Észak-Magyarország, 1991. április (47. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-11 / 84. szám

1991. április 11., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Nem akarjuk a falra festeni az ördögöt, de... Legfrissebb információink foglalkoztatási ügyekben A március 22-í állapot­nak megfelelően Borsod­ban tizenlklitencezer--három­százötvenöt személy mun­kanélkülit tartanak nyil­ván. Ebből csaknem 13 ezer ötszázan részesülnek mun-- kanélküli segélyben, illetve járadékban. A fenti adato­kat Váraljai Károly, a Megyei Munkaügyi Köz­pont munkaerőforgalmi osztályvezetője közölte ve­lünk. Felvetődhet sokakban a kérdés, a nyilvántartott munkanélküliek száma nagyságrenddel több a já­radékra, valamint segélyre jogosultakénál. S mi van azzal a csaknem hatezer emberrel, aki kimarad a fentebb említett juttatás­ból. Váraljai Károly: — Köz­hasznú munkát átlagosan ezerkétszázan végeznek a megyében, míg az átkép­zésben résztvevők száma hatszázra tehető. Mintegy ezer olyan munkanélküli­ről tudunk, akinek a mun­kanélküli segélyre, illetve járadékra való - jogosultsá­gának elbírálása folyamat­ban van. És természetesen szép számmal vannak olya­nok, akik közhasznú mun­kát nem vállalnak, ugyan­akkor alacsony iskolai vég­zettségük miatt átképzés­re nem alkalmasak. A munkaüggyel foglal­kozó szakemberek nem egy esetbein felemlítik, hogy különösen a március 1-én életbe lépett foglalkozta­tási törvény óta, amely in­tézkedik a munkanélküli járadék bevezetéséről, nagymértékben megnőtt a munkaügyi szervezetek fel­adata. Ennek bizonyításá­ra két adatot közölt az osz­tályvezető: ez év márciu­sában az ügyfélforgalom csaknem elérte a harminc­ezret, ezzel szemben 1990- ben, egész éven át mind­össze 44 ezren keresték fel a munkaügyi szolgáltató irodákat. Ráadásul, az idén a heti ügyfélfogadási időt; a korábbi 18 óráról .21 órá­ra növelték. — A gond ezzel nem otö dódott meg, ugyanis az ügyintézők száma az ügy­félforgalommal nem növe­kedett. arányosan — mondta dr. Szegedi László, a me­gyei munkaügyi központ igazgatóhelyettese. — Fő­ként Miskolcon nehezíti a feladatok ellátását a tárgyi és személyi feltételek hiá­nya. de nem sokkal ked­vezőbb a helyzet Encsen. Szerencsen és Özdon sem. Számunkra felfoghatatlan, a munkaügyi kormányzat miért nem jelentőségéhez mérten gondoskodik a munkanélküliek ügyeinek érdemi intézését lehetővé tevő alapvető feltételekről. Pedig aki ebben a körben mozog, annak tudnia kell, hogy, akik a munkaügyi szolgáltató irodákat felke­resik, azok helyzetüket te­kintve rendkívül érzékeny, úgy is mondhatnám, lelkileg sérült emberek. S számuk, sajnos egyre nagyobb mér­tékben emelkedik. E fenti gondolathoz kap­csolódóan .jegyzi meg Vár­aljai Károly, hogy a me­gye ismert struktúrájából adódóan több gépipari, ko­hászati üzem, sőt a szén­bányászat is jelezte: az idén több ezerrel csökken­tik a létszámot. S ha eh­hez még hozzávesszük, hogy teljes bizonytalan a mezőgazdaságban foglal­koztatott dolgozók egy ré­szének a helyzete, nem kell jósnak lenni a várható munkanélküliség méretét tekintve. Az osztályvezető nem rejtette véka alá ab­béli véleményét, miszerint a munkanélküliek száma az év végére akár a 35 ez­ret is elérheti. A tenden­cia, a folyamat ugyanis eb­be -az irányba mutat. Ezt bizonyítandó húzta alá. Váraljai Károly, hogy a múlt évi 1,1 százalékost munkanélküli ráta Borsod­ban ez év február elejére 4,1 százalékra módosult, jelenleg pedig már 6 szá- zalékról beszélnek. Ha ez így megy tovább, mi lesz itt év végére? Az is tagadhatatlan, hogy korábban a munkanélküli­ek zöme az alacsony isko­lai végzettségű, szakkép­zetlen dolgozók köréből ke­rült ki. Napjainkra ez az arány módosult, egyre több közép- és felsőfokú vég­zettséggel, illetve valami­lyen szakmával rendelkező munkavállaló jut hasonló sorsra. S megértük azt az időt, amikor a munkáltató válogathat a jelentkezők közül, s csak a minőséget; garantáló munkaerőt haj­landó foglalkoztatni. A beszélgetés során szó­ba került a munkanélküli segély, illetve járadék fo­lyósításával kapcsolatos la . kossági panasz is. A mun­kaügyi központ szakembe­rei elismerik, sok tekintet­ben igazuk van a panaszo­soknak, mert késve kapják az őket megillető segélyt, vagy járadékot. Ezzel kap­csolatban elmondták; az egész országban egy egysé­ges számfejtési, fizetési rendszer vám érvényben. Ez többek között azt jelenti, hogy minden hónap 22-én zárnak, s aki ezután je­lentkezik az igényével, an­nak már csak egy hónap késéssel fizetik a járandó­ságát. Van aki azt kifogá­solja, hogy kevés pénzt kap. Ez nem meglepő, ki­váltképpen, ha valaki . a hónap elején nyújtja be kérelmét, érthetően keve­sebb juttatás illeti, figye­lembe véve a 22-i határ­időt. Jó ha az érintettek tisztában vannak vele, munkanélküli segélyt és a járadékot ugyanúgy utólag fizetik, mint az aktív dol­gozók munkabérét. A munkaügyi szervezet vezetői ezúttal is elnézést kérnek minden érintettől, aki úgy érzi kevesebb pénzt kapott, vagy később folyó­sították a járandóságát. En­nek oka egyrészt az, hogy sok a jogosult. Márciustól, például 1100 új munkanél­küli járadékosnak kellett számfejteni az őt megille­tő juttatást. így fordulhat elő, hogy áprilisban egy vagy két hét késéssel kap­ják meg a pénzt. Az sem ritka, amikor a kifizetett összeget keves­lik a munkanélküliek. Er­ről tudni kell, hogy bizo­nyos összegen felül szemé­lyi jövedelemadó és SZTK- j árulók minden esetben (5 százalék) terheli a kifi­zetendő segélyt, illetve munkanélküli járadékot. — lovas — Házasságkötés Szerencsen Nestlé bérbe bújt a Boci Az új név: Intercsokoládé Csendben és halkan, hogy senki meg ne hallja, zajlottak a tár­gyalások. Hogy azután fényes külsőségek kö­zepette megköttessék az év édesipari üzlete Szerencsen. A jeles nap ma érkezett el: déli tizenkét órakor a sze­rencsi Népházban „el­temetik” a Szerencsi Édesipari Vállalatot, és piedesztálra emelik az Intercsokoládé Kft.-t. A Boci csoki '‘beháza­sodott a svájci Nestlé­be. Mi több: ebbe a frigybe apait, anyait beleadott. Vagyis: a vállalat szerencsi és diósgyőri csokoládé­gyára teljes egészében svájci tulajdonba ment át. Kovács György eddig igaz­gatója volt a cégnek, mos­tantól ügyvezető elnök-ve­zérigazgató a titulusa. A „la­kodalom” előestéjén beszél­gettünk : — Maradjunk stílszerűek: ki hozta a vőlegényt? — Kerestük, találtuk. Per­sze nem ilyen egyszerű volt. A Nestlé, ez a méltán vi­lághírű svájci cég jó évtize­de jelen van már az ország­ban, elég, ha csak a Nes- cafét, vagy a Nesquiik ka­kaót említem, de a Maggi levesporolk is Nesííé-t.enmé- kek. Szóval, ez -egy több lá­bon álló, igen tőkeerős tár­saság, amelynek itt és most az a célj.a, hogy megvesse a lábát a keleti piacon,‘híd­főállást nyisson a Szovjet­unió felé. Egyébként^ ez _ a multinacionális részvénytár­saság 4211 vállalatot tömörít töibb mint 60 országiban, és mintegy kétszázezer embert foglalkoztat. Mi, 1989 októ­berétől gyártunk Nestlé cso­koládét, cserébe diabetikus csokit szállítva a svájciak­nak. Mondhatnám, ezzel kez­dődött minden: az évek so­rán kapcsolatunk fokozato­san fejlődött, és mind szo­rosabbá vált.. Megismertük "egymást, és ha már vőle­gényt emlegetett: a próba- házasság sikeresnek bizo­nyult. — És utána robbant a bomba. Igazán nem verték nagy dobra sem a jegyessé­get, sem a frigyet... — Tanultunk mások pél­dáján ... Nem akartunk gán­csot magunknak, biztosra mentünk. Mi is, ők is. Már li990 elején felvetődött a gondolat egy közös vállalat létrehozásáról, szándéknyi- latkozatőt is aláírtunk erről. FJlőb'b 50—50 százalékos arányban képzeltük el a részvételt, átalakulási ter­vünket az Állami Vagyon­ügynökség kiválónak minő­sítette, és áldását adta a további tárgyalásokra. Ezek vége pedig az lett, hogy a Nestlé teljes egészében meg­vásárolta a vállalatot. — Közben nyilván meg­történt a vagyonértékelés, -felmérés is. Mennyit kóstál a Szerencsi Édesipari Vál­lalat, magyarán: mennyiért kelt el? — -Az osztrák Neuner -j- Henzl cég végezte -a vagyon­érték-elést, vagyonunk szelle­mi tőkénkkel egyetemben 1 milliárd 850 millió forint. A kft. törzstőkéje 2 -milliárd 800 millió ,forint. — Intercsokoládé. Nem rossz! Ki a névadó? — Én találtam ki, s a vállalati tanács is, a svájci­ak is jóváhagyták. — Azt már említette, hogy a Nestlé ezzel a üzlettel hídfőállást épít ki a keleti piacon. De mit nyer vele Szerencs és Diósgyőr? — Sokat. -Négy év alatt négy,milliárd forintot kíván a Nestlé beinvesztálni, csak ebben az évben 900 millió forint értékű beruházás kez­dődik. Végre dinamikus fej­lődésnek indulhat a két gyár, saját erőből nem lettünk volna erre képesek. Szeren­csen, a mostani Gyár-kerti lakótelep, helyén egy máso­dik csokoládégyár -épül, Di­ósgyőr új szociális épületet, diszikontráktárt, új gépsoro­kat kap. Kapacitásunk meg­többszöröződik, de ami a legfontosabb talán: dolgozó­ink ,a jövőben is biztos munkahelyüknek tekinthetik a kft.-it. — Nyilván mindezek mel­lett új termékekkel is ki­rukkolnak. De a klasszikus szerencsi csokik vajon meg- maradnak-e? — Persze, hogy megma­radnak, ám nyilvánvalóan minőségi ugrás következik be termékeinknél. Tehát jobb lesz a szerencsi csoki. Egyéb­iránt jóformán a teljes Nest- lé-választékot gyártani fog­juk, és más terveink is van­nak, de erről majd később... Annyit azonban elmondha­tok: Magyarországon mi le­szünk a Nestlé-termékek ki­zárólagos forgalmazói. — Ha már az előbb a dolgozókról, jövőbeni biztos megélhetésükről szólt, ők miként viszonyultak ehhez a kapitalizálódáshoz? — Ügy vélem, kedvezően. A tárgyalások minden moz^ zanatá-ról tudtak, folyamato­san tájékoztattam 9k-et is, a vállalati tanácsot is, a szak- szervezeti bizalmiakat is. Egy világcégnél dolgozni: előny. Igaz, kemény, minő­ségi munkát, és lojalitást kér és vár tőlünk a Nestlé, de ezt viszonozza is ... (illésy—laczó) Környezetvédelemről a BVK-ban Évtizede, vagy még annál is több, hogy évről évre emelke­dett a közúti balesetek száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­ben. Számtalanszor leírtuk mi is: nem törvényszerű, hogy a gépjárművek számának emel­kedésével hasonló arányban nőjön a balesetek aránya. Fej­lett közlekedési viszonyok kö­zött ezt egy ponton sikerül megállítani, sőt visszafordítani. A recept: jó minőségű, széles utak (nem rongyosak, foltosak a téli fagyok után sem), meg­bízhatóbb műszaki tulajdonsá­gú autók és a miénknél jóval magasabb erkölcsiséget hordo­zó közlekedés. Most, hogy végre bekövet­kezett a várt változás, és o balesetek grafikonja már nem felfelé szökik nálunk sem, az öröm és visszhangja mégsem elég meggyőző a fülünknek. Pedig nem kisebb eredményről van itt szó, mint a közúti tra- gédiák számának látványos, egyharmaddal való csökkené­séről. Kevesebb autó tört ósz- sze, a könnyű és súlyos sérü­lések statisztikája a tizenot- husz évvel ezelőttihez hason­lítható. Mindezekről _ örömmel ad számot a rendőrség és örö­mében- mi is osztozunk. hzei aztán szívesen adjuk közié a kézzelfogható változást. Am tu ^ dósításainkból, híradásain: oi — mint tapasztaljuk — t°b en azt vélték kihallani, nern 15 örülünk mi igazán, sőt nem csak mi nem érezzük "Hlyen nagyszerű, hogy oz idén keve sebb sérültet vitt kórházba a mentő az utakról, de a rend­őrség sem. Ahelyett, hogy felvállalnák, es saját sikerükként könyvel­nék, ekként kürtölnék szét a történteket, szerényen más té­nyezőkre hivatkozva azt erő- sítgetik: a hazai, a megyei közlekedés kulturáltságával még szinte sehol sem vagyunk, a hirtelen változás sokkal in- kúbb a benzinárak emelkedé­séből származó forgalomcsök­kenéssel magyarázható. Mond­jak ,ez,t most egy ismét mell­bevágó benzináremelés előtt. Ha az elkövetkező hetektől meg többen otthon hagyják a járgányt, még kevesebb lesz a tragédia az utakon. (Ha min­denki otthon hagyná, már bal­eset sem történhetne.) A sorok között is szívesen Olvasó lapforgatók többségé­nek finom érzékelőjével tehát nincs baj, azokéval, akik tisz­tán vették a jelzést, hogy a ,z" ,®s lábtörések, súlyos tra­gédiák elmaradása őszinte örö- szerzett a rendőröknek, a közlekedésben részt vevő autó­soknak és azoknak is, akik át- m®ne^e9 az apostolok lová­val kénytelenek beérni elegen­dő benzinpénz híján. Felhőzi viszont az örömünket, hogy ezek a tényleg nem akármi­lyen sikerek, nem a rendőrök, nem a közlekedésre nevelés, a sokat emlegetett közlekedési morál változás, hanem az Ár­hivatal „sikerei". A megye környezetvédelmi helyzetéről volt szó azon a tanácskozáson, amely tegnap reggel kezdődött a Dimafj Rt.-ben, majd délután a Bor­sodi Vegyi Kombinátban folytatódott. A tanácskozáson három nagyvállalat, a Di- mag Rt., a BoTsodi Ércelő- készítő Mű, valamint a BVK környezetvédelméről dr, Tol- nay Lajos, a Dimag Rt. ve­zérigazgatója, Lippai István, a BEM igazgatóhelyettese, illetve dr. Tolnai Lajos, a BVK Részvénytársaság elnö­ke tartott tájékoztatót. Részt vettek a tanácskozáson az Országgyűlés környezetvédel­mi bizottságának tagjai, va­lamint a philadelphiai kör­nyezetvédelmi hivatal három szakértője, akik az eszme­cserét követően megtekintet­ték a BVK több üzemét is. Pályázati felhívás Tiszaújváros Önkormányzatának Képviselő-testülete pályázatot ír ki Tiszaújváros helyi tomenközl PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: ♦ a járatok számának megtartása, a jelenlegi indítási idők figyelembevétele, ♦ a pályázatnak tartalmaznia kell az alkalmazásra kerülő viteldíjakat (menetjegy-, bérletár, kedvezmények stb.) és menetrendi tervezetet, ♦ a nyertes pályázónak a tömegközlekedési feladatok ellátását 1991. július 1-tol kell ellátnia. A pályázatokat 1991. május 10-ig, a polgármesteri hivatalhoz kell benyújtani. Nagy József Minek iriiljink?

Next

/
Thumbnails
Contents