Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-21 / 17. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1991. január 21., hétfő Segélykiáltás Tornanádaskáról Hadik gróf a Bácskából termőföldet, külföld­ről a kertmüvészet kiválóságait hozatta, hogy Tornanádaskán arborétum legyen. (Folytatás az 1. oldalról) fennmaradt 1954-ig. A szór­ványos fakivágásokat az 1958-ban életbe léptetett természetvédelmi intézkedé­sek állították meg.” * Kerekes Ferenc, a kastély mai „gazdája”, a benne mű­ködő Általános Iskola és Diákotthon igazgatója „mu­tatja be” a parkot. A fákról úgy beszél, hogy közben te­nyerével szinte körbesimo­gatja őket: — Előbb a környéket ta­rolták le. Az egész hegy- fronton lévő különleges er­dőt. Időnként — hétvégeken, éjszakánként — kocsiba ülök. Kijövök. Nem tudom elviselni, hogy kivágják a fákat ebből a tipikus angol­parkból. Nézzék meg ezt a gyertyánsort. Hatvan éve ültették, a faluban úgy hív­ták. hogy Szép asszonyok sétánya. Ennek minden har­madik, negyedik fáját ki­vágták. S vágják napjaink­ban is — s mutatja az igaz­gató a friss fatörzset, meg felmutat a magasba —: A hatvan éve ültetett gyertyá­nok egyikét, másikát most. a napokban „fejezték le”. Három-négy méter magas­ságban lefűrészelték a koro­náját. — Ősszel csemetéket vet­tünk. pótoltuk a gyertyán­sor hiányzó fáit. Szakszerű­en, szépen, sorba az eredeti­vel. a korábban kialakított tőtávolság szerint. Most már ezek közül is többet kirán­gattak. Nem vitték el, mert ezek még csak husángok. Mint ahogy nem vitték el a gallyakat sem. Megdöbbenve kérdeztük! — Miért rángatják ki a cse­metéket? Miért „fejezik” le a fákat? Miért nem viszik el a gallyakat is? Miért? Kik? Hogyan tehetik mind­ezt? — Tehetik! Teszik! Mi­közben „helyszínelünk” a parkban, délidőben, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, mintha nem is lopnának, a szemünk láttára cipelték vállon a tőlünk tá­volabbról éppen kivágott fát- Sőt! Két férfi kétkerekű kiskocsival érkezve, nekivet­kőzve vágta, fűrészelte az aznapi tűzrevalót. Csak any- nvi szemérem volt bennük, hogy közeledtünkre — mint aki félre való dolgát készül végezni — bentebb ballag­lak az erdőbe. Nyugodtan otthagyva kocsijukat, dzse­kijüket, a szerszámokat. Tudták, úgysem szól nekik' senki. Továbbmegyünk. Kísérő­ink keserűen mutatják a legutóbbi éjszakák kerítésen belüli nyomait. A 70 centi- méteres magasságban kivá­gott fák törzseit, a kétoldal- ról bevágott fát. amelyik­nek megkíméltek, mert va­laki megzavarta őket. s a gallyakat, amelyeket felesle­gesként otthagytak a tolva­jok. 1991. január 8-án az igaz­gató expressz-ajánlott levél­ben az Aggteleki Nemzeti Parkhoz fordult. „Értesítem az Igazgató Urat, hogy in­tézményünk parkjában is­mételten megkezdték a vé­dett fák kivágását ismeret­len személyek ... a bejárat közelében, a park különösen szem előtt lévő részén 2 db kifejlett ép kőrisfát és 2 db juharfát vágtak ki ...” — Nem tudják, kik csi­nálják ezt. kik az elköve­tők? — Azt tudom, hogy a környékbeli cigányok egyet­lenegy gramm tüzelőt sem vesznek. Az innen eltulaj­donított fával tüzelnek, nem törődve azzal, hogy milyen kárt okoznak. Nem minden­ki csinálja ezt, csak egyes cigánycsaládok. Nálupk, az intézetben is dolgoznak ci­gányok, takarítók, konyhá- sok- Nem ők lopják a fát. ők a legnagyobb mértékig felháborodnak azon, amit ezek csinálnak. Különbséget kell tenni cigány és cigány között. Cseh Imre — másik kísé­rőnk —, iskolatechnikus az intézetben és a helyi önkor­mányzat tagja. Helyi ember, helyi, keserű tapasztalatok­kal: — Gyerekkoromban az egész környék egy nagyon szép, akarattal, rendesen te­lepített zöldövezet volt. Égerfa, topolya, fűz, birs, egres, -tölgyes, kis- és nagy­fenyves, akácos, diós, a gróf idejéből megmaradt gyümöl­csös . . . Mindez túlélte a há­borút. sőt 1950-ig szigorúan ellenőrzött terület volt. Fegyveres erdésszel. Akkor hulladékfát, szárazfát is csak jegy ellenében lehetett hozni az erdőből. Aztán az erdőgazdaság központja el­került innen, az ellenőrzés csökkent, és mostanában, mára ez van. Lumpen ele­mek. leginkább cigányok vágják a fát. öt éve egy rendőrségi ügy lett ebből, majd bíróság is tárgyalta, de a büntetést szociális okok miatt elenged-ték. Volt falusi fatolvaj is. A házku­tatáskor megleltük nála a fát, szociális ok miatt vi­szont az ő büntetését is el­engedték. Bennünket pedig majdnem megvertek. Nap­jainkban már a falut kell. belülről megvédeni. A laká­sok melletti kertekből is ki­vágják a fát. A polgármester, Morvái Imre, tiszteletdíjasként tölti be funkcióját: — Sajnos, tu­dom, hogy már az arboré­tum parkjában is vágják •_> fát. A tettesek sajnos, isme­retlenek. Nem tud az inté­zet, meg az önkormányzat mit tenni- A környékünkön lévő erdőben, például a Me­legvíz-forrásnál egy 400 négyzetméteres területen tel­jes irtást végeztek. Egymé­teres csonkokat hagyva, 30— 40 cm átmérőjű növendék­fákat vágtak ki. A fölöttünk lévő hegyoldalon ugyanúgy. A rendőrség nem ül itt mindig. A fatolvajt én is látom, de nincs jogosítvá­nyom arra. hogy felelősség­re vonjam. Az arborétum, meg a többi erdőrész az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozik, meg a BEFAG-hoz, de ők sem gondoskodnak az erdőről. Erdőkerülő is kelle­ne, vagy más, hogy ez meg­szűnjön. Tornanádaska la­kosságának 52—53 százaléka cigány. Tüzelőért ők pénzt nem adnak. Itt termelik ki a tüzelőt minden ellenszoi ■ gáltatás nélkül. Valamilyen megoldást kell találnunk, hármunknak, meg a BM- nek. 52 éves vagyok, gyermek­koromban az erdészetnek volt kerülője, akkor nem mentek neki fejszével az er­dőnek, nem irtották tarra. Legközelebbi önkormányzati ülésünkön átirattal élünk az érintettekhez, hogy jussunk közös nevezőre, mert akkor itt két éven belül élő fa nem lesz. Rákay László, alezredes, az Edelényi Városi Rendőr- kapitányság helyettes veze­tője mondja: — Valamikor Bódvaszilason, az ottani rendőrőrsön kezdtem dolgoz­ni, azon a vidéken tehát szinte minden fát ismerek. Később bűnügyi osztályveze­tőként is gyakran jártam ott. Ismerem a helyet, meg a problémát is. Gondunk a cigánylakosság. Évekre visz- szanyúlóan sok fát rongál­tak meg és kivágtak. A fel­derítés viszont mindig na­gyon nehéz volt- Általában gyermekkornak voltak az elkövetők, akik nem büntet­hetők. A fiatalkorúaknak is szinte csak azt mondhattuk: ejnye, ejnye. Megúszták megrovással, bírói figyel­meztetéssel. Mi az intézetet fokozott figyelemmel kísérjük, de nem sok eredményt tudunk elérni. Nincs bizonyítékunk. Újabban az erdészettől is naponta 4—5 falopásról ka­punk bejelentést. Még ha tettenérjük is a fatolvajt, az eljáráshoz legalább három tanú kell, az elkövető pedig nem köteles vallomást ten­ni. Próbálgatjuk most a vá­rosban az önvédelmi csopor­tok megszervezését. Javasol­juk a községekben is. * így állunk hál Tornaná­daskán. Szerkesztőségünket értesítik, mi kimegyünk, be­járjuk a helyszínt, egy-ké; fatolvajt is látunk, meghall­gatjuk a leginkább érintet­tek véleményét, aztán leír­juk figyelmeztetően, kérve: Ne vágj ki minden fát! Csak attól tartok, ez pusz­tába kiáltott mondat. Akit kérne, figyelmeztetne, nem olvas újságot, vagy ha igen. soraink nem bírják rá ma­gatartásának megváltoztatá­sára. Ahhoz többre van szükség. A helyi önkor­mányzattól, az Aggteleki Nemzeti Parktól, az erdő- gazdaságtól, a rendőrségtől, mindnyájunktól. Mert azért nem hiszem, hogy ennyire tehetetlenek vagyunk is. Faragó Lajos Fotó: Fojtán László (Folytatás az 1. oldalról) szövetségesek ugyanakkor csupán tíz — hat amerikai, két brit, egy olasz és egy ku­vaiti — gép elvesztéséről ad­tak hírt. (Lapzártakor érkezett) Brit katonai elemzők szerint az amerikai bejelentés, hogy Irak területe helyett a légitá­madások ezentúl a Kuvaitban lévő iraki hadállásokra össz­pontosítanak, annak jele. hogy a szövetségesek egyelőre le­mondtak az iraki légtér ural­mának megszerzéséről. A repülőterek eddigi bombá­zása nem bénította meg az iraki harci repülőket. „Nem menekültek el, csak; nem bo­csátkoztak harcba. Körülöttünk röpködtek és úgy tűnt. hogy tanulmányoznak minket” — mondta az Independent című londoni lapnak egy nevének elhallgatását kérő amerikai pi­lóta. Iraknak 140 mozgatható raké­takilövő állása van, mélyen el­rejtve földalatti bunkerekben, s ezekkel folytatni fogják az Iz­rael elleni támadásokat — je­lentette ki egymástól függetle­nül egy iraki diplomata és a PFSZ egyik képviselője. A bejrúti ad-Dijar című napi­lapnak nyilatkozva. Irak bejrú­ti nagykövete elmondta, hogy Bagdad folytatni fogja Izrael lövését föld—föld rakétákkal mindaddig, amíg háború folyik Irak ellen. A PFSZ képviselője a napi­lapnak elmondta, hogy ,,az Irak északkeleti területén ta­lálható hegyekben 400 katonai repülőgépet rejtettek el bunke­rekben. Ezek Irak legkorsze­rűbb bombázói, amelyeket azon­ban a háború utáni időszakra tartalékolnak. Ezeken kívül 300 vadász és elfogóvadász repülő­gép van a felszínen, hogy fel­vegyék a harcot a szövetséges légierővel szemben”. Azt is elmondta, hogy vegyi- fegyver gyárakat és egy köze­pes méretű nukleáris reaktort szereltek le Irakban, amelyeket különlegesen kiképzett bunke­rekben rejtettek el. Végezetül közölte, hogy 0—10 méter mély földalatti rejtekhe­lyeket építettek ki Kuvaitban és az iraki Bászra város körül, amelyekben 400 ezer iraki ka­tona találhat magának fedezé­ket. Néni emelték a szeszadót... Országos szeszfőzdés érdekvédelmi tanácskozás Miskolcon Szombaton délelőtt orszá­gos tanácskozást rendezett Miskolcon az Országos Szesz­ipari Érdekvédelmi Közösség Borsod—Heves Megyei Szer­vezete. A két megye 143 szeszfőzdéje vezetőit és a me­gyei szervezetek képviselőit Dobronoki Béla Borsod—-He­ves megyei elnök köszöntöt­te. Tőle kérdeztük, miről volt szó a Miskolci Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat ta­nácskozótermében ? — Hadd kezdjem azzal, hogy az Országos Szeszipari Érdekvédelmi Közösség ta­valy augusztus végén alakult meg, pontosabban alakult újjá. A szövetség ugyanis a háború előtt már működött a jelenlegi miniszterelnök, Antall József édesapja irá­nyításával a második világ­háborúig. Most elsősorban azért szerveződött újjá, mert ezen a területen is előtérbe került a privatizáció, s szesz- íőzdéseknek szükségük van egy erős érdekvédelmi kép­viseletre. — Ki elilen, vagy kikkel szemben ? — A két megyében 143 szeszfőzde működik külön­böző formában. Hiszen van magánszeszfőzde, de főznek szeszt a két megyében, ha­vonta összegyűjtött, mintegy 1,2 millió mázsányi hulla­dék, másra már nem hasz­nosítható gyümölcsből válla­latok, téeszek, vagy például áfészek is. Vannak különbö­ző és vannak közös érdekek. Ilyen közös érdekünk volt például, hogy megakadályoz­zuk a szeszadó beharango­zott emelését. Ez sikerült, közbelépésünkre a PM 8 emelte a szeszadót, az fj radt változatlanul 200 toliterfokonként. Főkén* sok nyugdíjas főzető örö® e hírnek, hiszen igen so® vannak közöttük ala«s° jövedelműek. ( — Kik vettek részt a nácskozáson? , — Mintegy hetven & lőzdevezető, a megyei 6® kök egy része, s megl*1^ lak, akik számunkra ig«n. tékes információkat köZ'j tő előadásokat tartottak ^ például vendégünk voM , Piros László, az ÉFOSé titkára, Molnár István, S nők megyei képviselő, ™ ffy Antal, szövetségünk szágos elnöke, Nárk0 László, az Országos VáF, Pénzügyőrség alezredes«* vács Gyula, megyei pén?-11. őr százados. Egyebek k# téma volt az APEH-hePj kapcsolat, a szeszi0^ gondjai, az egyelőre 'a j haladó szeszfőzdéi priv8J ció, vagy például a zU" linkafőzés. J . — Miikor tanácskoznak közelebb? J — Erről most nem SjL tett döntés, de hamaros még csupán annyit v mondjak el, hogy terülj két megyéjében 70—8® 1 zalékos a szervezettsdy szövetségi tagságot Ez országosan is íigye‘ méltó, de mi várunk inkba minden olyan ‘p főzdést, aki igényt taf J dekvédelmi tevékeny S«» re. ny Moszkvai tüntetés (Folytatás as 1. oldalról) Európa szakértője, Szergej Sztankevics, moszkvai alpol­gármester, Vlagyimir Liszen- ko, az Oroszországi Demok­ratikus Párt vezére, Nyiko- laj Voroncov, a Rizskov- kormány környezetvédelmi minisztere. A tömeg számos, Gorba- csovot lefasisztázó, Litvániát támogató transzparensekkel vonult fel. A megmozdulás­ra az egy hete Vilniusban történt véres katonai akció elleni tiltakozás jegyében ke­rült sor. A felvonulók sokaságában olyan transzparensek is lát­hatóak voltak, mint „Ki a hóhérokkal a Kremliből!’-, ami egyértelmű utalás a pe­resztrojka célkitűzéseitől mind jobban eltávolodó szov­jet vezetéssel szembeni elé­gedetlenségre. A MISKOLCI MÜANYAG-FELDOLGOZÖ RT. IGAZGATÓSAGA MISKOLC, Vágóhíd út 8-10. 1991. február 21. délelőtt 10.30-ra összehívja ÉVES RENDES KÖZGYŰLÉSÉT. A közgyűlés helye a Miskolc, Vágóhíd út 8-10., tanácsterem. A közgyűlés napirendje. 1. Az 1990. évi mérleg elfogadása 2. Az 1991. évi terv elfogadása 3. Személyi kérdések 4. Egyebek A közgyűlésen minden részvényes törvényes képviselője, illetve meghatalmazottja útján is részt vehet. MISKOLCI MŰANYAG-FELDOLGOZÓ RT. IGAZGATÓSAGA YI7 MISKOLC« • VASUDVAR*KFT. Akció az infláció ellen, minden héten valamit olcsóbban JANUAR 21-TÖL 31-IG — SNAIGE 115 240 literes hűtő 18 900 Ft helyett 14 900 Ft-ért — Cseh import kályha 6500 Ft helyett 5200 Ft-ért — 4 -j- l-es alu háztartási létra 2590 Ft helyett 1990 Ft-ért — minden szilárd- és gáztüzelésű kazán 2000 Ft-tal olcsóbban — minden gáztűzhely és konvektor 1000 Ft-tal olcsóbban — padlóburkolók és falicsempék, fagyálló mettlachi lapok és még sok egyéb termék 20% engedménnyel kapható. Várjuk kedves vásárlóinkat a Miskolci Vasudvar Kft., Vágóhíd u. 3. és a ZSoi kapu 12. számú üzleteibe. ,1C*" l Még az ősszel elültetett facsemetéket is kitéi ték - mutatja Cseh Imre. Elhúzódó fli-láoníí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents