Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-05 / 4. szám
1991. január 5., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Lapátra tették az igazgatót Így is lehet vállalkozni A Thermolux Válladat volt igazgatója. Borics József bär vállalkozó típusúnak ^állottá magát, nem akart ónálló céget alapítani. Azon munkálkodott jó egy évvel ezelőtt, hogy korszerű módszerekkel átalakítsa a vezesse alatt álló vállalatot. Terve nem válhatott való- ra, mert közbeszólt a közgyűlés. — Ne szépítsük a dolgot, egyszerűen lapátra tették. A közgyűlés így döntött. Egyébként én is magam el- . 11 szavaztam. Bár iki tud- Ju így utólag, lehet, hogy eppen javamra döntöttem akkor. Történt mindez tavaly júniusban, s a munka nélkül maradt szakember törni kezdte a fejét, .mit tegyen? t elvette a 400 ezer forint újrakezdési hitelt és tárgyalni tezdett korábbi munlkaadó- laval, az Energiagazdálkodá- * intézet vezetésével. Tud- i kell hogy Borics József z ÉGI miskolci irodáját rrz?ett;e’ annak tervezőrészle- | 1 az ő javaslatára vette 1989-ben a Thermolux. A ]s csapat együtt maradt és ebizonyította, hogy képes megélni önállóan is. A Thermolux bomlásakor, egyes részeinek önállósulásakor ők a különállást választot- . • s nem mással, mint volt Mozgatójukkal. 7- Az ÉGI átengedte a miskolci, Kilián lakótelepi helyiségeinek a bérleti jogát — folytatja Borics 36- ?sef, aki immár cégvezető —, *Sy megalakíthattam a Bu- smess Club Menedzserirodát. * A'milkor már megvolt a -kicsit furcsa nevű szervezet ötlete, ment minden, mint a karikacsapás. A cégvezető megvásárolta az újrakezdé- si hitelből a bútorokat, irodai berendezéseket, számítógépet, telefaxot és sóik más, a működéshez szükséges felszerelést. Hogy sok volt ez a pénz, vagy kevés? — A felsorolásból is kitűnik. hogy ikevés. Minden jövedelmemet ebbe az irodába invesztáltam. Decembertől pedig a tervezőiroda hat tagját felvettem alkalmazottnak. Valamennyien jól képzett, gyakorlott szakemberek, évek óta ismerjük egymást, 'innen a bizalom. Prohászkáné Varga Erzsébet gépészmérnök: — Nagyon bizonytalan volt a helyzetünk a Ther- moluxnál. Féltünk, hogy felszámolják a tervezőrészleget. hogy egyszerűen munka nélkül maradunk. Erődi János gépészmérnök helyesel: — A bizonytalanság volt a legrosszabb, jó, hogy elmúltak azok a hetek. A legfontosabb, hogy van munkájuk, s ebben a kis csapat valamennyi tagja egyetért. S hogy mivel is foglalkoznak? Azzal, amihez értenek: hűtőberendezéseiket terveznek, újaikat és régiek felújítását. Közben lépnek a környezetvédelem irányába is — ha valaki kevés energiával működő gépet alkot, azzal óvja a természetet is; ez a szakmai ars poeticájuk. ■& Kérem az iroda dolgozóit, magyarázzák meg, mit jelent nevükben a „Club” kifejezés. Mert egy kisvállalat esetében is furcsa ez a név. hiszen a munkahely azért csak munkahely... —• Pedig ez az iroda egyben klub is — mondja Borics József — legalábbis szeretnénk azzá fejleszteni. Mint mondja, rövidesen kampányba kezdenek, hogy megismertessék az ötletet. A menedzserklub leendő tagjai kedvezményesen vehetik igénybe az iroda felszerelését a rajzasztaloktól egészen a telefaxig. Ügy tervezik, a számítógéppel egy kis adatbankot alakítanak ki, hogy segítségével például a gyártó és a vevő egymásra találjon. A korszerű menedzsment hívei, ennek keretében elkísérik a termáikét a gyártótól a vevőig, marketing megoldásokat kínálnak. Szeretnék azt is. ha az eddigi két munka után ismét megbízást kapnának vállalatok átszervezésére. — Nem új cégeiket alkarunk alapítani — folytatja Borics József —, hanem több variációs vállalat-átalakítási terveket készítünk. Ha például nem jól megy egy cég, szekere, akikor górcső alá vesszük és megmondjuk, mit csináljon másképp á vezetője. Sok mindent terveznek, többek között adótanácsadá- isi szolgáltatást, vállalkozók könyvelésének segítését. Ehhez kellő szakmai felkészültséggel bírnak, s hogy tudásukat, ismeretségi körüket bővítsék, a Nemzetközi Menedzser Központ kutatási teamjéhez iis csatlakoztak. Borics József és társai hálával gondolnak az EGH-re, hiszen ha nem kapják meg az iroda bérleti jogát, valószínűleg sokkal több a gondjuk. Búcsúzéban még megkérdezem a cégvezetőt, milyen érzés volt. hogy visz- szahívták igazgatói székéből? — Nem mondom, hogy kellemes, de amikor jobban végiggondoltam a történteket. már nem bántam. Mert sem a Thermolux, sem én nem ilyen lovat akartunk. Így lettem hát vállalkozó .. M. Szabó Zsuzsa Á levegő óriásai A Szovjetunió hagyományosan nagy figyelmet szentel a nagyméretű és nagy súlyú teherárut nagy távolságokra (5—7 ezer kilométer) eljuttató szállító repülőgépék fejlesztésének. A szovjet teherszállító repülőgépek képesek le- és felszállni döngölt repülőterekről is, és alkalmasak a repülésre szélsőséges időjárási viszonyok között. A nagyméretű terhek légi szállítása túlnyomó részt a Szovjetunióban az IL—76 (vagy annak korszerűsített változata az IL—76TD) és az AN—24 (Ruszlan) típusú gépekkel történik. Az IL—76 típusú szállító repülőgépet az Iljusin tervezőirodában Genrih Novozsi- lov főkonstruktőr vezetésével fejlesztették ki. Rendeltetése: fehéráruk légi szállítása közepes távolságokra. A gép monoplán típusú, magasan elhelyezett szárnyai alatt pilonok rögzítik a 4. egyenként 12 000 kg tolóerejű D—30KP típusú kettős átömlésű gázturbinás hajtóművet. A szárnyak fesztávolsága 50,5 méter, a repülőgép hossza 46,5 méter, magassága a farOktfelü- letnél 14,7 méter. A szárnyfelület 300 négyzetméter, nyilazottsága 25 fok. A maximális üzemanyagfelvétel 109 500 liter. Maximális felszálló tömege 190 tonna. Az IL—76 40 tonna, az IL—76TD 47 tonna hasznos terhet szállíthat 750— 800 kilométeres óránkénti sebességgel. A gép optimális repülési magassága 9000 —12 OOOi méter. Az Antonov tervezőirodában iPjotr Balabujev főkonstruktőr vezetésével 1985- ben létrehozott AN—124. a szó szoros értelmében lenyűgözte a repülési szakembereiket. Mindenekelőtt méreteivel. Abban az évben, amikor még senki sem tudott egy újabb óriás, az AN—225 (Mrija) fejlesztéséről, az AN —124 sok szakember számára egyszerűen fantasztikusnak tűnt. A szárnyak fesztávolsága 73,3 méter. A gép hossza 69,1 méter. Farokfelületének magassága 20,78 méter. A „Ruszlan” hasznos terhelhetősége 150 tonna. Ez lehet 60 db Lada gépkocsi, vagy nagyméretű berendezések, mint például hídszerkezetek, csőfektetőgépek, folyami hajók stb. Az AN—124 túlzás nélkül a 36. La Bourget-ben megrendezett nemzetközi repülőszalon sztárja volt. a közönséget és a szakembereket egyaránt a rakodótér, illetve a ki- és berakodási munkák érdekelték leginkább. A 36 méter hosszú, 6,4 méter széles és 4,4 méter magas rakodótér egy tengeri konténerszállító ralktere és egy vasúti alagút keveréke. Felszerelései közé tartozik , két futódaru, két emelőszerkezet (csörlő), görgős és rögzítő eszközök. A ki- és berakodás történhet a farokrész és a pilótafülke irányából. (Ez utóbbi esetben a géptörzs orr-része megemelkedik.) Az óriási méretek és a lenyűgöző felszállótömeg (405 tonna) ellenére az AN —124 — mint egyébként minden AN típusú szállítógép — a futómű különleges konstrukciójának .köszönhetően döngölt repülőtereken is üzemeltethető. A „Ruszlán” utazósebesséToldosztástól harsog a ma- gyar vidék, a választáso- ?n a szavazók jelentékeny eszet maguk mellé állítha- ,° .kisgazdák ígértek priva- izaciót történelmi jóváté- 611, szándékaik szerint újra- Parcellázva a sóik száz hak- aros táblákat. Az ígéret r^Pán választási fogás ma- kdt, ma mar alikotmánybí- °sagi döntés is keresztezi vermes kisgazdareménye- meí- Az ország sorsát for- al° időkben persze nem 7*arad( csendben és tétlenül a nagyüzemből jól megélő agrárlobby sem, és igyek- szik megvédeni aprólékosan telepített bástyáit. PÉLDÁUL A DÁNOK Miközben a politikusok és a >,birtokon belül lévőik” fő- 1 ent saját érdékeik szerint csatáznak, a földből élő parasztemberek megint csak "tasodlagos szerepre kény- s^erülnak: róluk, de szinte nélkülük folynak a viták. Az e’tns, szorgalmas parasztot ngyanis egyik táborhoz sem ^nti az érdeke. Azt tapasztja, hogy a közös tulajdon számára értelmezhetet- en. az egykori gazdából ,ug,vanis időközben bérmunkást faragott a kolhoz típu- szövetkezet. Az idősebnek viszont azt is megélték, n°gy egy-két hektáron nincs nztonságos megélhetés, a j^egényparaszt inkább gazdagabb társának cselédje, Jd'nt saját maga ura. A nemzetközi példák sem igazijaik a nadrágszíj parcellák ‘etjogosultságát: Franciaországban 29, Dániában 32. Belgiumban 17, a volt NSZK-ban 18 hektár az át- 'agos birtoknagyság. Szabadon dönthessen a parasztember Róluk,de nélkülük folyik a vita A középüzem nyert tehát polgárjogot Európa gazdagabb felén. Erről szívesen elfeledkeznek mind a politikai ígérgetők, mind a saját érdekeiket védő nagyüzempártiak. Az oly hőn áhított Európában ezek a jól felszerelt családi birtokok lesznek a magyar gazdák versenytársai, így várhatóan az árutermelő középüzem lehet az életképes megoldás a hazai földön is. Ennek persze ■számos — nálunk ma még hiányzó — előfeltétele van, egyebek között a biztonságos anyag- és eszközellátás, a termelést szolgáló infrastruktúra. A mai viszonyok között azonban még csak gondolni sem lehet a versenyképes középüzemek kialakulására. hiszen a legelemibb fel- tételnék, a piaci viszonyokhoz igazított földforgaiom- nak sem vagyunk a birtokában. Bár elvileg létezik a tulajdoni löbbszektorúság — a magán, a szövetkezeti és az állami tulajdon egymás- mellettisége —, valójában, az érvényes törvények szelleme és betűje szerint az állami tulajdoné az elsőbbség. A szabadon választott parlament politizálgató honatyái még csak szavakban tartanaik a privalizációnál. hiszen ma is élnek a földmegváltás, a földfelajánlás jogintézményei, amelyek sem a földpiaccá:!, sem a privatizáció gyakorlati megvalósulásával nem egyeztethetők össze. A KISPARCELLA VESZÉLYEI A kisgazdák által hangoztatott 1947-es tulajdoni állapot sókkal inkább a történelmi igazságosztás jegye- ben fogant, mint a gazdasági racionalitásban. A második világháborút követően megközelítően 800 ezer ^ kis- birtolk volt Magyarországon, s ez 7—g hektáros átlagos területet jelentett. Ezek visz- szaállítása — elegendő vállalkozó esetén is — a termelési technikák visszafejlődését hozná, tulajdonosaiknak a létminimumot alig meghaladó életkörülményeket engedne. Mint arra már a negyvenes évek végén volt példa, a tengődő kisgazdák új utakat keresnének, s várhatóan elkezdődne a spekuláció. A föld eredendő szerepe pedig nem az ügyeskedők gazdagodásának szolgálata. hanem az élelmiszer- termelés. A jó agráradottságú Magyarországon ez sokszorosan is érvényesítendő követelmény, így a föld élelmiszer- termelő szerepe szinte kizárja az egyszeri jóvátételt. Helyette sokkal inkább a piaci sajátosságokra épülő földforgalom hozhat a többségi érdekeknek megfelelő megoldást. A földet, mint a termelés mással nem pótolható eszközét, a világ minden fejlett mezőgazdaságú országában védik, megóvják élelmiszer-termelő funkcióját. Törvényekkel korlátozzák öröklését, értékesítését, szabályozzák a gazdálkodás rendjét. Teszik ezt olyan konszolidált termelési kultúrájú országokban is, ahol biztonságos családi farmok működnek, s a spekuláció kísértése csekély. NE A POLITIKA DIKTÁLJON! Bizonyos, hogy az észszerű állami korlátozásra nálunk is szükség van, ám ma még inkább a földet és tulajdonosait felszabadító intézkedések előtt állunk. Érvényben várnák a föld- forgalmat és a gazdálkodást egyaránt béklyóban tartó törvények, a valódi szövetkezést akadályozó szabályok. A termelőszövetkezetek földjének több mint hatvan százaléka közös tulajdonban van, amit nem az állampolgári önkéntesség, hanem a földmegváltás központosító jogintézménye terelt egybe. A szövetkezeti tulajdonnak lényegi ellentmondása, hogy a tulajdonos szempontjából a föld „forgalomképtelen”. A valódi szövetkezésnek pedig éppen az önkéntes személyi és vagyonegyesítés a lényege, amely csak addig tart. ameddig a tagnak, mint tulajdonosnak ez előnyös. A gazda tulajdonosi jogait soha nem veti alá semmilyen közösségnek, legfeljebb a saját gazdasági érdekében maga korlátozza azokat. E korántsem teljességre törékvő példák jól érzékeltetik, hogy a piacgazdasághoz vezető útnak még az alapköveit sem raktuk le. Ha elfogadjuk a fejlett mezőgazdaságú országok bevált gyakorlatát, s a műlködőké- nes középüzemre alapozzuk a jövőt, akkor a politikai retorikát mellőzve, a gazdasági ésszerűség világában kell a törvényalkotóknak kutatniuk. A gazdálkodás csak akkor serkenthető, ha sem a szövetkezet, sem a nad- rágszíjparcella nem lesz kötelező, hanem józan gondolkodású, szabadon rendelkező parasztok dönthetnék saját sorsúikról. Feltehetően megtalálják a számukra leginkább járható utat, mint ahogy ráleltek arra az őket szűk kordában tartó, kötelezően szövetkezeti időben is. V. Farkas József ge 800—850 km/óra. Repülési távolsága maximális terheléssel 4500 kilométer. Maximális repülési távolsága 16 500 kilométer. Az utóbbi években az AN —124 óriásgépek egyre több külföldi megrendelést teljesítenék. Tavaly például az NSZK-ból Mexikóba autógyári felszereléséket, Frankfurt am Mainból Buenos Ai- resbe 120 tonnás turbinákat szállították. A szovjet Polgári Repülésügyi Minisztérium kereskedelmi részlegétől kapott tájékoztató szerint az Aeroflot egyre több hasonló megrendelést kap. (APN)
