Észak-Magyarország, 1990. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-03 / 283. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1990. december 3„ hétfő Fontos döntések az Dutéklub küldöttközgyűlésén Borsodiak az országos elnökségben Miskolcra is beköszöntött a béke Szombaton a MOM Sza- 'kasits Árpád Művelődési Központjában tartotta tiszt­újító küldöttközgyűlését a Magyar Autóklub. Közel 700 ezer klubtag képvisele­tében 151 küldött készülő­dött délelőtt, hogy eldönt­se: merre és hogyan tovább, miképp lesz képes megfe­lelni az új követelmények­nek, a tagság igényeinek hazánk legnagyobb létszá­mú társadalmi szervezete? A küldöttközgyűlésen ott voltak az ország harmadik legnagyobb, az MA Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Szer­vezete képviselői is. Az izgalmasnak ígérkező, ám a végére jócskán ella­posodó, unalmassá váló köz­gyűlésen megyénk szóvivői méltóan képviselték a bor­sodi klubtagság véleményét, elképzelését a legjelentő­sebb kérdésekben. A legelső hozzászóló dr. Pásztor Já­nos volt, aki azzal kezdte: első napirendi pontként az új alapszabály tervezetét vi­tassák a küldöttek, hiszen az alapszabályon múlik úgy­szólván minden. A napirendi pontok tár­gyalását azonban még meg­előzte Balogh Tibor főtit­kár szóbeli kiegészítője, aki az egyik legfontosabb kér­désnek az új tagdíj megál­lapítását tartotta. Ezzel a megyei elnökség legutóbbi ülése kapcsán már lapunk is foglalkozott. A borsodiak véleményét mindjárt a téma vitájának elején Lóránt Miklós ismertette: legyen az új tagdíj januártól a jelen­legi duplája, az előterjesz­tett 600 forint, hiszen még az se biztos, hogy elegendő lesz az infláció miatt. Ezt a tagdíjemelést a küldöttköz­gyűlés el is fogadta, azzal a kiegészítéssel, hogy az A miskolci önkormányzat képviselőitestülete az elmúlt ülésén megválasztotta azo­kat a bizottságokat, ame­lyek egy-egy konkrét témát alaposan megtárgyalva, elő­készítve, döntésre visznek majd a testület elé. A bi- zoittság választás szünetében kisebb vlita kerekedett ar­ról, részt vegyeinek-e a saj­tó képviselői a bizottsági üléseken. Az elnökök közül egyedül iaz építési és város­fejlesztési bizottság elnöke, Karvajszky István (SZDSZ- képviselő) hívta meg azon melegében az újságírókat az üléseikre, mondván, semmi titkolnivalójuk nincs a nyil­vánosság előtt. Alakuló ülé­süket kedden tartották. Ál­landó meghívottként vesz részt a megbeszéléseken Jir- kovszky Imre, a volt .tanács építési és közlekedési osz­tályának vezetője, akii az apparátust képviseli. Az alakuló ülésen azért mégsem örült mindenki szívből a sajltó képviselőjé­nek jelenléte miatt. Volt, aki zárt üléseket javasolt (vajon miért?), s volt, aki fenntartásainak adott han­got, mondván, a nyitott ülésekkel kockázatéit (?) vál­lalnak a bizottság tagjai. A többség és a bizottság elnöke azzal értett egyet, hogy a sajtó munkájába, senkinek nincs joga és fel­hatalmazása beleszólni, cen­zúrázni (mert ilyen javaslat, is elhangzott!). A döntés: a újonnan belépők első alka­lommal a 600 forinthoz még 100 forint regisztrálási díjat is fizetnek. Lóránt Miklós részletesen kifejtette, mit lehet tenni a borsodiak szerint azért, hogy a tagság létszáma a dupla tagdíj ellenére se csökken­jen, vagy legalábbis ne drasztikusan. Javasolta, hogy a klubszervezetek fokozzák szolgáltatásaikat és azok színvonalát. Fontos szerepet tulajdonított a műszaki elő­vizsgáknak és műszaki' vizs­gáknak, a tavaszi—őszi díj­mentes közlekedésbiztonsági vizsgálatoknak. Javasolta, hogy az MA kapja meg a hamarosan kötelező CO-mé- rés jogát, s az Autósélet minden klubtaghoz rendsze­resen jusson el. Javaslatára később elfogadta a közgyű­lés, hogy a szolgáltatási dí-. jak átlagos 43 százalékos emelésének gyakorlati al­kalmazását a megyékre bíz­zák, a központ javaslata csak irányelv e tekintetben. Ugyancsak irányelv, hogy a nyugdíjasok és a mozgás- korlátozottak a rendes tag­díj mellett a szolgáltatások díjainál kedvezményt kap­janak, ám ennek mértékét minden megye saját maga döntse el. Vita folyt arról is, hogy hazánk csatlakozzon-e az európai segélynyújtó szerve­zethez? Ez ugyanis jelentős anyagi kiadásokkal is jár, ám még így is megéri. Vé­gül a közgyűlés Balogh Ti­bor főtitkár és az előter­jesztési dokumentumok ja­vaslata alakién megszavaz­ta a csatlakozást, ami egy­fajta felzárkózást jelent az 'MA részéről Európához, s igen nagy jelentőségű lesz a kü’földre utazó klubtagok számára. sajtó maradhat, és minden, bizottsági ülés állandó meg­hívottja lesz. Alakuló összejövetel lé­vén a bizottság feladatait, témaköreit, hatáskörét és a munkatervét vázolták a szakértőkből és szakértő képviselőkből álló iteam tag­jai. Döntöttek arról, hogy szoros kapcsolatot kívánnak, tartami a városüzemeltetési és a környezet- és termé­szetvédelmi bizottságok tag­jaival, hiszen a mostaninál emberibb környezet kialakí­tásához szeretnének megfe­lelő partnerekét találni. Aczél Éva Szólni kell az első napi­rendi pont kapcsán a köte­lező felelősségbiztosítás új­bóli bevezetésének kérdése körül kialakult vitáról. Az Országos Érdekegyeztető Ta­nácsban az Autóklub azt az álláspontot képviseli, hogy a kötelező felelősségbiztosí­tás díja maradjon továbbra is beépülve a benzinárban, emelt díjjal, de korántsem olyan mértékben emelve, ■ahogy azt a kormány szeret­né. Ezzel szemben áll a biz­tosítók véleménye, akik a kötelező felelősségbiztosítást szerződéskötéses rendszer­ben képzelik el. Véleményü­ket a Magyar Biztosítók Szövetsége nevében Trunkó Barnabás fejtette ki —, nem aratott tetszést. A leg'hosszabban az új ala ps zab ály-tervezetnél idő- zött a küldöttközgyűlés. Az alapszabályt végül elfogad­ták, de például két borsodi küldött is ellene szavazott. .Maradt végül a 118 tagú országos elnökség megvá­lasztása. Az új idők szelét jelzi, hogy az elnökségben 85 új tag kapott helyet, s hogy 65 tagot közvetlenül a megyei szervezetek delegál­tak. Az elnökségnek négy borsodi tagja van: Lóránt Miklós, megyei szervezetünk elnöke, a Bükkaljai Bánya­üzem igazgatója: Nagy Ba- lyi Imre, a megyei szerve­zet kilubcsoport-titkára, szak­középiskolai igazgatóhelyet­tes; dr. Pásztor János, a megyei szervezet elnökhe­lyettese, a miskolci tanácsi hivatal nyugdíjasa és Szabó József, a megyei szervezet vezetőségi tagja, megyei közlekedési osztályvezető. Ny. I. Ma reggel a miskolci radian ÁLLATTARTÁS VÁROSOKBAN A stúdió mai vendege Csep- regi Csaba, a miskolci város­háza ellátásfclügycleti osztályá­nak munkatársa, aki várja a hallgatók kérdéseit. Szó lesz róla, milyen korlá­tozó rendelkezéseket tartalmaz a Miskolc területére vonatkozó állattartási rendelet, foglalko- zik-e az önkormányzat az állat- tartási előírások módosításával, hogyan kell városunkban az ál­lattartást engedélyeztetni, mik az ebtartás korlátozó tényezői, miért nincs korszerű állatkór­ház Miskolcon, létesíthető-e magánállatkert saját, kertes házban, korlátozza-e jogszabály a kistestü vadállatok, például majom, vagy kígyó bérházi tar­tását. A miskolci rádió vendége ma reggel 5 óra 55 perctől 8 óráig várja a hallgatók kérdé­seit a stúdió 45-510-es telefon­ján. Negyvenhat évvel ezelőtt, 1944. december 3-án meg­szűnt a megszálló német fa­siszta és a nyilas rémura­lom a mi szeretett városunk­ban. Miskolcon is beköszön­tött a béke. Negyvenhalt év után ke­ressük, kutatjuk a múlt em­lékeit, hősi halottatok sír­jait a Don-kanyarban, itt­hon és idegen országban. Keressük szovjet hadifog­ságban veszett hozzátarto­zótokat. Emlékoszlopokat, emléktáblákat állítunk a második világháborúban el­esett, eltűnt, vagy a halál- táborokban megsemmisített szeretteink emlékére. Azok, lakik a múlt keserű emlékeit elfelejtették, vagy elfelejtik, hőseink és áldo­zataink emlékét nem őrzik, nem ápolják, azok sem a je­lenben, sem ,a jövőben .a maguk számára sem vár­hatnak tiszteletet, megbecsü­lést. Ezen gondolatok foglal­koztatják a Magyar Ellen­állók, Antifasiszták Szö­vetsége tagjait, lamikor a köztünk élő, egyre fogyó an­tifasiszták és ellenállók vi­lágháború® tevékenységét elevenítjük fel. Sajnos ta­pasztalható, hogy hajlamosak vagyunk elfelejteni a máso­dik világháború borzalmai­val együtt azokat is, akik. tettek valamit a szenvedések lerövidítéséért. Olaszország 1943. szeptem­ber 8-án kilépett (kiugrott) a háborúból. Ez, Európa- szerte az antifasiszta ellen­állás fokozódásához veze­tett. A diósgyőri munkások 1943. szeptember 9-én tün­tetést szerveztek a fasizmus ellen, a háborúból való ki­lépés mellett, hogy az egész magyar népet megmentsék az értelmetlen haláltól, a háborútól. Majd 1944. szep­tember 21-én a diósgyőri munkások újabb 'tüntetést szerveztek. Ezt a két tünte­tést számos olyan nagysze­rű lépés követte, amely egé­szen a fegyveres ellenállá­sig vezette a diósgyőri mun­kások legjavát. Hadd álljon ifit Han® Freisner és Paul Klat német tábornokok em­lékirataiból egy kis töre­dék, akik egybehangzóan ír­ják le, hogy 1944 november végén és december elején milyen nehézségekét ókoztak a Miskolc környéki ellenál­lók. Freisner tábornok így ír: „A miskolci munkások fe­nyegető magatartást tanúsí­tottak a katonasággal szem­ben. Éjjel a német katonák­ra lövöldözitek, ezrével osz­togatták a kommunista röp­lapokat.” Paul Klat tábornok pedig így emlékezik vissza: „Mis­kolcon, ebben a nagyipari városban, a magyar hadse­regnek több fegyverraktára volt. Ezen ráktárakból szer­zett fegyverrel a munkás­ság nagy része felkelt elle­nünk. A rendet a magyar csendőrség csak neheizen tudta fenntartani. Minde­nütt válságos volt a hely­zet: különösen sötét éjsza­kákon, amikor katonáinkat az ipari létesítmények kör­nyékén ismeretlen felkelők és orosz rohamosztagok tá­madták.” A németek falragaszokon sürgették a lakosságot, hogy hagyják el a várost és men­jenek nyugatra. Éjszakán­ként a magyar ellenállók ezeket leragasztották a kö­vetkező felírással: „Miskolc lakosai rejtőzzetek el, tart­satok ki, ne menjetek a ha­zánkat pusztító német ellen­séggel. Közeledik a szabad­ság órája.” Aztán mintegy háromhe­tes bénultság után, :a város békéjének első órájától kezdve, magyar fegyveres őrség tartotta fenn a 'köz­rendet, a -biztonságot. Mis­kolc lakosságának nagy ré­sze helytállt a háborús szen­vedések megszüntetésében, az ostrom idejének lerövi­dítésében. Elismerésül az el­lenállás szervezői, a MÓKÁN képviselői részt véltek 1944. december 21—22-én Debre­cenben az ideiglenes nem­zetgyűlés első ülésén. Ezekre az eseményekre emlékezünk most — mint eddig is minden évben —, s december 4-én délután 3 órakor — baj társaink emlé­két felidézve — koszorúzzulc meg Miskolcon, a Dózsa György utcán, az ügyészség előtt lévő emlékoszlopot. Amikor az emlékezés virá­gait elhelyezzük megfogad­juk, hogy a dicső tettek em­lékét nem hagyjuk elhomá­lyosítani. Kérjük a város lakosságát, hogy a második világháborúban elesett, hő­si hatalt halt, eltűnt baj tár­saink, szeretteiink .tiszteleté­re jöjjenek el és egy-egy szál virágot helyezzünk el közösen emlékoszlopuk előtt. Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége B.-A.-Z. Megyei és Miskolc Városi ' " ....... ' -Skémzété'' V állalkozók figyelem! A nagyvállalatoknál már bevált rendszereket megtekintheti és kipróbálhatja a RutinSoft Kft. szoftver bemutatóján 1990. dec. 11 - 12.-én 10-15 óráig Miskolc, Technika háza, Felszabadítók út 5. 1990. dec. 13-14.-én 10-15 óráig Nyíregyháza, SZÁÉV-irodaház, Toldi út 1. A bemutatott rendszerek: MÉRLEG — főkönyvi könyvelés LIKVID — pénzügyi rendszer SZÁMLA — számlázás + ANYAG, ÁLLÓ, FOGYÓ, BRÜNETT, BÉR90 BOLTOS — bolti elszámoltatás GAZDA — készletnyilvántartás, számlázás ÖNKÖLTSÉG — önköltség elemzés Kft.-k részére féláron! Bérlet és vétel. Demo lemezáron. Nyíregyháza, Toldi út l.Tel.: 15-611/111 RutinSoft Kft. /. 7 ’ ,.0 T , on Miskolc, Lokomotív ut 8. Tel: 80-403 ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR Mi hetekben számolunk MEGEMELT KAMATTAL A Pénztárjegy II. már rövid idő elteltével is jól kamatozik. 1990. november 20-tól 6 - 12 hét között évi 24 % (nettó 19,2 %) 13-36 hót között évi 26 % (nettó 20,8 %). Négyféle címletben: 5 000 Ft 10 000 Ft 100 000 Ft 1 000 000 Ft Magán- és jogi személyek vásárolhatják. Bemutatóra szóló és szabadon átruházható. OTP-PÉNZTÁRJEGYII. Praktika az infláció ellen. Titkolódzva vagy a sajtónyilvánosság előtt Döntések a városról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents