Észak-Magyarország, 1991. március (47. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-06 / 55. szám

1991. március 6., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Előny a fejlettebb infrastruktúra Hová települ a tőke? Növekedett a magyar gaz­daságban a külföldi tőkével alakuló társaságok száma, Másrészt viszont az egy-egy vállalkozásba bevitt tőke Nagysága csökkent. Közel háromszor annyi (3814) kül­földi érdekeltségű vállalat alakult hazánkban 1990-ben, Nűnt a korábbi években együttvéve és az új társasá­gokba befektetett külföldi föke 25 milliárd forintos ér­téke megközelítette az 1989. végéig már bejegyzett tár­saságok összes külföldi tőke­részét. (A 25 milliárd fo­rintban nem szerepel a már korábban is működő magyar cégek részvényeinek felvá­sárlására fordított deviza ér­téke.) Az új külföldi érdekeltsé­gű gazdasági társaságok ala­pítási üteme a múlt év fo- lyamán egyre gyorsult: 7 százalékukat az I. negyed­évben, 25 százalékukat a II. negyedévben, 29 százaléku­kat a III. negyedévben, és közel 40 százalékukat az utolsó negyedévben jegyez­ték be. Az 1990-ben alakult társa­ságok átlagos tőkenagysága viszonylag alacsony, mind­össze 18,8 millió forint, s az egy társaságra jutó devizá­ban megjelenő törzstőke ér­téke is csak 6,6 millió forin­tot ért el. A társaságok 57 százalékát csak az előírt minimális (1 millió forintos) törzstőkével jegyezték be, s további 33 százalékuk alapí­tói vagyona sem haladta meg a 10 millió forintot. A múlt évben alapított öt leg­nagyobb gazdasági társaság között található az Özdi Acélmű Rt. is. A legtöbb új külföldi ér­dekeltségű társaság (közel 1800) kereskedelmi tevékeny­séget folytat, 800-at megha­ladó az iparban, több mint 300 az építőiparban és közel 600 a szolgáltatásban műkö­dők száma. A legtőkeerőseb­bek az ipari szervezetek: át­lagosan 45 millió forintos törzstőkével, ebből 17 millió forintos külföldi tőkerésszel alakultak. A kereskedelmi társaságok átlagos alapítói vagyona csak 10 millió fo­rintot ért el, amelyből a de­vizában fizetett rész 3 mil­lió forint értékű volt. Több mint 1400 új gazda­sági társaság alapítói va­gyonában német márka, kö­zel 900 törzstőkéjében oszt­rák schilling és közel 600- éban USA dollár szerepelt. Az év második felében nö­vekedett a dollárban és schillingben és csökkent a márkában beáramlott tőke­rész az első fél évhez viszo­nyítva. A nyugatról beáramló tőke előnyben részesítette az or­szág viszonylag fejlettebb infrastruktúrával rendelkező területeit. Erre utal, hogy a külföldi érdekeltségű, új gaz­dasági társaságok több mint fele budapesti, 9 százaléka Pest megyei, 5 százaléka Győr-Moson-Sopron megyei székhellyel alakult meg, míg a többi megye részesedése nem éri el a 3 százalékot. Több, mint egymillió tonna szén vasúti vago- Valóságos hegyet alkot a kitermelt lignit, nokba kerül. Mivel tüzelünk jövőre? Lánya bizalmat kapott Félresiklott a jobbító szándék Az elmúlt hét ikedd.ién niég hiába forduMunlk Kó­nya Imréhez, az MDF-fraik- eió vezetőjéhez, ő értetlenül Úllit kérdéseink előlit. Pedig ••csak” azt említettük, hogy yan-e szó valamiféle frakci­ón belüli megmérettetésről. Ehhez képest meglepeités- ■fönt ént bennünlket, hogy a hét végén levelet írt az í^pF-iképviselőcsoport tag­jaihoz, amelyben bejelen­tette: bizalmi szavazást fog 'érni a hétfői fralkcióülésen. A fraikcióülést követően a®t az MDF-;képviselőt ke- testük meg. aki egy héttel felőlit a „petíciót” első he­ilen írta alá. Gáli Ákos a 'övellkezőlket válaszolta: — A 163 fraikciátag közül emlékezetem szerint 115-en pavaxtak. ebből 5 érvény­telen volt, 23-an szavaztak Nóny,a Imre ellen, feleany­n.yian, mint akik a petíciót aláírták. Az összes többi fralkoiótag viszont Kónya Imre mellett foglalt állást. — Tehát elsöprő többség­gel megerősítették őt a po­zíciójában. — Közvetlenül a szavazás után azit mondtam volna: fel vagyok háborodva. El­telt egy-két óra. mostmár inkább csak szomorú va­gyok. Az a szándék, amit mi. az aláírók akartunk, nagyon félresiklott. A mi kezdeményezésünk nem sze­mélyre irányuló volt. Ennél sokkal többet vetettünk fel. A frakció működési zavara­it, a kormánnyal való kap­csolattartást, és így tovább ... Hiszen a mi indítvá­nyunk a Magyar Demokra­ta Fórum jelenlegi helyze­téért való aggódásról szólt. Ennek szellemében abban állapodtunk meg. hogy majd egy egésznapos íralk- oióülésen vitatjuk meg ezt a kérdésit. — Erre nem fog sor ke­rülni? — Dehogynem, március 17-én. De ezt a szándékun­kat a mai bizalmi szavazá­son Kónya Imre teljesen mellékvágányra viiitite. Szá­munkra rendkívül megdöb­bentő módon ebből kizáró­lag személyi! kérdést csinált. — Nem volt az indítvány mögött személyi kérdés is? — Persze hogy mögötte az is van: személyi változá­soknak is kell történni. De a primér szándék nem meg­nevezett emberek ellen irá­nyult. Nem törekedtünk semmiféle puccsra, «tem volt szándékunkban egy előre meghatározott új vezetősé­get a székbe ültetni. Hang­súlyozom: a jobbító szán­dékkal kezdeményeztük ezt a petíciót. — Két hét múlva a frak­cióülésen élhetnek ezzel a jobbító szándékkal. — A mai kiélezett vita után már nem ugyanaz a helyzet, de tény. hogy két hét múlva a frakcióülésen én leszek az első felszóla­ló... (bpszerk) (dombrovszky) Az .infláció méretét jól érzékelteti az a tény, hogy pillanatnyilag a hazánkban kapható legkisebb fűtőérté- kű szén. azaz a lignit má­zsánként! ára 32 forint 60 fillér. Ezt a szénféleséget a bükkábrányi külszíni bá­nyaüzem hozza a felszínre, s amikor 1985 második fe­lében a termelés ezen a he­lyen megkezdődött, egy má­zsa lignit eladásakor mind­össze tizenkét forint né­hány fillért számláztak. Természetesen azóta so­kat változott a világ. Azt is megértük, hogy a szén új- fent hiánycikk, s ha mégis begördül egy-egy szállít­mány a Tüzép-itelepekre. azt a magas árak miatt csak jobbmódúak tudják megvásárolni. így hát egyáltalán nem csodálkozhatunk azon, hogy Bükkábrányban. időnkén! hosszú sorok várakoznak a kétségtelenül olcsó lignitért Közrejátszik a megnöve'ke- dett ikeresletben az is. hogy bizonyos hírforrások a s.zén árának drasztikus emelését helyezik kilátásba. A sze­gény ember pedig a köz­mondás szerint vízzel főz. ne csodálkozzunk tehát azon. hogy a családok egy része a kétségtelenül kiis kalóriaértékű lignitet vásá­rolja, dehát ezt a szenet még a kispénzű ember is meg tudja venni. Hogy meddig? Amíg többszörösé­re nem emelik ennék is az árát. Valóban megnőtt a bükk­ábrányi lignit ázsiója, amit a bánya termelésének me­redeken ívelő grafikonja is alátámaszt. — Az elmúlt esztendőben egymillió kilencszázezer tonna lignitet hoztunk a felszínre — mondja Unger Péter, a bányaüzem vezető­je. — Ezt döntően az tette szükségessé, hogy a gyön- gyösvisontai Gagarin Hőerő­mű rekonstrukcióját elvé­gezték, amivel a fűtőanya­got szolgáltató Thorez kül­színi bánya nem tartott lé­pést. Márpedig az erőmű­nek villamos energiát .kel­lett szolgáltatnia, ebből kö­vetkezően bővíteni kellett a felszálló ágban lévő Bükk- ábrány sízéntermelésót, hogy ily módon biztosítsa az erő­mű zavartalan működését. — A mendemonda sze­rint az idén a tavalyit jó­val meghaladó mennyiségű lignitet kell a bányának ki­termelnie — jegyeztük meg az Unger Péterrel folytatott beszélgetés alkalmával. — A hír igaz — hangzott a tömör válasz. — Az idén 2,7 millió tonna lignit fel­színre hozását tartalmazza a bánya műszaki terve. Eh­hez persze meg kellett te­remteni a feltételeket. Ezért, a gyöngyösi Thorez bányából Bükkábránvba irányított több nagyteljesít­ményű gépet a Mátraaljai Szénbányák Vállalat. Egye­bek között két maróbárcsás Ikotrógéppel gyarapodott a külszíni fejtés, ami a med­dő jövesztését biztosítja. Ezenkívül két hányóképző, valamint ugyancsak két merítéklétrás gépsor kap­csolódott be a szénterme­lésbe. Aki januárban a 3-as szá­mú főúton közlekedett, an­nak bizonyára feltűntek azok a gépmonsit rumolk, amelyek Gyöngyösvisontá- ról, azaz a Thorez külszíni bányaüzemből indultak Büklkábrány irányába. Csaknem egy hónapig tartó út után érkeztek meg ren­deltetési helyükre, aminek költsége megközelítette a százmillió forintot. A szak­emberek egybehangzó véle­ménye szerint ez még min­dig kifizetődőbb volt. mint­ha szétszerelt állapotban szállították volna Bükikáb- rányba a szóban forgó gép­monstrumokat. Ezek össze­szerelése heteket, sőt hóna­pokat vett volna igénybe, ráadásul olyan műszaki szakapparátust kellett volna a helyszínen kialakítani, aimi meghaladta volna egy bányaüzem erejét. A közutakat felügyelő szakemberek nem egyszer szóvá tették, hogy kívánatos lenne, ha a Bükkábrányban kitermelt lignit vasúton jut­na el a Gagarin Hőerőmű­be. Jelenleg ugyanis a bükkábrányi szénnek több mint a felét gépkocsik szál­lítják el a helyszínről, ugyanis a Gagarin Erőmű­ben lévő vagonbuktató ka­pacitása véges, csak egy újabb berendezés létesítésé­vel oldódna meg ez a gond. Ügy tűnik, erre minden re­mény megvan. Ez egyben azt is eredményezné, hogy lényegesen csökkenne a 3-as számú főút teherforgalma. Lovas Lajos Fotó: Fojtán László ORSZAGOß , TAKARÉKPENZTAR ÉS KERESKEDELMI BANK Rt. Az értékpapír neve: Letéti jegy- évközi visszaváltásnál -T (havit Évi bruttó Évi nettó kamat (%) kamat (%) 33 26,4 Értékpapírok Kedves Ügyfelünk! Bizonyára tudja, hogy a lakosság körében igen közkedveltek a különböző értékpapírok. Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. folyamatosan bővíti a választékot, s az ügyfelek különböző lejáratú, előnyös kamatozású megtakarítási formák között válogathatnak. Ha ön rövid időre kívánja pénzét befektetni, a Pénztárjegy II.-t és a Határidős megállapodást ajánljuk. A letéti jegy a hosszabb távra befektetőknek is előnyös. A Takarékpénztári kötvény pedig évről évre növekvő prémiumot fizet. Pénztárjegy II.- 6-26 hétig 26- 27-36 hétig 30 Magyar—kínai együttműködéssel Határidős megállapodás (OTP Broker Rt.)- 6 hónapos lekötés esetén Miskolcról — harmadik piacra- 12 hónapos lekötés esetén ~ 28,0 Takarékpénztári kötvény ] alapkamat: évi nettó 12 % 1991. évi prémium: nettó 14 % *> Kamatfizetés: 1991. november 2-ától Felhívjuk szíves figyelmét, ha önnek korábban kibocsátott értékpapír van a birtokában, a kamatemelés arra is vonatkozik. <© [BANK] A magyar villamosenergia­iparban az elsők között Mis­kolcon, az Észak-magyaror­szági Áramszolgáltató Válla­latnál épült ki a korszerű telemechanikai informatikai rendszer, melyről az elmúlt év decemberében az itt járt kínai szakemberek is nagy elismeréssel szóltak. Már ak­kor felmerült a gondolat a vállalattal való kooperálás lehetőségéről. A kínaiak a legjobb megoldást abban lát­nák, ha kínai hardvert (lé­tesítményeket, berendezése­ket stb.) és a magyar szoft­vert kombináló áramellátá­si módszert egy harmadik államnak exportálnák. Ugyanakkor szorgalmazzák a technológiai cserét és koo­perációt a magyar szakem­berekkel távirányító- és mo­nitor berendezések, vala­mint automatizált áramellátó rendszerek előállítására. A napokban a kínai felet képviselő dr. Peifan Ding úrtól telex-üzenet érkezett, melyben jelzi, hogy szakem­bereik a közeljövőben Mis­kolcra jönnek a konkrét ajánlatok megtételére, illetve fogadására. Az Émásznál megtudtuk, hogy amennyi­ben sikeres lesz a megálla­podás, úgy mintegy harminc magyar, valamint egy oszt­rák és német vállalatot von­nak be a harmadik piacra irányuló hosszú távú együtt­működésbe.

Next

/
Thumbnails
Contents