Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-26 / 22. szám

1991. január 26., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Szabadság és otthonosság Az építési-felújítási mun­kák csúszása miatt csak két hónap késéssel indult a miskolci Tehetséggondozó Szalkkollégium, mégis majd­an teltházzal dolgoznak. s°t az eredetileg csak gim­nazistáiknak tervezett intéz­mény vezetőit szaikközépis- 'kolások szülei keresték meg. aogy miért feledkeztek el az ő gyerekeikről. így je­lenleg hat miskolci iközép- tokú intézmény speciális osztályainak tanulói — fiúk es lányok vegyesen — né- Pesítiik be a régi BÁÉV Jzálló „A” épületének eme­leteit. A különleges intézmény Paszta léte jónéhány kér­dést felvetett a kívülállók­iar>. Ezekre kerestük a vá- .aszt Kádas Mihállyal, az [htézmény fiatal igazgatójá- val. Milyen szempontok alapján kerülhetnek ide be a gyerekek? . Mivel még csak most Pdultunk, kizárólag az is- ,ÍQlai átlagra támaszkodhat- ünk, tehát azok a gyerekek 1 erüite;k hozzánk, allciík el- t'téik a jelenlegi kollégiu- ? 1 átlagot, a 4-es osztály- ■aiot. De a tehetség nem Jztos, hogy kizárólag az j agban mutatkozik meg, 8.V a jövőben külön kollé- "*urni felvételit szeretnénk SJ-tam. Ez terveink szerint kabb elbeszélgetés lenne, í»nt vizsga, valamint IQ- ,| ? kreativitás teszteket is s kellene tölteni. Ami vi­még ennél is fonto- L , •. az a n.yári tehetség- kftn b tábor, ahová ön- vjtsége® alapon azokat a ®todik és hetedik osztályt vidéki álalános is- , ‘«sókat várjuk, akik va­^ tnelyük misikolci középfo- te ‘htézmény speciális tan- r, .vb osztályában szeretné­tek • *'ovábbtanulni. így a le Ve*eli idején könnyebb n.e a választás, jobban na ismerhetnénk leendő n°vendékeinket. jjJT" A speciális tanterv (jg17!:a9ában is tehetséggon- k0*as' Miért szükséges ak- séqetU kollégium tevékeny­ff,m Ezekbe az osztályokba gy * 1 válogatva 'kerülnek a fáit mi nekünk egy­s0ijí? , garancia. Ugyanakkor lai ( nagyobbak az isko- •iellp ‘erbeik, s a speciális őkpf ® ^egy Irányba hajtja h0 ' De hol van az leírva, dofk , eSy ember csaik egy Cf,,, Shoz érthet kiemelkedő- soki„.-A . szemléletbővítés, a tés anyá képességf ej lesz- a célunk. Ml is el­mondtuk mit tudunk kí­nálni, a gyerekek is, hogy mit szeretnének még ezen kívül, s ha csak lehet, meg is valósítjuk kívánságaikat, így előbb-utóbb mindenki helyben hozzájuthat ahhoz a pluszhoz, ami az iskolán kívül érdekli, szórakoztatja. _ Csak ennyi lenne a k ülönbség e között, s a „hagyományos” kollégiu­mok között? _ Az otthonosság es a s zabadság is kulcsfontossá­gú nálunk. Koedukált a kollégium, szintenként külö­nítjük el a fiúkat és a lá­nyokat, de este nyolc óráig ezek között is szabad az át­járás. Hárman laknak egy szobában és tanulhatnak is bent. Nálunk ugyanis nin­csen kötelező szilencium. Mindenki akkor és annyit tanul, amennyit szükséges­nek érez. A tanulmányi eredményéért viszont vállal­nia kell a felelősséget. Ta- ,karodónk este 10-kor van. de ha valaki még tanulni akar, kiülhet a folyosói ta­nulóba. A hatórás ébresztő sem kötelező, ha nincs el­ső órájuk. Növendékeink tudnak élni, s nem vissza­élni lehetőségeinkkel. A há­zirendünket hosszas tárgya­lások és mindkét fél részé­ről tett engedmények alap­ján alakítottuk ki a diák­önkormányzattal. Bizony ko­molyan beleszóltak dolgok­ba de a hét alappont ellen azoik a vétkek, amelye­kért azonnali kizárás jár — nem volt kifogásuk. Ez is mutatja, hogy nemcsak kri­tizálni, de mérlegelni is tudnak. — Nem lehet mindegy a pedagógusok végzettsége, személyisége sem. _ Természetesen ez az i ntézmény a tanárok elé is jóval magasabb követelmé­nyeket állít. Szakmailag es pedagógiailag rendkívül fel­készültnek kell lennmk. Alapvető dolog, hogy el tud­ják fogadni a gyerek tehet­ségét, s azt is, hogy eset­leg ők nem azok, „csak” jól felkészült szakemberek. Ha ezt a lelki terhet el tudjak viselni, akkor emberi es szakmai szempontból példa­képéi lehetnek és maradhat­nak mindvégig tanítványa­iknak. Közhelynek hat ma már, de ilyenkor érezzük igazságát: öröm a mester­nek, ha tanítványa túlnő rajta. — Ha egy pedagógus nem válik itt' be, munkahelyei változtat. De mi történik a gyerekkel, ha nem felel meg a követelményeknek? — Ez komoly és egyelőre még megoldatlan gondunk Jelenleg úgy tűnik, hogy a város más kollégiumai el- zánkóznalk, vagy legalábbis nem örülnék az intézmé­nyek közötti mozgás ötleté­nek. Pedig ha mi két diá­kot szeretnénk átadni, ak­kor el is hoznánk kettőt a jelentkezők közül, tehát nem okozhatna gondot az elhelyezés. Ha ezt nem si­kerül tisztázni a többi in­tézménnyel, akkor két vá­lasztásunk marad. Vagy ki­rakjuk a gyereket az utcá­ra, hogy keressen albérletet, vagy bent tartjuk magunk­nál. Az első lehetőség eszünkbe sem juthat. A másik viszont komoly peda­gógiai problémákat vet fel. Egyrészt elveszi a helyet egy olyan diáktól, aki job­ban megérdemelné a ked­vezőbb körülményeket. Más­részt joggal vetődhet fel a kérdés társaiban, hogy neki miért nem kell teljesíteni az állítólag mindenkire ér­vényes követelményeket. Azon kívül — mivel mi felvállaljuk, hogy elitkép­zést végzünk — nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyerekeik felfelé, a maga­sabb teljesítmény felé húz­zák egymást. Ez könnyen megváltozhat, ha bennma­radnak azoik is, akikről a felvételinél még nem, csak később derült ki, hogy nem idevalók. Megtartásuk nem pedagógiai eredmény, ha­nem gyengeség lenne. — Elitképzést említett. De szükségünk van nekünk most és itt és ennyi pén­zért egy elit rétegre? — Tehetséges és széles látókörű embereikre mindig és mindenütt szükség van, •különösen akkor, ha előre akarunk jutni. Minél több az ilyen ember, annál gyor­sabban haladhatunk. A pénzt erre nem szabad saj­nálni, mert ha hosszú távon is, de biztosan megtérül. Szerintem tehetséggondozó­ra minden megyében szük­ség lenne. Addig is, míg nincs, az itt kitermelt te­hetséget a megye vezetői­nek és vállalatainak meg kell tartani. — ön hat évig volt kol­légiumi nevelőtanár. Most a Kossuth Gimnázium beli ál­lását hagyta ott ezért a te­hetséggondozóért. Miért? — Csak azért pályáztam meg az igazgatói állást, mert tehetséggondozó volt a kollégium neve. Mint peda­gógus Németh Lászlón ne­velkedtem, s ő elsősorban a minőség megteremtését te­kintette célnak. A tehetség pedig szellemi minőség. Ne­hezíti a munkát a szakiro­dalom hiánya, s az is, hogy a mi ikollégiumurik egye­dülálló abból a szempont­ból, hogy több intézményt támogat. Félő azonban, hogy nem lesz elég a pénz, hiszen ne­künk az állami fejkvótának körülbelül a háromszorosá­ra lenne szükségünk. Sze­retnénk létrehozni ezért egy alapítványt, ami anyagi biz­tonságot nyújtana, de a szü­lők és a tanárok felajánlá­sa kevés. Most ehhez kere­sünk támogatókat. Mert ha pénzhiány miatt egy átla­gos kollégiummá válna a tehetséggondozó, akikor be kellene zárni. Ennek csak így van értelme. S ezt nem az igazgató mondatja ve­lem, két-három év és bebi­zonyítjuk, hogy szükség van ránk. Rongy hogy mindig is létezett egy különleges cso- rei ’ ■ amelynek agyfrissítőkkel, vitaminokirat táplált embe- p találták ki. most éppen mit kell árdrágítóm. Lehet «jóiról kezdeni az egészet, de mégis zsenás, ha kimarad a körből, ős erre valamely ügyes polgár l'stá-* 1’ .ir°v^ 'aszi. A mostani, mindennapos áremelések ' vis*°et tériyeson bizonyítják az agyfrissítök, dopping- : * ■ hatékonyságát, e tekintetben sincs szégyellnivolánk! A Porrongy. lehet • 9oncío!l volna rá, hogy a porrongyot is még ’'last Csokis az ilyen csöpatbéll, pihent agyú. n0 1 mdi az is drágább. A porrongy. Indokolni is lehet; A **11 ** artnl,il 0 rongyot. kátin Teázás elmaradása miatt pedig ne hallassunk i’^Saár | Sokba korülne o (eltörlése. A feltörlarongy is (priska) Készül a vizsgamunka. Farkas Maya felvételei Virágkötők a Kakuk Galériában A galéria egy részlete. Sajőszentpéter új neveze­tessége a Kakuk Galéria. Avagy a lila ház, a Kos­suth Lajos utca páratlan ol­dalán. A virágkötés meste­rei, Kakuk Lajos és felesé­ge, Zsuzsika, valamint a festőművész Mezey István fogtak össze, hogy egy so­kak szerint „már nem is ideillő” ékszerdobozt vará­zsoljanak a bányászváros közepébe. Eszményi hely azok számára is, akik arra az elhatározásra jutottak, vagy jutnak, hogy virágkö­tészetet tanulnak a megyei KISOSZ tanfolyamain. Itt elleshetik a mesterházaspár­tól a szakma minden titkát, leckét kaphatnak ízlésből! szépségszerefetből, szakmai tudásból, s megcsapja őket más művészetek, például a festészet, a szobrászat, a tűzzománc- és kerámiamű­vészet szele is. — Megmondani is nehéz, hány tanfolyamot vezetett már Lajos — mondja Zsu­zsika, a feleség. — Akik most vizsgáznak, tavalyi haimadik tanfolyamunk vég­zősei. A 34 fős csoport egyik fele vasárnap, másik fele hétfőn kapott, illetve 'Kap oklevelet. tam kíváncsi, ikik ok? Miért akarnak vi­rágkötészetből végzettségre szert tenni? Miért vállalják, hogy télén, ha kell, a legna­gyobb hidegben is’ eljönni más település ékről Saió- szentpeterre Kakukék szen­télyébe ? helybeli vagyok — mondja Árva Ferencné. — Gyesen töltőim az időt, s na­gyon nagyon szeretem a vi- ■•agot. itt annyi újat tanul­tam meg róla, hogy az egv­BFMeK fantas^us. g A LM-ben dolgozom, de a mai világban nem lehet tud- esviJClnek - hogyan alakul slrsa í^rCl a másikra a veszemL h0t’. hogy basznál: 'm, ,yrágkötészetnek, «­4Se SSSS ne Pataki Ilona. Nemrégen Vállalat HMÍ,Sk°lcÍ neri e 1 do!?oz°.Ía volt, most P g egyelőre nincs remé­nye az elhelyezkedésre kénnen váUalatnál tulajdon- volt a Semi™ közöm nem közien« r,a8hOZ- legalábbis nem' I« viszont főt szerzlt6"!' ,Ha Sya'korla­eigy saiáitk’ ■t^an beleváigok 83 saJait virágboltba. be^JT** szövetkezeti Deciotgoz.o munkából se na­gyon lehet mégélni - kan­szárol'^T8 be-szélgetésbe Mé­rői-ŐMál?n0fné’ aki Szend- 1 ■ at a tanfolyamra, Koóf TiháSÍk JyeSen '«VO, Tiborne Radostyánból. "oírfdeje laf^" azonban sss& s S&ISSS sítom a? m’ hogy baszno- m az U1'es órákat, boltin a'ki mar ren<ielkezi.k ttal' s azel't jött ide ta­nulni, hogy az üzletben áru­sított virághoz a maga szá­mára szakmai tudást is sze­rezzen. — Miskolcon, az Árpád utcai „Coala”-boltban dolgo­zunk barátnőmmel, Évával együtt — mondja Lajagut Martinkóné Marietta. — A bolt — amely a Bioszféra Kisszövetkezeté — az aján­dékok mellett virágot is árul. Ezentúl sokkal szebb összeállításokban és kompo­zíciókban mint eddig ... A vizsga már megkezdő­dött. A hallgatóik először menyasszonyi csokrot iköt­A január első és második hetében megismert árváltozá­sokat újabbak követték, és a drágulás mértéke most is negy­ven, ötven százalék körül ala­kult, mondhatnánk úgy is, go­rombán elszabadultak az árak. Sírnak a boltosok, ebből is abból is kevesebb fogy, és a még negyvet-ötven százalék­kal meglódítbtt árakon sem gyűlik össze annyi pénz estén­ként a pénztárakban, mint jó­val régebben a mai szemmel nézve nevetségesen alacsony árak korában. Bárkit kérdez is közülük az ember fia, egy sem érti, hogyan jön ki ebből az újdonnan új pénzügymi­niszternek a nagyjából, egé­széből számított 18 százalékos inflálódás. Dehát ő tudja, mi csak elszenvedő alanyai va­gyunk ennek a pénzügyi szemfényvesztésnek, és mint ilyennek, jobb, ha nem beszé­lünk bele a szakemberek dol­gába, ők ezt jobban tudják. Nézem a Shakespeare ösz- szes drámáinak terjedelmével vetélkedő nagyságú papírhal­mazt, ami az árváltozások lis­táját őrzi a boltosok számára. Esküszöm, közülük sokan ott tartanak, hogy inkább a ki­rálydrámák feszes dikcióit sila- bizálnák szívesebben, mint ezt a tétel- és árözönt. Mert itt az étolajtól a kekszen át a hun­cut nyálig-az utóbbi egy cso­kifigura neve — minden valami rém unalmas, hiszen csak a számok változnak mögöttük, lassan már hetente. nek — a legújabb, amerikai stílust Ausztriából hozta el számukra Kakuk Lajos... — majd görög koszorú, egy- háromszálas csomagolás, szárazdíszikészítés és aján­dék díszt tés következik. — Ügy vélem — mondja a tanfolyam vezetője —, hogy valamennyien meg­kapják az oklevelet, amely egyfajta biztonságérzet is számukra ezentúl. S hogy mikor lesz legközelebb is­mét tanfolyam? Ügy tudom, hogy a megyei KISOSZ már­ciusra tervezi. (nyikes) Itt van ez a huncut nyúl is, a maga szezoniális jelenlété­vel. Mit keres ez most télnek évadján a drágulási lista szám- és betűtengerében. Ilyenkor télen nyugodtan ella­pulhatna, és ráérne hallatni magáról akkor, ha eljön az ideje, amikor kivirít a húsvéti tavasz, kizöldül körülöttünk a világ, amikor magunk is erőt gyűjtünk újabb megpróbálta­tásainkhoz, törettetéseinkhez a feltámadás erejében sütké­rezve. Nem, ez a szellemnyúl már most itt huncutkodik, mikor még el sem készülhetett, mert talán még csokinyúlból is a friss a legjobb. Itt van és még sincs. Semmi kétség, húsvétra elkészül, ott csillog, ragyog majd a gazdagabb gyerekek ajándékai között. Az ára azon­ban már most itt van, méghoz­zá fennhéjázóan, rátartian ma­gasabb mint tavaly év végén, S amilyen huncut ez az állami nyúl, még képes húsvétig to­vább drágulni. Ha mondjuk februárban ismét többet ra­gasztanak majd a talpára egy tízessel, akkor megint csak harminc százalékkal lesz drá­gább. A kétszer, háromszor har­minc százalékkal dráguló nyúl kevés gyerek fogazatában tesz majd kárt, és ez is egy nyere­ség. Idestova az egyetlen nyere­ségünk. Csak a nyúl huncut? A „szellemi minőség” kollégiuma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents