Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-21 / 17. szám

1991. január 21., hétfő

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Miért jó a hazai fű?

tézettel és a Vetőmag Vállalattal, kidolgozta a termesztési technológiákat, megszervezte a termelést és a gyakorlati szakemberek segítésére, termőhelyre adaptálta a technológiát.

A termelési rendszer működési területe főként a Duna vonalától keletre terjedt el. A rendszer feladatait az alábbiak szerint határozta meg: fűmagvak és pillangós gyepalkotók vetőmagtermesztése, gyeptársítások, gyepek telepítése, öntözése, erózióvédelem és rekultiváció, kultúngyepesítés tervezése és telepítése. A ' cél meghatározása az akkori gazdasági környezetben sikeresnek bizonyult.

Igen kedvező volt a kutatás, a termelés és értékesítés kölcsönös érdekéken alapuló összekapcsolása. Az AGYTR vetőmagtermesztése zömében a szarvasi ÖKI által nemesített és államilag minősített fajtákra épül. Ez 17 államilag elismert fűfajtára terjed ki.

A korszerű takarmány fűfajták genetikai termőképessége ma már — optimális termesztési feltételek mellett — havanként meghaladja a 8—10 tonna szá- razanyaghozamot. A nyugat-európai fűfajták szárazság, sótűrés, télállóság, rezisztencia és termőképesség tekintetében a magyar fajták mögött szerepelnek. Tehát nem a mi ökológiai viszonyaink közé valók.

A takarmány termelését szolgáló gyepnövényeken kívül egyre nagyobb igény jelentkezett a speciális pázsit- alkotó fűfa jak-fajták iránt. Az ÖKI e téren kitűnő eredményeket ért el a legjobb nemesítésű Miniturf fajtákkal.

A vetőmagtermelés dinamikus f°ilődését mutatja, hogy 1974-ben mindössze 400 tonna volt a termelés, ezzel szemben 1982-iben már több mint 1900 tonna. Bővült a fajtaválaszték, a termésátlagok több mint háromszorosára emelkedtek.

A lucerna- és vöröshere- mag-termelését 1980-tól szervezi a rendszer. Különösen figyelmet érdemel a gyors

fejlődés, amely 1984-ig tartott. A hozamok és a minőség is kedvezően változott meg.

Bár a közreadott technológia lehetővé tette az expont-cóltermeltetést is, főként az alacsony árak miatt ez nem hozott elfogadható eredményt. A lueerna- mag-termelésben az export- árualapok előállítása 1985—1 1989-ben kedvezőbben alakult, elérte a 180 tonna évi mennyiséget.

Az AGYTR a szellemi kapacitás lekötésére alkalmazási technológiáikat dolgozott ki; rekultivációs füvesítésekre, erózióvédelemre, kultúr- és sportcélú füvesítésekre, gyephozamnövelési és -hasznosítási feladatokra. A feladat és a cél változatlan. történetesen az ökológiai viszonyoknak megfelelő hazai nemesítésű vetőmagvak előállítása, a belföldi piaci igények kielégítése és export-árualapok megteremtése.

A piaci igényeket figyelembe véve, 40—50 százalékos árutermelési arányt tartanak elérhetőnek a belföldi piacon. A vetőmagtermelésben a Szombathelyi Vetőmag Kft. és más termelők is részt vesznek, ez versenyhelyzetet jelent.

A munkát különösen nehezíti a mezőgazdasági üzemek bizonytalansága és bomlási folyamata, valamint az új tulajdonosi szerkezet kialakulatlansága. Ehhez kapcsolódik az, hogy a gazdaságok a jövőt nem látják. Emiatt hosszabb távon realizálható befektetéseket nem terveznek.

Az Alföldi Gyepvetőmag Termelési Rendszer 1990. áprilisában GT-ből betéti társasággá alakult át. Ez a társasági forma lehetővé teszi az önálló vállalkozást. A taggazdaságok befektetett tőkéjük után a reális tőkehozadék visszatérítését elvárják. A johb befektetés reményében a tőkéjüket kivonhatják és más üzletekbe fektethetik be. mivel ez a társaság gazdálkodását meghatározza, ösztönzést ad, kényszerít az eredményes gazdálkodásira.

Átalakulás és keresztelő előtt a miskolci drótgyái

Állami cégnek most rossz

(Folytatás az 1. oldalról)

TÚL A KRÍZISEN

A drótművek akkor is élt, megélt, amikor a vaskohászat válsággal küszködött, Sikerük titka tulajdonképpen érthető: magasan feldolgozott termékeket állítanak elő, amelyek mindig jól fizető piacon találnak vevőre. Bár tavaly a megelőző év produktumának mindössze 80 százalékát állították elő, termelési értékük, mintegy 700 millió forinttal csökkent, de nemigen panaszkodnak. Vallják, hogy az az állami cég, amely ebben a kusza magyar gazdasági helyzetben ,50—60 millió forint nyereséget képes elérni — ne panaszkodjék, tegye dolgát, ha lehet, még jobban.

Persze optimizmusra azért így sincs sok ok, hacsak azért nem, mert ezt az eredményt annak ellenére érték el, hogy elestek egy igen jól fizető kínai piactól, s túlélték a drasztikus energiaár-; emelést is. Nem került sor radikális létszámleépítésre. Azért most mintegy háromszázzal kevesebben vannak, drótgyáriak, mint egy évvel! ezelőtt, de — egy manapság elkoptatott szóval élve •— a' karcsúsítást (létszámcsökkentést) humánusan oldották meg. Mondván: így is lehet, így kell. Egyébiránt korábi ban sem volt egyszerű bekerülni a drótgyári csapatba, ma pedig úgyszólván lehetetlen: él a létszámzárlat, a felvételi stop. Jól felfogott érdekükben — mondják —, hiszen nincs arra biztosíték, hogy az idén, a jövőbejj még több embernek tudnának] munkát adni. Munkakönyv- osztogatás pedig nem szerepel terveik között.

ÉLNI ÉS LÉPNI

Más viszont igen, bár ezek, az elképzelések egyáltalán nem nagyratörőek. Selling Emil igazgató első tiszta évét kezdi a gyár élén. Tavaly választottá'-, majd később; megerősítették tisztében.

Vészhelyzetben a hazai élelmiszergyártók

ipart, hiszen tízezer tonna bébiételtől eltekintve, semmiféle mezőgazdasági termék nem szerepel az idei kereskedelmi megállapodásról szóló jegyzőkönyv indikativ listáján. Mit tehetnek ebben a helyzetben a magyar vállalatok? — tettük fel a kérdést a Magyar Gazdasági Kamara főosztálykézből

Olcsóbb ! ^Fprecomp

*>l

i

14”

PRECOMP

ÁUI-MONITORBA ÉPÍTETT HÁLÓZATI

b 28fi , TERMINÁLOK

1 mb L S,28®-12

2sTp interface;

102 200 Ft

Pi ' rnon*» monitor \ 286 M 80 286—16 } Mb RAM; 2s/lp interface; jx, ” VGA mono monitor , 286 C 80 286—16 | MB RAM; 2s lp interface;

5 VGA color monitor » .„c-tiszTA

NOVELL-COMPEX JOGTIS Ahv HÁLÓZATI ELEMEK _

Spjy 2.15 hálózati op. rendszer h 7

2.15 hálózati op. rendszer 80 286 a»,_,3‘1 hálózati op. rendszer 80 38’- &'-! A*-cNct kártya Star top, 8b.t "NET-i6_iA ArcNct kártya

«tar,bus top, 16bit ... tartalmaznak.

V? arak áfát nem, de 18 hónap K««“***' t‘ó Kft.. l-TKlí-GOMP Kereskedelmi es SsolgaRat 3°M Miskolc. Bethlen Gábor u. 3. Tel.. (4b)

126 500 Ft

136 800 Ft

244 000 Ft 378 000 Ft 599 000 Ft 5900 Ft

10 900 Ft

vezetőjének, Gyarmatiné Rácz Ágnesnek.

— Kereskedni muszáj, még a szovjetekkel is. Egyrészt ez egy óriási piac, másrészt minden magyar vállalatvezető tudja, hogy a legnagyobb ráfizetés abból adódik, ha a meglévő kapacitásokat nem használják ki. Éppen ezért a vállalatok mindent megtesznek, hogy el is adják a termékeiket. Mutatja ezt az is, hogy mostanra már igen sok árucikk kivitelére megkötötték a partnereikkel a szerződéseket. Az azonban bizonyos, hogy jelentősen visszaesik a szovjet kereskedelmi forgalmunk. A pesz- számisták harminc—negyven százalékos csökkenést jósolnak.

— Ügy tűnik, hogy az élelmiszeripar esetében már be is következett a hanyatlás. Mi ugyan felajánlottunk négyszázötvenmillió dollár értékű élelmiszert a szovjeteknek, de ők egyelőre nem tárgyalnak az ellentételezés mikéntjéről:

— Ez rendkívül furcsa, hiszen egy olyan országról van szó. ahol sokan éheznek. A hústermékek talán még eladhatók, viszont nagy gond lesz három—négyszáz- ezer tonna zöldség és százezer tonna gyümölcskon- zerv értékesítésével. Ezenkívül másfél millió hektoliter bor, kétszázötvenezer

tonna alma és egymillió tonna búza sorsa szintén bizonytalan. A legnagyobb bajba a konzervipar kerülhet, mert ha nem tudjuk eladni ezeket az. árucikkeket a szovjeteknek, akkor valószínű, hogy több élelmiszeripari cégünk tönkremegy. A fő gond az, hogy ezeket a termékeket más piacokon lehetetlen eladni.

— Tudnak-e valamilyen segítséget adni a súiyos helyzetiben lévő tagvállalataiknak?

— Igen. bár mi nem játszhatjuk el egy szakhatóság szerepét. Elsősorban információkat adunk a tagvállalatainknak, s felkérjük az illetékes minisztériumokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket a kereskedelem élénkítése érdekében. Velük egyébként napi kapcsolatban. .vagyunk, mutatja ez,t az is, hogy közreműködünk az indikativ listák összeállításában. Felkértek bennünket arra, hogy a magyar delegációkba a kamara részéről is küldjünk képviselőket. Ami a gyakorlati munkát illeti megjegyzem, hogy Moszkvában képviseletet .működtetünk, s az ottani kollégánk nagyon sokat tesz azért, hogy könnyebben exportálhassanak a vállalataink, és az árunak legyen megfelelő ellentételezése is.

(ráthy)

Drótgyári termékek egy kiállításon. Üj, jobb név kellene.

HÍVJAK KORALNAK

— Miért kell egy viszony-: lag sikeres cégnek átalakulnia — kérdeztük tőle? Nos, egyszerű a válasz; hogy még sikeresebb legyen — válaszolta. Sajnos ez a cirka félszáz millió forintos nyereség nem elegendő nagyobb fejlesztésekre, technológiai korszerűsítésekre, így mindenféleképpen tőkeerős társ után', kell néznünk. Olyan után, amely hajlandó beinvesztálni a drótgyártásba, s mivel nekünk az az elsődleges célunk, hogy piacainkat megtartsuk, sőt bővítsük, nem föltétlenül a konkurencia köréből keresünk partnert. Vélhetően a banki szférából kerül ki majd, ezért a társunk. Ügy számolunk; 30—1 35 százalékos külföldi tőke- részesedéssel részvénytársasággá alakulunk át.

Kétségtelen, ma legrosz- szabb helyzetben az állami vállalatok funkcionálnak. Rengeteg és jóformán átlát-, hatatlan szabályozóval kell együtt élniük, adózás szempontjából igen kedvezőtlen a helyzetük, és hát a sokat hangoztatott privatizációé a jövő. És aki a jövő útjára kíván lépni, annak élni kell ezzel a lehetőséggel.

Bár idei termelési értékét a drótgyár majd 2 milliárd forinttal szeretné megfejelni, és így elérni az 5,2 mil- liárdot, tulajdonképpen még csak januárt, februárt, és talán márciust látják. Kérdések sorozata takarja az év többi hónapjait: mi lesz a szovjet piaccal, hogy alakul a dollár-rubel átváltás szorzója, a jelentékeny hazai inflációt miképp tudják kivédeni, és egyáltalán létrejön-e, megkezdődik-e az átalakulás?

Az biztosnak látszik, hogy a belföldi piac beszűkült, és hovatovább fizetésképtelen. A forintleértékelés az exportőröknek, így a drótgyárnak is jól jött, árbevételüknek csaknem felét külföldről kívánják realizálni. Az a kívánalmuk: bevételük ne le- gj^en kisebb a kiadásnál. Ha ez az egyetlen tétel teljesül — a drótgyár továbbra is „spiccen” marad.

Különben lenne egy ajánlatunk az új névre: hívják a jövőben a D4D-t Korai: Drótműveknek. Szakmabeliek ugyanis mindenütt a világon tudják, hogy ez a termék melyik gyárból kerül ki.

(I. S. - I. j.)

Pártyélemények Hódoscsépány-Somsályrú

A közelmúltban foglalkoztunk lapunkban az ózdi polgármester ellen indított akcióról. Cikkünkben kitértünk arra is, hogy miiközben északi iparvárosunk 28 településsel szövetségre lépett a „támadó” Berecz István képviselő Hódoscsé- pány-Somsály elszakadását kezdeményezte a várostól. Cikkünkben megírtuk, hogy Seffer Ferenc polgármester szerint előreláthatóan március 8-ra (ez az időpont azonban még változhat) írnak ki népszavazást az elszakadás ügyében.

Ugyancsak megírtuk, hogy Berecz István kezdeményezéseitől már elhatárolta .magát a városi önkormányzati képviselő-testület. Az elmúlt napokban lényegében ugyanezt tette közös nyilatkozatban a helyi MDF. az FKgP és a KDNP.

„Ismételten leszögezzük — olvashatjuk a kormánypártok helyi vezetőségének nyilatkozatéiban —, hogy Ózd- nak demokratikusan választott képviselő-testülete van, élén a testület által megválasztott polgármesterrel. A testületet és a polgármestert ért támadást Berecz István képviselő részéről etikátlannak minősítjük és választott képviselőhöz méltatlannak tartjuk.

Megítélésünk szerint — folytatódik később a nyilatkozat — az elszakadásról döntő népszavazást megelőzően (Hódoscsépány-Som- sályról van szó — a szerk.) egy nyílt lakossági fórumot, falugyűlést kellene tartani, melyen a lakosság konkrétan tájékozódhat az elszakadás esetleges előnyeiről és várható hátrányairól. A kormánypártok ózdi képviselői felajánlják, hogy részt vesznek a falugyűlés munkájában, és elősegítik a vitatott problémák tisztázását, a lakosság korrekt, sokoldalú és reális tájékoztatását."

években a me- iecltp],a,Sagban gyorsan ter- Si a különféle termelé- teyiit*faszerek. Ez az új sjerÍ mu|kodési forma a kor- j ál]att n9vényter,mesztési és i nyeSztési módszereket ieS2« '^élesebb körben ter- Az •. vállalkozássá alakult, ji bia a1, ögyüttműiködési f<jr- í |41ékfn!efrt1,elés jelentős tar- , CKa|t tárta fel.

beimnbvé"ytermelés keretén 1 ;szálas- tömegtakar. ^rtlplí/vu 1Tnelés fellendítése ! ben eben alakult meg 1974- r>% ÍLZ Alföldi Gyepvető- VetömTerme,lési Társulás, a ^(tg ^termeltető és Érté- HeZQa Vailalat, valamint öt Sefna-asagi nagyüzem ban “Sásával, majd 1978- l982.h!ei'me,ési rendszerré, } §á z- b gazdasági társaság- 1 ^gRá , n°-tö1 beléti társa- *ka alakult át.

a halál'Sulás mindenekelőtt fi5’eDn«,‘- "emesítésű, kiváló tá|f»növényfajok, illetve faj- f6iksviAt(-imaR,e,'mc-szté.sénck '.tani esevel kívánta előálló a megfelelő mennyist es minőségű vetőma- UjeWu gVep takarmány ter- ! si,ésekhez éS egyéb Svepe>Vv!!nlkozásban igen kedves ?11 a kutatás, a terras . az értékesítés egyívű érdekeit figyelembe ehetn„®Syüu működése. Ez ^közuLtette a szellemi és íasZnáifP-acitas kedvező ki- fbeíH jB.íat- A fejlesztés

i^sekefnyel túlzott befek- ykmek A mezőgazdasági u bétái, talaj művelő, vető- gépei jól al- ^iésben °k 3 vet°magter- A

^ükségp^ag szárításához

ti0Dado?-,fh!deslev‘egős szá- I 55titó ." tokát és vetőmagot 4kberendezéseket kel- rt!Sí6i'e?«; gazdaságoknak S42nmk. Ezek a beren- Mekeit a/°"ba;n más tereit» i 'd‘’1tásái-a és tisztíA 5 felhasználhatók. 0? ts'S. megszervezé- u!S°n létr rd,nalósara Kar- ,^Pont e'10tt a vends zer- afhi q a Középtiszai Alfái. Ií.azdaság gesztorságá- ^2ült'S lé,számú, jól fel- Cs0D0t.t sza;kemberekből álló aheiv 'átott munkához, ^rv,a&‘ ?8yütlrnűködve a ___1 1 Öntözési Kutató In(

Budapesti

Unkatársunktól)

'lafelszámolásra tör- L^ztalt las, .soha nem ta- „eli a „.^kézségekkel ter- ?^kedelmßf''et~^magyar ke- i^ayt'ata?et- Növeli a biLi SZ0:mSzóHot aa iSi hogy ? ktikal fd0;s államban a riet szinti, gazdasági hely- k6stabi]i,... teljes mértékben ,vr kimaJodott. s bármiig' ^tilöna61 3 .Polgárhábo- ez t °?en súlyosan érin- nazai élelmiszer-