Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-04 / 3. szám
1991. január 4., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Nem lesz árvaszék, de átszervezik a Köjálokat Törvényekre várnak az önkormányzatok A siovjet honvédelmi minisztérium Csapajevsikij vegyifegyver-megsemmisítési, kiképző- és gyakorlóközpontja. Szóvjef—amerikai összefogás Vegyifegyver-lövedékek megsemmisítését végző gépsor. Három hónapja működnek hazánkban az új önkorhiány za t ok. Mu nkatársun k dr. Szabó Lajost, a BM ön- kormányzati főosztályának vezetőjét kérte, hogy beszélten az eddigi tapasztalaitokról. — Milyen a Belügyminisztérium. és az önkormányzatok kapcsolata? — A B'M nem felettese az önkormányzatoknak, arra van csupán jogosítványa, hogy a jogalkotáson keresztül gyakoroljon hatást. Emellett vannak olyan feladatok, mint például a törvényességi ellenőrzés, vagy a képzés és továbbiképzés, amelyeken keresztül kapcsolatban állunk velük. Ma már nem létezik jelentési kötelezettség, de sok információhoz jutottunk például a nemrégiben befejeződött Polgármesterképző tanfolyamokon, ahoi mintegy 3000 ember vett részt. Egyébként a kormány tervei között szerepel egy települési, államháztartási és közigazgatási informatikai szolgálat felállítása, amely a megyékben működne. Ezekkel nyilván majd mi is kapcsolatban állunk. — Milyen tapasztalataik fannak a képviselö-testüle- íek eddigi működéséről? Sokkal jobb és pezsgőbb az önkormányzati munka. mint ahogy azt a közvélemény feltételezi. Korábban baromhavonta ülésezett a tanács és havonta a vb. Az n.l képviselő-testületeknek a törvény szerint legalább hat- SZor kell ülést tartaniuk evente, ezzel szemben orszá- §9san általános gyakorlattá vált a heti megbeszélés. Helyi pártosa tarozásokról mi is tudunk. Amikor a pol- garmesteri lemondások okait t'izsgáituk, azt tapasztaltuk, hogy az egyik indok éppen ?z volt. Előfordult az is, hogy a polgármester egészen gondolkodású, más párt- állású volt, mint a testület zöme, így hamar kiderült, npm tudnak együtt dolgoz- n‘- Többen viszont amiatt mondtak le, mert a kópvi- Sejők nem szavazták meg számukra a főállású polgármesterséget. Egyébként a vidéki képviselő-testületek mintegy 70 százalékában egyáltalán nem meghatározóak a pártok szerintii 'különbségek, ez inkább a nagyobb települések problémája. _ Olyan híreket hallani, h ogy nagy a bizonytalanság a polgármesteri hivatalok apparátusában. Az itt dolgozók szakszervezete petíciót is intézett a parlamenthez, hogy mielőbb szülessen meg a viszonyaikat rendező törvény. Tényleg ennyire rossz az apparátus helyzete? — Közel 32 ezer ember dolgozott a közelmúltig a magyar közigazgatásban. Az eltelt egy éviben az igazán jó szakemberek nem kis része — közgazdászok, mérnökök, jogászok — úgy vélte, nem várja ki a bizonytalan időszak végét, inkább elmentek jobban fizető gazdasági területre. A labilitás érzetét az keltheti a dolgozókban, hogy mindeddig nem készült el a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény. A tiltakozások hatására egy napig foglalkozott ugyan a parlament a törvénytervezettel, azonban az ennél is fontosabb jogszabályok mellett ez ismét hátrább sorolódott. Tömeges leépítések nincsenek, sőt inkább a szak- emberhiány a jellemző. A jegyzői állásokra kiírt pályázatok nagy részét a volt vb-titkárok nyerték el, de akadtak olyan esetek is, amikor közülük értékes, jó szakembereket nem neveztek ki. Ennek gyakran az volt az oka, hogy elterjedt .egy nézet, mely szerint a polgár- mesterétől eltérő pártállású jegyzőt kell választani az „egyensúly” kedvéért. Pedig a ikét tisztség között nem állhat fenn ilyen kapcsolat, hiszen a jegyző nem is tagja a testületnek. A városokban nem volt jegyzőhiány, akadt hely — Balatonalmádi —, ahol 21-en jelentkeztek. A hiány inkább a községekben és a körjegy- zősógékben jellemző. Pontos adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, mert a pályázati határidő még nem telt le" mindenütt, de még körülbelül a jegyzői helyek egynegyede betöltetlen. — Sikerült kialakítani a polgármesteri hivatalok új belső szervezetét? — December 3-án nyújtotta be a kormány a parlamentnek a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízott és a dekoncentrált szervek feladat- és hatásköréről szóló törvényjavaslatot. Bár a parlament még nem döntött mindegyik kérdésben, már sejteni lehet, milyen feladatok maradnak a települési önkormányzatoknál, amelyek alapján ki lehet alakítani a belső munkamegosztást. Nem igazolódtak azok a félelmek, hogy lényeges hatásköröket vonnának el az önkormányzatoktól. Egyrészt azok kerülnek el, amelyek eddig sam tartoztak igazán a tanácsi szervezetbe, amelyék kifejezetten szakmai- szakfelügyelet! jellegűek voltak, a foglalkoztatáspolitikai feladatok megoldására munkaerőpiaci központokat hoznak majd létre a megyékben, ezeknek hivatalaik azonban csak azokban a városokban lesznek, amelyek e szempontból válságövezetnek számítanak. Ezenkívül a népegészségügyi és tisztiorvosi hivatalhoz Ikerül az eddigi Köjál és a fogyasztói érdekvédelem is megválik a megyei tanácsoktól. Minden előzetes híresztelés ellenére az önkormányzatoknál marad az építésügyi igazgatás, ha a parlament elfogadja a kormány javaslatát. ' Nem alakulnak árvaszékek sem. továbbra is a polgármesteri hivataloknál lesznek a gyámügyek. — A legtöbb polgármester arról panaszkodik, hogy törvények hiányában képtelenek lépni, vállalkozásokba kezdeni. Milyen törvények hiányoznak még? — Legjobban az önkormányzati tulajdon körét tisztázó törvény hiányzik. Ahhoz, hogy az öríkormány- zatok tudják, mi az övéik, ikell egy törvény a kincstári vagyonról, .szükség van földtörvényre, valamint a koncesszióról és a privatizációról szóló törvényre. Amíg ezek nincsenek meg, esetleg előszerződéseket lehet kötni. Egyelőre azonban nem lehet megmondani, miikor alkotja meg ezeket a törvényeket a parlament. L. L. J. (MTI-Press) Miközben Géniben még dolgoznak a vegyi fegyverek, általános iéts .teljes betiltását kimondó megegyezés szövegének előkészítésén, a Szovjetunió és az Egyesült Ál- iamok már megállapodott, hogy beszünteti a vegyi fegyverek gyártását és vegyi- fegyver-készleteit 80—90 százalékkal, 5—5 ezer tonnányi készletre csökkenti. Az új politikai gondolkodásmód lehetővé tette azt, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. A mérgező anyagok megsemmisítését mindenki örömmel fogadja, ám azok, .akik a vegyi fegyvereket megsemmisítő vállalatok közelében élnek, érthetően nyugtalanok. Hosszú évek alatt az az elképzelés alakult ki a vegyi fegyverről hogy az a levegővel együtt mozgó halálos, mérgező anyagot jelent. A lakosok véleménye szerint nehéz egy ilyen anyaggal a baleset kizárásával dolgozni. A szovjet és amerikai szakemberek közösen dolgozzák ki a vegyi fegyver megsemmisítésének teljesen biztonságos és környezetkímélő módszerét. A szovjet és amerikai tudósok és katonák, akik még a közelmúltban is lehetséges ellenségnek tekintették egymást és gondosan őrizték termelési titkaikat, most a nyíltság és együttműködés légkörében közösen tevékenykednek. Mindkét országnak vannak olyan tapasztalatai, hogyan kell megsemmisíteni az elöregedett, vagy balesetveszélyes vegyifegyver-lövedé- keket. A Szovjetunióban kidolgozták az idegbénító, mérgező anyagok megsemmisítésének technológiáját és a Volga menti Csapajevszkjtől 12 kilométerre e célból külön gyárat építettek. A város lakóinak tiltakozása miatt. azonban az 50 millió rubel költséggel felépült gyár nem eredeti rendeltetésiének megfelelően működik majd. Olyan kiképző és gyakorló központ lesz, ahol a szakemberek elsajátítják a mérgező harci anyagok megsemmisítésének technológiáját. A szovjet technológia kétszakaszos. Minden egyes vegyi 'lövedéket külön semmisítenek meg, mivel így a megsemmisítés folyamatát bármely előre nem látható körülmény miatt azonnal leállíthatják. Az első szakaszban a vegyi fegyvert alkalmatlanná 'teszik katonai célú felhasználásra. Az így keletkező anyag harmadfokú veszélyes méreg. Összehasonlításul: a Litol gépkocsi kenőanyag második osztályú méreg. Ez biztosítja, hogy a keletkezett terméket biztonságban szállíthassák a Szovjetunió, bármely részére, hogy alkalmas helyen elégethessék. E technológia lehetővé teszi, hogy a vegyi- fegyver-megsemmisítő objektumokat az ország különböző részein helyezzék el, így jelentős mértékben csökkentsék a környezetszennyezési veszélylt. A cisapajevszki kiképzőközpontot nemrég amerikai szakemberek látogatták meg. R. P. Mikulak doktor, az amerikai küldöttség vezetője szerint a vegyifegyver-lövedékek megsemmisítésével kapcsolatos tapasztalatcsere hasznos volt. „Mély benyo- mást gyakorolt ránk a gyár dolgozóinak és a katonáknak szakértelme — hangsúlyozta a küldöttség vezetője. — Műszaki kérdések egész sorát vitattuk meg és megtekintettünk minden technológiai csomópontot. El kell mondanom, hogy imponálóan nyílt légkörben dolgozhattunk”. (AN) József Attila: Eszmélet (XI). Láttam a boldogságot én, lágy volt, szőke és másfél mázsa. Az udvar szigorú gyöpén imbolygott könnyű mosolygása. Ledőlt a puha, langy tócsába hunyorgott, röffent még felém - ma is látom, míg tétovázva babrált pihéi között a fény. Aki alattam lakik, ma, az év utolsó napján is elővette hegedűjét, mint húsz éve Mindennap, töbször is. Játszik rajta, de bem tud. Húsz éve ... Az orvos ajánlotta neki arra az esetre, ha ideges lenne; nyugaténak. Gyakran játszik. Nekem vajon biit ajánlana az az orvos húsz évi elviselés után? Tizenegy óra és harminc perc, vasárnap. Ezt onnan tudom, hogy a fölöttem lakó Asszony húst klopfol. Ezt teszi minden va- ®árnap és mindég ebben az időpontban, ö az, aki évente ötször, hatszor eláztatja 'skásomat, de hosszú évek óta vasárnap '’öntött hús az ebéd. Ettől lehet vasárnap f) vasárnap, és ebéd az ebéd. Balról csend, csak nagyon ritkán jön be Kazincbarcikáról az unoka, aki zongorázni tanul, de a zongora a konyhafalamhoz áll közel, ezért nem zavar, ha bemegyek a szobába. Kutyájuk, a hatalmas fülű, spriccelt spaniel kan teljesen néma, séta után megtörlik lábát, s így alig hagy nyomot. Jobbról abszolút csend. A fiúcska és barátai csapkodják néha az ajtót. Szemben a játszótér, azon túl az óvoda, házunk mögött az iskola. Most szünet van és egyikből sem tódulnak a gyerekek ide, egyébként is hólatyak borítja a belváros egyetlen játszóterét. Most, ebéd után, kettőkor valaki fúr. Pont december 31-én. Most ér rá? Most kapott fúrót? Nem tudni. Azt sem, hogy a harmadikon, vagy a hetediken. Panelház. Az extra azonban most kezdődik. Már harmadik napja szólnak a petárdák. Óránként nyolc, tíz, de az alkonyat beálltával két, három percenként. Láttam az alkalmi árusoknál, húsz, negyven forintért adják. Nem ez zavar, mert nem az én pénzem bánja. Ami zavar engem és több száz embert, s főleg gyermekeket, az, hogy kísértetiesen hasonlít a háborúra. Mintha nem lenne elég. Tizenegy évesen három nagy és több kis bombázást éltem át: földbunkerben. Legtöbbször nem annyian jöttünk fel, ahányan lementünk. Átéltem rémülettel, szülői féltéssel és szülőféltéssel a háború egy darabját. Hallottam közeli aknák robbanását, lövegek istentelen dörrenését, a kézigránátét, a géppuskák és géppisztolyok ropogását, és az eredményt. Százszámra halottakat a sárban, a lapos kocsin, lábbal kifelé, mezítláb, több rétegben. Mire jó ez? Miért jó a petárdadurrog- tatás, és kik csinálják? Gyerekek? Honnan van ennyi pénzük? Felöltöztem és lementem. Sétáltam, megálltam az autóbuszmegállóban, várakoztam. Egyszer alig száz méterre villanás, majd dörrenés és nagy hahota. Nagy ívben eléjük indultam. Akkor találkoztunk, amikor indították a következőt. öt felnőtt, húsz és negyven év között. Arcukon együgyű boldogság, elégedettség. Rövides másik csoport. Vigyorognak, fújják a dudát, hangoskodnak, még nem részegek. Suhancok és felnőttek. Ahogy elhaladnak mellettem, cinkosan ösz- szenéznek. Ezek azok, akik a napokban a presszóból távózó vendég után gurítottak petárdát és röhögtek azon, hogy az megijedt. Pár lépés után megpördülök, és visz- szarúgom a felém pörgő petárdát. Alattuk robban. Megköszöntem, s ezen jobban ledöbbentek, mint az alattuk robbanó petárdán. Az arcukon még mindég ott ült a pitiáner együgyű és nagyon bárgyú boldogság, amit az előző csapat arcán is láttam. S a petárdák tovább durrogtak, detonációjuk megrázta a bérházak ablakait. Akkor jutott eszembe, hogy József csak szőke mangalicán látta ezt a boldogságot, én meg ezeken az élőlényeken is, amelyek csak antropológiailag különböznek a másfél mázsás szőkétől. Pacsik István Miskolc A ..láthatatlan halál' ellen O évi petárdák
