Észak-Magyarország, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-17 / 218. szám

1990. szeptember 17., hétfő

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Szegényt az ág is húzza: aszály, jég meg a földtörvény

(Folytatás az 1. oldalról)

olyan gyomnövényeket, cserjéket, amelyek alakjukkal levél- és ágállásaikkal már az afrikai Saheli-övezetének fáihoz, cserjéihez kezdenek hasonlítani. Vízszintesen terjedő ágaikkal, vastagodó levelükkel, nagyra növő tüskéikkel, töviseikkel.

A kultúrnövények persze mások. Egyrészt képtelenek az ilyen gyors alkalmazkodásra, másrészt meg a kutatók elébe mennek a problémának, és új fajtákkal, hibridekkel próbálják kivédeni a természet csapását. És természetesen technikai lehetőségként azért még marad az öntözés.

Északkelet-Magyarországon is óriási gond a vízhiány, az aggteleki karszttól egészen a Taktaközig. Ez utóbbi területen sem rózsás a helyzet, noha azt gondolná az ember, közel a Tisza, a Takta, csak öntözni kell. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Álljon itt egy példa a taktaharkányi Petőfi Mgtsz-ből. Hajdú István, a növénytermesztés főágazat- vezetője így beszél erről:

— Négyezer-hatszáz hektár szántóterületen gazdálkodunk, s a terület egy része valóban a Tisza és a Takta által határolt részen erősen kötött réti agyagtalaj. Ezek mélyfekvésű területek, de nem is gondoltuk, hogy itt valaha is öntözni kellene, hiszen inkább a belvíz, a pangó víz volt legtöbbször a probléma. Ezért inkább a Takta jobb partján, a falutól északra és nyugatra levő tábláinkra készítettük el az alagcsöves, A-nyomótelepes öntözőfürtöt, mivel ezek a „felső táblák” többször is megszenvedték már a vízhiányt. Szinte minden növényünket IKR-technológiával termesztünk, és ebből az öntözést leginkább általában a kukorica hálálja meg.

— Ez évben 844 hektárt öntöztünk éjjel-nappal, eny- nyit még soha. Általában 40—60 mm csapadékot kapott a talaj. Sajnos alig-alig

Szuszpenziós mütrógyaszórás □ bocsi határban

volt eső ez évben, és ha volt is, igen kis mennyiségben. Itt van a csapadéknapló. Augusztus 31-ig ösz- szesen 160 mm csapadék hullott, de csak 2—3 milliméter egyszerre.

Sajnos a vízért 2,8 forintot kell fizetni köbméterenként, ehhez jön még 375 forint díj hektáronként, plusz 913 forint amortizációs költség. Ez is hektáronként, összesen 400 ezer köbméter vizet öntöztünk ki, és ahogy számolom a költségeket, mintegy 3,5 millió forintba kerül ez nekünk. De a várható üzemi átlaggal szemben (4,5 t hektáronként) az öntözött területek körülbelül 18 mázsával több termést adnak hektáronként májusi morzsolt kukoricára vonatkoztatva.

— Mivel öntöztek ezeken a területeken?

— Hat darab öntözőberendezésünk van, ebből kettőt lízingben kaptunk az IKft-től (2 db Beinlich-típu- sút) és négy Waldhauser osztrák berendezést üzemeltetünk a szolnoki Mezővíztől. Természetesen nem állunk meg a jövőben ennyi terület öntözésénél, szeretnénk kiterjeszteni a többi területre és a többi növényféleségekre is. Most jól jött ez a 22 milliméteres szeptemberi eső és mivel a kukoricák jelentős része érésben van, lassan levonulunk a területről, esetleg egy pár hektár cukorrépát még megsegítünk egy kis Tisza-víz- zel, mivel mi nem csupán a Takta vizét használjuk öntözésre.

A főágazatvezetővel bejárunk erket-berket, a kukoricaállomány olyan, amilyen az időjárás volt. Egyik részen már fityegnek a kényszerérett csövek, másutt még főznivaló is akad, de a legtöbb ebből a 960 hektárból bizony gyengécske évet sejtet. Pedig volt itt már nem egy hatalmas tábla, amely tíz tonna termést is adott hektáronként. A szövetkezet azonban nem áll meg a ke- sergésnél. A kötött talajokra a cukorgyári mésziszapot szórja két gépük, meg a cementgyár filterporát. Szuszpenziós műtrágyával érkezik a Taktaközbe egyik gépük a szerencsi Biokémiai Üzemből. Eddig 500 hektár mélylazítást végeztek el, hogy szellőztessék, a csapadék befogadására alkalmasabbá tegyék kötött talajaikat. És függetlenül mindenféle párttól, politikától, a természet sürgetésére hallgatva, vetésre készítik elő a talajt a jövő évi 1500 hektárnyi kenyérgabonának is.

Bekecsi Szabó László

Megkérdeztük a tanácselnököket

Enosen nem akármilyen csatára van kilátás szeptember 30-án. Menyhért Béla, volt tanácselnök még augusztus 15-én lemondott posztjáról, nem indul a polgármesteri címért isem. Indul viszont független jelöltként dr. Mészáros Miklós vb-titkár, s még további három jelölt! Mi dr. Mészáros Miklós kérdeztük, milyen gondolatokkal vág neki a választási küzdelemnek?

— Esélyekről irreális lenne beszélni, hiszen minden megtörténhet. Ügy gondolom azonban, hogy nem a pártok, hanem a személyiségek dominálnak, majd a végső kimenetelnél. A jelölt eddigi tevékenysége, egyénisége dönt, az, hogy bírja-e a lakosság bizalmát. Szerintem a polgármesteri székben csak ilyen embernek van helye, s aki egyben az egész területet, az igazgatási munka csínját-bínját is ismeri.

A város 13 önkormányzati képviselői helyére egyébként 37-en pályáznak az alábbiak szerint. Tizenhét jelölt független. A KDNP 6, a Független Kisgazdapárt 3, a Vállalkozók Pártja 4, az Agrárszövetség 2, az MDF 1 jelöltet indít. Ugyancsak 1—1 jelöltet támogat az SZDSZ— KDNP; a Független Kisgazdapárt — Vállalkozók Pártja — SZDSZ; az SZDSZ— MDF—Független Kisgazda- párt — Vállalkozók Pártja, valamint az Abaúji Demokratikus Ifjúsági Szövetség — MSZP — SZDSZ — MDF — Független Kisgazdapárt — Vállalkozók Pártja koalíció.

S tartozunk még a további három polgármester-jelölt nevével: Krózsa János, az Abaúji Húsüzem vezetője, aki a Független Kisgazdapárt — MDF —SZDSZ — Vállalkozók Pártja koalíció színeiben indul: Cziáky László, a városi tanács vb. városellátási osztályvezetője és Bratu László, a városi tanács vb műszaki csoportvezető főmérnöke, akik független jelöltként szeretnék

elnyerni a polgármesterséghez a választók bizalmát.

Szikszó is 10 ezer alatti település, itt is az úgynevezett kislistás rendszer szerint választanak polgármestert. Vagyis: a lakosság közvetlenül választja a város első tisztségviselőjét. Panyik József, tanácselnök elmondta, hogy indul a polgármesteri címért. Nemcsak azért, mert a szükségesnél máris tízszer több jelölőcédulát kapott, hanem azért is, mert úgy érzi, 1988 óta, amióta tanácselnök, sokat tett Szikszóért, a városi cím elnyeréséért. Szeretné befejezni a megkezdett munkát, majd — már az új önkormányzat segítségével — folytatni a városépítést.

Ez azonban nem lesz köny- nyű számára. Hiszen független polgármesterjelölt a városban Berindza György is, a megyei tanács közgazda- sági főosztálya adócsoportjának dolgozója. Kettőjük

Bükkábrány kisegít

Több lignitet szállítanak a visontai hőerőműbe

Mint ismeretes augusztusban megmozdult a föld, a Gyöngyös—visontai Thorez külszíni bányaüzemben, ami érthetően fennakadást okozott a termelésben. A gyöngyösiek hová fordulhattak, csakis a tőlük, mintegy hatvan kilométerre lévő bükkábrányi külszíni bányaüzemtől kérhettek a tervezettnél több szenet, hogy elkerüljék a fennakadást a lignittüzelésű erőmű folyamatos működésében.

Már csak azért is megér- tőek voltak a bükkábrányiak a gyöngyösiekkel szemben, hiszen egy szénbánya vállalathoz tartoznak, ezen túlmenően azonban szolidaritás is van a világon, aminek kézzelfogható jelét az elmúlt hetekben adták az itteni bányászok.

— Eredetileg, mintegy másfél millió tonna lignit kitermelését irányoztuk elő az év elején — mondta kérdésünkre Unger Péter, a

között dől el, hogy ki lesz Szikszó polgármestere ...

A 13 önkormányzati képviselői helyre (plusz egy fő a polgármester) az SZDSZ 2 jelöltje, 12 függetlenjelölt, s az MDF — Független Kisgazdapárt — KDNP koalíció 13 jelöltje pályázik.

*

Mezőkövesd tanácselnöke Herkely György, nem kívánt indulni képviselőtestületi tagjelöltként, a napokban viszont a következőket mondta el:

— A város 19 tagú önkormányzati testületet választ, s ők döntenek, hogy ki lesz a mezőkövesdi polgármester. Az utóbbi napokban oly sökan kerestek meg, hogy erkölcsi kötelességemnek érzem, amennyiben rám esne a választás, vállalom. Ezt a bizalmat ezúton is köszönöm. Ügy érzem, ha másként döntenék, visszaélnék az engem támogatók bizalmával.

A fentebb Herkely György által említett 19 fős testület egyébként a 10 egyéni képviselőből és a 9 pártlistás képviselőből „jön össze”. Ezekre a helyekre 18 független jelölt mellett az MSZP 5, a KDNP 7, a Vállalkozók Pártja 5, az MDF 5, az SZDSZ 8. a Független Kisgazdapárt 3, a Phralipe cigánytömörülés 2 jelöltje pályázik. Lesz tehát itt is csatározás ...

bükkábrányi külszíni bányaüzem vezetője. — Ezt az előirányzatot menetközben, a Thorez bányában bekövetkezett földmozgás következtében módosítanunk kellett, így most azon dolgozunk, hogy év végéig egymillió nyolcszázezer tonna szenet hozzunk a felszínre. Ennek zömét érthetően a Visontai Hőerőműbe irányítjuk, ezideig több, mint egymillió tonna lignit kitermeléséről adhatok számot. Ha a bányászkodást nem hátráltatják külső, tőlünk független körülmények, maradéktalanul eleget teszünk termelési kötelezettségünknek.

Szóba került a beszélgetés során az is, az erőművön kívül, kik vásárolják még ezt az alacsony fűtőértékű szenet.

— A szén árának közelmúltbeli emelése előtt elég sok lakossági igény érkezett hozzánk, ami azt jelenti, hogy mintegy 30 ezer tonna lignitet adtunk el kis tételekben, hangzott az üzemvezető válasza.

Megtudakoltuk, hogy pillanatnyilag mennyiért is árúsítják a lignit mázsáját.

— Az áremlést követően 32 forint negyven fillért kérünk mázsájáért — mondta Unger Péter. — Hogy ez sok

vagy kevés, az a vásárló pénztárcájától függ. Az mindenesetre tény, hogy négy- évvel ezelőtt alig több, mint 13 forint volt egy mázsa lignit ára. Dehát mindennek megy fel az ára, a szenet sem lehet régi áron adni.

Hogy mi lesz a jövő esztendőben?

— Sok a bizonytalansági tényező — jegyzi meg a bányaüzem vezetője. — Ma egyetlen biztosat tudunk, hogy az idén mennyit kell termelnünk. Ha figyelembe vesszük, hogy a gazdaságban erőteljes pangás, helyenként pedig visszaesés tapasztalható, nincs túlzott okunk az optimizmusra. Az energiaigény csökkenése ugyanis erősen befolyásolja a mi tevékenységünket is.

Minden gond ellenére Bükkárbányban bizakodnak. Azt tartják szénre még ha alacsony fűtőértékű is, mindig szüksége lesz az országnak. Ebben a bányaüzemben is százmilliókat fordítottak beruházási célokra, ami csak abban az esetben térül meg, ha ésszerűen foglalkoztatják az üzemben dolgozó, mintegy hétszázötven bányászt és az ideösszpon- tosított technikát.

L. L. — F. L.

Indulnak-e a választásokon?

Mindenki teszi a dolgát: öntöznek, vetnek