Észak-Magyarország, 1991. március (47. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-02 / 52. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 8 1991. március 2., szombat i Albumában mások kisbabái Csak annyi a jó a nyugdíjas életben, hogy nem csörög hajnali fél 5-kor az óra. Több vekkert tönkretettem emiatt. — Negyvenéves koromban adtam csak föl a reményt, hogy gyereket szüljek, hogy anya legyek. Igaz, későn mentem férjhez és egy tragédia korán véget is vetett a házasságomnak. Megkérdezték tőlem, nem vagyok-e irigy a gyermekes anyákra, a boldog kismamákra. Mondtam: akkor már régen belepusztultam volna az irigykedésbe. Hiszen harminc évig mást sem tettem, másért sem dolgoztam, csak azért, hogy minden baba egészségben, épségben megszülessék. Simonná Liptai Etelka, a miskolci megyei kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának reszortos főnővére nyugdíjba ment. Nevét, ha most olvassák, fényképét, ha most látják, ezer és ezer egykori kismamában ébreszt emlékeket. Igen, igen, ő Eta nővér, a szigorú, a fegyelemért kardoskodó, a bajban levőkért olimpiai időket futó, a mindig jó helyre tapintó, az elkeseredettekbe strammul lelket öntő, az örülőkkel a bohóckodásig örülő nővér. — Egri vagyok, nem csak azért, mert ott születtem, hanem azért is, mert a városomtól lelkileg egy percre sem szakadtam el, ott él a nyolcvanéves édesanyám, a testvéreim, az ő családjuk. És hamarosan, heteken belül vissza is költözöm. Most búcsúzom Miskolci ól. — Milyen ez a búcsú? — Fájdalmas. Annak ellenére az, hogy a várost soha • sem szerettem, csak Lillafüredet és Tapolcát. Ám, megszerettem itt egy kórházi osztályt. Jaj, mi minden fér abba a fogalomba, hogy kórházi osztály! Orvosok és nővérek végesincs hada, betegek ezrei, no és, ha hihető, ha nem, még a műszerek, a társalgó egykori díszhalai, az ablakból nyíló kilátás is. Sokszor hívtak haza, de valakik mindig itt tartottak. A baráti köröm, amely többnyire az osztályon dolgozókból állott, egy-két fiatal orvos, mert izgatott a jövőjük, no és mindig feküdt a terhespatológián öt-tíz olyan kismama, akiknek a csecsemőjéért, a terhesség sikeres befejezéséért izgulni kellett. . . — Miként lett szülésznő? — Kicsi voltam még, amikor édesanyám kisbabát várt, az ötödik gyermekét. Ketten voltunk otthon, elszalajtott a bábaasszonyért. Nem találtam otthon, az ajtajára ki volt írva: „piacon vagyok!”.Hazarohantam, vizet forraltam, előkészítettem a szüléshez a terepet. Közben félelmetesen zakatolt a szívem: jaj, nehogy bajuk essék. A szülésznő aztán nagyon megdicsért a fürgeségemért, ügvességemért. Nos, akkor határoztam el, hogy én is szülésznő leszek majd. Akkor az Or- solya-rendi apácákhoz jártam iskolába, és soha sem kéredzkedhettem át a betegápoló Vince-rendiekhez. mert édesanyám nagyon féltett; a távoli iskolába menet baj érhet... Hatórás kisnővér voltam egy ideig még Egerben, aztán beiratkoztam a pécsi Semmelweis Szülésznőképző Iskolába. Nehéz bentlakásos évek voltak azok, a hatvankét kezdő lányból mindössze 37-en államvizsgáztunk. A hat hónapos szakmai gyakorlatra Miskolcot jelölték ki számomra, az Erzsébet (ma Semmelweis) kórházban dolgoztam. Eber- gényi .Sándor főorvos úr és Nemecskai Tivadar tanár úr mellett. Amikor megnyílt a megyei kórház szülészeti osztálya, Nemecskai tanár úr magával vitt hat, vagy hét fiatal szülésznőt, köztük voltam én is: Op- rávelné Rozika .(ő ma is osztályvezető főnővér), Sas- váriné Margó, dr. Szabó- né Júlia . .. Lassacskán mind-mind nyugdíjba megyünk. Emlékszem az első szülést Kelemen István főorvos úrral vezettük le a mai szülőszobán: egy katonatiszt felesége fiút szült. Persze, a mai szülőszobánkat össze sem lehet hasonlítani azzal a régivel. Itt már minden steril, korszerű műszerek segítik az orvosok, a szülésznők és persze ennélfogva a kismama dolgát is. Érdekes módon, bármely korban is éltünk, az osztályvezető főorvosnak mindenkor harcolnia kellett, kell a jobbításért: így tett Argay László, így tesz mostanság Gaál tanár úr ... — Eta nővér nem túl hosszú ideig dolgozhatott szülőszobán, operatív részlegen és a többin, hiszen évtizedek óta a terhespatológián, látjuk. — Dr. Konczvald László főorvos úr találta ki 1970- ben — ha nem csalódom az országban elsőként —, hogy alakítsunk ki egy olyan részleget az osztályon, ahol a beteg, a veszélyeztetett kismamákat ápoljuk. Hogy épségben vészelje át terhességét a cukorbeteg, az epilepsziás, a szívpanaszos, a toxikózus, és minden olyan terhes asszony, aki a magzatával együtt veszélyben van. Hatvanhét ággyal nyitottunk. Én voltam akkor ott a főnővér. Azóta két helyi részre oszlott a patológia, én mostanában a 36 ágyas, a földszinti részt irányítottam ... Ismét a múlt idő. Hallom, meg-megbicsaklik Eta nővér nyelve. (Nem szól. Egy albumot vesz elő. Telis-teli csecsemő- és gyerekképekkeil. Legtöbbjük mellett egy kis levél: ekkora már Laci, tessék nézni, ez itt Gyöngyvér ...) — Csodálatos eseteink vannak. Háromszor születtek hármas ikreink. Most nyolcadik osztályos és jó tanuló egy 90 dekával született kislányunk! Ám mi folyton mondjuk, és ebben dr. Kocsis István főorvos úr a legfőbb szószólónk, hogy a mi munkánk vajmi keveset ér, ha a kismama nem kitartó. Íme, itt van: Éva 225 napot töltött ágyhoz kötve azért, hogy végre megszülessék az első gyereke. És Réka megszületett! De sorolhatnék neveket és hősöket. Mert azok a kismamák valóban hősök, akik a családjuktól elszakítottam szinte mozdulatlanul viselik ki a terhességüket. Minden-minden tiszteletem az övék. Szeretem őket. — Azért orvosi, nővéri segédlet nélkül nem biztos. hogy megérnének, meg tudnának születni ezek a babák. Hiába kitartó a mama . . . — Itt mindig rend volt, fegyelem és mélységes ösz- szetartás. Amikor például hashártyagyulladásom volt, Nemecskai tanár úr nem engedett átvinni a sebészetre, ő maga operált egy válogatott asszisztenciával. Miért? Mert féltették egy szülésznőjük életét. Esküszöm, a mamáét és a babáét legalább ennyire féltik ma is. Voltak itt orvosok, akik szakmailag és erkölcsileg is vétettek; ma senki sincs itt közülük. Szóval: ilyen a mi osztályunk. Mondom ezt most én, akit sok sérelem ért az utóbbi hónapokban. Kevesebb fizetésemelést kaptam és későn .. . Nem tudom, hogyan tartom majd fönn magamat. De azért, ez az én osztályom. Lévay Györgyi Filléres ötletek SZAKÁCSTÁBLA Kezdetben vala a szakács- könyv. Könyv, amelyben keresni, lapozni kell, mert sok egyéb leírás mellett rejti kedvenc receptjeinket. Azokat, amelyeket kipróbáltunk már, megszerette a család, de mert jó néhány Ilyen van, pusztán emlékezetből nem merjük elkészíteni. A biztonság kedvéért a sütés-főzés során fellapozzuk érte a szakácskönyvünket. Gyakran bosszankodva tesszük, mert lisztes, vagy tojásos a kezünk, s előfordul az is, hogy — bár kinyitva már az asztalra helyeztük a könyvet — az gáládul összezáródik. Mindezeket elkerülhetjük, lia azokat a recepteket, amelyeket gyakran alkalmazunk — vagy éppen ritkán —, egyszerű papírlapokra írva a konyhaszekrény ajtajának belső oldalára ragasztjuk. A könnyebb tisztán tartás érdekében átvonhatjuk a felragasztás után áttetsző ragasztófóliával, de magához a rögzítéshez is használhatjuk. A lemosható tapétákhoz hasonló felületet kapunk így. Nos, ha Ínycsiklandó művein!« elkészítéséhez hozzálátunk, elég kinyitni a szekrény ajtaját, s keresgélés, lapozgatás helyett csak rápillantani. Választani is könnyebb lesz a szóba jöhető receptek közül, ha valamennyit egyszerre látjuk magunk előtt a „szakácstáblán”. B. K. Évfordulók Kikre emlékezhetünk 1991-ben? Korántsem a (teljesség igényével Iker ültek (papírra ímegyénlk fitt felsorolt „szellemtörténeti” eseményei,. Lejegyzőjük — nem itliitlkoija —. eszköznek szánta aiz, egyre gyengülő „genius loci” védelmében. 70 éve Varbón született Gergely Mihály író. Miskolcon érettségizett, -s itt ikezdite írói pályafutását is: az Üj Uitalkon című ifjúsági folyóirat egyálk. szerkesztője volt majd a Diósgyőri Munkásnál dolgozott újságíróként. — Ragályon született Király István irodalomtörténész, -kritikus. A sárospataki gimnáziumban érettségizett. — Az emlékét szépen őrző Mezőcsáton született Kiss József Iköltő, A Hét szerkesztője ekkor hunyt el Budapesten. 90 éve Sárospatakon született Rab Gusztáv író égi újságíró. Számos ipubliciszitáik-ai munkája, is a harmincas évékben népszerű regénye jelent meg. — Sajókazán született Simon Andor költő. Négy verskötete alapján munkásságát Móricz Zsiigmond méltatta a Nyugat hasábjain. 100 éve hunyt el Sárospatakon Emödy Dániel költő, a helyi jogakadémlia tanára. 1848-ban a márciusi ifjúság együk vezetője, Jókai és Petőfi barátja volt, s szerkesztette a kormány hivatalos lapját. Kitűnő jogelmélet munkája Patakon jelent meg. — született Abaújszántón Kalocsay Kálmán. Kiemelkedő orvosi tevékenysége mellett világszerte ismert eszperantó költő ési műfordító volt. Ö ültette át e nyelvre a János vitézt, s Az ember tragédiáját. — született Igriciben Simándy Pál, családi nevén Gombos Ferenc író és újságíró. Középiskoláit Miskolcon végezte, majd a sárospataki Ref. Theologian szerzett lelkészt oklevelet. Számos Cikke, tanulmánya, elbeszélése jelent meg. 120 éve Sárospatakon született Mitro- vics Gyula esztéta. Számos tanulmánya jelent meg. 1893-ban hazatért szülővárosába s a ref. kollégium tanára, majd igazgatója volt. 125 éve Tállyán született Guthy Soma író. Humoros karcolatokat épp oly kedvvel sí nagy számban int, mint vígjátékot, bohózatot, sőt bűnügyi novellákat is! Ez utóbbiakat öt kötetben adták Jki. Mellesleg ügyvédeskedeltit lis ... 140 éve Sátoraljaújhelyen .született Mezei Ernő. Budapesten jogot végzett, majd ellenzéki lapok munkatársa lett. Számos (irodalomtörténetii cilklke és verse jelent meg. Munkássága elismeréséül a Petőfi Társaság tagjává választotta. 150 éve hunyt el Sárospatakon Magda Pál író, történész, a társadalmi gondolkodás egyik legkiemelkedőbb egyénisége- Külföldi egyetemeiken tanult, s hazatéréi után az ország több gimnáziumában —' így a sárospatakiban is — tanított. 1838- ban költözött — immár végérvénnyel " Sárospatakra160 éve hunyt el Széphalmon Kazinczy Ferenc költő. Rendkívül Ibi,emelkedő volt nyelvújító és irodalomszervező imunlkáss3' ga. 170 éve született Miskolcon Tárkány1 Béla költő. Egerben szentelték pappá. Ama emlékezetes útja -során Petőfi (itt kereste föl 1844 szörnyű telén. . 175 éve Sátán született Szvorényi JózseJ nyelvész, irodalomtörténeti, és vallási ir0- Számos verse, tárcacikke s két nyelvészeti kötete jelent meg. 180 éve született Szendrőn Besze Ján°s író a kitűnő szónok, mely Utóbbi képessegével rendkívüli, népszerűségre tett -szert a jurátusok között az 1832—36-os ország' gyűlésen. Nemzetőrként részt vett & 1848—49-es szabadságharcban, amiért 'L}1, évi várfogságra ítélték. Kiszabadulása utat számos; cikket, emlékezést int a fővárosi lapdkba-n. 190 éve a nyár javarészét Csokonai V*' téz Mihály megyénkben töltötte. Megte- íkintette az aggteleki cseppkőbarlang01' Alsóregmecen fölkereste a kufslteiní fog' »ágból épp ekkor kiszabadult Kaz.inzö' Ferencet s barátoknál, mecénásoknál id°' zött Ongán, Ragályban. , ■ 330 éve született Szendrőn ifj. Kölesei Sámuel. Bár teológusnak készült, utóbb -mégis orvos és főhivatalnok lett Erdély' ben. Kona együk leghatalmasabb magái1' könyvtárát mondhatta sajátjának. Egyazon hévvel int a számtalan tanulmányát íu°' zófiai, orvosi s teológiai, tárgyikörben. 400 éve Balassi Bálint öccsével Tokajba költözött. Ennek bizonysága- fönnmaradt öccse nevében december 6-án innen kel' itezett levele. — Károli Gáspár a Vizsoly! Szénit Bio' lia fordítását és kinyomtatását követő esz' tendőben elhunyt. Göncön temették el. ő templomikentben szobra látható. 750 éve annak, hogy a muhi — más ne' vén sajómenti — csatában Ba'tu kán hadai (legyőzték a magyar sereget. Az >5Z°' nyaitos öldöklésben holtan maradt a esA' tatéren Magyarország nádora, országbíró' ja, s az esztergomi érsek. (Lám, elkfcrt még a „főemberék” is közvetlenül szállt3;: hadba, s nem tökéletesen védő földalatti bunkerekből „irányították” a küzdő ser®' get.) Béla királynék sikerült elmenékW' nii.e, -hogy utóbb visszatérve egy új ország fölépítéséhez fogjon. Kiss Gyula Eső ■Az ötv.en év körüli parasztember -ott állít a tábla szélén, de még az úton, s keskeny szemrésén keresztül figyelte a sulhanc traktoros minden mozdulatát. Az meg igazított az ekén valamit, .szerszámkészletében turkált, -emelt -a farkeréken, aztán a -szerszámokat -elrak-ta, fellépett a fülkébe és elindult. A gép füst-felhőt bocsájtott ki kéményéből, f-elmord-ult és csi-kongó, csörömpölő lánctalpán nekilendült a .tarlónak. Egy rántás -a -kötélen, és az eke rázuhant a -talajra. Három lépés után már nyakig merült az .alföldi fekete földiben. Ez hát a szta-iinyec, -gondolta a -paraszt, s .szemével -elkísérte az -erőlködő gépet, végig a háromszáz öles dűlőn. Az, -ott megfordult, négy ekéjét ismét leeresztette és némán, a vibráló 'levegőtől imbolyogva közeledett. Száraz, októbervégi.idő járta. A paraszt nem mozdult. .Nyiszlett kutyája — tarka, csepűszőrű, — tőle jobbra, kissé hátrább ült. Az is figyelt. Megnyomja a földet, .gondolta és -azt 'latolgatta-, hogy hány mázsás lehet a ,gép. Elég gyakran kijárt ide nézelődni. Mögötte alig száz méterre szegényes tanyája, s a kis épületről, meg az aprócska kazlakról tudni lehetett; nem sok jószágja van. Két -év-en át szemlélte, hogy a gazdaság kétezer holdas üzemegységét hogyan .alakítják -ki, hogyan rombolnák -le harmindhét tanyát. Mivel két Ikilenoöles -dűl-őút között •ny-úlit el hosszan az üzemegység, megkapta -a Hosszú- telek .nevet. A tanyáikból kiüldözött parasztok kaptak ugyan máshol földet, de ezek mind hitványabbak voltak, és a községtől messzireesők, akár a Bibic-laposan, akár-a Varj-úháton feküdtek, öt vénben Hosszútelektől siralmasabb tájat nem látott, pedig frontot járt .ember volt. A vályog-tanyákat egyszerűen 'legy-alulták, a tetőfát kirabolták, a többit meggyújtották. A .cserepes tanyák cserepét -a kút nyelte el, a tanyákat körülvevő akácfákat -meg a lánctalpas, száz lóerős sztalinyecék nyűtték ki tövestül. Olyan, háromszáz holdas táblákat alakítottak ■ki, akkor -ez volt az ideális. A -tarlóra nem lépett, ez tilos! Hosszútelek zárt, állami terület volt. Csak úgy messziről látta a dolgokat, -de most -közelebbről is megszemlélhette a hatalmas gépet. Évre jött k-i. Mint nyáron a kombájnt, mert az aratott itt, .kettő is. Ennyit kapott ia gazdaság. Előző években még kézi -kaszával ment ■az aratás. Az volt az -igazi. Hatalmas kévék, a keres z- tek pap-kévéje fölött meg el sem látott az -ember. A ké- vékötő-a-ratógépek -manillá- vail kötött kévécskéiből rakott kereszteket a gyerekek átugrálták. A -kombájnokra meg egyenesen haragudott, leköpte őket. Ahol elhaladtak, az ember ülepét szur- (ká-lta a tarló, a szalmát, törőkét szétszórták,, a peiyvát kifújták, .a magot hullajtot- -ták. -Ez utóbbit onnan tudta, hogy egy hajnalon mégis átlépte a tilost, kezével alányúlt a -szalmának, megrázta, ujjaival elseperte, s megnézte, v-an-e .szem a tarlón. Volt. Méghozzá. Legalább kétvetésnyi. Ekkor köpött egy-et. A szántásra nem tudott rosszat mondani, mély volt, a kor.mánylemezek szépen fordítottak, vad föld sem j0* fel, csak nehéz a gép *, megnyomja a földet. jó a szántás. A ló könny01 egyik a 'tarlón megy, más1*' ia 'barázdában jár. Magáfo00 elismerte, de gondolni 9®, gondolta komolyan, hogy Ián túl könnyű is az a !ke lova, s fale ilyen mélyei1 szánt. A traktor közeledj A némaságból előbb csak mély dübörgés hallatszó11- ideértve már a lánctalp0' csikorgása is. Ekkor vette észre, hogy ^ indulás helyén, ahol szere a 'traktorossá vált parasz legény, ott maradt egy nag-" egyoldalas villáskulcs. ESZ® be sem jutott, hogy elhaj gajssa. Hátrább lépett, seg|l5 ve a kikanyarodó gépe*, mikor hozzáért, karjával na,j tározottan -intett, hogy ál"' A igyerek megállt, csend sébbre vette a motort, s k® dően nézett a parasztra. "s -mag mutatta a helye* . szólt: ott maradt a kócs- gyerek leugrott, felvette, ° dobta a vezetőfülke alja1, megköszönte, amaz bólint0^’ s iaz éke újat fogott. Ez két nemzedékhez tartozó P raszt valahol testvér vOj Az apákról, ősapákról, a 10 szeretetétől, valahonna’ Ezért szólt a kulcsról, '*5 s lönlben italán hagyta v° beszántani. Most visszakanyarodott | túzokcsapat, amelyik reg®, a szántás megkezdésekor f l pott szárnyra. A tábla -sa-tkán ereszkedtek le, zd1»^' ■suhogó repülésük az ege*^ borító angolszász bombáz0 , ra emlékeztette a paraszt Sze:mben, az emelkedő r. geld párában, a hulláim®^ vibráló reggeli -horizon . egy imbolygó, mozgó lt0^frl közeledett. Szőkébbre 2 T
