Észak-Magyarország, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-17 / 218. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1990. szeptember 17., hétfő A Phralipe tájékoztatója Terrorizálják a cigányságot? Parlamenti interpelláció — Levél a Wallenberg Egyesületnek A jelek arra mutatnak, hogy a belügyi kormányzat fitogtatni kívánja erejét, s a feltűnést keltő rendőri közbelépésekkel is igyek­szik elterelni a figyelmet az egyre mélyülő társadal­mi és gazdasági válságról. A cigányság Borsod-Abaúj- Zemplénben fenyegetve érzi magát, s nemcsak a rend­őröktől kell tartania, ha­nem a gazdasági diszkrimi­nációtól is. Ebben a kiéle­zett helyzetben a Phralipe megyei szervezete nem ma­radhat tétlen. Egyrészt sür­gős párbeszédet kezdemé­nyeztek a rendőrséggel, másrészt a Wallenberg Egyesület segítségét kérik, illetve a jövő héten folyta­tódó Országgyűlésen inter­pellálnak a belügyminisz­terhez. Röviden így foglalható össze annak a sajtótájékoz­tatónak a lényege, amelyet szombaton tartott meg Mis­kolcon a Phralipe. A tájé­koztatón részt vett és el­mondta gondolatait dr. Ká­ló József rendőr ezredes, a megyei főkapitányság veze­tője is. Horváth Aladár, szabad- demokrata országgyűlési képviselő, a Phralipe me­gyei szervezetének ügyveze­tő titkára hangsúlyozta: az országban, de különösen Borsod megyében elszapo­rodtak azok a jelenségek, amelyek aggodalmat és fé­lelmet keltenek a cigányság körében. Félő, hogy az egy­másnak feszülő indulatok etnikai összetűzésekké, za­vargásokká fajulnak. A Phralipe arra törekszik, hogy az összecsapást meg­előzze, és igyekszik haté­kony segítséget nyújtani a cigányságnak gondjai eny­hítésében. A tájékoztatón ezután részletesen taglalták az elmúlt hetek rendőri in­tézkedéseit. A cigányszerve­zet képviselői, illetve a helyszínen megjelent sértet­tek elmondták, hogy me­gyénk különböző területein a rendőrök fellépése véle­ményük szerint több eset­ben törvénysértő volt, a közrend és közbiztonság vé­delmét álláspontjuk szerint egyre inkább a túlkapások jellemzik. A rendőrök — állították — ártatlan embe­rekkel szemben jogtalanul intézkednek, s nemcsak a gumibotot használják ok nélkül, hanem méltóságá­ban is megalázzák a leg­védtelenebb és legszegé­nyebb réteget, a cigánysá­got. Lapunk tudósítója a több, mint kétórás tájékoztató vé­gén megkérdezte Horváth Aladárt, mire véli a túlka­pások elszaporodását? — Ügy látom — mondot­ta a képviselő —, hogy a belügyi kormányzat a kez­deti bizonytalankodás után ereje fitogtatására törekszik. A rendőrök szabadabb ke­zet kaptak, s valószínűleg biztatást az eredményesebb fellépésre. A belügyminisz­ter úr például a vizsgálat befejezése előtt „elvtársia- san” megjutalmazta és ki­tüntette azokat a rendőrö­ket, akik Budapesten, a Zalka Máté téren intézke­dés közben halálosan meg­sebesítettek egy cigány fia­talembert. A fekete krónika csak bővült, amikor egy tetten ért betörőt a helyszí­nen lelőttek. Mi úgy látjuk, hogy a mélyülő válságról, a mind jobban csökkenő élet- színvonalról akarják így el­terelni a figyelmet. A Phralipe miskolci és megyei szervezete a sértett és ártatlan cigányokat tájé­koztatja jogaikról, segítsé­get nyújt a látleletek be­szerzésében, s mint társa­dalmi szervezet, eljár az ál­tala képviselt etnikum ér­dekében. Dr. Káló József válaszá­ban elmondotta, hogy a rendőrök nem kaptak biz­tatást a törvénytelen fellé­pésre. A kapitányságok ve­zetői, s a főkapitányság is kettőzött erővel indít vizs­gálatot, ha túlkapás gyanú­ja miatt tesznek bejelentést. Ha pedig a rendőrök való­ban törvénysértést követnek el, a felelősségre vonás szi­gorú. Példa erre Farkas Zoltán esete, amelyről a sajtóban is tájékoztatták a közvéleményt. A meg nem engedett eszközöket alkal­mazó rendőröket felfüggesz­tették, majd elbocsátották állásukból, s ellenük az ügyészség folytatja a vizs­gálatot. Az eseményeket és annak tapasztalatait állo­mánygyűlésen ismertették a rendőrökkel, s felhívták a figyelmüket arra, hogy az ország valamennyi állam­polgárának joga van arra, hogy csak a törvényes esz­Surján László Mezőkövesden (Folytatás az 1. oldalról) de meg kell találniuk mi.n- denikük jó oldalát, s asze­rint dolgozni. Hiba termé­szetesen még így ás előfor­dulhat, ezért van szükség az ellenzékre. A baj csak az, ha nem azért kritizálnak, mert rossz a javaslat, ha­nem mert más mondta, ha nem a tényeket, hanem a feltételezett gondolatokat cáfolják és bírálják. Ez tör­tént a hitoktatás kérdésé­ben is, így azonban elvész a lényeg, a külső kontroll, s félő, hogy süketek párbe­szédévé válik az ellenzék és a kormány kapcsolata. Reá­lis politikára és kritikára lenne szükség, hiszen az el­lenzék és a kormány vala­milyen szinten összetartozik. A kapcsolatok keresését he­lyi szinten is fontosnak tart­ja, ha az emberi adottságok lehetővé teszik és szükség is van rá. Éppen ezért semmi kivetnivalót nem lát a he­lyi szélesebb — MDF, FKgP, SZDSZ, Vállalkozók Pártja és KDNP — koalícióban. Végezetül megemlítette, hogy a jövő hídjának első két pillére lassan elkészül, ez a kormány és az önkor­mányzat. A harmadik pillér lesz a legnehezebb: saját gondolkodásúink átalakítása. Tudomásul kell vennünk, fe­lelősek vagyunk a sorsun­kért, de azt is, hogy nem vagyunk próféták, nem biz­tos, hogy nekünk van iga­zunk. Tolerancia és vita, ez két kulcsszó kell legyen. A feltett kérdésekre vála­szolva _ elmondta, megérti, hogy a családi orvos képe megriasztotta a gyermek- gyógyászokat, de valójában nincs miért aggódiuk. szak­értelmükre továbbra is szük­ség lesz. A védőnői munka­kört pedig bővíteni szeretnék, hiszen a gyereken keresztül „beépülhet” a családba, s csa­ládgondozói szerepet is el­láthat. Az igazságtalan nyug­díjakkal kapcsolatban kifej­tette, a társadalombiztosítás végveszélyben van, de bízik benne, hogy meg tudják ol­dani ezt a nehéz gazdasági kérdést. Az alapprobléma ugyanis az, hogy oda is bő­ven öntenek, ahová nem kellene. Több pénzt tehát nem tud ígérni,'csak a meg­lévő igazságosabb elosztását, A mostani helyzetet azon­ban annak idején biztos jog­rendszerrel védték le, s ezt felrobbantani nem lehet, csak szívós munkával meg­találni az újraelosztás tör­vényes útjait. A mezőkösevdi nagygyűlés után Tardon várták a nép­jóléti minisztert, ahol az új Kelemen Didák Szeretetott­hont nézte meg és adta át tulajdonosainak és lakóinak, (csörnök—fojtán) A VSZ-tagállamok polgárai részére Beutazási tilalom Nyugat-Beriinbe A nyugat-berlini szövetsé­ges ellenőrző hatalmak azon­nali hatállyal érvénytelení­tették azt a rendelkezésüket, amelynek értelmében a Var­sói Szerződés országainak polgárai akadálytalanul be­utazhatnak Berlin nyugati részébe — közölte Wolfgang Schäble nyugatnémet bel­ügyminiszter a Münsteri Westfalische Nachrichtennek adott interjújában. A Deutschlandfunk szom­bat délelőtti híreiben vezető helyen ismertetett interjú­ban Schäuble közölte: az NSZK az Európai Közössé­gek más országaival együtt rövid időn belül megbeszé­léseket kezd Romániával, Bulgáriával és Jugoszláviá­val arról, hogy miként le­hetne rendezetten visszaszál­lítani onnan, érkezett cigány beutazókat a fent nevezett országokba. Ily módon a Deutschland­funkban felolvasott hír is utalt arra, hogy az intézke­dést elsősorban a Németor­szág nyugati felét sújtó, és a délkelet-európai országok­ból kiinduló beutazási hul­lám feltartóztatására hozták. Ezekből az országokból, amennyiben nem volt ví­zumkötelezettség, elvben akadálytalanul utazhattak be polgárok Kelet- és Délkelet- Európából az NDK-ba, Ber­lin keleti feléből pedig gond nélkül átjuthattak Nyugat- Beriinbe, illetve az utóbbi időben már az NDK-ból az NSZK-ba is. A nyugati szö­vetséges hatalmak komman­datúrájának eddigi rendel­kezése értelmében a VSZ- beli tagállamok polgárai 31 napig tartózkodhattak vízum nélkül Nyugat-Berlin terüle­tén. A beutazási tilalom elv­ben minden VSZ-tagország állampolgáraira vonatkozik, kétséges azonban, hogy en­nek miként tudnak érvényt szerezni például csehszlovák és magyar állampolgárok esetében. Ezekből az orszá­gokból mind az NSZK-ba, mind az NDK-ba vízum és egyéb kötöttségek nélkül le­het utazni. Az NDK és az NSZK között, illetve a Ke- let-Berlinből Nyugat-Beriin­be vezető utakon is meg­szüntettek mindennemű el­lenőrzést. Több mint 30 százalékos az áremelkedés Árvizsgálatok az áfészeknél közöket alkalmazva járja­nak el velük szemben. — Rendőri túlkapások — hallottuk a főkapitányt — korábban is voltak, de nem kaptak ilyen nyilvánosságot, mint most. A törvénysértő fellépés bűncselekménynek minősült a hatalomváltás előtt is. A rendőrség nem származás, vagy bőrszín szerint különbözteti meg az állampolgárokat, hanem a határvonalat a becsületes és a bűncselekményeket elkö­vető emberek között húzza meg. Az alkotmányos ren­delkezéseket rendőreink­kel és az állampolgárokkal egyaránt igyekszünk betar­tani és betartatni. A tájékoztató következő részében Hankó Vidor, a Főnix Kisszövetkezet elnöke beszélt róla, hogy a vállal­kozó, ha cigány, hátrányos megkülönböztetések sorát kénytelen elviselni a gazda­ságban. A Főnix a törvé­nyes rendelkezések ellenére nem jut hitelhez, s Mályi- ban ezért harminckét lakás befejezése késik. Annak el­lenére, hogy szövetkezete már bebizonyította: képes olcsón, jó és szép lakásokat építeni. A Főnix, ha nem gátolnák tevékenységét, ha engednék kibontakozni, megoldást találna a cigány­ság egy részének elhelyez­kedési gondjaira és segítsé­get nyújthatna a szakkép­zetlenek tanításában. Horváth Aladártól végül megtudtuk, hogy a rendőri túlkapások miatt kedden parlamenti interpellációra készül, s ebben, valamint más ügyekben levélben megkeresi a Wallenberg Egyesületet. * A tájékoztatón elhangzott még, hogy a helyhatósági választásokon összesen 75 cigány származású képvise­lőjelölt indul a megyében. Közülük 36-an tagjai a Phralipének. (udvardy) Egy-két éve fokozottabban érvényesülnek a piaci hatá­sok az élelmiszeriparban és a kereskedelemben is. Az idei év elejétől pedig immá­ron e szférában is a piac- gazdaság dominál, szinte tel­jes körű lett a szabadáras forma. így már nem kell csodálkozni azon, ha ugyan­azon cikkért üzletenként más és más árat fizetünk. Milyen tényezők és ho­gyan befolyásolják az élel­miszerek és napicikkek ára­it? — erről tájékozódott a közelmúltban vizsgálat for­májában az áfészeinknél a megyei tanács termelési és ellátási főosztálya. A vizsgá­lat főbb megállapításairól Matula Györgyné osztályve­zetőt kérdeztük. — Megállapítottuk, hogy az árkialakítás ma is a ko­rábbi árképzési metodikát követi. Többnyire alku és mérlegelés nélkül fogadják el az áfészek a szállítók ál­tal javasolt fogyasztói árat, amelyben viszont döntő sze­repet játszik a termelői, il­letve beszerzési árak növe­kedése. A legtöbb esetben ezzel azonos arányú az ár­résemelkedés is. — Milyen mértékű ár­emelkedést tapasztaltak a vizsgálatba bevont áfészek­nél? — Először is azt rögzítet­tük, hogy az élelmiszeripar 1990 első öt hónapjában az előző évinél 30,5 százalékkal magasabb áron szállított a nagy- és a kiskereskede­lemnek. A változatlan árrés­0 Dr. Kovásznál Sándor, az 1. sz. választókerület szo­cialista jelöltje 1990. szep­tember 18-án (kedden), 17— 18 óráig a József Attila Üti kulcsok miatt a fogyasztói ár is hasonló növekedést mutat. — Voltak konkrét észre­vételeik is? — Természetesen. Mivel a kereskedelem működési költ­ségeibe folyamatosan begyű­rűznek más áremelkedések, a készletezési, a finanszíro­zási költségnövekedések, vagy például a fizetőképes kereslet, a fogyasztói árnö­vekedés nem kisebb a ter­melői árak változásánál. Az egyes árucikkeknél nem csu­pán maga az árváltozás, ha­nem annak gyakorisága is szembeötlő. A vizsgált idő­szakban például a csemege­paprika ára három alkalom­mal 135, a csabai csípős kol­bászé négy alkalommal 50, a BIP öblítőé ugyancsak négy alkalommal 45, a párolt fi­nomsóé két alkalommal 120, vagy például a négvtojásos tarhonváé négy alkalommal 100 százalékkal nőtt összes­ségében. — Milyen következtetése­ket vontak le? — Az eddigi vizsgálatok ugvan nem tükrözik teljes- körűen a megyei kiskeres­kedelmi vállalatok magatar­tását. de tendenciaként álla­pítható meg. hogy általában az alacsonyabb árfekvésű termékek árréskulcsa emel­kedik. míg a magasabb ár­fekvésű termékeknél ez lé­nyegében változatlan, illetve elvétve csökken. A vizsgála­tokat tovább folytatjuk. (nyikes) Általános Iskolában várja a választókerület polgárait egy találkozóra, beszélgetésre, hogy megismerjék őt és el­képzeléseit. munkaruházati boltok Borsod megye négy városában állnak kedves vásárlóik rendelkezésére: — munka- és védőruházat — divatköpenyek — kéz- és lábvédelmi cikkek — divatáruk és kiegészítők széles választékával, figyelmes és udvarias kiszolgálással. A boltok címe: Miskolc, Vörös Hadsereg u. 17. Miskolc, Szabó Lajos u. 52. Ózd, Vörös Hadsereg u. 106. Szerencs, Zrínyi u. 6. Sátoraljaújhely, Rákóczi út 10. Ne feledje: Ergonettben - szebben!

Next

/
Thumbnails
Contents