Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-22 / 18. szám

1991. január 22., kedd

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5

r--i

—i

| A közeljövőben átalakuló Debreceni Ruhagyár ! ÓZDI GYÁRA

' gyárigazgató,

illetve

I ügyvezető igazgató

munkakör betöltésére pályázatot hirdet

j Altételek: — felsőfokú végzettség.- iparban eltöltött, legalább 5 év vezetői gyakorlat,

i — erkölcsi alkalmasság,

^n9ol vagy német nyelvtudás előnyt jelent, lakás megold- A pályázatokat Bodor Barnabásné személyzeti elö- | a°o részére kérjük megküldeni!

Cím: Debrecen, Domb u. 1. Pf.:80. 4001. Tel.: 19-122 292.

_l

A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát, l-es Slámú kerülete

megvételre, vagy bérművelésre

Elajánlja az Ernst and Yung cég értékelése alapján

Sátoraljaújhely város határában 43,9 ha szántó,

2.8 ha kert,

31,5 ha gyep,

0,6 ha gyümölcsös,

Sárospatak város határában 0,3 ha szántó,

19,1 ha gyep,

0,4 ha gyümölcsös,

Bodrogolaszi község határában

1.9 ha szántó,

.. 26,1 ha gyep,

"fveléságú földterületeit.

tdeklödni lehet, személyesen, vagy telefonon, az l-es ontó kerület központjában (Sátoraljaújhely, Várhegy), unkanapokon 8-tól 12 óráig. Telefon: 21-734.

u

mm

1991-ben is

programválasztékkal várja kedves ügyfeleit.

ALLUNK RENDELKEZÉSÜKRE:

~ állóeszköz-nyilvántartó,

~ készletnyilvántartó,

~ pénzügyi-számviteli nyilvántartó,

~ bérszámfejtő,

~ társadalombiztosítási,

~ szerződés-nyilvántartó,

~ egyszerűsített .kettős könyvvitel 09ramcsomag jóinkkal.

Ä felvilágosítást a SZÜV Miskolci Számitóközpont- te|e( ”éllalkozási Irodája ad, a 61-622-es és a 61-077-es °non, a 12-es melléken.

rwLGALTATASAINK GARANCIÁJA 20 ÉVES SZAKMAI GVAKORLAT!

k.Dohá

'oyértékesitö és Szolgáltató Közös Vállalat

■ ' rleKes,to es b Cl kirendeltségére,

[|

kereskedelmi gyakorlattal rendelkező

M|JNKATÁRSAT keres

^af' dohánytermékek nagykereskedelmi forgalmazása, ereskedelemszervezés.

Unkakor betöltésének feltétele:

felső- vagy középfokú kereskedelmi végzettség,

~ legfeljebb 45 éves életkor

Jeier).,

ben, eV?.' ~ szakmai önéletrajz megküldésével - levél- 9áltQt- cimen lehet: Dohányértékesitö és Sióiét.; g., I'°zös Vállalat, személyzeti vezető. 1520 Budapest,

Göncz Árpád köztársasági elnök a Roma Parlament hétvégi alakuló ülésén közvetlen, hangos gondolkodással fejezte ki, hogy magyar állampolgárként személyes felelősséget érez a cigányság sorsának alakulásáért. Az eseményről távozóban válaszolt munkatársunk kérdéseire:

— Nem szükséges e helyütt részletezni, milyen gazdasági körülmények között élünk. Mégis, milyen erőforráshoz nyúlhatunk, hogy a magyarság és az etnikai kisebbségek együttélése harmonikusabbá váljék?

— Úgy vélem, hogy szociális tekintetben egy etnikai kisebbséghez tartozó hátrányos helyzetű állampolgárnak sincs sem előnye, sem hátránya a többségi szegényekkel szemben. Most nem tudok arról nyilatkoz. ni, hogy milyen összeg állhat rendelkezésre a hátrányok felszámolására. Az egyes etnikai alapon szervezett érdekképviseletek támogatása parlamenti döntésen alapul.

— Nem gazdasági jellegű erőforrásról ne is beszéljünk?

— Ne mulasszuk el! A jóakarat vezéreljen mindenkit, és ne feledjük: segíts magadon, az Isten is megsegít! Beszéltem már arról, hogy a kis közösségeknek fontos szerepük van abban, hogy békésen átvészeljük ezt a nehéz időszakot. Ismerjük a cigány közösségek rendkívül meleg érzelmi életét, az az érzésem, hogy egymás támogatása terén mindenki másnál előbbre járnak.

k. t.

Borsodi a Roma Parlament elnöke

Itt a parasztok (magyarok) beszélnek.

Válasz az Észak-Magyarország 1991. január 5-i, „Itt a romák beszélnek" című Írásra.

Mindenkit érdekel!

(Budapesti munkatársunktól.)

A Roma Parlament első kongresszusa nagy többséggel Horváth Aladár borsodi országgyűlési képviselőt

választóivá meg elnökéneik. Megválasztása utáni első nyilatkozata:

— Országgyűlési képviselőiként a politikai érdek- képviselet egyik jeles személyisége, egyben egy etnikai kisebbség képviselője is. A Roma Parlament határozatait miként képviseli majd, a száztagú cigányzenekar klarinétosának szemszögéből, vagy egy borsodi telepen fakó cigány szemszögéből ?

_ Mindkettejük szemszögéből. Paradoxnak tűnik, de a száztagú cigányzene- kar tagjának és egy borsodi cigánynak a társadalmi megítélése szinte semmi eltérést sem mutat. A maga módján zseniális klarinétos a legexlkluzívabb szórakozóhelyen is átél diszkriminatív, durva helyzetűket, Olyanokat, mint a borsodi roma a maga munkahelyén. Nem túl nehéz felfedezni helyzetűik azonosságát.

— A Roma Parlament megalakulása is mutatja, hogy a cigányságon belül megkezdődött a politikai vezetők, személyiségek kiválasztása. Horváth Aladár e tekintetben prominens személy, a magyar politikai elitben dolgozik, annak a rétegnek a közepében, aminek (közelébe eddig csak prímások férkőzhettek a cigányok közül. Hogy érzi magát cigányként a politikusok között?

— Eddig még nem kellett ilyen kérdésre válaszolnom, örülök, hogy végre megtehetem. Ügy érzem, hogy a magyar parlament jó értelemben vevő a cigánykérdés tárgyilagos

szemlélésére. Soha ,ne!TI éreztem semmiféle hátrányos megkülönböztetést,

ugyanakkor a politikai érdekek harcában nem érzem, hogxi a politikai elit figyelembe venné azt, hogy jelen pillanatban a társadalmi problémák egyik legfontosabbika a magyarországi cigányság állapota. Állandó jelenlétemmel, felszólalásaimmal igyekszem befolyásolni képviselőtársaim véleményét. Meg kell érteni, hogy Magyarországon nem lehet demokrácia, ha csak egy kisebbség is hátrányokat szenved. Itt a demokrácia biztonsága érdekében fájlalom, hogy nincs még kisebbségi törvény. Modellértékű lehetett volna a térségben, ha sikerül gyorsa'».' tető alá hozni egy, az európai normáknak megfelelő kisebbségvédelmi jogszabályt.

— Egy ilyen fejtegetés kétségkívül nagy támogatást kap politikustársai körében. Hogyan érvel egy cigánytelep lakóinak?

— A cigányok érzik a (közös cselekvés felelősségét. Érzékelik, hogy a mozgásterük szűk. a cigányság kimarad a rendszerváltást •követő társadalmi struktúraváltásból. Nem jutott szerephez sem politikai, sem gazdasági értelemben. Ezért én azt mondom, hogy a legfontosabb az önszerveződés, legyenek képesek megfogalmazni saját cselekvési programjukat, saját közösségükre. Követeljék iki azokat az információkat, ameilyek nem titkosaik előttük és szükségesek szűkebb környezetük átformálására. Teremtsék meg önművelésük formáit, igazodjanak a

közművelődés és az Oktatás meglévő szervezeteihez, szerezzenek minél magasabb fokú képzettséget. A tudás önbizalmat és tartást kölcsönöz, eszközül szolgál az etnikumok közötti kapcsolatteremtéshez.

Tisztelt Szerkesztőség!

Nem a panaszkodás a cé- l°in ezzel a sokakat érintő témával. Olvastam a a Magyarországi Cigányok Igazság Szövetségének 1991. január 5-én megjelent Itt a romák beszélnek című írását. Ehhez a cikkhez semmi hozzáfűznivaló nem volt, és nincs is. Én is ügyvezető titkár vagyok. Nálunk Köröm községiben is megalakult a Phralipe Független Cigányszervezet. Viszont az 1991. január 15-én megjelent Szólástérben közölt Papp Tivadar taik ta h a rkány i lakos leveléhez van meg- j^Syzicsöm, mivelhogy ősz- szevonja az egész magyarországi cigányságot. Igen, van- nak cigánycsaládok, minden községben és a városokban ás, akik nem tudnak, vagy nem is akarnak a társadalomba beilleszkedni. Tisztelt Papp Polgártárs! Sajnos hogy léteznék ilyen emberek is, viszont nem hiszem, hogy az egész falu cigánysága okozta önnek vagy a léesznek az emlegetett kárt. Mert ha egy vagy több ember tette, annak vagy azoknak van nevük, ha egyáltalán tudja ön a tettesek nevét. De ha nem tudja, akikor csak ismeretlen tettesről lehet szó. Ha egy magyar polgártárs követ el valamit, annak van neve. Akikor nem azt mondják, hogy a magyarok!! Én úgy vélem, hogy minden embernek van neve és személyi száma. Munkát nemcsak a cigányok követelnek, és nemesük őket támogatja az állam, hanem minden munkanélkülit. Sajnos, hogy ilyen nagymértékű a munkanélküliség. És

„Az elmúlt időszakban a romák nem haladtak együtt a magyar néppel” — írja Oláh Vadász Erzsébet és Horváth Géza, a cigányok ügyvivője és szóvivője.

Válaszunk: nem, mert

nem is akartak együtt haladni. Emberi másságuk és népszokásuk elhidegülést teremtettek, írják tovább. Mi erre azt mondjuk, soha nem a romák „más” bőrszíne volt a probléma, most sem az. Másságuk a munkakerülésben, az erőszakban, a

elég sajnálatos, hogy ide jutott az ország.

Én javasolnám, hogy az a család, aki példásan él az önök falujában, az keresse fel a Phralipe FCsz. miskolci irodáját, és alapítsanak szervezetet. Hátha segíthet ez az ottani cigányságon.

Nálunk, Köröm községben is él elég sok cigány, de higgye el, hogy nem a bennszülöttekkel van a baj, hanem a sok-sok bevándorolttal. Ilyen van bőven az önök községében is. Amikor a postai kézbesítő kérdi, hogy „ez ki”, csak csodálkozom, hogy ki lehet az. És ezek az emberek lopnak nálunk is, tisztelet a .kivételnek. Az első lépés az kellene legyen, hogy az idegenek távozzanak a községből. Én és a többi társam fogjuk kérni a polgármesteri hivatalt és a testületet, hogy ebben az irányban intézkedjék. Mert mi becsületesen akarunk élni, és fejleszteni községünket, amennyire csak lehet. Kérem Tisztelt Papp Polgártárs, hogy ne sajnálja tőlünk ezt a lehetőséget. Kérjük, hogy beszéljen azzal az egy családdal, hogy ők beszéljenek a helyi cigánysággal, és keressék fel a miskolci Phralipe ügyvezető titkárát, és csatlakozzanak a szervezethez. Mi, akik csak a jót és a békés falusi együttélést kívánjuk a cigány és a miaeyar emberek között, arra törekszünk, hogy azt ne bonthassa meg az emberi tudatlanság.

Baráti üdvözlettel:

Rontó Attila Köröm

FCsz. ügyvezető titkára

könnyű életfelfogásban, az igénytelenségben mutatkozott meg mindig és napjainkban is.

Rájuk zuhant a nagy demokrácia, de ezt nem fel- emelkedésükre, hanem a szabadosságra, a törvények kijátszására használják fel. Már évek óta úton-útfélen „jogaikat” emlegetik és ismerik is, de állampolgári kötelességeiket nem akarják sehogyan sem ismerni. A munkában, a közösségben, üzletben, szórakozóhelyen, utcán, buszon, villamoson üvöltenek, szabálytalankodnak, lopnak, rabolnak, részegen garázdálkodnak, esetleg gyilkolnak.

És, hogy e népréteg évszázadok óta az egész világon hazátlan, árva? Persze, mert mindenütt a leírt módon viselkednek — igen kevés kivétellel — és, hogy a világon mindenütt utálják őket, az nem a bőrük színe miatt van.

Nem a társadalmi félre- taszítottság szorítja a börtönökbe a romákat, hanem a rengeteg bűncselekmény!

Kérem! Ne szépítsük a dolgokat, ha „csak” lopás, vagy csencselés lenne a fő probléma, de nem az. A romák követik el az össz- bűncselekmények — ezen belül az erőszakos bűncselekmények — legnagyobb részét. Mert a romák rombolnak, törnek, zúznak, gátlástalanul és bestiálisán gyilkolnak.

Szakmát tanulni nem akarnak, a munkahelyekre is késve, részegen járnak be, ott henyélnek, amit csak tudnak, ellopnak, de még a munkatársaikat is meglopják. Ha elmegy a boltba a roma — írják tovább —, hangoskodnak, erőszakoskodnak, lopnak.

Ha buszra, villamosra szállnak, persze, hogy mindenki elhúzódik tőlük, mert koszosak, büdösek, ordítanak, köpködnek, legújabban több suhanc roma a járműveken vizelt, több esetben megfigyelték, de a vezető nem mert intézkedni.

Villanyt, lakbért nem fizetnek, a lakásokat tönkreteszik, vonatokat rongálnak.

A kisebbség védő törvényeket nem tolerálja a magyarság? Ugyan miért szeretnénk a cigányokat? Ök miért nem tartják be a legalapvetőbb törvényeket? Miért viselkednek ilyen ocs- mányan? Tettek-e már valamit, valamikor ezért az országért? Semmit, soha!

Egyébként, a cigányok nemcsak mostanában, a munkanélküliség miatt bűnöznek; ők mindig „ilyenek” voltak és sosem akartak mások lenni. És azok a vezető úriemberek, akik any- nyira pártolják őket, nem tudom, testőrség nélkül vajon végig mernének-e sétálni 21 óra után Budapest-en, a Népszínház utcában családjukkal, vagy Miskolcon a főutcán, netán a Szinva- parton ? ! Majd megtudnák ők is, kik a romák!

Bizonyítsák be a romák, hogy a fent leírtak valótlanok. Vagy megkérdezzük erről a lakosságot?

Tisztelettel:

Négy rettegő avas-déli asszony

Krecz Tibor

Az idegenek távozzanak a községből!

Az ország vajdája a cigányok helyzetéről