Észak-Magyarország, 1991. március (47. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-02 / 52. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1991. március 2., szombat „Kis matematikusok” vetélkedése Commodore 64-ért Korszerűsödő műszaki oktatás Beszélgetés Kálmán Andrással, a Gépipari Műszaki Középiskola igazgatójával A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat >az idén is megrendezi a Kalmár Lász­ló országos maifcematdlkai versenyt. Jelentkezhetnek az általános iskola 5—6— —7—6 osztályos tanulói, akik tagjai a TIT által szervezett és működtetett Kis Matematikusok Baráti Körének. A vetélkedő első forduló­ját az általános iskolákban rendezik meg. Innen az el­ső három helyezést elért ta­nuló indulhat a megyei szintű vetélkedőn. Nevüket és címüket a TIT megyei szervezetéhez (Miskolc, Széchenyi út 14.) kell elkül­deni március 15-ig. A má­sodik fordulót Miskolcon, a Földes Ferenc Gimnázium­A csipkék a textilfajták egyik sajátos csoportját ké­pezik. Többféle technikával készülhetnek, megkülönböz­tetünk rececsipkét, varrott, tűzött, fonott, horgolt, kö­tött és vert csipkét. Ami kö­zös bennük, hogy a végter­mék minden esetben szépen mintázott, áttört, hálószerű szövedék. A csipkeverés szinte egész Európában ismert folyamat Kellékei a keményre tömött textilhenger, az ezt tartó áll­vány, legalább 20—30 db or­só, amelyekre az előre kivá­lasztott fonalat tekerik. Szükség van még egy darab papírra, amelyen előre meg­rajzolják az elkészítendő mintát, valamint sok-sok gombostűre, amikkel a min­tához rögzítik a finom csip­keszéleket. A vert csipke (klöpli csipke) a történeti Magyarország területén is is­mert textilfajta, de készíté­se nem minden vidékre jel­lemző. Csipkeveréssel legin­kább a bányavárosok német asszonyai és lányai foglal­koztak, általuk vált ismertté a későbbiek folyamán a má­ban rendezik meg április 5- én, 10 óráitól Az országos dönitő időpontjáról a későb- b iékben értesítik majd a versenyzőiket. örömmel hallottuk. hogy a matematikai versenyt a Borsodi Élelmiszer-kereske­delmi Vállalat is támogatja. Egy Commodore 64-es le­mezegységgel is ellátott szá­mítógépet ajánlották fel a vetélkedőn legeredménye­sebben szereplő Borsod- Abaúj-Zemplén megyei ta­nulónak. Érdemes hát — kis mate­matikusok — komolyain ta- nulimli a matematikát, és részt venni a Kalmár Lász­ló országos matematikai ver­senyen. gyár és szlovák lakosság kö­rében is. A vert csipkék na­gyobb része felföldi vándor­árusok révén jutott el a ma­gyar falvakba, innen a le­véltári adatokból is ismert „tót csipke” elnevezés. A régi gömöri csipkék egyenes vagy fogazott szélű­éit. A színeket nagyon visz- szafogottan alkalmazták, a csipkék nagy része tiszta fe­hér volt. Néhány esetben a fehér virágot zöld, kék vagy piros keretbe helyezték. A motívumok a növényvilág­ból eredeztethetek, szegfű­ket, rózsákat, kelyhes virá­gokat, bimbókat, leveleket ábrázolnak. A régi gömöri csipke szalagmintás. A min­ta kitöltötte az egész felü­letet, vagy a közbeeső része­ket háló egészítette ki. A legkorábbi gömöri vert csip­kék 1780-ból valók, és a Sa- jó-völgya északi részéről származnak. A 18. századi gömöri csipkeverés hagyo­mányaihoz szervesen kap­csolódnak a 19. század köze­lié táján feltűnő főkötő csip­kék. A 20. század első felé­ben a gömöri csipkeverő Mozgássérültek találkozója A Mozgáskorlátozottak So­mogy Megyei Egyesülete az idén is megrendezi a már hagyományossá vált balatoni találkozóját május 10—20. között Boglárlellén, a Postás Üdülőben. Az épület alkal­mas arra, hogy a tolókocsi­val közlekedők is kényelme­sen használják. Változatos rendezvényekkel, szórakozta­tó programokkal várják az érdeklődőket. Jelentkezni március 20-ig lehet a Moz­gáskorlátozottak Somogy Me­gyei Szervezeténél: 7400 Ka­posvár, Május 1. út 53. Te­lefonon a délelőtti órákban: 06/82—21-942, ahol részletes felvilágosítással is szolgái­nak. A részvételi díj fejen­ként napi 400—450 forint lesz. Mészáros István fotókiállítása Tokajban A tokaji M'úzeumbajráti Kör programja fotókiállítás- sorozattál indult ez évben, „így látom Tokajit” címmel. A Tokaji Múzeum lépcső­házában az első kiállítás Márlki Lajos, tökajd gimná­ziumi tairaár anyaga volt, s most Mészáros István fotó­művész képei láthatók március 24-ig. Mészáros István Dunake­szin él, de az utóbbi évek­ben szoros kapcsolat fűzi Hegyaljához. Fényképezőgé­pével végigjárta a szép zempléni tájiakat és pincé­ket: képei mutatják be a Rákóczi pincéjét egy új prospektuson, de megörökí­tette TOkaj szépségeit, is A helyben élő ember lá­tásmódjával érdekes össze­vetni, hogy a bravúros ki­vitelű színes fotókon mi­lyennek látja Tokajt, Hegy- alját az utazó, az idegen. asszonyok kifejezetten csak főkötőket készítettek. A fő­kötők a viselet szerves ré­szét képezték. Színük attól függött, hogy milyen alka­lomra készült, emellett per­sze az életkorra is utaltak. Így például az idősek feke­te-fehér, a fiatalok piros-fe­hér színűt viseltek. A meny­asszonyok piros-fehér főkö­tőjét zöld csipkeszalag díszí­tette, az özvegyasszonyoké­ban pedig minden esetben megtalálható a fekete szín A főkötőkészítés legtovább Gócs (Goéovo), Oláhpatak (Vlachovo) és Sajóréde (Rej- dová) községekben maradt fenn. A gömöri csipkeverés ma is ismert, a régi hagyo­mányokhoz kötődik a fiata­lok nemzedéke, akik a ha­gyományos vert csipkék mellett újszerű csipke ék­szereket is készítenek. A putnoki Gömöri Mú­zeum időszakos kiállítása hétfő kivételével naponta 8 —16 óráig, szombaton és va­sárnap 10—14 óráig tekint­hető meg. Bodnár Mónika Miskolcon 191:2-ben kezdő­dött meg az iákkor Fa- és Fémipari Szakiskolának ne­vezett intézetben a középfo­kú szakemberképzés. A jö­vőre nyolcvan éves, újabban Gépipari (Műszaki Középis­kolaként emlegetett iskolá­ban határozott fejlesztési el­képzelések szolgálják a kor­szerű oktatást. A korszerűsí­tés természetesen összetett folyamat, több irányú erő­feszítés eredménye. Ezen be­lül azonban markánsan je­lenik meg két -főbb fejlesz­tési irány. Ezekről beszél­getünk Kálmán Andrással, a középiskola igazgatójával. — Történetileg a számí­tástechnika bevezetésével foglalkoztunk először. A számjegy vezérlésű szer­számgépek, a számítógéppel segített tervezés megjelené­se az iparban arra ösztön­zött, hogy ezt a tudomány­területet is bevezessük a kö­zépfokú képzésbe. Így ala- ikult ki négy évvel ezelőtt, a gépgyártó technikusi sza­kon a gépgyártó számítás­technikai képzés. A leendő szakemberek a gépgyártáson belül a számjegyvezérlésű szerszámgépek működésével, e gépekre történő művelet­tervezéssel, gyártásszervezés­sel foglalkoznak majd. — Az iparban már van igény ilyen szakemberekre? — Azt tapasztaljuk, hogy keresik az ilyen képesítésű fiatalokat, a gépiparban meglevő, ismert gondok el­lenére is. Még határozottab­ban jelentkezik ez az igény, ha megtörténik a szerkezet- átalakítás ,és bekövetkezik a gazdasági fellendülés — bí­zunk benne —, itt Ész-ak- iMagyarországon is. A ha­gyományos forgácsológépek - ke'l az élesedő versenyben nem lehet helytállni, sem a termék minősége, pontossá­ga, sem a gyártásra fordított idő tekintetéiben. Igaz, hogy ezeknek a ikonszerű gépek­nek magas az ára, de a ter­mékek előállításának ideje, ezeken tört része a koráb­binak. — Ezzel összefüggésben adódott a másik fejlesztési irány, a két tannyelvű — magyár, angol — műszaki oktatás? — A számítástechnika el­méleti ismereteihez, működ­tetéséhez szükség van, leg­alábbis bizonyos szintű angol nyelvismeretre. De szélesebb horizontra nézve nyilvánva­ló, a magyar ipar csak az európai színvonalhoz felzár­kózva, a külföldi tőkét befo­gadva tud tovább fejlődni, így itöbb ok miatt logikus, hogy bevezessék a két tan­nyelvű oktatást bizonyos tan­tárgyaknál. Nem vesszük át a gimnáziumi szisztémát, mi a miskolci gépiparban egy saját rendszert alakítunk ki. (Nem lesz nulladik év, a kép­zés változatlanul ötéves. Fel­emelt óraszámban tanulják diákjaink az angolt, a máso­dik osztálytól kezdve pedig egy szakmai tárgyat, a gép- szerikezettant .angolul tanít­juk. Azért választottuk ezt a tantárgyat ,mert ennek a felépítése a legkedvezőbb a nyelvtanulás szempontjából. iMásodévben e tárgyon be­lül statikát, szilárdságtant oktatunk ,sok a szerkesztés, a számítás, ami jó lehetősé­get kínál a 'nyelvgyakorlás­hoz, és biztosítja a fokoza­tosságot is. Majd kínálkozik — reméljük — olyan lehe­tőség is, hogy angol nyelv- területen végezzék diákjaink a szakmai gyakorlatot. Az angliai íBridgwaterben fel­vettük a kapcsolatot egy is­kolával, és ilű tanulónk már az idei tanév után oda is utazik szakmai és nyelvgya­korlatra. Hipotézisünk .sze­rint nem feltétlenül szüksé­ges az angol nyelvi előkép­zettség az ide jelentkező gyerekeknél, de követelmény a jó nyelvérzék. A heti öt óra majd minden 'tanévet megelőzően és azt követően három hét intenzív nyelv- tanulás talán elégséges apy- nyi ismeret megszerzéséhez, hogy a második évben már angolul tanulhatják a gye­rekek a gépszerkezebtant. — Ezt tervezik a nappali tagozaton. Mi várható a fel­nőttoktatásban? — A gépgyártói számítás­technikai képzést a felnőtt- oktatásban is bevezetjük, ilyen igény van, nyelvi ok­tatásra egyelőre itt nem gondolunk. — Mindehhez adottak-e az anyagi, tárgyi feltételek? — Ilyen esetben a fejkvó­ta szerinti támogatás ilá 000 forinttal emelkedik. Ez még nem biztosított ,de remél­jük, megikapjük, hiszen a megye iparának szüksége lesz ilyen szakemberekre. A számítógépekkel és a szám­jegyvezérlésű .szerszámgépek­kel elégséges mértékben rendelkezünk. A nyelvi la­borok felszereltsége is jó. Az eredményes képzés feltétele­zi a kiscsoportos foglalko­zásokat. Azt, hogy egy ta­nár csupán 8—HÓ diákkal foglalkozzon. Ez viszont nö­veli a helyigényt. Ezt szol­gálja új építkezésünk, a ta­nulmányi épület tetőterének beépítése, ahová a számítás­technikai labor .költözne át. Bízunk abban, hogy a szak­képzési alap segítségével to­vábbi fejlesztéseket valósít­hatunk meg a következő években, hisz’ ezeknek a korszerű eszközöknek igen gyors az erkölcsi kopásuk. Például a számítógéppark te­kintetében 1979 óta a hato­dik generációnál tartunk — Az „öreg" gépipariban 1970 óta működik a Bánki Donát Műszaki Főiskola konzultációs központja. Itt milyen újítást terveznek? — Korábban általános gé­pész szakon is képeztünk üzemérnököket, 1975-től szer­vező üzemmémökképzést folytatunk. Tananyagunk so­kat korszerűsödött az évek során. Most azonban egy új gazdálkodási környezetben olyan igény jelentkezik, hogy az oktatás orientálód­jon johban a vállalkozásra, a piacra, egyáltalán a meg­változott viszonyokra. így született meg egy új tanterv, a menedzser üzemmérnök- képzésre. Ennek (keretében a hallgatók a mai és holnapi gazdálkodáshoz, a termelés megszervezéséhez, a piacku­tatáshoz szükséges ismerete­ket szerezhetnék. A megye ipara ma még nem fogadó­kész erre, de megindult a privatizálás. -Ezek a fiatal­emberek a munka mellett négy évig tanulnak majd. Hisszük, hogy négy óv múl­va szükség lesz ezekre a szakemberekre. — Igazgató Úr a közel­múltban hosszabb németor­szági tanulmányi úton vett részt. .Milyen tapasztalatokat szerzett az alsó- és középfo­kú szakoktatás területén? — A német szakoktatási rendszer eltér a miénktől. A mi, úgynevezett egyeneságú képzésünkkel szemben ná­luk kétpólusú, illetve más ütemezésű a szakoktatás. Náluk nincs olyan iskola — legalábbis mi nem láttunk ilyet —, amely saját tanmű­hellyel rendelkezne. Az el­méleti oktatás az iskolában zajlik, a szakmai gyakorlat­ra viszont a vállalatok, a vállalkozók — kisiparosok — biztosította műhelyekben ke­rül sor. Néhány vállalatnál, a Siemensnél, a Mercedes- nél, a Messersmi th-nél lát­tunk ilyen műhelyeket. Na­gyon jól felszerelték, de szeretném megjegyezni — és ez nagyon fontos —, hogy nem jobban felszerelték, mint a mi műhelyeink, akár a számítástechnikát, akár a korszerű gépeket tekintve. Náluk teljesen másként folyik a technikusképzés,’ mint nálunk. Középfokú képzésre az jelentkezhet, akinek megvan a szakmun­kás-képzettsége, és két évet már dolgozott a gyakorlat­ban. Erre épül a kétéves technikusképzés, amely tör­ténhet nappali, vagy levele- lező tagozaton. Ott tehát IS" meretlen a nálunk honos, négy-ötéves képzés. Talán az volt a legelgon­dolkodtatóbb tapasztalatunk, hogy mind az ipar, mind 3 kereskedelem lényegesen jobban foglalkozik az után­pótlás, a képzés szervezésé­vel, mint nálunk. Ez azt >B jelenti, hogy a képzés lénye­gesen jobban .igazodik az ál­taluk megszabott igények­hez. Szembetűnő a tankönyv­ellátásban, az oktatási se­gédletek biztosításában, 3 vizsgakövetelmények, a fel­adatlapok megfogalmazásá­ban, a pedagógiai módszer­tani útmutatásokban és se­gédletekben megnyilvánul0 gazdagság és pontosság, a pedagógusok át- és tovább­képzésére fordított figyelem' — E kétpólusú (duális) képzésnek a foglalkoztatásta vetítve van-e olyan hasziüh hogy ezek a fiatalok hama­rabb találnak — adottsá­gaiknak megfelelő — muW kát, azaz, nem maradnak munka nélkül. — Ezt nehéz eldönteni mert ez ott a gazdaság pH' lanatnyi körülményeihez igazodva jelentkezik. Ahogy munkaügyi hivatalokban tá­jékoztattak: volt időszáki amikor a munkanélküliség természetesen az elhelyezke­dő fiatalokat is sújtotta. Ak­kor viszont kötelezték a vál­lalatokat, a kisipart is, hogy vegyék fel a gyerekeket ta­nulónak az igénytől függet­lenül. Most, amikor a gaz­dasági fellendülés, az el­enyésző munkanélküliség 3 jellemző, a vállalatok és 3 vállalkozók maguk döntik el, mennyi tanulót vesznek fel, de azokat alkalmazzák is. Hadd említsek még tanulságot: igen differenciál1 a szakképzés, nagyon figye' lembe veszik a gyereked adottságait. Ezt segíti á P3' ilyaválasztási tanácsadás és3 számítógéppel dolgozó, reá' geteg információval rendel' kező munkaügyi hivatal >s’ Egy jellemző példa a di£'e' renciálásra: megismerkedő^' tünk egy, a szellemileg vi?3/ iszamaradott gyerekeket tató szakmunkásképző is^®/ lávái .is. Volt, aki forgácsol' ni tanult, volt, aki díszn0^ vénytermesztőnek, konyb3. kertésznek, esetleg konyb3 kisegítőnek készült. Aki ne/3 képes egy szakma elsajátít3/ sára, -betanított, vagy kíse/ gítő munkás lesz. Hihetett' nül sokféle képzést szerv®3 nek. Kérdeztük, mennyi nék a képzésnek a költ5 ge. Három évre egy-egy rék esetében megközelít' .százezer márkát — volt válasz. .Ez .nagy összeg, r.- jól végiggondolták, meg®,v Ezek a gyerekek három után önellátóvá válnak, n® terhelik az államot, a cSa iádot. * , -Ági A miskolci gépipari * ,g, és elismert bázisa a közép* fcú szakemberképzésn^. Ezekben az évékben érzés,, hető erőfeszítések történ3 ( az oktatás korszerűsítés®® .Az iskola a maga móoJ j, ikészü-1 egy ,-a remén}'®’(g, szerint a nem túl távoli L, vőben bekövetkező &aZ , t#' gi fellendülésre. FejleSf. ^ programjaik a szakma, egyedülállóak az ország^jj Mindez talán országosan több figyelmet és megbe<?’ lést érdemelne! Nagy Zol**11 Makóid! Sándor né Lujza Szimplícius pápa A Lujza tulajdonképpen a Lajos női párja. A fran­ciáknál Louise alakban for­dul elő, ennek magyaros ej­tésű magyarosított formája a Lujza. A név eredeti je­lentése: „hírnév + hábo­rú”. A mai napot Szimplícius szent pápa (468—483) ün­nepeként is nyilvántartják. E napon a baranyai néme­tek jelképesen megmetszik a szőlőjük négy sarkán le­vő tőkéket, azzal a célzat­tal, hogy szüretkor gazdag termést takaríthassanak be. Gömöri vert csipke A rozsnyói Bányászati Múzeum kiállítása a putnoki Gömöri Múzeumban L

Next

/
Thumbnails
Contents