Észak-Magyarország, 1991. április (47. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-12 / 85. szám

£7 BORSOD-ABAfci-----Ä a J XLVil. évfolyam, 85. szám 1991. április 12. Péntek Ára: 7,30 Ft WIPLEN FÜGGETLEN NAPILAPJA A költészet napján Tegnap délután József Attila lillafüredi emlék­táblájánál, a költő Elé­gia c. versét mondta el Kulcsár Imre, a Miskol­ci Nemzeti Színház mű­vésze. Majd Bihari Sán­dor költő az 1933-ban Lillafüreden született Jó­zsef Attila-vers, az Óda kapcsán beszélt a köl­tőről, a költészetről. El­hozták koszorúikat a me­gye és Miskolc önkor­mányzatának, a megyei és városi könyvtárnak, a Magyar írók Szövetsé­gének, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat­nak és a Társadalmi Egyesületek Szövetségé­nek képviselői. De a fel­soroltakon kívül is na­gyon sokan helyeztek el egy-egy szál virágot Jó­zsef Attila emléktáblájá­nál. Fotó: Fojtón L. Új társaság született A Nestlé Szerencsen Jeles esemény színhelye volt tegnap a szerencsi Nép- ház: ünnepélyes körülmé­nyek közepette az Állami Vagyonügynökség, a' svájci Nestlé Részvénytársaság és a Szerencsi Édesipari Vállalat vezetői, képviselői aláírták az InteresökoIádé Kft. né­ven alapított társaság okmá­nyait. Ez egyben azt is je­lentette, hogy . jogutóddal megszűnt a Szerencsi Édes­ipari Vállalat. A kfit. ügyvezető elnök-ve­zérigazgatója, Kovács György és a Nestlé-konszern euró­pai alelnöike, Ramon Ma- szip egyaránt kijelentette, hogy ezzel az aktussal az év édesipari üzlete jött létre. A svájci multinacionális cég a földtulajdont kivéve, teljes egészében „békébelezte” a vállalatot, benne a szeren­csi csdkoládégyárral és a diósgyőri édesipari gyárral. Az új- társaság törzstőkéje csaknem hárommi 11 iárd fo­rint. Az aláírást .követő saj­tótájékoztatón elhangzott: a kft. tíz év alatt kapacitását jelentékenyen meg kívánja növelni, ennek érdekében a tulajdonos négymilliárd fo­rintos beruházást valósít meg Szerencsen és Diósgyőr­ben, az elkövetkező négy évben. Az Állami Vagyonügynök­ség a vállalat átalakulását, a Nestlével történt privati­zációját fontos kérdésnek tekintette, hiszen így lehe­tőség nyílik a teljes meg­újulásra. Ez az új vállalko­zás példaértékű lőhet más cégek iszámára is. Szerencs a jövőben a Nestlé magyarországi bázi­sává válik, a csokoládén kí­vül más élelmiszeripari ter­(Folytatás a 2. oldalon) Meghalt Csengey Dénes A Budapesti Rendőr-főka­pitányság sajtóirodája az alábbi közleményt juttatta el csütörtök este az MTT-hez: A BRFK-t értesítették, hogy Csengey Dénest, az MDF országgyűlési képvise­lőjét napok óta nem látták lakásáról eltávozni. A beje­lentők arra kérték a hatósá­got, hogy ellenőrizzék en­nek okát. A rendőrök a be­lülről bezárt lakás ajtaját felnyitották, ahol Csengey Dénest holtan találták. Bűn- (Folytatás a 2. oldalon) A többi néma csend Pont kerül a Zwack-ügy végére? ..Mi is felkészítés nélkül lettünk politikusok. Nem le­hetett előre látni, hogy mi­re leszünk képesek. Tény. hogy ugyanígy vagyunk a nagyköveteinkkel. Mindez legyen tanulság minden el­jövendő kormánynak” — mondta a Zwack Péter-ügy- gyel' kapcsolatban Katona Tamás a parlament külügyi bizottsága előtt. A Külügymi­nisztérium politikai államtit- ikárának már .ió rutinja lehet az ilyen magyarázkodások­ban. hiszen minisztere. Je­szenszky Géza balul sike­rült megmozdulásai után rendszerint nelki kell a olé- mim elé lépnie. Így történt ez most is, amikor az ügv hátterét vázolta fel a bizott­ság előtt. Kérdés persze, hogy a kül­ügyi bizottságnak mennyi alapja van a számonkérés­re. hiszen Zwaak Péter ki­nevezését annak idején egy­hangúlag megszavazta. Pe­dig az előttük is köztudott volt. hogy Zwack Péternek nemhogy diplomáciai, de közszolgálati tapasztalata sincs. Érdemeit Katona Ta­más most is hangsúlyozta: rendkívüli kapcsolatteremtő képességét, illetve üzleti ér­zékét. Az államtitkár szerint a legfőbb problémát az okoz­ta. hogy. Zwack azt a Bollo- bás Enikőt választotta első beosztottjának, aki — Kato­na Tamás egykori szegedi egyetemi kollégájaként — szintén nem rendelkezett diplomáciai tapasztalatokkal. A Zwack—Bollobás kettős szakmai munkája így aztán nem véletlenül hagyott kí­vánnivalót maga után. Ámerilkai diplomáciai kö­rökből sejttették is, hogy bizonyos ügyéket ne a nagy- követségen keresztül intéz­zen a külügy. Mindezek mi­att a minisztérium közölte Zwadklkal, hogy csak nyá­lig tart igényt a munkájá­ra. Megállapodás született arról is. hogy a váltásról nem hangzik el nyilatko- ?„•„ Mégis Moak osztrák külügyminiszter elmúlt heti sajtófogadásán egy újságíró rákérdezett az amerikai kö­vetség dolgára, és akikor Je­szenszky Géza kommentálta az ügyet. Zwack Péter tu­domást szerezve erről kéz-, dett el mindenfélét nyilat- kozgatni. A dolog odáig fa­iul!. hogy még miniszterét is lemondásra szólította fel. (folytatás a 3. oldalon) A Zwack-ügy kapcsán szüksége van a közvéleménynek a „gye­morregenerálóra”. a miniszter megharapta az ujját Néhány hónapja, hogy hol nyílt, hol burkolt kisgazda­párti támogatással önkénye­sen leverték a földfoglaló karókat. Pedig az ezer éves per ma is földet áhitó igaz­ságkövetelői számára most kínálkozott a legkedvezőbb helyzet, hogy a „tárgyalóte­remben”, a parlamentben is kivívják igazukat - pártjuk sok mandátumot birtokol és kulcsszerepe van a koalíció­ban. Mégis az épületeken kívüli hőbörgést választották, s ezért nem ők, hanem az a napi szemellenzővel szemlélt politikai konstelláció felel, amelyt a Kisgazdapárt, a koalíció egésze és az ellen­zék viszonya jelent. Az idő teltével két szabol­csi képviselő megunta a fe­lelősséghárító hümmögést és nterpellációjában rákérde­zett: az igazságkeresés köz­ben, a földfoglalásnak neve­tett kapkodással vajon senki sem lépte át a törvényesség határát? Az igazságügyi miniszter kimerítő választ adott. Ki is merülhetünk tőle. Kifejezte,' logy maga is „súlyos kérdés­nek" tartja a „jelenséget”, mely azonban talán már meg is szűnt. A megoldást az új törvények - kárpótlásról, szö- retkezetekröl - hozhatják. Addig is ezt a problémát iokrétűnek, szociológiainak, zolitikainak kell tekinteni, ne alkossunk sommás ítéletet! Méltánylást érdemlő állás­pont. Ha csak ennyi a vá- asz, s a miniszter további tisztázás végett időt kér, nőst nem kényszerülnének megrökönyödni a folytatáson. Jalsai István is érezte, hogy valamit azért mondania kell, hát kijelentette: „Nem két­séges, hogy a közelmúltban, ha már szünőben is, vagy megszűnt állapotban is, de előfordultak azok az emlí­tett és a jogállamiság köve­telményeire, a törvényes rendre enyhén szólva fittyet hányó cselekmények és meg * nyilvanulások, amelyek önké­nyes földfoglalások címmel foglalhatók össze.” Talán e mondat súlya késztette a minisztert, hogy rögtön a sommás ítélet után leszögez­ze: nincs tudomása arról, hogy ezek a cselekmények bárkit is annyira korlátoztak, vagy sértettek volna alapve­tő jogaik gyakorlásában, hogy hatósági eljárást von­hattak volna maguk után, hisz szimbolikusnak tekinthe­tők. „Jogilag" azért „fel kell tárni" az ügyet, de ez a jog- alkalmazó szervek feladata. Rajta, tisztelt jogalkalma­zók! Az eset világos: fittyei hánytak a jogállam követel­ményeire, a törvényes rend­re, viszont ez a szimbolikus tett nem igényel eljárást. Nem tudom modellezni azt a konkrét jogsértést, amely égy szimbolikus fittyet há­nyásnál hatásosabban rom­bolná a társadalom jogköve­tési készségét. Nyugodt vagyok, mert a miniszter azt is kimondta, hogy egy jogállamban egy percig sem lehet büntetlenül törvényellenes gyakorlatot folytatni. Az én kérdésem: meddig lehet megharapni a saját ujjúnkat anélkül, hogy fel- üvöltenénk? (bpszerk., Krecz Tibor)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents