Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-10 / 8. szám

1991. január 10., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A tenyér reflexiónál is c betegségnek megfe^ Iélőén kilengésre kényszerítik az ingát Devecseri József természetgyógyász az inga segítségével határozza meg a betegséget A szakértelem döntött Jfflsaíéváltás 8 Közterület-fenntartó Vállalatnál Novembertől csordogál az olaj egVj, ^atás az 1. oldalról) he'tf.1, naPról. a másikra nő- a2 , vagy csökkenhetnek liber r^-ra^; Ez az ’mPor,> sé «záció végül is egész­l'6rnt verseny helyzetet te- maz-,a kőolaj és kőolajszár- ve 6k°k beszerzésében, illet- pia ^adásában. Ugyanis a OKGt megjelennek az rnj u . n és a külkereskedel- Vám pápaiatokon kívül más és P közök is, akik vesznek és adnak bizonyos kőolajat cjjH z?k származékait. Ez pe­teén 0n^nyszer^en azt ered- hylyv pzi’ k°S.y a monopol­jai • megszűntével az ^iPiaci árak mérséklődnek. °KC'rZ a hír jária> hogy az 'k'Üak szerveze^e a jövőben a . A hír nem alaptalan, h0„arca kötelezte a trösztöt, váH kilátható időn belül v^^asson a meglevő szer- a Ezt azt jelenti, hogy icjQ mostani tröszt bizonyos Vgu 6*teltével csak az alapte- y^l^'kVsőget tartja meg ma- fölri vagyis kőolaj- és Sazki termeléssel, illetve-feldolgozással foglalkozik, és természetesen kereskedik az időközben elnyert külkeres­kedelmi jog birtokában. A jelenleg még az OKGT-hez tartozó háttéripari vállala­tok (gázszolgáltatóit, tervező intézetek, gépgyárak stb.) rövidesen leválnak majd a trösztöt és önálló gazdasá­gi egységként dolgoznak. * A tervbe vett benzinár- emelésre várhatóan a jövő hét közepén lehet számítani, ugyanis a Magyar Közlöny, amely hivatalosan közlli a benzin árának növekedését, eddig még nem jelent meg. Azt viszont tudjuk, hogy a Magyar Hírlap tegnap ki­szivárogtatta a benzinár­emelés mértékét. E szerint a motorbenzinnek ára 9 fo­rinttal emelkedik majd. E szerint a 86-os oktánszámú benzin ára 53, a 92-esé 56, a 95-ösé (ólommentes benzin — a szerk.) 57, míg a 98-asé 59 forint lesz. L. V. — ön nagy tapasztala­tokra tett szert előző mun­kahelyein beruházási, fej­lesztési területen. — Változatlanul azt val­lom, hogy beruházás, fej­lesztés nélkül nincs előre­haladás. Ezért itt is arra törekszem, hogy a privati­záció lehetőségeivel élve mielőbb külföldi tőikét von­junk be a vállalat működé­séhez és a nemzetközi hi­telfelvétel lehetőségét se szál asszuk el. — Számolni lehet vajon a konkurencia megjelenésé­vel? — Minden bizonnyal, ép­pen ezért halaszthatatlan a vállalkozási készség fejlesz­tése, a vállalati reklám- tevékenység fokozása. S ha árban, határidőben, referen­ciában többet nyújtunk, mint a konkurencia, meg­van az esély, hogy talpon maradunk, hogy tisztes nye­reséget termelünk. — Ön kevesebb informá­cióval rendelkezett, mint azok, akik hosszú éveket töltöttek a vállalatnál. Hát­rány volt ez az Ön számá­ra? 22 újabb település kapott egészséges ivóvizet. Dr. Szabó Miklósnak, az Észak-magyarországi Vízgaz­dálkodási Társulatok Egye­sülése igazgatójának tájé­koztatása szerint szinte nincs a megyének olyan tájegysé­ge, amelyben ne szerepélne olyan község, ahol már „le­zárhatják” a kerekkutat, „szolgálaton kívüli” helyez­hetik az udvari nyomós ku­tat. A teljesség igénye nélkül mond j ük el, hogy a megye alföldi jellegű vidékén tele­pült Sajószöged, Nagycsécs, Sajóörös a leninvárosi víz­műről kapja a vezetékes ivóvizet. De elkészült és üzeméi a mezőosáti vízmű is. A sajóládi ÉRV-gerincve­zetékről kapja a vizet Ónod és Muhi. A kivitelezést is az ÉRV végezte, s két év alatt mintegy 30 millió forintos költséggel fejezte azt be. mégpedig a községek lakói­nak megelégedésére. Az azonban már méltó felhábo­rodást váltott ki, hogy akad­ták Olyan „erős emberek”, akik négy kutat, azaz a köz­kifolyóikat • már összetörték és a hidroglóbuszt körül­vevő kerítést is „elvitték”. Ugyancsak nem kevés ősz- szegbe, 58 millió forintba került az az önálló vízmű, amelyet az Eger—Tarnavölgyi Vízműtársulat kivitelezett és Hejőbáha, Hejőipaipi, va­lamint Nemesbikk községek lakóit látja el. ba1 vonultéV nV^gén nyufidl> a Miskolci Közte­^Satőia r10 Válla,at séreK J'-. E P°szt betölté- testület képviselő­tett a palyazatot hirde- beét1keÜ önkormányzathoz elbíráilSl tl?enkét Pályamű ság t a\ Vegzo szaikbizott­gyűlés3 után a kÖZ­SZÓt, .);n°ndtn ki a végső hogy 'u 1 jelentette, szavazat+m a,rmincnégy 'K°n Jót, a n; ' d1' Ráski Lász- si koordin ag. Rt beruházá- ,álta aSfm°S vezetd.iét ita­lától LÍJiasnak az igaz- ___ tGendr>k ellátására. só Pá?vl-Fike volt a kül­lett G,u°knak. Nem jelen- kel szemben?nyt 3 többiek: gVaikorlatenÖt éves szakmai , mérnök ,t-an mögöttem, ^Jgoztam koZg.azdaszkéM kelyeime„ lkorábbi munika­^épszerair; ,gy a Gyár- és vasútépí+r~ . Vállalatnál, a utóbb i. Vállalatnál, leg­né! Csak mS 3 Dimag Rl ­Megvan foegjegyzem, hogy mányi d.l k'azgazdaságtudo- erzem ftktoratusom, és úgv várhat5 andellkezem az ei- c,ával, egvph„Taí „intelligen- vUelezni gyebek kozott a Iki­fenntartásibe-lUbazasi’ “zeni­teken. dSl es egyéb terüle­rüw fÜyen érzés a Közte­cair­a ««eibsr\sraa; taiáHanyZal alkalmasnak ségi erre a Posztra. Egész­mPhkáh b‘Za °mmal latok bap iif', agyanis tisztá­id' •• agyők veie, mire fut_ képzetts-„^mbői, szakmai gyoik ,.gembol. Nem va- másféi Gffkvö alik-at, de SOrán zedes munkám átóleti p.ereztem annyi el­etet „ : gyakorlati isme- lésben SZervezésben, veze- fában ’ haz ‘gazgatási szfé- ^som’ban gy ,rnostani beosz­f?égyent Mé?" Vallok majd n6st engedi8 -fgy megjegy­zem voltai ®k meg: soha fagyok tam es most sem iagja- niinÍVetIen Pártnak tart°ttam nÍlg~ a szaktudást _ m elsődlegesnek. I Peghatlii0'180 szemlélő, ha fenntartás a,* közterület­PeCria.SePrés rogtön. az „?dig hát Jat az eszebe. fogét j-1, egyéb tevakeny- lalat, S f°lytat ez a vál­— Mi tagadás, sok em­ber van úgy vele, hogy vállalatunknak nincs más feladata, csak a járdák, a tereik tisztán tartása. Ter­mészetesen a gépi és a ké­zi seprés, az úttisztítás, a járdatakarítás, a téli hó- munka alaptevékenységnek számít. Mindez kiegészül azonban a szemétbegyűjtés­sel, szemétválogatással, il­letve értékesítéssel: jelen­leg többszáz ílcözülettel ál­lunk szerződéses viszony­ban. Ha ehhez még hozzá­vesszük a rovarirtást, to­vábbá bizonyos mélyépítési, útjavítási és egyéb kisebb ipari tevékenységet, mint például az autófestés, vagy seprűkészítés, már nem is tűnik olyan egyoldalúnak, egyszerűnek vállalatunk feladata. — Minden gazdálkodó egység megélhetésének egyik feltétele, hogy legyen ele­gendő munkája, ön osztja ezt a nézetet? — De még mennyire. Ezért is tartom elsődleges­nek, hogy legyen elegendő megrendelésünk, hiszen egyetlen vezetőnek sem le­het célja a létszámleépítés. A meglévő munkaerőhöz kell méretezni feladatain­kat. Ismereteim szerint je­lenleg mintegy harminc millió forint értékű feladat abból adódik a vállalat szá­mára, hogy az önkormány­zat ellát bennünket meg­rendeléssel. Árbevételünk nagyobbik része viszont a iközületelknek, és a lakosság­nak végzett különböző szol­gáltatásokból származik. — A helyismeretem va­lóban szegényesebb volt, mint a legtöbb pályázóé. Ezért is kértem három hó­nap türelmi időt arra, hogy megismerkedjem az itt dol­gozó 520 fizikai dolgozó és mintegy százhúsz alkalma­zott mumcájával. Ezúton is kijelentem, nem kell félni senkinek sem a vállalatnál. Aki hozzáértően dolgozik, aki ez idő alatt bizonyít, annak jövőre is lesz mun­kája. JLu JLi. Fotó: Farkas Maya I Megyénk,ben évek óta 9 tervszerűen végzik a vezetékes ivóvízháló­zat kiépítését az egyes te­lep ülés óken. Állatni támoga­tással, megyei vissza nem térítendő juttatással, vala­mint a lakosság hozzá­járulásával a múlt évben is Budapesten Bioklinika kezdte meg működését Buda­pesten, ahol jórábeteg-rendelés formájá­ban természetgyógyászati és természetes gyógymódokat alkalmaznak. Vezérelvük a komplexitás, így a talpmasszázstót ax akupunktúrán át, a bioenergiás kezelésen keresztül a gyógytermékek árusításán át, szinte mindennel foglalkoznak. Kiegészí­tésként még gyógymossxázs és biokozme­tika is igénybe vehető. (MTI) Dr. Vo Mang lan vietnami doktornő a mo-| xázs akupunktúrát alkalmazza A jó ivóvíz — egészség Lehet, hogy valóban! mindnyájan betegek va­gyunk? És az iis, hogy mindnyájan meghatároz­hatatlan kórokban szenve­dünk ? Ha a szemem elé kerülő feliratokat, plakátokat, szórólapokat nézem, így kell lennie, különben nem hirdetnének annyi gyógyí­tó erőt, módszert és eljá­rást, ami most körülvesz az utcán bennünket. Oro­szok, hinduk, malájok és mindenféle náció orvosai, varázslói — falán kuruzs- lói is — hozzánk járnak bemutatni tudományukat, mintha otthon ők már mindenkit meggyógyítottak volna. Gyógyítás bioenergi­ával, jógával, talp- és te­nyérmasszázzsal, szuge&zti- óval,- ránézéssel, nyomko­dással, szurkálássai, re­laxációs módszerrel, meg egyebekkel, mindegy, hogy mivel, csak. jó drágán. Hi­szen ahol ilyen nagy a ke­reslet az ilyesmi ’iránt, oitt nyilván az árakat is lehet növelni. Van piaca a do­lognak — hogy már itt is ilyen divatos kifejezést használjunk. Pedig a do­log, ha jól emlékszem, az agyikontrollal kezdődött. Pontosan nem itudom, mi az, de feltételezem, gyakor­lásába olyasmii is belefér, hogy kontrollálni tudjuk az agyunkat. Teszem azt hig­gadtan, a valószínűségeket is mérlegelve tudjunk gon­dolkodni, s ne hagyjuk az orrunknál fogva vezetni magunkat. — Vagy ki tud­ja? Bizonyára én tévedek, mert valószínűleg én is be­teg vagyok. A ragály ter­jed, — mindegyiknek ilyen a természete — is ha kike­rül az utcára, nincs aki megállítsa. Eszembe jut néha a Cell- adam, meg a Béres-csepp eset. Két szegény magyar ember feltalált valamit, in­gyen ajánlotta, sokakon se­gített is találmányával, a magyar orvostársadalom, az Akadémia, az illetékes minisztérium iszonyú patá- liáit csapott — nagyobbat mint Petőfi földi marad­ványai körül, — s azok a cseppek, amelyeket külföl­dön keresnek, itthon mind­máig vajmi kevés elisme­rést kaptak hivatalosain. Vagy ott van egy másik — igaz Erdélyből bevándo­rolt úr iá Wartburgjában! a Duna-pariton — abbarí lakik — aki azt állítja ma­gáról, hogy tud valamit az AIDS gyógyításával kap­csolatban. Valamilyen ala­pítványt is létrehozott már e célból, de rá se nagyon figyel senki. Aztán meg nézem a talp­masszázs szórólapját, ame­lyen azok a zónák vanak feltüntetve, amelyeket masz­szírozmi kell, hogy bizo­nyos betegségek eltűnje­nek. A rajz pontosan olyan, mint a két-három éve for­galomba hozott úgynevezett masszipunkt papucs —■ vagy, hogy hívják — min­tázata. Feltételezem, hogy utóbbi hordása azért javal­lott, mert azokat a zóná­kat nyomja, dögönyözi, amelyet a 'talpmasszírozó. A papucs .a kutyának sem kell, jó ideje leszállított áron kínálják. Hát valahogy így állunk. Az öngyógyítás különböző újabb módjai kellenek, de csak ha más csinálja. Hol van már :a régi jó herba- ■tea, székfű. meg cickafark­kóró, meleg só, priiznic, s nagyanyáink mindenféle kenőcseinek, tapaszainak az ideje? Itt a hindu, vietná­mi, orosz, maláj talpciró- gatás — ettől majd csak meggyógyulunk. Különben1 ha valóban, tegyék, gyó­gyítsanak csak vele nyu­godtan. Nekem mindössze az len­ne a szerény kérésem, ne teltintsenek mindnyájunkat betegnek, csak azt, aki be­tegnek vallja magát, s es­küdjenek meg, hogy a talp­nyomkodásnak, gerinc- nyomogatásniak semmiféle káros utóhatása nincs. Pél­dául nem görbül el ismét az alig kiegyenesedett ge­rinc, vagy a sok talpciró­gatás után az ember nem szokik rá a talpnyalásra. (gyöngyösi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents