Észak-Magyarország, 1991. március (47. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-02 / 52. szám

1991. március 2., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Elfolyt A drága gyógyvíz elfolyik a semmib« ... Köröm határában íolyik- telyik csendesen a forróvíz. Több mint háromszáz mé­ter mélyről hozza (hozná) a gyógyulást már évtizedek °ta. Azt mondják, régen sze­kerekkel is jártak ide a gyógyulni vágyók messzi vi­dékről is. Volt olyan ember, akit bé" Ősként tettek fel a szekér- re, de egy napi dagonyázás teán, biciklivel járt vissza. A kilencvenkét Celsius-fo- kos víz csak úgy maga vág­ta ároban csörgedezett tova, s az átázott föld iszapját is Pakolták a göcsörtös, büty­kös, ízületes lábakra, ke­kekre. Rengeteg vizsgálat is folyt tear az összetételéről, a lo­kálpatrióták itt azt mond­jak, hogy a gyógyvíz vetek­szik a mezőkövesdi Zsóri vi- tevel. Mégsem sikerült iga- ten kihasználni a bőkezű természet drága ajándékát, gazdagok vagyunk mi. A aelyi téesz próbálkozott több­féle hasznosítással, de az igazi egy fürdő lenne. Mert jelenleg bérben csak virágo­kat fűt a víz. Ez bizony csak soványka vigasz, mert hasznuk nem igen mondha­tó. A helyi önkormányzat va­lami jó hasznosításban gon­dolkodik. Ügy hírlik, hogy egy innen nyugatra elszár­mazott hazánkfia hajlandó lenne pénzt költeni egy für­dőre. De szép is lenne, ha át­adására meghívnának! (Bekecsi) ... nem jó az üvegház fűtésé­re sem. Hámor ilyen vastag vizkő rakódik le a csövekben. Fotók: Lacié József Hadászat a művószatban Gondolatok Monostori László képzőművész tárlatán A vadászkultúra, a kulturált vadászat teválaszithaitatlan fogalmak. A vádászait az 6teber és a természet egyik szép viszonya r~ 'gaz az ember is a természet része. A vadászat egykorú ae emberiséggel, a va- jteszszenvedéHy egyidős a szerelemmel, "ter az Ótestamenitum — Mózes első könyvének tizedik részében — említi "•rnródot. Hogyan lesz valaki vadász? Vérbeli vadásznák születni kell (vadász- tenaszitiálk). Hemingway saját vadászszenvedélyét bo­on déri ána'k nevezte. A vadászat viszont Széchenyi szerint — vadűzés és erdőzú- |te®, de itöbb erdőzúgás. Széchenyi bizo- Pyos értelemben a vadorzó vérbeli fajtá- jat is felmenti, míg a hurikölló zisiványt te vajnak bélyegzi. A vadászait fogalmát tetorzították a húsvadászok, „trófeagyű.j- jPk”. a szalonvadászolk étsi a'lrilk lőjegyzé- tetJlk számára vadásznaik. .Történelmi visszapillantás: Eleink a 'tely-mászait mesterségét művészi sízintre {telelték. Ánpádházi loirályainlk 'közül III. ~tea, Kálmán kiirály öcsse, Imre herceg, vtejd az Anjou Nagy Lajos is solymászott. y múlt században Magyar László nem- yteközi visszhangot ikeltő 'tanulmányt int teyimolkról, s a solymászatról. A festészet legrégibb témája a vadá- y’te't: az őskor barlangképein, anitük mo- ^ijkokon, kopt texitiléken, perzsa dombor- teuvelken, a középkor faliszőnyegéin vá­lasz jeleneteik 'találhatók. A reneszánsz haj­rán Cranach, majd Bruegel. Rubens, , teassquez, Tiiziiaino festett vadésztémájú KePéket. ..Tornai Éva Csergezán Pálról int mélta- ^ában a következő lehangoló Ikortünet- r ír: „A vadászait a társadalmon Ikívül- e szorult, így a művészet képviselői is a ^te'ifériára ikerülték.” A társadalom több­jén itúllépatt a Iképzőiművészet modern .j,an,Vzata. Elbűvöl Renoir. Monet, talán .Urner. Megdöbbent Van Gogh, nem ér- j* Picassot, megajándékoztak Csergezán ^ Muray hlibáitlan alakjainak varázslatos f tegásai és színei. Csergezán állatokat (j. néha-néha háttériként az ember is rá­üli. Muray grafikái „témám a itenmé- U te” címmel járták az országot, jelenleg v<y ne?- a hely®®! olaj- és vízfestményei- a T Elsöprő szenvedélye a „szalonkázás”. t* állatfigura meg a vadászait — a fes- - khöz hasonlóan — a szobrászaikat w I lictcyL/11 TLkcl 11 cl í> ZAJ U1 cl l lö jye®i'h 1 ették. Véget nem érő felsorolás he- loi a ma 'R Alkotó Farkas Ádáimról szó- néhány szét. Szerencsés vadász és yi Pnfiguratív” szobrász;. Pusztán a forma I .dualitásával kívánom a művészeti ha- elérni — vallja. Párizsi ösztöndíja Ujj111 Svájcban . jk-i kapcsolód á isiké n t” non- guratív munlkák mellett, vadászati tár- ' P szobrokat is alkotott, p kteni István bognánmesterként kezdte, .taragólként főleg gyümölcsfákból dolgo­zik. ÖQis A isóskúti erdész-vadász Németh Já- v*ü ösonitfaragványialim és, kerámiáin ked- ÖaJ, ÜRura a szarvas. Kecskeméten, Bu- lálh Sten’ Helsinkiben és Űj-Delhiben ta- a6rlaiiók alkotásai. A mai kor művészeté­ig uRent,mondása abban áll, hogy a lai- tltó, °tt áll egy műalkotás előtt és nem Ij.’ia mit lát, illetve mit kellene látnia. Szláviics László alkotásairól úgy vall, •lyp az ábrázott emberi és állati alak lé- Örj.®ös vonásainák kiemelésére (törekszik. cSo te b faragás — mondja Antal János ^ .tfaragó — főleg afrikai állatfigurákat az°l. László Péter „Bronzba álmodott természet” címen mutatta be tárlatát. Sí­pos György preparátor emlékezik meg öry Sándorról, aki a világhírűvé vált „Fehér rinocérosz” kisplasztika alkotója, ö preparálta Kiittenberger Kálmán és Horthy Jenő afrikai gyűjtéséből a két­mázsás rinocéroszbőrt, az elefántmodell összsúlya gipsz-negatívval együtt 120 má­zsa. Európában nem volt hozzá mérhető preparátum. (1956-ban a gyűjtemény le­égett.) A fotóművészet kedvenc témája maradt a rendkívül bonyolult ember-természet viseonylatrendszer. A fényképészet külö­nös művészet, az objektív önmagában nem képes megörökíteni a látvány mö­göttes tartalmát. Nem könnyű az ocsut kiválogatni, de könnyebb, mint a búza és búza között keresgélni. Felsorolni sem könnyű kiváló hivatásos és amatőr fotó­művészeink névsorát, nem mernék sem kihagyni, sem 'kiemelni közülük senkit, így megemlítem azokat, akik megtisztel­ték klubunkat művészetük felvillantásá­val: Nagygyörgy Sándor. Magyar Fe­renc, Raiklk Tamás. Matyiké Tábor. 1988- ban halt meg a filmművészet nagy öreg­je Kollányi Ágoston. Kossuth-díjat kapott za „Örök megújulás” című munkájáért. Számos műve között Ikiiemélkedett „Afri- 'ka állatvilága” és sorolhatnám ... A rügy- falkadás csodáját már nem tudta befejez­ni. Csersizilvásii Ákos (Vajda János írói ál­neve) szenvedélyes vadász volt. A va­dásznyelv első úttörője Pálkh Dienes, majd Eördögh Tibor ír a „vadászok nyel­vén”. Bársony István és Fekete István csodálatos nyelvezettel beszél a természet­ről,, az erdőről, a magányról, a;z, örökké­valóságról. A klasszikusok ünnepnapjai cí­men emlékezik meg a Nimród Fekete Istvánról, aikii „zsengéit” Kittenberger Nimródjában, Herazeg Ferenc Üj idők cí­mű lapjában jelentette meg. Számos halhatatlan muzsikus művében megszólal a vadászat. Bayreuith-ból étke­zett vadászok zenés üdvözletként a „Szar­vas halálát” fújták. A hajtókát nem or- dibalással, hanem kürtszóval irányítják. Az ottani zenedaraboknak nincs ismert szerzőjük — népzene. A „Nagy Hallalit” csak ünnepen és, temetésen játsszák, Majd részlet következett a .^Hubertus miséből”. Remélem Monostori tárlatának megtékin- ■téfsét Weber: „Bűvös vadász”, és, Johan Strauss vadászati, témájú aláfestő zenéje mellett élvezni lehetett. Nem véletlen a világ nagy Őslénytani Múzeumainak kap­csolata a vadászalttal. A leghíresebbék közül imagam is nagy csodálattal és, meg­hatottsággal tekintettem meg a Dar es Salaaim-ii őslénytani Múzeumot. Nem egy fehér és fekete vadász gazdagította a gyűjteményt. Felhívom a figyelmet a bu­karesti Grigore Anttipa Természettudo­mányi Múzeum gazdag anyagára, s szá­mos erdélyi, magyar vonatkozású Vadász Múzeumra, valamint a nagyszebeni Bru- kenthal Múzeum kelet-európai vadászati tematikájú festménygyűjteményére. (Hol­land Jan Fyt, nápolyi Domenico Brandi). Csodálkozom azon, hogy ma oly sok fiatal szenved kóros példalképhiányban. Vadászati vonatkozásban a példaképek csupán töredékét tudtam felsorolni. Dr. Szlgethy Jenő a miskolci Vadász Klub elnöke „Mindennek híve vagyok, ami ésszerű” Beszélgetés Krőzser Jánossal, Encs polgármesterével Azt hiszem, Abaújban ke­vesen vannak, akiknek is­meretlen az encsi polgár- mester, Krózser János neve. Harminc éve — kisebb meg­szakítással — az államigaz­gatás területén dolgozik. Volt pénzügyi előadó a forrói ta­nácson, majd vb-titkár Hej- cén, később újra Forróra ke­rült mint vb-titkár. A kö­vetkező állomás Novajidrány volt, ahol tíz évig dolgozott a községi közös tanács vb- titkáraként. Majd a B.-A.-Z. Megyei Húsipari Vállalat igazgatási, később termelés- fejlesztési és minősítési osz­tályvezetője lett. Innen 1990 áprilisában jött vissza lakó­helyére, Encsre dolgozni, a helyhatósági választásokig az ÁFÉSZ élelmiszeripari osz­tályvezetője volt. Pártonkí- vüiiként a FgKFG, az SZDSZ, az MDF és a Vállal­kozók Pártjának felkérésére indult a választásokon. — Semmiféle önös ambí­ció nem vezetett, az utolsó pillanatig haboztam —mond­ja a polgármester úr —, vé­gül igent mondtam. Ügy éreztem, ha ennyien szeret­nék, hogy induljak a válasz­táson, kötelességem a felké­résnek eleget tenni. Négy je­lölt volt, hárman az appa­rátusból és egyedül én kí­vülállóként. Nagyon örültem, hogy az első fordulóban si­került a választás, már csak azért is, hogy nem kellett újabb pénzeket erre fordí­tani. — Milyen volt a város helyzete, amikor átvette a vezetést? — Fel tudtam mérni, hogy mire vállalkozom. Viszont az önkormányzati törvény szel­leme mást ígért, mint ami bekövetkezett. A város mes­terségesen felduzzasztott in­tézményhálózattal rendelke­zik. Kialakításánál a kör­nyező több, mint hetven köz­ség területi feladatait vet­ték figyelembe. Encs Gibárt- tal, Fügöddel és Abaújdeve- cserrel együtt város. Ebben a helyzetben ez most hát­rányt jelent, hiszen a köz­ségek nagyközségek alanyi jogon kapnak kétmillió fo­rint támogatást. Ettől mi most elesünk. Már az előze­tes információk alapján is érezni lehetett, hogy pénz­ügyi feszültségek lesznek. Miután a költségvetési tör­vény életbe lépett és a kü­lönböző mutatókat számba vettük, döbbenten tapasztal­tuk, ha hasonló színvonalon látnánk el az eddigi felada­tokat, negyvenmillió forin­tos forráshiánnyal kell szá­molnunk. — Ezek szerint szükség lesz a helyi adók beveze­tésére? — Feladatul tűztük ki, hogy minden olyan helyi le­hetőséget megvizsgálunk, amely a bevételek növelé­sét, a költségek csökkenté­sét célozzák. Felmérettem az összes, korábban tanácsi kezelésben lévő intézmény ingó és ingatlan vagyonát, a területünkön működő gaz­dálkodó szervezetek adott ál­lami telkek vagyoni mozgá­sát 1947-ig visszamenőleg. Ez mind azt a célt szolgálja, hogy elkerülje az önkor­mányzat a helyi adók kive­tését. — Ezért van szükség az intézményrendszer átszerve­zésére, összevonásokra, egyes intézmények megszüntetésé­re is? — Ezeket a lépéseket már korábban meg kellett volna tenni. Mondok egy példát: az egyik bölcsőde kihasznált­sága harminc százalék alatt volt, a másik alig haladta meg az ötven százalékot. De alig volt igény a Családi Iro­da szolgáltatásaira is. A ja­nuár 28-i képviselő-testületi ülés döntése szerint jogutód nélkül megszűnik a Családi Iroda, a Körzeti Nevelési Tanácsadó, az Egészségneve­lő, a GAMESZ. Valamint szükségessé vált a művelő* dési központ és a könyvtár összevonása is. — A nevelési tanácsadó területi feladatokat is ellá­tott, a könyvtár, a művelő­dési ház módszertani segít­séget adott a környező tele­püléseken dolgozó könyvtá­rosoknak, népművelőknek. Így most támasz nélkül ma­radnak az abaúji falvak. Nem gondoltak arra, hogy a területi feladatok további ellátásához segítséget kérje­nek az önkormányzatoktól? — A normatív támogatás csak a 6700 állandó encsi lakost veszi figyelembe. Ne­künk fájna a legjobban, ha Encs elveszítené Abaúj köz­pontjának rangját. Mi már az alakuló ülésen kinyilvá­nítottuk, hogy hajlandóak vagyunk együttműködni az önkormányzatokkal. Minden­nek híve vagyok, ami ész­szerű. A lehetőségeink adot­tak, viszont a társulás anya­gi vonzatait illetően meg kell egyeznünk. — Mi lesz a gimnázium sorsa? — Itt nemcsak a gimná­ziumról, hanem a korábbi megyei intézményekről is beszélni kell. A hejcei szo­ciális otthont átveszi a Ró­mai Katolikus Szeretetszol­gálat, a szakmunkásképzőre a térség igényeinek megfe­lelően szükség van, az erre a feladatra adott normatív támogatás szűkén, de ele­gendő a fenntartáshoz. Ha a Váci Mihály Gimnáziumot és a boldogkőváraljai Egész­ségügyi Gyermekotthont a jelenlegi színvonalon akar­nánk üzemeltetni, minimum 15 millió forintra lenne még szükség. A törvények meg­felelően vannak olyan fel­adatok, melyeket a megyei önkormányzatnak felajánlha­tunk, amely ezt köteles át­vállalni. Erről a két intéz­ményről tehát már le kel­lett mondanunk. — Megszűnt a GAMESZ, de a feladatok megmarad­tak ... — A GAMESZ megszűné­se után ezek a feladatok a polgármesteri hivatal hatás­körébe kerülnek. Ennek megfelelően a műszaki és fenntartó részleg mellett lét­rehoztuk a főkönyvelőséget. — Tehát a GAMESZ dol­gozóinak létszámával megnő a polgármesteri hivatal lét­száma ... — Nem. Csökkenteni kell a létszámot. A feladatokhoz igazodva is sokan vagyunk. Ez nem olyan látszatleépí­tés, mint amilyenek koráb­ban voltak, hogy az egyik helyről a másikra dugták as embereket. Ezek népszerűt­len lépések, legalább is azok számára, akiket érint. Le­het, 100—150 embert sértek, de a többi 6500 érdekében meg kell 'tenni. — A takarékosságon, az átszervezéseken, leépítéseken kívül milyen elképzeléseik vannak a talponmaradásra, a továbblépésre? — Megbeszéléseket foly­tattunk a területünkön mű­ködő gazdasági egységek ve­zetőivel abból a célból, hogy megpróbáljuk ideterelgetni azokat a pénzeket, melyeket a központjaik élveznek. Fö­lülvizsgáltuk a földbérleti díjak összegét, tervezzük a telekárak emelését, a felsza­baduló épületeket verse­nyeztetés útján adjuk bérbe. Az égető szállásgondok eny­hítésére szeretnénk külföldi segítséggel egy motelt építe­ni az uszoda fölé. Ezenkívül rendelkezünk ipari területtel, így az el­múlt héten elindulhattak a tárgyalások egy német érde­keltségű céggel kisméretű oxigénpalack-gyártógépek üzemcsarnokának felépítésé­ről. Egy amerikai cég nyolc­vanöt százalékos 'részvétellel tett ajánlatot. Negyven főt foglalkoztató egyszerhaszná- latos műanyagfecskendőt és injekcióstűt gyártó üzemet szeretnének létrehozni. Ez­zel kapcsolatos ajánlatunkat is elküldtük már. Ezek a tárgyalások még a kezdeti stádiumban vannak. Nagyon távol vagyunk az ország központjától, így kevés eset­ben jön össze az üzlet. Ne­künk a keleti piac létfon­tosságú. A munkanélküliség enyhítése miatt is nagy szükség lenne ezekre a be­ruházásokra, hiszen a tér­ségben ezerháromszáz fölé emelkedett a munkanélküli­ek száma. Filip Gabriella Filléres ötletek Tejföl helyett házi kefir örvendetes, iliogy a tejfölnek, mint tejterméknek az ára pil­lanatnyilag a (régi. Olcsónak azonban sajnos eddi# .sem volt mondható. Bár a kereskede­lemben mérsékeltebb árban ka- lóriaszegény tejföl is kapható, az erősebb idomokkal, továbbá a vékonyabb pénztárcával ren­delkezők étrendjében még ezt a változatot is célszerű kerülni. Ez konyhatechnikailag megold­ható, mert a tejföl kefirrel re­mekül helyettesíthető. A Kau­kázus vidékéről elterjedt, al­koholos erjedéssel létrejött, sa- vanykás ízű tejkészítmény ná­lunk is jól ismert, önálló fo­gyasztása is nagyon egészséges, de saláták, főzelékek, habarás­sal készülő levesek ízesítésére is kiválóan alkalmas. Ha kedvünk van hozzá és egy pici időt szakítunk, otthon is készíthetünk 'kefirt a követ­kező eljárással. 1 liter tejet felforralunk, és szobahőmérsék­letűre visszahűtjük. Beleöntünk 2 dl (egy pohárnyi) boltban vásárolt kefirt és lefedjük az edényt. Fontos a hőmérséklet és az edény lezárása. Jól hasz­nálható a csavaros tetejű be- főittesüveg — az itt írt meny- nyiségnél kettőre van szükség. Kb. 24 óra múlva 12 dl kefirt kapunk, de természetesen a hozzávalókat szükség szerint arányosan csökkenthetjük. Tes sék utánaszámolni, megéri! B. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents