Észak-Magyarország, 1991. március (47. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-15 / 63. szám
Kossuth Laj<azt üzente lasztották. 1849. február 1- én százados a máramarasi önkéntes-, 1849. május 13- tól az előbbiből alakuló 105. honvédszázlóaljban. Zászlóaljával a határt őrizte, majd ’49 nyarától a Kazinczy hadtestben szolgált. 1860-tól gazdatiszt, 1867-től Ugocsa megye pénztárnoka. JEKELFALUSSY LÁSZLÓ. Szikszón született 1798. április 30-án. Apja Jekel- falussy László földbirtokos volt. Római katolikus, nős, három gyermek apja (közülük Lajos ugyancsak a szabadságharc századosa). A miskolci rabdolgoztató intézet igazgatója volt. 1848. szeptemberében a borsodi önkéntes nemzetőrzászlóalj századosaként részt vett a Jellasics elleni harcokban. November 22-től százados a 25. honvédzászlóaljban. 1849. márciusától ülnök a nagykállói, majd májustól a miskolci rögtönítélő törvényszéknél. Július 20-tól térparancsnok volt Kiskunfélegyházán. A világosi fegyverletétel után Pesten előbb halálra, majd az ítéletet megváltoztatva négy évi várfogságra ítélték. 1852-ben kapott kegyelmet. Ezután Mú- csonyban gazdálkodott. A kiegyezéskor Miskolcon élt. KECSKÉS JÓZSEF. Mint nyugalmazott főszázados állt a szabadságharc mellé. 1849. május 26.—július elseje között századosi rangban Miskolc város tér- parancsnoka volt. A szabadságharc után megfosztották rangjától és nyugdíjától. 1868. június 27~én halt meg Miskolcon. KISZELY ERNŐ. Apja, Kiszely Antal Borsod megyei' földbirtokos volt. Ernőt 1848. nyarán a Liptó megyei nemzetőrség főhadnagyává választották. Augusztustól önkéntes, majd hadnagy a 10. Vilmos huszárezredben a feldunai hadtestnél. 184.9. márciusától főhadnagy, majd később százados volt a Kmetty- hadosztálynál. A kiegyezés után haszonbérlő, a Borsod megyei honvédegylet tagja., 1890-ben földbirtokos Boldván. HORVÁTH LAJOS alsó- zsoloai születésű, nemesi származású. A forradalom kitörésékor mérnök. A komáromi vár hadmérnök- karánál volt hadnagy. 1849. július 21-én lett főhadnagy, augusztus 30-án százados a vár 2. árkászszá- zadánál. Komárom feladása után mérnök volit Léván. JÁSZAY GÁBOR. 1822- ben született Abaújszán- tón. Jogot végzett. Uradalmi ügyész volt Tonnán, 1848 szeptemberétől hadbírói tanfolyamira járt. Október 9-én ihadbíró . hadnagy a 3., 4., 5. zászlóaljnál, 1849. január 20-tól helyőrségi hadbíró főhadnagy volt Debrecenben. Április 16-án lett százados és a hadügyminisztérium legfelsőbb törvényszékének ülnöke. Világosnál került fogságba. A szabadságharc után bujkált, majd ügyvéd volt Göncön és Kassán. Utóbbi helyen halt meg 1868. június 1-jén. Puffand Gyula ét Udvamoky Géza síremléke a talékhadosztálynál. A szabadságharc után a császári hadseregbe sorozták be. 1852-ben bocsátották el. Ezt követően adóhivatal- nők volt, s egyben a Zemplén megyei honvédegylet tagja. 1894. november 10- én hunyt el Sátoraljaújhelyen. LABORSZKY ISTVÁN. Szerencsi születésű, nemesi' családból származott. Nyugalmazott főszázados volt Sárospatakon. 184-8. november 14-től .a -szabadságharc végéig a sárospataki, illetve honvédhadfog-adó parancsnoka. A szabadság- harc után a hadbíróság megfosztotta rangjától, és nyugdíjától, csak a kiegyezés után kapott újra -nyugdíjat. LACSNY LAJOS. 1813- ban Mádon született. Volt hadfi őrmester, 1831—46. között a 34. gyalogezredben szolgált. 1848 májusától a mondki nemzetőrség főhadnagya és szervezője. Szeptember 27-től hadnagy, 1-849. januártól főhadnagy, végül százados a 22. hon- védzászlóaljnál az észak- kelet-tmagyarországi, majd a Kazinczy-.hadosztályban. 1861 ében Abaúj megye te- 1 ek-könyvi segéd iga zga tój á- vá választották. LÁNGH FERDINAND. Mádi születésű. A szabadságharc kitörésekor gazdatiszt volt. 1848 szeptembertől a Baranya megyei önkéntes nemzetőrzászlóalj századosa volt. December KAZINCZY SÁNDOR. Apja Kazinczy Miklós,Kazinczy Ferenc testvére. Sándor jogot végzett Sárospatakon. 1848 augusztusától októberéig Bihar megye mozgósított lovas nem- zetör osztály án-alk századosa a Délvidékien. 1849. április 18-tól alszázados a 12. Nádor huszárezredben. Június 20-tól főszázados, ezredé tartalék századának parancsnoka a fegyverletételig. A -szabadságharc f4't. 1890-ben Köröm '*gben élt. 1899-ben ’bég, Szerencsen. 'VACS (SCHMIDT) OCY. Kassán szüle- '822-ben, a gimnáziu- Sátora'ljaújhelyen vé- '• 1*848. szeptember 27- bl't hadnagy a 20. hon- *jszlóaljnál. December * főhadnagy, ’49. ja- 23-tól százados, előbb bők ács központtal ténykedő hadosztálynál, 1 a Kazinczv-féle tar3-tól az eszéki várőrségnél szolgált. A vár feladása után (1849. február 13.) Debrecenbe jelentkezett szolgálatra. Május 23-tól a 101. honvédzászlóaljhoz ősztől ták be. A világosi fegyverletétel után a gróf Zichy család nagylán-gi uradalmának főtisztje Jett, LISZKAY JÓZSEF. 1812- ben Sátoraljaújhelyen született. Nemesi származású. 1831-ben önikéntes, 1843- ba-n őrmester a 6. Wür- temberg huszárezredben. 1848. szeptember 7-én a magyar hadügyminisztérium hadnaggyá léptette elő a honvédsereg besoroló ezredénél. November 7-tői főhadnagy. 1849. május Mién áthelyezték a 18. Attila huszárezred Komáromban alalkuló osztályához. Július 16-án alszázados a 6. huszárezrednél. MATHEIDES KÁROLY. Miskolcon született, 1808- ban. Nyugalmazott főhadnagy volt, a Zemplén megyei Kisfaludon élt. 1-348. Október 10-től százados, a 22 honvédzászlóalj 1. századának parancsnoka. Századával a vereókei szorost őrizte. 1849 júliusától a Kazinczy-hadosztályban létrejövő magyar dzsidás- osztály egyik szervezője és századpa-ranosnöka volt. Világos után a pesti hadbíróság nyolc, majd enyhítve két év várfogságra ítélte, melyet Josef stad than töltött le. Szabadulása után föld-bérlő volt Kisfaludon. MATOLAY VIKTOR. Sátoraljaújhelyi születésű. Jogot végzett, 1848 tavaszán Zemplén megye alügyésze volt. Szeptember 17-től hadnagy, Ü849. január 6-tól főhadnagy a zempléni, illetve a Zemplén—gömöri önkéntes nemzetőr-zásZló- aljban a feldunai hadtestnél. Január 27-től honvéd- főhadnagy az 1 zólvom- besztercei önkéntes zászlóaljban. Június 23-tól százados az 51. zászlóalj állományában és hadosztálysegédtiszt a VII. hadtestben A kiegyezés idején a Zemplén megyei honvéd- egylet tagja volt. MEZÖSSY MENYHÉRT. 1816-ban. Tolcsván látta meg a napvilágot. Jogot végzett. Ügyvédként tevékenykedett. 1848 szeptemberétől a Borsod megyei önikéntes nemzetőrség századosa volt. Később a Hadügyminisztérium futár- tisztje. 1849. január 1 -töl százados a 67. honvédzászlóaljban. Április 30-án áthelyezték a nyíregyházi honvéd-telepre. A szabadságharc bukása után ügyvéd Sátoraljaújhelyen és Tolcsván. U-tóbbi helyen halt meg 1889-ben. MÜLLER KÁROLY. 1828- ban született Sárospatakon. Az olmützi katonaiskolán tanult 1843—45. között, majd hadfitizedes volt a 34. porosz hercegi gyalogezredben. A híres ceglédi beszéd 1848. október 19-től honvéd alhadnagy ezrede 1. zászlóaljánál, a fel-dunai hadtestben. 1849. április 10-től főhadnagy, július 1-tól százados. A kiegyezés után díj-nok volt Kassa város tanácsánál, s az abaúji honvéd- egylet tagja. NAGY GYULA. Jogot végzett, 1848 nyarán hadnagy és nemzetörségi segédtiszt. December 14-től főhadnagy, majd 1849. június 1-től százados a debreceni 28. honvédzászlóaljnál a Délvidéken, majd a főhadszíntéren az I. hadtestben, egészen a világosi fegyverletételig. 1860-ban Zemplén megye szerencsi járásának szolgabírójává választották. Később járásbíró Tokajban. Mádon hunyt el 1876-ban. UDVARNOKY GÉZA. Bécsben született, 1823- ban. Apja Udvar.noky Lajos udvari titkár Bécsben. 1838-ban hadfi a 2. gyalogezredben, 1842-ben nemesi testőr Bécsben. 1847- ben hadnagy a 12. huszárezredben, de még abban az évben, kilép. 1849. február 1-jón százados volt a 44. honvéd- zászlóaljnál. A Mezőkövesdnél vívott lovassági ütközetben, melyben önkéntesen vesz részt, kitűnt vakmerőségével, de az ütközet végén függelemsértést követ el Derhbinski altábornaggyal szemben. Görgey parancsot .ad letartóztatására, ő ellenszegül, mire a huszárjárőr lekaszabolta. Síremléke a mezőkövesdi temetőben. VF.LBANOVSZKY JÓZSEF. Tokajban született, 1794-ben. Nemesi származású. Nyugalmazott százados volt 1848-ban. ugyanis 1813—37. között a 4. huszárezredben szolgált. 1848. november 14-től honvéd- századosként állt a szabadságharc ügye mellé, s Nyíregyházán, illetve Debrecenben a 9. Miklós huszárezred toborzási biztosa volt. Világos után Kassán hadbíróság elé állították, de 1850-ben felmentőítéletet kapott. ZÁBRÁCZKY OTTÓ. Tak- taszadán látta meg a napvilágot 1830. március 4-én. 1848 júniusától önkéntes volt a Kassán szerveződő 9. veressipkás honvédzászlóaljban. A délvidéki harcok során lett őrmester. Szeptember 19-én léptették elő hadnagynak, december 11-én főhadnagynak. Pesten, majd Vácott volt a 13. tartalék és kiképző honvédzászlóaljnál. 1849. február 24-én lett százados a feldunai, illetve áprilistól a felső-magyarországi IX. hadtestben. A február 2-i iglói ütközetben megsebesült. A világosi fegyverletétel után besorozták, s csak 1851-ben bocsátották el. A kiegyezéskor a Zemplén megyei honvédegylet tagja volt. Taktaszadán hunyt el, 1895. november 27-én. ZÖLD (ZELENAK) ANTAL. Sátoraljaújhelyi születésű, római katolikus, nőtlen. 1848 júniusától önkéntes a Pesten szerveződő 1. honvéd zászlóaljnál. A Jellasics elleni harcok során lett őrmester. Október 10-tól hadnagy. 1849. február 24-töl pedig főhadnagy a 13. honvédzászlóaljban a feldunai hadtestnél. Április 24-től százados a 89. zászlóaljnál a felső-magvarországi hadtestben. Június végétől alakulata a két századával a tokaji hídfőt védte. Augusztus 2-án csapatával csatlakozik az I.. hadtesthez. Világosnál tette le a fegyvert. Közlegényként sorozták be, 1852—53-ban szervezkedéssel vádolták, vizsgálat folyt ellene. Végül felmentették és leszerelték. A kiegyezésig telekkönyvi kiadó, illetve írnok Sátoraljaújhelyen. Tolcsván halt meg, 1873 februárjában. Összeállította: Hajdú Imre Repro: Fojtáa László A komaromi csata. Tetteiket minden utánuk jött nemzedék f‘és szabadságharc néven ismerte, tanulta meg. Dicső, példaérték1 i eseménysorként, melynek szinte minden napját, sőt óráját, Peí tudós történészek szedték csokorba, s véleményezték, kommentál ékes tablón az eseménysor tükrében, a megannyi történés hol" legfényesebb csillagok fényében a nagy többség, a nemzet, 0 százezrek csapata mintha elveszíteni látszana szubjektív voltat. ' harcot, ezt a küzdelmet nem az ismeretlen katonák sokasága vl 1 forradalom ügyének tisztasága, az emberi helytállás számtala11 HiQncsolja: nevezzük nevükön a szabadságküzdelem hőseit. 'borulnak, az unokák áldó imádság mellett mondják el szent ne"e Nemzeti ünnepünkre emlékezve, akárcsak k 1989-ben, Bóna Gábor t rténész, kutató segítségével — folytot| U9-es forradalom és szabadságharc Borsod, Abaúj, Zemplén vö l valami módon kapcsolódó katonáinak (egészen pontosan ^dósainak) felsorolását. után haláláig Érsernj®11 élt. KOSSUTH SANPO^, got végzett, a szab3, harc kitörésékor ‘ja megye esküdtje. 1® 'j| tóber 10-töl hadnagy^ május 31-től főha ., július 16-itól százados honvédzászlóaÍjban. jj őszétől zászlósijává' pátűk hágóit őrizte fl maros megyében, "j rán a Kazinczy-^ j tályban. majd -baa
