Észak-Magyarország, 1991. március (47. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-15 / 63. szám
S£$c«$ DRISNYEY IMRE. Hidasnémetiben született 1811- ben. 1829—38. között a 39. gyalogezred gránátos őrmestere volt. 1848. szeptember 19-től lett hadnagy a pesti csatárzászlóaljban. Később a 14. honvédzászlóaljban szolgált. November 11-től főhadnagy, 1849. áprilisától százados, ugyanitt a feldunai, illetve a VII. hadtestben, egészen a világosi fegyverletételig. DUFFAUD GYULA (FRIGYES). Zsombolyán született 1823-ban. 1841-től hadfi, majd 1844-től hadnagy az 1. császári huszárezredben. 1848 nyarán a Délvidéken szolgált. Októbertől harcolt ezredével a honvédseregben. 1849. január 9-től lett alszáaados. A kápolnai vagy a mezőkövesdi csatában kapott sebében halt meg 1849. március 16- án. Hamvai a mezőkövesdi temetőben nyugszanak. ERDÉLYI ANTAL. Feltehetőleg 1812-ben született. Nemesi származású. Kincstári bányaellenőr volt Hradeken. 1848-ban főhadnagyi, 1849. április 30-tól pedig századosi rangban hadbiztos a feldunai hadtestnél. A kiegyezés idején ügyvéd Abaújszántón. Itt is halt meg 1898-ban. FÄY JÁNOS. Apja Fáy András cs. kir. alezredes. 1848. júniusában Miskolcon volt önkéntes a 9. honvédzászlóaljban. A szabadságharcot ugyanitt küzdi végig egészen a világosi fegyverletételig. Szeptember 13-tól hadnagy, 1849. február 5-től főhadnagy, július 16-tól százados. A tavaszi hadjárat során 3. osztályú katonai érdemjellel tüntették ki. A kiegyezés idején a Zemplén megyei honvédegylet tagja volt. 1892-ben Gesztelyben halt meg. GELBER JÓZSEF. Miskolcon született 1825-ben, polgári családból származott. Előbb kereskedősegéd volt, majd 1842-től közvitéz, 1843-tól pedig őrvezető az 5. Bervaldo tüzérezrednél Budán. 1848. augusztus 29-től honvéd tűzmester. November 13-án lett hadnagy, 1849. január 16-án pedig főhadnagy, egyben a 3. há- ’ romfontos gyalogosüteg parancsnoka a felsőtiszai, később a 4. háromfontosé a IX. hadtestben. Júliusban lett százados. A kiegyezéskor az Arad megyei honvédegylet tagja, később pénzügyi hivatalnok. Aradon hunyt el 1887-ben. GLEVITZKY SÁNDOR. 1848. május 26-án Kassán lett önkéntes a 9. honvédzászlóaljban. A délvidéki harcok során őrmesterré léptették elő. December 17- től hadnagy, 1849. március 28-án főhadnagy és segédtiszt. A világosi fegyverletételnél százados a III. hadtestben. Az 1850-es években pénztári hivatalnok, majd tanítóképzői tanár volt Kassán. 1902. október 14-én hunyta le örökre szemét Sárospatakon. GOSZTONYI JÁNOS. Nemesi származású. 1848. júniusában önkéntes, majd tizedes a 2. honvédzászlóaljban. A délvidéki hadszíntéren szeptember 19-én hadnagyi rangot kapott. Október 10-én már főhadnagy. 1849. februárjában pedig százados. Előbb a feldunai hadtest 33. zászló- aljánál szolgált, majd a Kmety hadosztálynál. Meghalt 1885-ben Sátoraljaújhelyen. GÖRGEY ISTVÁN. Görgey Artúr tábornok öccse. 1825. február 21-én született Késmárkon. 1839-ben apja a miskolci református líceumba íratta be. Itt találkozott bátyjával, Artúrral — kit hét éve nem látott. Emlékezetes miskolci találkozásukról visszaemlékezéseiben is részletesen ír Görgey István. Miskolcról elkerülvén Eperjesen tanult jogot, s 1844-ben tett ügyvédi vizsgát. 1848. nyarán a pesti Föld- váry-féle önkéntes zászlóalj közvitézeként a Délvidéken harcolt. Augusztus végétől hadnagy, bátyja segédtisztje. Októberben már főhadnagy, novemberben pedig százados. Az 1849. július 2-i komáromi csatában tanúsított bátorságáért 3. osztályú katonai érdem- jelet kapott. A világosi fegyverletétel után közlegényként besorozták, csak 1853-ban tudta magát kiváltani pénzért. Később ügyvéd, közjegyző. Budapesten hunyt el 1912- ben. HERITZ ISTVÁN. Nemesi származású. 1832—41. között, mint tizedes, a 34. gyalog- és a 10. huszárezredben szolgált. A szabadságharc idején mint főhadnagy, majd 1849. március 1-tői, mint százados Bul- haryn ezredes segédtisztje. A bukás után megyénkben, Alsóregmecen gazdálkodott. A kiegyezés idején a Zempléni honvédegylet tagja volt. HÖSFY (HITSCH) LAJOS. Polgári születésű. Fiat évig, mint hadfi a 39. gyalogezredben szolgált. ’48 nyarán a pesti Föld- váry-féle önkéntes zászlóalj századosaként részt vett a délvidéki harcokban. Október 10-től a 26. honvédzászlóalj hadnagya, 1849. márciusától főhadnagya, június elejétől századosa. Június végén szabadsága önhatalmú túllépése miatt a feldunai hadsereg hadbírósága halálra ítélte, és Görgey parancsára kivégezték. Halálának idejéül 1849. július 27.-ét, helyéül Szerencset jegyezték be. IDRÄNYI DÁNIEL. Az abaúji Bereten született 1815-ben. Apja Idrányi Péter volt. Dániel őrmesterként és gazdatisztként szolgált Ugocsa megyében. 1848 nyarán a nagyszőlősi nemzetőrség századosává váKossuth lasztották. 1849. február 1- én százados a máramarosi önkéntes-, 1849. május 13- tól az előbbiből alakuló 105. honvédszázlóaljban. Zászlóaljával a határt őrizte, majd ’49 nyarától a Kazinczy hadtestben szolgált. 1860-tól gazdatiszt, 1867-től Ugocsa megye pénztárnoka. JEKELFALUSSY LÁSZLÓ. Szikszón született 1798. április 30-án. Apja Jekel- falussy László földbirtokos volt. Római katolikus, nős, három gyermek apja (közülük Lajos ugyancsak a szabadságharc századosa). A miskolci rabdolgoztató intézet igazgatója volt. 1848. szeptemberében a borsodi önkéntes nemzetőrzászlóalj századosaként részt vett a Jellasics elleni harcokban November 22-től százados a 25. honvédzászlóaljban 1849. márciusától ülnök a nagykállói, majd májustól a miskolci rögtönítélő törvényszéknél. Július 20-tól térparancsnok volt Kiskunfélegyházán. A világosi fegyverletétel után Pesten előbb halálra, majd az ítéletet megváltoztatva négy évi várfogságra ítélték. 1852-ben kapott kegyelmet. Ezután Mú- csonyban gazdálkodott. A kiegyezéskor Miskolcon élt. KECSKÉS JÓZSEF. Mint nyugalmazott főszázados állt a szabadságharc mellé. 1849. május 26.—július elseje között századosi rangban Miskolc város tér- parancsnoka volt. A szabadságharc után megfosztották rangjától és nyugdíjától. 1868. június 27~én halt meg Miskolcon. KISZELY ERNŐ. Apja, Kiszely Antal Borsod megyei földbirtokos volt. Ernőt 1848. nyarán a Liptó megyei nemzetőrség főhadnagyává választották. Augusztustól önkéntes, majd hadnagy a 10. Vilmos huszárezredben a feldunai hadtestnél. 1849. márciusától főhadnagy, majd később százados volt a Kmetty- hadosztálynál. A kiegyezés után haszonbérlő, a Borsod megyei honvédegylet tagja.. 1890-ben földbirtokos Boldván. HORVÁTH LAJOS alsó- zsoloai születésű, nemesi származású. A forradalom kitörésékor mérnök. A komáromi vár hadmérnök- karánál volt hadnagy. 1849. július 21-én lett főhadnagy, augusztus 30-án százados a vár 2. ánkászszá- zadánál. Komárom feladása után mérnök volt Léván. JÄSZAY GÁBOR. 1822- ben született Abaújszántón. Jogot végzett. Uradalmi ügyész volt Tornán, 1848 szeptemberétől hadbírói itanfotlyamra járt. Október 9-én hadbíró. hadnagy a 3., 4., 5. zászlóaljnál, 1849. . január 20-tól helyőrségi hadibíró főhadnagy volt Debrecenben. Április 16-án lett százados és a hadügyiminisztérium legfelsőbb törvényszékének ülnöke. Világosnál .került fogságba. A szabadságharc után bujkált, majd ügyvéd volt Göncön és Kassán. Utóbbi helyen halt meg 1868. június 1-jón. talélíhadosztálynál. A szabadságharc után a császári hadseregbe sorozták be. 1852-ben bocsátották el. Ezt követően adóhivatal- nők volt, s .egyben a Zemplén megyei honvédegylet tagja. 1894. november lfl- én hunyt el Sátoraljaújhelyen. LABORSZKY ISTVÁN. Szerencsi születésű, .nemesi’ családból származott. Nyugalmazott főszázados volt Sárospatakon. 1848. november 14-től .a szabadságharc végéig a sárospataki, illetve honvédhadfogadó parancsnoka. A szabadságharc után a hadbíróság megfosztotta rangjától, és nyugdíjától, csak a kiegyezés után kapott újra .nyugdíjat. LACSNY LAJOS. 1813- ban Mádon született.. Volt hadfi őrmester, 1831—46. között a 34. gyalogezredben szolgált. 1848 májusától a monOki nemzetőrség főhadnagya és szervezője. Szeptember 27-től hadnagy, 1649. januártól főhadnagy, végül százados a 22. hon- védzászlóaljnál az északkelet-magyarországi, majd a Kazinczy-hadosztályban. 1861-ben Abaúj megye te- 1 ekköny v i segéd iga zga tój á - vá választották. LÁNGH FERDINAND. Mádi születésű. A szabadságharc kitörésekor gazdatiszt volt. 1848 szeptembertől a Baranya megyei önkéntes nemzetőrzászlóa 1 j századosa volt. December Duffand Gyula és Udvamoky Géza síremléke a KAZINCZY SÁNDOR. Apja Kazinczy Miklós, Kazinczy Ferenc testvére. Sándor jogot végzett Sárospatákon. 1848 augusztusától októberéig Bihar megye mozgósított lovas nem- zetőrosztályánaik századosa a Délvidékien. 1849. április 18-tól alszázados a 12. Nádor huszárezredben. Június 20-tól főszázados, ezredé tartalék századának parancsnoka a fegyverletételig. A szabadságharc 3-tól az eszéki várőrségnél szolgált. A vár feladása után (1849. február 13.) Debrecenbe jelentkezett szolgálatra. Május 23-tól a 101. honvédzászlóaljhoz osztották be. A világosi fegyverletétel után a gróf Zichy család nagylángi uradalmának főtisztje lett. LISZKAY JÓZSEF. 1812- ben Sátoraljaújhelyen született. Nemesi származású. 1831-ben önkéntes, 1843- ban őrmester a 6. Wür- tembeng huszárezredben. 1848. szeptember 7-én a magyar hadügyminisztérium hadnaggyá léptette elő a honvédsereg besoroló ezredénél. November 7-tól főhadnagy. 1849. május 10- én áthelyezték a 18. Attila huszárezred Komáromban alakuló osztályához. Július 16-án alszázados a 6. huszárezrednél. MATHEIDES KÁROLY. Miskolcon született. 1808- ban. Nyugalmazott főhadnagy volt, a Zemplén megyei Kisfaludon élt. 1348. október 10-itől százados, a 22. honvédzászlóalj 1. századának parancsnoka. Századával a veredkei szorost őrizte. 18419 júliusától a Kazinczy-hadosztályban létrejövő magyar dzsidás- osztály egyik szervezője és századparanosndka volt. Világos után a pesti hadbíróság nyolc, majd enyhítve két év várfogságra ítélte. melyet Josef stadtban töltött le. Szabadulása után földbérlő volt Kisfaludon. MATOL A Y VIKTOR. Sátoraljaújhelyi születésű. Jogot végzett, 1848 tavaszán Zemplén megye alügyésze volt. Szeptember 17-től hadnagy, 1(849. január 6-tól főhadnagy a zempléni, illetve a Zemplén—gömöri önkéntes nemzetőr-zásziló- aljban a féldunai hadtestnél. Január 27-től honvédfőhadnagy az 1. zólyom- besztercei önkéntes zászlóaljban. Június 23-tól százados az 51. zászlóalj állományában és ..hadosztálysegédtiszt a VII. hadtestben. A kiegyezés idején a Zemplén megyei honvéd- egylet .tagja volt. MEZÖSSY MENYHÉRT. 1816-ban, Tolcsván látta meg a napvilágot. Jogot végzett. Ügyvédként tevékenykedett. 1848 szeptemberétől a Borsod megyei öníkéntes nemzetőrség századosa volt. Később a Hadügyminisztérium futártisztje. 1849. január 1-től százados a 67. honvédzászlóaljban. Április 30-án áthelyezték a nyíregyházi honvéditelepre. A szabadságharc bukása után ügyvéd Sátoraljaújhelyen és Tolcsván. Utóbbi helyen halt meg 1889-ben. MÜLLER KÁROLY. 1828- ban született Sárospatákon. Az olmützi katonaiskolán tanult 1843—45. között, majd hadi «tizedes volt a 34. porosz hercegi gyalogezredben. Kossuth Laj< azt üzente... Tetteiket minden utánuk jött nemzedék *cé$ szabadságharc néven ismerte, tanulta meg. Dicső, példaérték1 i eseménysorként, melynek szinte minden napját, sőt óráját, Peí tudós történészek szedték csokorba, s véleményezték, kommen*0! ékes tablón az eseménysor tükrében, a megannyi történés I10'11 legfényesebb csillagok fényében a nagy többség, a nemzet, 0 százezrek csapata mintha elveszíteni látszana szubjektív voltát. ^ karcot, ezt a küzdelmet nem az ismeretlen katonák sokaságé vl 1 forradalom ügyének tisztasága, az emberi helytállás számtól011 Pancsolja: nevezzük nevükön a szabadságküzdelem hőseit. H°l 'borulnak, az unokák áldó imádság mellett mondják el szent ne*e Nemzeti ünnepünkre emlékezve, akárcsok ís 1939-ben, Bóna Gábor t’rténész, kutató segítségével — foly*0^ Í49-es forradalom és szabadságharc Borsod, Abaúj, Zemplén vt,|t valami módon kapcsolódó katonáinak (egészen pontosan lak kosainak) felsorolását. után haláláig Érsemi®( Ijj; élt. ' T KOSSUTH SAND®fjs got végzett, a szád . uj harc kitörésékor »J* *0 megye esküdtje. tóber 10-tői hadnagY' , 5 május 31-től július 1 Óntól százados‘| Vo honvédzászlóaljban. <(Ks őszétől zászlóaljával .; pl pátűk hágóit őrizte j, f * ; maros megyében. ,*U rán a Kazinczy-'’“ d^t; tályban. majd -ba° — ____ _ .....................-m il K it. 1890-ben Köröm ^Sben élt. 4899-ben dieg, Szerencsen. ®VACS (SCHMIDT) Ol.Y. Kassán sziile- '822-ben, a gimnáziu- Sátoralj'aújhelyen vé- 4848. szeptember 27- v°lit hadnagy a 20. hon- ?szlóaljnál. December főhadnagy, ’49. ja- , 23-tól százados, előbb ’tinik ács központtal ténykedő ihadosztálynál, 51 a Kazinczy-féle tar-
