pluszkedvezmény! 401. sz. Tüzép-telep, Miskolc, Vágóhíd út 9. Diósgyőri Szállító és Szolgáltató Kft. JAVITÄS:- személy- és tehergépkocsik, autóbuszok, vasúti és speciális jármüvek karambolos javítása, fényezése, vizsgára felkészítése, hűtőjavitása, gumijavítása, mosása, szervize, dizelmotorok javítása. FUVAROZÁS:- 1-40 t-ig fi* és billenőplatós tehergépkocsikkal, traylerrel. és billenőplatós tehergépkocsikkal, DARUZAS:- 1-40 t-ig fix- trélerrei. FORGÁCSOLÁS:- eszterga-, gyalu- és marógépekkel 0 400x2500 mm mérettartományban. MINŐSÉGI MUNKA, KEDVEZŐ ARAK! CÍM: KONVOJ Diósgyőri Szállító és Szolgáltató Kft., 3540 Miskolc, Herczeg Ferenc u. 43. TELEFON: (46) 79-770 193, 29-411/170. Munkafelvétel 24 órás ügyeletben, a 70-679-es telefonon. VARJUK KEDVES MEGRENDELŐINKET! „KONVOJ” refelé, iáki megkérdőjelezné az oly’ gyakorta hangozta­tott megállapítás .igazát: ön­erőből, 'külső támogatás hí­ján a Osereháton nem te­remtődhetnék meg .a tisz­tességes megélhetés, az em­beri élet lehetőségei, felté­telei. Csenéhát ott marad, ahol van, mem emelkedhet fel. A mindenkori politika, a mindenlkoni (kormányzat nagyot hibázna, ha nem hal­laná meg ,az iménti hango­kait, a Cserehátról érikező jelzéseket. Hitelt, bizalmat kapnák viszont azok, -akik meghallják és segítenek. Majdcsalknem az iméntie­ket fogalmazta meg Tóth Krisztián. 17 éves tanuló, akivel Szászfa ,és Raika-ca 'kö­zött egy gyönyörű, ám üre­sen állö tanya előtt .találkoz­tunk. Ez a ház és a hozzá tartozó -gazdasági épületek máshol millióikat érnének, és nem .kell senkiinek. — Nemrég még láktak benne — mondja Krisztián. — Jószágolt ás tartottak, nem is keveset. Nagyapa, aki itt lakik Szászfán, aat mondja, azért menteik .ki belőle, mert már nem éri meg jószágot tartani. Semmi pénzt nem ad, csaik munikát. Igaz, nagy­apának lis van ikét tehene, de csak a tej miatt tartja, meg azért, mert -szereti őket. Mindig mondja, hogy jószág nélkül üres a ház. Persze, ón is szeretem őket, meg körülöttük lis jó t>enni-ven- nl, -de én már azt hiszem, soha nem lakom majd itt igazán. — Edelény-ben 'tanulok. Ott is lakom. Szerszámkészítő lakatos lesz a szakmám. Most csaik azért jöttünk Szászfára iapávai és anyával, mert nagyimama meghalt, és nagyapa egyedül maradt. Nekem jó szakmám lesz, és szeretem is. De attól félek, ha befejezem az iskolát, nem kapók majd munkát, mert Edelényben is és Bár­óikén is sok embert külde­nek el a gyárakból. Szóval, tetszik tudni, nincsen mun­ka. Én pedig nagyon szeret­nék dolgozni, pénzt keres­ni. — Ide is jöhetne Szászfá­ra, Riakacára, vagy Szalon­nára ... — Minek? Nincs errefelé semmi ipar. — Mondtad, hogy szereted a természetet, az állatokat, a szabadságot, a jó levegőt, a földet... — Persze hogy szeretem. De nagyapa is mondja: a földből nem lehet megélni. Szarvas Dezső A drótgyár is függ Ózdtól Kényszerszabadság után, munka előtt Az ózdi kohászok vigyázó szemeiket holnap Budapest­re, a kormány ülésére ve­tik. Ha minden igaz, akkor ott és akikor dől el: hogyan tovább, s egyáltalán, to- vább-e? Túl azon, hogy Ózd léte a tét, a -kormány dön­tése a miskolci December 4. Drótművék sorsát is nagy­ban befolyásolja. Ha ugyan­is az Ózdi Acélmű Rész­vénytársaság — egy számá­ra kedvezőtlen kormánydön­tés után — arra kényszerül, hogy a hétfőn leállított nagy-kohó utón a rúd- és drőthengenműben is beszün­tesse a termelést, akkor az a drót-gyárat is igen kényel­metlen helyzetbe hozza. Ugyanis itt — részben — ózdi alapanyagból dolgoz­nák ... Persze, a drótgyár amúgy sincs valami rózsás helyzet­ben. A krízis a céget május elején érte el, ékkor négy­száz emberüket küldték kényszerszabadságra — át­lagkeresetük 95 százaléká­val. Mondván — szólt az indók —: egyes termékek gyártása alaposan vissza­esett, -nincs megrendelés irántuk. Főleg az építőipar stagnálása miatt érkezett kevesebb megrendelés be­tonacélra, hegesztett hálóra. Három héttel ezelőtt a D4D úgy (kalkulált: május 22-én újból teljes gőzzel megindulhat a termelés, ak­kortól mindenki dolgozhat a régi elánnal. Nos, nem így történt. A belföldi piac to­vábbra is agonizál, s -ráadá­sul itt van Ózd. Jelenleg még mindig negyedezren él­nek a kényszerszabadság ke­serű kenyerén, s bár folya­matosan hívják vissza az embereket, megszokott ke­rékvágásába a gyár csa'k jú­nius elejére térhet vissza. SelHing Emil igazgató azt mondja: az év hatodik hó­napja biztosnak tetszik. Az export kedvezően alakul, piac mutatkozik .termékeik iránt, de hogy ezután mi lesz, nem tudni. Ami tény: a mostani leállás több, mint százmillió forint termeléski­esést eredményezett, s nem sók a remény arra, hogy ezt behozzák ... 1. S. Tóth Krisztián: Nemrég még éltek ebben a házban, de nagyapa azt mondja, hogy a földből nem lehet megélni.

Next

/
Thumbnails
Contents