Észak-Magyarország, 1990. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-03 / 283. szám
XLVI. évfolyam, 283. szám 1990. december 3. Hétfő Ara: 4,30 Ft Országos gyűlésére készül az MDF Képesek leszünk-e megismételni a „finn csodát"? Állásfoglalás a párt megújulásáért Állásfoglalás elfogadásával fejeződött be az elmúlt hét végén a Magyar Demokrata Fórum Bor,sód-Abaúj-Zemplén és Heves megyei regionális küldöttértekezlete Miskolcon. Bár a gyűlést a nyilvánosság és a sajtó kizárásával tartotta a mintegy százötven küldött (később elmondották: egyes nyugati pártok példáját követték ezzel), de az ott történtekről tájékoztatta a sajtót az MDF két alelnöke, Furmann Imre és Kiss Gy. Csaba, valamint Bogár László államtitkár. Ami itt és most Miskolcon megfogalmazódott: szükséges a párt megújulása, célul tűzték ki szorosabb és együttműködőbb kapcsolat kialakítását a parlament, a kormány, az önkormányzatok és a Fórum között. Kijelentették: az MDF a jövőben sem lesz ideológiai alapon működő párt. hanem egymással együttműködő irányzatok alakítják ki arculatát. A küldöttek határozottan kiálltak amellett, hogy az MDF-nek nincs szüksége főtitkárra, ám a napi pártpolitikai ügyek vitelére operatív testületet lenne célszerű választani. Kiss Gy. Csaba arra az utóbbi napokban elterjedt hírre, mely szerint ő lenne legalkalmasabb az ügyvezető elnöki posztra, kitérő választ adott. Elmondotta: mindenekelőtt az MDF alap- szabályzatát kellene megváltoztatni, mert a jelenlegi nem ad módot ilyen poszt létesítésére. A miskolci tanácskozáson a küldöttek egyértelműen hitet tettek Antall József személye mellett, mondván, egyedüli biztos várományosa a pártelnöki tisztségnek. Egyébiránt az elnökségbe javasolták még Lezsá'k Sándort, Csoóri Sándort, Csurka Istvánt, Farkas Gabriellát, Csengey Dénest, Kiss Gy. Csabát, Furmann Imrét és Balázsi Tibort. A regionális gyűlés állás- foglalása különben megállapította: az elnökség, a választmány és a helyi szervezetek közötti információáramlás hiányos. Kinyilvánították: az MDF központi apparátusát megfelelően képzett. főállású, a párt iránt elkötelezett személy irányítsa. A küldöttek elengedhetetlenül fontosnak tartották, hogy az MDF-nek saját napilapja legyen, amelyet a kormány rendszeresen tájékoztat. Szükségesnek ítélték a lakosság minden rétegével elfogadható, közérthető kormányprogram nyilvánosságra hozatalát, ebben pedig tárgyszerű, adatokkal is alá-' támasztott mérleget kell felvázolni az ország helyzetéről. Az állásfoglalás a legfontosabbnak tartja a gazdaság stabilizációját elősegítő törvények sürgős kidolgozását. Ezeknek a törvényeknek figyelembe kell venni a lakosság teherviselő képességét, a szociális piac- gazdaság kiépítésének reális ütemét, a spontán szerveződő, és a kormányra nyomást gyakorolni szándékozó érdekcsoportokat. A kormány a jogszabályok kidolgozásánál vegye figyelembe az MDF szakértői bi(Folytatás a 3. oldalon) A Finn Köztársaság függetlenségének 73. évfordulója alkalmából a Magyar- Finn Társaság Miskolci Baráti Köre és Miskolc Város önkormányzata által szervezett országos ünnepségre érkező tamperei küldöttséget igen zsúfolt program várta szombaton. Ebben szerepelt a miskolci Gyermekváros megtekintése is. Külön hangsúlyt ad a látogatásnak, hogy a finn delegátus vezetője. Erfcki Haa- pio úr a tamperei iskolaszék elnöke, így nemcsak az érdeklődő, de a szakember szemével nézhette az intézményt. Valószínű, hogy a mostani ismerkedésnek folytatása is lesz, s a Gyermekváros nemzetközi kapcsolatai egy újabb országgal bővülnek. A kapcsolatok szélesítése volt a fő témája annak a délelőtti beszélgetésnek is, melyre Csoba Tamás, Miskolc város polgármestere hívta meg a temperei küldöttséget, valamint a Finn Köztársaság budapesti nagykövetét, Risto Hyvärinen urat. Itt Haapio úr a város vezetése nevében egy ötfős miskolci delegációt hívott meg Tamperébe. Mint később elmondta, ennek nemcsak az a célja, hogy Miskolc új vezetője is megismerje finn testvérvárosunkat, hanem — a kulturális együttműködés mostani maMegnyílt a Téli Tárlat A Megyeháza dísztermében Csoba Ta más Miskolc város polgármestere MszftntBtte a finn nem* zeti nap alkalmából rendezett ünnepség résztvevőit Miskolc Tampere városrészét Risto Hyvärinen úr, a Finn K5ztársaság nagykövete is megtekintette. Képünkön Breitenbach József a Magyar-Finn Társaság Miskolci Baráti Körének elnöke kalauzolja a nagykövetet. gas szintjét megtartva — új területekre is kiterjesz- szék a két város kapcsolat- rendszerét. Erre egy apró, de jó példa: egy tamperei torony felépítésében részt vesznek magyar vállalkozók is. Ugyanakkor Finnország részt vállal a magyar menedzserképzésből — tudhattuk meg a délután négy órakor, a megyeháza dísztermében rendezett ünnepségen elhangzott ünnepi beszédből, melyet Rajkai Zsolt közlekedési és hírközlési politikai államtitkár a kormány képviseletében mondott. ö tolmácsolta miniszterelnökünk, Antall József üdvözletét is a finn és magyar vendégeknek. Egyben reményét fejezte ki, hogy a bekövetkezett változások után nemcsak nyelvünkben, de szellemiségünkben, szabadságvágyunkban is rokonok lehetünk. Szintén rokonságunkra hivatkozott Pozsgay Imre, a Magyar—Finn Társaság elnöke: vajon a lelkialkatunkban is kimutatható a rokonság, s mi is képesek leszünk megismételni a „finn csodát”, azt a nagyarányú fejlődést, amelyre északi szomszédaink komoly versenytársak között néhány évtized alatt (az ’50-es évektől) képesek voltak? Ez egyelőre kérdés, ami viszont már biztos, hogy ők megmutatták szereteteket, hiszen akkor is ápolták a testvéri kapcsolatokat. mikor mi még nem a legszebb képet mutattuk magunkról — mondta Pozsgay Imre, majd még hozzátette: — Nem a mindennapos hasznosság, de a személyiség gazdagsága érdekében helyet kell kapnia a Finnországról szóló részletes ismereteknek az iskolai tananyagban is. A felszólalások után neves művészek és tehetséges fiatalok műsora köszöntötte az ünnepet, majd Hyvärinen úr adott fogadást a harminckét városból érkezett Magyar—Finn Baráti Körök képviselőinek s a meghívott vendégeknek. Göncz Árpád látogatása a Mecseki Szénbányáknál Göncz Árpád köztársasági elnök szombaton a Mecseki Szénbányák komlói bányaüzemének Zobák-aknájára látogatott. A köztársasági elnök Csethe András vezér- igazgató. Reszler Zoltán bányaüzem-vezető és Muhel Illés aknavezető kíséretében felkereste az egyik, a 670 méter mélyen lévő omlasz- tásos fejtést. Göncz Árpád újságíróknak elmondta, hogy most járt először bányában. A köztársasági elnököt — aki december 4-én a Mátyás templomban készül beszédet mondani a bányászok Szent Borbála-napi ünnepélyén —, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület hívta meg az ország egyetlen kokszolható kőszenet termelő bánya medencéjébe. A köztársasági elnök délután a vállalat pécsi központjában találkozott a Mecseki Szénbányák vájáraival, gazdasági és műszaki vezetőivel, a munkástanácsok és a szakszervezet képviselőivel. Tapasztalatairól szólva kijelentette, hogy bizakodó a magyar bányászat sorsát illetően, mert véleménye szerint ésszerűtlen volna kitenni az országot a folyékony energiahordozóktól való teljes függőségnek. Ugyanakkor rámutatott, hogy senki sem ígérhet valamennyi bányásznak biztos munkahelyet a közeljövőre. Biztosította a bányászokat, hogy támogatni fogja gazdasági és emberi érdekeik képviseletét. Elmondták, hogy az ipari miniszterhez címzendő levelében szorgalmazni fogja a tárca vezetője és a mecseki szénbányászok közti találkozót. Jambricsek József, a Mecseki Szénbányák szakszervezeti titkára, a megbeszélésen arra kérte Göncz Árpádot, segítse elérni, hogy az érdekvédelmi szervezetek is véleményezhessék a kormány energiakoncepcióját, amire eddig nem volt alkalmuk. Horváth László Komló bányaüzem munkástanácsának elnöke elmondta, hogy inkább dolgozni akarnak, semmint sztrájkolni, ám a 40 százalékos élelmiszeráremelkedés őket az átlagosnál jobban sújtja; a nehéz fizikai munkához bőségesen kell étkezni.
