Észak-Magyarország, 1990. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-03 / 258. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 í 1990. november 3., szombat Megismételt választás után Van polgármestere Pataknak (Folytatás az 1. oldalról) Tájékoztatásul jegyezzük meg, hogy Sárospatak képvi­selőtestületében a KDNP-t 7; az MDF-et 5; az SZDSZ-t 3; az Agrárszövetséget, az MSZP-t és a Fideszt 1—1 tag képviseli, s van egy füg­getlen képviselő.) Patak polgármestere — aki független jelöltként indult az önkormányzati választá­sokon — letette az esküt a testület előtt, majd — illet­ményének meghatározása után — rövid „székfoglaló­jában” megköszönve a bizal­mat, reményét fejezte ki, hogy erejének és képességei­nek összpontosításával meg tud felelni a feladatnak. Dr. Jánosdeák Gábor — végzettségére nézve jogász —, mint polgármester kifej­tette, hogy függetlenként is a közösségi elkötelezettség híve. „Csak addig csinálom, amíg hitelem lesz, amíg bí­rom a testület és a város polgárainak a bizalmát.” Címszavakban vázolta a leg­fontosabb teendőket is, ezek­ről alkalmunk lesz a későb­biekben bővebben tudósíta­ni. A tegnapi ülésen a pata­kiak megválasztották küldöt­teiket a megyei közgyűlésre: dr. Jánosdeák Gábor, Pécs- várady Botond (képviselő) és Magyar Péter László (a Sá­rospatak című városi lap fő- szerkesztője) kapott bizalmat. (t. n. j.) Pedagógus vitakör Edelényben Gyermek—család— iskola—társadalom A Gyermek- és Ifjúságvé­dő Intézet család- és ifjú­ságvédelmi felügyelői a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Intézet és az ede- lényi művelődési osztály tá­mogatásával, ebben a tanév­ben a Bódva-völgyi pedagó­gusok számára, Gyermek, család, iskola, társadalom ma címmel pedagógus vitakört indítottak az edelényi Ifjú­sági Házban. Havonta egy al­kalommal aktuális szocioló­giai, szociálpolitikai, peda­gógiai, pszichológiai és gyermekvédelmi kérdések­ről tartanak vitaindító előadást a Miskolci Egye­tem, a Szakszervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Képviselete, az Országos Közoktatási Intézet, a Ma­gyar Pszichológiai Társaság és a megyei Gyermek- és If­júságvédő Intézet szakembe­rei. Legközelebb november 6- án délután 2 órakor, dr. Lo- ránd Ferenc, az Országos Közoktatási Intézet főmun­katársa tart vitaindító elő­adást az iskolai autonómia értelmezéséről. A szervezők nemcsak a Bódva-völgyi is­kolák, óvodák pedagógusait várják szeretettel, hanem a miskolci és a kazincbarcikai kollégákat is. (Praktikus . ta­nács: távolsági autóbusz Mis­kolcról 13 óra 15 perckor, Kazincbarcikáról 12 óra 20 perckor indul Edelénybe. Az Ifjúsági Ház az autóbusz­végállomásnál található.) Elkezdte az éhségsztrájkot amkk imv- > < 1/áröS V-ZIJMÖL > ^ 9őfó. pjári:> az fymködc'k k mm M&íkd osztanak ttgymÁsnaU Ama! mondjartak dS ™ttU5an gvKlalkodó (Folytatás az 1. oldalról) — Rengeteg hivatali ten­nivalónk van, csak tegnap­előtt fejeződött be az át­adás-átvétel. A tegnap reg­geli vezetői értekezleten rög­tön erről tárgyaltunk, hiszen komolyan vettük szándékát. S minden — akármilyen más szélsőséges — megnyilvánu­lást is komolyan veszünk, an­nak kell vennünk. Természe­tesen, ha jogos és reális a felvetés, igyekszünk megol­dást találni rá. Ezért kellene mindenképpen beszélnünk Annus nénivel. így telt az első nap. Kovács Judit Az egyetemek szövetsége a demokráciáért November 4-én, vasárnap ke­rül sor az Egyetemek a Demok­ráciáért Szövetség alapító okira­tának aláírására a budapesti Közgazdaságtudományi Egyete­men. A mozgalmat 11 amerikai egyetem kezdeményezte a Ten­nessee Egyetem (Knoxville, Tennessee állam, USA) közvet­len szervezésében, kiterjesztve az alapvető célkitűzéseket a ke­let-európai (Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Magyaror­szág és Románia) egyetemekre, melyek készek voltak részt ven­ni az elképzelések megvalósítá­sában. A Miskolci Egyetem a kelet­európai egyetemek bevonását el­indító első lépésektől kezdve ha­tározott szándékát fejezte ki, hogy a környező országok és az USA egyetemeivel együtt kész az emberiség egészét foglalkoztató ún. globális problémák felveté­sében, megvitatásában és meg­oldási lehetőségeinek feltárásá­ban részt venni. Ennek érdeké­ben hozzájárul az egyetemi ok­tatók és hallgatók széles körű információcseréjéhez, személyes kapcsolatainak fejlesztéséhez, a demokratikus közélet elveinek elterjesztéséhez és érvényesíté­séhez. A Szövetség alapító okiratá­nak ünnepélyes aláírását követő háromnapos nemzetközi konfe­rencián olyan fontos szakmai kérdések kerülnek napirendre, mint a közös erkölcsi és szoci­ális értékek fejlesztése, a de­mokratikus elvek és gyakorlat kialakítása a felsőoktatásban, az egyetemek és a gyakorlati élet kapcsolata, a környezetvédelem kelet-európai kérdései, a kor­szerű információs és kommuni­kációs rendszer feltételei, a gazdaság és a politika kapcso­lata, az egyetemek szerepe köz­vetlen környezetük társadalmi­gazdasági és kulturális fejlesz­tésében. A Miskolci Egyetemet képvi­selő dr. Cselényi József rektor- helyettes és dr. Nagy Aladár dékánhelyettes nemcsak az ün­nepélyes aktusokban, hanem a szakmai programban is érdem­ben kíván részt venni, ismertet­ve az egyetemünkön folyó kép­zés középtávú fejlesztési prog­ramját, és megismerve a kül­földi vendégek elképzeléseit, tö­rekvéseit a szövetség célkitű­zéseinek mielőbbi megvalósításá­ban. Hruscsov titkai • Hruscsov egykori szovjet vezető - mint ismeretes, Sztá­lin halála utón, 1953-ban lett az SZKP főtitkára, s a ha­talomból 1964-ben puccsal távolította el Brezsnyev - mag­nószalagra mondta emlékezését. Az így kiadott könyv, mint kiderült, nem teljes. Néhány epizódot ugyanis kivágott a csatád. A Time című amerikai magazin ezeket szerezte meg. Részleteink ebből valók. A kubai rakétaválság Nyomasztott a gondolat, hogy az amerikaiak nem képesek megemészteni Cast­ro Kubájának közelségét. Attól tartottam, hogy az USA előbb-utóbb cselekedni fog. Az ereje és az eszkö­zei megvoltak hozzá. Ho­gyan erősíthetnénk Kubát? Diplomáciai jegyzékekkel, netán TASZSZ-közlemények- kel? Felvetődött, hogy nukleá­ris rakétaegységeket kellene telepíteni a- szigetországba. A terv csak egy szűk kör előtt volt ismeretes. Ügy döntöttünk, hogy összesen 42, egyenként egy megaton­nás töltetű rakétát szállí­tunk oda. Kijelöltük az amerikai célpontokat, ahová a legnagyobb csapást szán­tuk. Ügy véltük, hogy fegy­vereink félelmet keltenek majd. Hiszen a Japánban ledobott két amerikai atom­bomba játéknak tűnt a mi rakétáinkhoz képest. Katonai küldöttséget me­nesztettünk Kubába, hogy tájékoztassa Castrót és sze­rezze meg beleegyezését. Ez meg is történt. Titokban akartuk tartani a dolgot. Titkosszolgálatunk szerint ez lehetséges, bár az ameri­kai repülőgépek állandóan Kuba fölött cirkálnak. Sze­rintük azonban a pálmafák­tól nem láthatják a rakétá­kat. Mivel a különleges te­lephelyek építése elhúzódott volna, a felszínre telepítet­tük a fegyvereket. Az volt a tervünk, hogy amint befeje­ződik a telepítés, közöljük a kész tényeket. Nem akar­tunk támadni, csupán elret­tenteni azokat, akik az eset­leges inváziót latolgatták. Kiderült, hogy a titkos- szolgálat melléfogott. Az amerikaiak látták a telepí­tést, ám ennek ellenére foly­tattuk az akciót. Amikor sor került az atomtöltetek szállítására, attól tartottam, hogy elkapják majd a ha­jóinkat,” de nem tették. Mind a 42 rakétát elhelyez­tük. Gromiko az idő tájt New Yorkban volt, az ENSZ ülésszakán. Rusk amerikai államtitkár Washingtonba hívta. Korábban elhatároz­tuk, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem fogjuk a rakétákat, de ha konkrétan rákérdeznek, tagadni fo­gunk. Rusk közölte Gromi- kóval, hogy mindent tudnak. Gromiko úgy felelt, mint a lótolvajláson rajtakapott ci­gány: „Nem én'voltam, és nem is az enyém a ló. Nem tudok semmit.” Rusk azt mondta neki: „Mondja meg Hruscsovnak, hogy mindent elkövetünk a legrosszabb megakadályozá­sára, ennek ellenére bármi bekövetkezhet.” Nem fenye­getett, csupán nyomást gya­korolt, és arra szólított fel, hogy tegyünk valamit a konfrontáció megelőzése ér­dekében. Én azt mondtam az elv­társaknak, hogy a célunkat elértük és lehet, hogy az amerikaiaknak használt a lecke. Most módjuk lesz a következmények mérlege­lésére is. Kennedy bölcs elnök volt, nagy tisztelettel gondolok rá. Belátta, hogy az ameri­kai fölény ellenére a raké­ták elérhetik New Yorkot, Washingtont és más városo­kat. Kubai nagykövetünktől távirat érkezett, miszerint Castro állítja, hogy megbíz­ható értesülései vannak ar­ról, hogy az amerikaiak Ku­ba elleni támadása bárme­lyik pillanatban várható. A mi kémszolgálatunk is je­lezte, hogy az invázió való­színűleg elkerülhetetlen, ha­csak meg nem egyezünk az amerikai elnökkel. Castro azt javasolta, hogy a nuk­leáris rakéták megsemmisü­lését elkerülendő, mi tá­madjuk meg az Egyesült Államokat. Egyetértettünk az elvtár­sakkal abban, hogy Castró- nak fogalma sincs arról, amiért a rakétákat odavit­tük. Csak azt akartuk, hogy az USA ne támadja meg Kubát. De nekünk eszünk ágában sem volt támadni. Ezután Kennedy elnök washingtoni nagykövetünk, Dobrinyin révén üzent, fe­nyegetett és kérlelt is, hogy távolítsuk el a rakétákat. Azzal a feltétellel egyeztünk bele, ha az elnök és szövet­ségesei garantálják, hogy nem intéznek inváziót Kuba ellen. Ilyen értelmű üzene­tet küldtünk Washingtonba, ahol is folytatódtak a tár­gyalások. Robert Kennedy volt az első számú közvetí­tő, aki tiszteletre méltó lé­lekjelenlétről és őszinteség­ről adott bizonyságot. Első­sorban neki köszönhető, hogy elkerültük a konflik­tust. Kennedy elnök meg­nyugtatott, hogy invázióra nem kerülhet sor. Castro azonban forrófejű volt. Ö csak azt látta, hogy visszavonulunk, mi több, kapitulálunk. Képtelen volt megérteni, hogy ez a lépés szükséges volt a katonai szembenállás elkerülésére. Az volt a meggyőződése, hogy Amerika nem tartja meg a szavát, és mihelyt elvisszük a rakétákat, meg fogják támadni Kubát. Na­gyon haragudott ránk. Mindezt annak tulajdonítot­tuk, hogy tapasztalatlan po­litikus, akit sokszor be is csaptak és így oka volt a bizalmatlanságra. Később, amikor a Szovjet­unióban találkoztam vele, megjegyeztem, hogy mi még csak valahogyan túléltük volna a háborút, ha harcot kezdünk az USA-val, Kuba azonban megszűnt volna lé­tezni. Felróttam, hogy kö­vetelte az atomháborút. Ezt simán letagadta, és csak ak­kor került zavarba, amikor a tolmács előkereste jegy­zeteiből a tényeket. (Vége) AZ ABAÜJTEJ KÖZÖS VÁLLALAT pályázatot hirdet igazgatói munkakör betöltésére A vállalat éves termelési értéke: 350 millió Ft Dolgozói átlaglétszáma: 130 fő Kapacitása: 50 000 liter/nap A MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELEI: + felsőfokú végzettség 4- 10 éves üzemi, ebből 5 éves vezetői gyakorlat kreatív gazdasági érzékenység letelepedési szándék, melyhez 3 szobás, kertes szolgálati lakás biztosított Az igazgatói munkakör a pályázat elnyerésekor betölthető AZ IGAZGATÓ FONTOSABB FELADATAI: + a vállalat működőképességének biztosítása, a hatékonyság fokozása + a vállalat irányítása, szervezeti, érdekeltségi, működési rendszerének korszerűsítése + a termékszerkezet rugalmas alakítása a piacigényekhez BÉREZÉS: Az alapbér és prémium megállapítása — a hatályos jogszabályok keretei között — megegyezés alapján A PÁLYÁZATNAK TARTALMAZNIA KELL: + részletes önéletrajz, az eddigi szakmai tevékenység ismertetésével + legmagasabb iskolai végzettséget tanúsító okirat másolata -f 3 hónapnál nem régebbi keltezésű erkölcsi bizonyítvány -4- jövedelemigény megjelölése A pályázatot a személyzeti vezető címére: Encs, Bem J. u. 5. sz„ kell benyújtani ÉRDEKLŐDNI LEHET: a személyzeti vezetőnél, vagy ipari főmérnöknél, a. 06-41-42-533-as telefonon a pályázat benyújtásának határideje: 1990. november 10. — Barkas, Robur, IFA, IZS gépjárművek javítását, műszaki vizsgáztatását, — különféle gépjármű-átalakításokat tervezéssel és kivitelezéssel, — személygépkocsik, kistehergépkocsik gumiszerelését és kiegyensúlyozását reklámáron, gyors kiszolgálással, telefonon történő igénybejelentéssel is gumiszerelés: 40,— Ft/db kiegyensúlyozás: 50,— Ft/db — személygépjárművek javítását, műszaki vizsgára előkészítését, — szervizszolgáltatást Kérjük, tiszteljenek meg bizalmukkal és megrendelésükkel ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI TÜZÉP Gépjavító Üzeme Miskolc, Vágóhíd u. 9. (a Tüzép-telepen) Telefon: 41-076

Next

/
Thumbnails
Contents