Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-05 / 4. szám
1991. január 5., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A fogyasztók véleményét kérik Mikor fizessünk villanyszámlát? Az ÉMÁSZ alkalmazkodik a családi kasszához Naponta 7 deka? Húspiaci körséta Év elején számtalan jósTöbb ezer kérdőívet juttat a közeli napokban az Észak-magyarországi Á-ram- szolgá Itató Vállalat a fogyasztókhoz. Ezen arra Ikér- °ek választ, miként fogad- Iná a lakosság, ha a jelenig! — kéthavonkénti — számlázási rendszerről visz- szatérnéinek a havonkénti elszámolásra? A kezdeményezés hátteréről dr. Perjé- ?* Zoltán gazdasági vezér- •gazgató-helyettes elmondot- l'a, hogy moslt ötször két hónapon keresztül úgynevezett részszámlát kapunk. Ennek összegét a jelenlegi rendszerre való áttéréskor a korábban fizeiteltt összeghez viszonyítva kalkulálták ki. Öraleolviasás egy évben egyszer történik és tulajdonképpen. cs-aik ekkor derül ki, hogy a részszámlák alapján: fizetett összeg fedezi-e a teljes évi áramfogyasztás költségét. Minthogy a különböző elektromos berendezések — hűtőszekrények, fagyasztóládák, háztartási gépek — üzembe helyezését nem kell bejelenteni, az év VeSi elszámolásikor bizony s°k háztartásban előfordul, k°gy az ily módon keletke- tett pluszfogyasztás miatt ‘áz év közben befizetett ösz. miskolci volt Alkotó Ifjúsági Egyesülés 1989 óta részvénytársaságként működik. Bár korábban igen je- tenltős ötletéket, találmányokat menedzselitek — gondol- ■1 unk itt többek között az oktatás területén időközben több helyen bevezetett Tol- niayné-féle módszerre, vagy ® Cservit gyógyszájvízre — jelenleg nehézségekkel küzd az r,t. Október 15-vel új vezetőt nevezitek ki a társaság élete- Tóth Árpád -személyéin, -aki a Debrecenben eltöltött két év alatt bebizonyította, hogy képes egy gondokkal küszködő céget egyenesbe hozni. A nemrég teegválasztott vezetővel a nehézségek okairól, a cég a'lital menedzselt új talál- teányokról beszélgettünk: — Azt hiszem a problémák a részvénytársasággá alakulásnál kezdődtek. 140 milliós alaptőkével -alakul- te'nfc, ami igen tekintélyes összeg, ám ebből mindösz- ste 50 millió a forgótőke — a többi pénzben nem mértető tőkerész. Sajnos e holt töke után is várják a- tőkéstársak az osztalékait! "Mindezt Itetézi még, hogy a korábbi évekhez képest teákként -a- hozzánk forduló „ötletemberek’' száma. szegen felül még súlyos ezresekkel tartoznak... A lakosság másiiik nagy csoportja ikülönböző hőtároló berendezéseket — elektromos kályhák, bojlerek — üzemeltet. Ezek bekötéséhez vállalati hozzájárulás kelt. Elsősorban azérlt, hogy az adott térségben milyen terhelést bír el a hálózat, nem utolsósorban a díjkedvezmény, pl. éjszak-ali fogyasztás, megadásai miatt. A vállalat ezeket iis a kéthavonkénti elszámolásba sorolta, de sok fogyasztó észrevételezte, hogy nagy ősz- szegre rúg a számla, szívesebben fizetnének „apránként”, azaz havonta. Mindezek mellett a vállalat vezér igazgató-helyettese egy nyomosabb érvet is felhozott kezdeményezésük lailá- támasiztásánai. Napvilágot látott a hír, hogy februáritól átlagosan 50 százalékkal emelkedik a lakossági villamos energia ára. Ha ezt összevetjük az előzőekben vázoltaikkal, kitűnik: a kéthavonta fizetendő megemelt összeg még nagyobb terhet ró a fogyasztókra'! A havonta fizetendő számla — a gyakorlatilag fele összeg — talán jobban beleilleszthető — Az anyagi lehetőségek tehát befolyásolják a felkarolandó találmányok számát. Milyen új, világszínvonalú termékeket ltud említeni, amik nemcsak hazai, de külföldi szakemberek érdeklődésére is számat tarthatnak? — Kevés ilyen termékünk van, de egyet feltétlenül meg kell említenem, s ez a hús minőségét vizsgáló készülék (egy itű, ami az állatba megfelelő helyen beszúrva megállapítja a hús zsírtartalma t, sz í n h úsm eny - nyiségét). E;z hozzásegítheti majd a húskombinátokat az objektívebb vizsgálathoz. Eziránt iaz eszköz iránt már most a próbaüzem megkezdése előitlt is nagy a külföldi érdeklődés. Emellett csak kisebb jelentőségű termékeket tudok említeni : új, asztma elleni kenőcsöt -készíttettünk légúti betegségben szenvedő gyermekeknek. Eminek használata egyszerűbb, mint a már kapható éis hasonló tulajdonságokkal! rendelkező tapaszé. Számítógépes sízak-embere- ink az adatszolgáltató központok fejlesztését végzik. Olyan új programot dolgoztak ki, aminek segítséaz -amúgy is megnehezült családi költségvetésbe. A kérdőíveket a fogyasztók egy jelentős részéhez a napokban postázzák és arra kérik -a címzetteket, maguk döntsék el, melyik számlázási módot tartanák elfogadhatóbbnak? Amennyiben a többség úgy dönt, hogy ezentúl havonta -kéri a villanyszámlát, úgy a vállalat a második -negyedévtől kezdve fokozatosan átáll az új díjbeszedési rendszerre. Nem emlékszünk rá, hogy annak idején, -amikor a vállalat áitálft az éves elszámolásra, hasonló módon kikérte volna előzőleg a fogyasztók Véleményét... Most miért ezt az utat választják? — kérdeztük dr. Perjést Zoltántól. — Ma -alapvetően más a helyzet, mint |a kérdésben megfogalmazott időben volt! De hogy konkrét legyek: a februártól életbe lépő ötvenszázalékos villamosenergia- áremelés a már bejelentett és később bevezetendő áremelésekkel együtt rendkívüli mértékben megterheli a lakosságolt. Az emberek ebben a helyzetben ott -és azon spórolnak, amin tudnak, de hát — más -alapvető dolgokkal együtt — a villamos energiára is szükség van! Takarékoskodni persze ezen -a területien is lehet, sőt kell. Vélekedésem szerint a fogyasztók a-z első megemelt összegű áramszámla -kézhezvételékor rádöbbennek erre. Mindazonáltal, ha a százas izzót -kisebbre cserélik, ha a hőtárol-ó berendezéséket rö- videbb 'ideig üzemeltetik, az így ínyért megtakarítás csak kismértékben kompenzálja a jelenlegi és -a márciusi—áprilisi számla közötti külön- bözetet. Mi tehát, mint szolgáltaitok, azáltal -is közelebb szeretnénk -kerülni a fogyasztókhoz : hia mór áremelésre kényszerülünk, legalább -a- díjbeszedés módjában alkalmazkodjunk a gével a számítógép ember jelenléte nélkül közli a kérdezett adatokat — telefon- vonaton. Részvénytársasággá alakulásunkkal -tevékenységi körünk 'isi bővült — elsősorban külkereskedelmi törekvéseinkben látok fantáziát. Jelenleg elfogadható áron tudunk kiskereskedelmi vállalatoknak primőr narancsot szállítani. A Szovjetunióval is jelentős kereskedelmet folytatunk, iga-z nem ia- régi, államközi kapcsolatok kereteim belül. Nagy mennyiségben -tudtu-nk tőlük beszerezni pezsgőt, vodkát és olcsó hűtőszekrényt (ami -szép bevételhez juttatta az rt.-t). A nyereséges működésihez ötleteink lennének, a megvalósításukhoz viszont kevés alaptőkével rendelkezünk. Az alaptőke jelentős növelésére egyetlen megoldás kínálkozik — el kell adnunk azt a Győrii -kapui ingatlant, amiben jelenleg dolgozunk. S hogy ezután is dolgoznunk kell valahol? Bérelni szeretnénk egy -ingatlanrészt olyan intézményben, amelyik anyagi problémákkal küszködik. így mindketten jól jár hátunk. T. Nagy Erika lat lát napvilágot, hivatalos és önjelölt váteszek emelik fel újjuk-at, fenyegetnek- ijesztgetnek, bizakodót, pesz- BiZimisjtát egyaránt. Ési itud-ni vélik „bizalmas forrásból”, „fentebb körökből”, híres és hírhedt potentátoktól határon innen és túl. így van az különösen az élelmiszeriparral, mezőgazdasággal, egyénnel, közösséggel kapcsolatban ás ... Főként ia-z élelem foglalkoztatja a jövendőmondókat, a jövőkutatókat, á piackutatókat, statisztikusokat, rém- hínterjesztőket és a jóslatok kereszttüzében élő-meghúzó- dó egyszerű embereket. Az élelmiszerek közül leginkább -a hús -az, ami mostanság kifejezett érdeklődésre tarthat számot. A nemzetközi húspiacról elmondható, hogy a húsra és a húskészítményekre a nagyfokú, rugalmas kereslet a jellemző. A legszembetűnőbb ez a közepes jövedelemmel rendelkező fejlődő országok esetében. Csakhogy ezekben- a fejlődő országokban, ahol a gyors iparosítás hatására -növekszik a lakosság vásárlóereje és ezzel együltt növekszik a hús iránti kereslet is, la hústermelés megfelelő arányú növelésére rendszerint nincs lehetőség, ugyanis a-rra lenne szükség, hogy technológiai fejlődésit vezessenek be, gyors ütemben fejlesszek a takarmánygazdálkodást. Ez az, amire a többnyire elmaradott mezőgazdaságban nincs lehetőség. A ta-k-ar- mámytermelés gyors növeléséit egyes esetékben szabad földterületek hiánya is nehezíti. Ilyen korlátozásokkal különösen a szarvasmarha-tenyésztésnek kell szembenéznie. Jóval könnyebb elérni a baromfitenyésztésben a fejlődést, itt könnyebb bevezetni a pecsenyecsirke- termelés korszerű, nagyüzemi módszereit, -a- takarmány- ellátást pedig sakkal nagyobb mértékben lehelt import alapján biztosítani. Azok a fejlődő országok tehát, ahol a gazdasági növekedés üteme legalábbis átlagos, ugyanakkor hústermelésük nem képes lépést tartani a kereslettel, -a- húsexportőrök számára a legvonzóbb értékesítési piacok. A kereslet gyors növekedési üteme főleg azökra az országokra jellemző, ahol a múltban a húsfogyasztás, és általában az állati fehérje- fogyasztás igen alacsony volt. Ez ,a- helyzet -a tá vol-keleti ázsiai országokban. Míg a magasan fejlett országokban a-z_ állati fehérjefogyasztás már a ’70-es évek elején igen magas színvonalat ért el (az Egyesült Államokban biz egy főre eső napi húsfogyasztás 67 gramm), és azóta a fogyasztás már csak igen lassú ütemben növekszik. (Az Egyesült Államokban 1986-ban ia-z egy főre első napi húsfogyasztás 70,9 gr-aimm volt.) Japánban 1970- ben a-z egy főre eső napi hús-fogyiaisztás osaik 25 gramm, Dél-Koreában 24,8 gramm, Szingapúrban 24, Hongkongban pedig 29 gramm volt. Az elmúlt negyed évszázadban e távolkeleti országok gyanapodásáSanyarú telefonhelyzetünk megváltásának egyik ígéretes kezdeményezője lehet az amerikai Motorola cég, amely — persze, nem a mi kedvünkért — oly műholdrendszer kialakításán dolgozik, amely lehetővé tenné, hogy a Föld bármely pontjáról val arányosan a táplálkozási szokások kezdtek megváltozni, és ennek megfelelően a fehérjefogyasztás mutatói is gyors ütemben növekedtek: Japánban 46,7 grammra, Koreában 40,8 grammra, Szingapúrban 46, Hongkongban pedig 52 grammra. Ezen országok húsfogyasztása azonban még így sem érte el a legfejlettebb országok színvonalát (a- több mint 70 grammot), így :a hús irániti kereslet dinamikus növekedésének a folyamata még korántsem ért véget. Ez a helyzet alapvetően megváltoztatja a világ húskereske- delmének a földrajzát. Marhahúsból az elmúlt öjt évben a világtermelés mérsékelt ütemben (3,9 százalékkal) növekedett. 1990-ben körülbelül 0,7 százalékos-növekedés volt, ami annyit jelent, hogy a világ marhahús- és borjúhústermelése 45,7 millió tonnára emelkedik. Ennél sokkal gyorsabb ütemben növekedett a forgalom: öt év alatt a világ marhahús- és borjúhúsexport j-a 13,7 százalékkal emelkedett, és a marhahús piacán gyökeres változásokra- került sor. Míg ia múltban a forgalom túlnyomó része az Atla-niti-óceán két pántja között — Európa és Amerika között — bonyolódott, ma a kereskedelem súlypontja áthelyeződik a Csendes-óceán térségére. A nemzetközi marhahúskereskedelem helyzetét nagymértékben nehezíti az is, hogy egyes körzetekben száj- és körömfájás lép fel. Ilyen körzetek az európai országok, Brazília és Argentína. Nincs viszont száj- és körömfájás-járvány laiz Egyesült Államokban, Ausztráliában és Üj-Zélandon. Az „atlanti” partnerek közötti1 szoros és sokrétű kapcsolatokra való tekintettel a száj- és körömfájás problémáját nem kezelték túl mereven, a gyengébb Argentínát viszont arra kényszer! tették, hogy térjen át a dobozolt főtt marhahús exportjára. bárki bárkit felhívhatna hordozható telefonon. A telefonhálózatba sók helyen mármost is besegít a műhold, ám a tervezett rendszer földi állomások, központok -kialakításával kívánja megvalósítani mindezt. Ehhez 77 műhold szükséges, amelyéknek Még a legutóbbi előrejelzések sem sízámoltak azzal, hogy az EGK-ban ilyen jelentős marha-húsfeleslegek keletkeznek. Az EGK-nak a ’80-as évek közepén súlyos költségek árán sikerült leapasztania a marhiaihúshe- gyekat (laiz exporttámogatás ebben laiz időszakban meghaladta a-z évi egymiliMrd dollárt), és most ismét hatalmas készletek halmozódtak fel. a" sertéshúspiacra mái* szabályok érvényesek, mint a marhahúspiacra. A nemzetközi sertéshús-kereskedelem méretei ugyanis jóval kisebbek, nem haladják meg a világtermelés 3 százalékát. Ugyanakkor a sertéshústermelés jóval kevésbé függ az éghajlati és talajviszonyoktól, iá legelők nagyságáitól és a növények hosszabb vegetációs időszakát lehetővé tevő -éghajlattól. Azaz a sertéshús esetében könnyebb az önellátás nagyobb fokát biztosítani, amit minden olyanország szorgalmaz, ahol a sertéshúsfogyasztás hagyományosam magas szinten áll. A nemzetközi sertéshús-kereskedelem méreteit jelentős mértékben korlátozzák a sertéshúsfogyasztás vallási tilalmai is, amelyek az emberiség jelentős részére érvényesek (muzulmánok, a judaizmus hívői, valamint kisebb felekezeti csoportok). A világtermelés az 1985— 1989-es években 54,7 millió tonnáról 63,3 millió tonnára emelkedett. Az 1990-es jelzések szerint a- sertéshústermelés kisebb mértékben csökkent, 62,6 millió tonnára. A legtöbb sertéshúst 1990- ben álHítotiték elő. A vezető termelők listáján előkelő helyet foglal el Lengyelország is, amelynek sertéshústermelése megközelíti a 2 millió tonnáit. A három legfontosabb húsfa-jta közül a legdinamikusabban a baromfihús-ter-: melés és -(kereskedelem fejlődik. Kérdés: mit szól ehhez a pénztárcánk? mindegyike 665 km magasságban kering, és 37, egyenként 560 kilométer átmérőjű terület telefonbeszélgetéseit teszi lehetővé. Túl azon, hogy mindez a má-r ma is fejlett telefonrendszerrel bíró országokat még fejlettebbé tenné, segíthetne az e téren elmaradottaknak telekommunikációs hátrányaik behozásában. családi klasszához. Önodvári Miklós Nehézségek az Alkotó Rt.-ben Hová lettek az ötletemberek? Hívás az égből
