Észak-Magyarország, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-17 / 218. szám

1990. szeptember 17., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Szegényt az ág is húzza: aszály, jég meg a földtörvény (Folytatás az 1. oldalról) olyan gyomnövényeket, cser­jéket, amelyek alakjukkal levél- és ágállásaikkal már az afrikai Saheli-övezetének fáihoz, cserjéihez kezdenek hasonlítani. Vízszintesen ter­jedő ágaikkal, vastagodó le­velükkel, nagyra növő tüs­kéikkel, töviseikkel. A kultúrnövények persze mások. Egyrészt képtelenek az ilyen gyors alkalmazko­dásra, másrészt meg a ku­tatók elébe mennek a prob­lémának, és új fajtákkal, hibridekkel próbálják kivé­deni a természet csapását. És természetesen technikai lehetőségként azért még ma­rad az öntözés. Északkelet-Magyarországon is óriási gond a vízhi­ány, az aggteleki karszttól egészen a Taktaközig. Ez utóbbi területen sem rózsás a helyzet, noha azt gondol­ná az ember, közel a Tisza, a Takta, csak öntözni kell. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Álljon itt egy pél­da a taktaharkányi Petőfi Mgtsz-ből. Hajdú István, a növénytermesztés főágazat- vezetője így beszél erről: — Négyezer-hatszáz hek­tár szántóterületen gazdál­kodunk, s a terület egy ré­sze valóban a Tisza és a Takta által határolt részen erősen kötött réti agyagta­laj. Ezek mélyfekvésű terü­letek, de nem is gondoltuk, hogy itt valaha is öntözni kellene, hiszen inkább a belvíz, a pangó víz volt leg­többször a probléma. Ezért inkább a Takta jobb part­ján, a falutól északra és nyugatra levő tábláinkra ké­szítettük el az alagcsöves, A-nyomótelepes öntözőfür­töt, mivel ezek a „felső táb­lák” többször is megszen­vedték már a vízhiányt. Szinte minden növényünket IKR-technológiával termesz­tünk, és ebből az öntözést leginkább általában a ku­korica hálálja meg. — Ez évben 844 hektárt öntöztünk éjjel-nappal, eny- nyit még soha. Általában 40—60 mm csapadékot ka­pott a talaj. Sajnos alig-alig Szuszpenziós mütrógyaszórás □ bocsi határban volt eső ez évben, és ha volt is, igen kis mennyiség­ben. Itt van a csapadék­napló. Augusztus 31-ig ösz- szesen 160 mm csapadék hullott, de csak 2—3 milli­méter egyszerre. Sajnos a vízért 2,8 forin­tot kell fizetni köbméteren­ként, ehhez jön még 375 fo­rint díj hektáronként, plusz 913 forint amortizációs költ­ség. Ez is hektáronként, összesen 400 ezer köbméter vizet öntöztünk ki, és ahogy számolom a költségeket, mintegy 3,5 millió forintba kerül ez nekünk. De a vár­ható üzemi átlaggal szem­ben (4,5 t hektáronként) az öntözött területek körülbe­lül 18 mázsával több ter­mést adnak hektáronként májusi morzsolt kukoricára vonatkoztatva. — Mivel öntöztek ezeken a területeken? — Hat darab öntözőbe­rendezésünk van, ebből ket­tőt lízingben kaptunk az IKft-től (2 db Beinlich-típu- sút) és négy Waldhauser osztrák berendezést üzemel­tetünk a szolnoki Mezővíz­től. Természetesen nem ál­lunk meg a jövőben ennyi terület öntözésénél, szeret­nénk kiterjeszteni a többi területre és a többi növény­féleségekre is. Most jól jött ez a 22 milliméteres szep­temberi eső és mivel a ku­koricák jelentős része érés­ben van, lassan levonulunk a területről, esetleg egy pár hektár cukorrépát még meg­segítünk egy kis Tisza-víz- zel, mivel mi nem csupán a Takta vizét használjuk ön­tözésre. A főágazatvezetővel bejá­runk erket-berket, a kuko­ricaállomány olyan, amilyen az időjárás volt. Egyik ré­szen már fityegnek a kény­szerérett csövek, másutt még főznivaló is akad, de a leg­több ebből a 960 hektárból bizony gyengécske évet sej­tet. Pedig volt itt már nem egy hatalmas tábla, amely tíz tonna termést is adott hektáronként. A szövetkezet azonban nem áll meg a ke- sergésnél. A kötött talajok­ra a cukorgyári mésziszapot szórja két gépük, meg a ce­mentgyár filterporát. Szusz­penziós műtrágyával érkezik a Taktaközbe egyik gépük a szerencsi Biokémiai Üzem­ből. Eddig 500 hektár mély­lazítást végeztek el, hogy szellőztessék, a csapadék be­fogadására alkalmasabbá te­gyék kötött talajaikat. És függetlenül mindenféle párt­tól, politikától, a természet sürgetésére hallgatva, vetés­re készítik elő a talajt a jö­vő évi 1500 hektárnyi ke­nyérgabonának is. Bekecsi Szabó László Megkérdeztük a tanácselnököket Enosen nem akármilyen csatára van kilátás szeptem­ber 30-án. Menyhért Béla, volt tanácselnök még au­gusztus 15-én lemondott posztjáról, nem indul a pol­gármesteri címért isem. In­dul viszont független jelölt­ként dr. Mészáros Miklós vb-titkár, s még további há­rom jelölt! Mi dr. Mészáros Miklós kérdeztük, milyen gondolatokkal vág neki a választási küzdelemnek? — Esélyekről irreális len­ne beszélni, hiszen minden megtörténhet. Ügy gondo­lom azonban, hogy nem a pártok, hanem a személyi­ségek dominálnak, majd a végső kimenetelnél. A jelölt eddigi tevékenysége, egyé­nisége dönt, az, hogy bírja-e a lakosság bizalmát. Szerin­tem a polgármesteri szék­ben csak ilyen embernek van helye, s aki egyben az egész területet, az igazgatá­si munka csínját-bínját is ismeri. A város 13 önkormányzati képviselői helyére egyébként 37-en pályáznak az alábbi­ak szerint. Tizenhét jelölt független. A KDNP 6, a Független Kisgazdapárt 3, a Vállalkozók Pártja 4, az Ag­rárszövetség 2, az MDF 1 je­löltet indít. Ugyancsak 1—1 jelöltet támogat az SZDSZ— KDNP; a Független Kisgaz­dapárt — Vállalkozók Párt­ja — SZDSZ; az SZDSZ— MDF—Független Kisgazda- párt — Vállalkozók Pártja, valamint az Abaúji Demok­ratikus Ifjúsági Szövetség — MSZP — SZDSZ — MDF — Független Kisgazdapárt — Vállalkozók Pártja koalíció. S tartozunk még a továb­bi három polgármester-je­lölt nevével: Krózsa János, az Abaúji Húsüzem vezető­je, aki a Független Kis­gazdapárt — MDF —SZDSZ — Vállalkozók Pártja koalí­ció színeiben indul: Cziáky László, a városi tanács vb. városellátási osztályvezetője és Bratu László, a városi ta­nács vb műszaki csoportve­zető főmérnöke, akik füg­getlen jelöltként szeretnék elnyerni a polgármesterség­hez a választók bizalmát. Szikszó is 10 ezer alatti település, itt is az úgyne­vezett kislistás rendszer sze­rint választanak polgármes­tert. Vagyis: a lakosság köz­vetlenül választja a város első tisztségviselőjét. Panyik József, tanácselnök elmond­ta, hogy indul a polgármes­teri címért. Nemcsak azért, mert a szükségesnél máris tízszer több jelölőcédulát kapott, hanem azért is, mert úgy érzi, 1988 óta, amióta tanácselnök, sokat tett Szik­szóért, a városi cím elnye­réséért. Szeretné befejezni a megkezdett munkát, majd — már az új önkormányzat segítségével — folytatni a városépítést. Ez azonban nem lesz köny- nyű számára. Hiszen függet­len polgármesterjelölt a vá­rosban Berindza György is, a megyei tanács közgazda- sági főosztálya adócsoport­jának dolgozója. Kettőjük Bükkábrány kisegít Több lignitet szállítanak a visontai hőerőműbe Mint ismeretes augusztus­ban megmozdult a föld, a Gyöngyös—visontai Thorez külszíni bányaüzemben, ami érthetően fennakadást oko­zott a termelésben. A gyön­gyösiek hová fordulhattak, csakis a tőlük, mintegy hat­van kilométerre lévő bükk­ábrányi külszíni bánya­üzemtől kérhettek a terve­zettnél több szenet, hogy el­kerüljék a fennakadást a lignittüzelésű erőmű folya­matos működésében. Már csak azért is megér- tőek voltak a bükkábrányi­ak a gyöngyösiekkel szem­ben, hiszen egy szénbánya vállalathoz tartoznak, ezen túlmenően azonban szolida­ritás is van a világon, ami­nek kézzelfogható jelét az elmúlt hetekben adták az itteni bányászok. — Eredetileg, mintegy másfél millió tonna lignit kitermelését irányoztuk elő az év elején — mondta kér­désünkre Unger Péter, a között dől el, hogy ki lesz Szikszó polgármestere ... A 13 önkormányzati kép­viselői helyre (plusz egy fő a polgármester) az SZDSZ 2 jelöltje, 12 függetlenjelölt, s az MDF — Független Kis­gazdapárt — KDNP koalí­ció 13 jelöltje pályázik. * Mezőkövesd tanácselnöke Herkely György, nem kívánt indulni képviselőtestületi tagjelöltként, a napokban vi­szont a következőket mond­ta el: — A város 19 tagú önkor­mányzati testületet választ, s ők döntenek, hogy ki lesz a mezőkövesdi polgármes­ter. Az utóbbi napokban oly sökan kerestek meg, hogy erkölcsi kötelességemnek ér­zem, amennyiben rám esne a választás, vállalom. Ezt a bizalmat ezúton is köszö­nöm. Ügy érzem, ha más­ként döntenék, visszaélnék az engem támogatók bizal­mával. A fentebb Herkely György által említett 19 fős testület egyébként a 10 egyéni kép­viselőből és a 9 pártlistás képviselőből „jön össze”. Ezekre a helyekre 18 füg­getlen jelölt mellett az MSZP 5, a KDNP 7, a Vállalkozók Pártja 5, az MDF 5, az SZDSZ 8. a Füg­getlen Kisgazdapárt 3, a Phralipe cigánytömörülés 2 jelöltje pályázik. Lesz tehát itt is csatározás ... bükkábrányi külszíni bá­nyaüzem vezetője. — Ezt az előirányzatot menetközben, a Thorez bányában bekövet­kezett földmozgás következ­tében módosítanunk kellett, így most azon dolgozunk, hogy év végéig egymillió nyolcszáz­ezer tonna szenet hozzunk a felszínre. Ennek zömét ért­hetően a Visontai Hőerőmű­be irányítjuk, ezideig több, mint egymillió tonna lignit kitermeléséről adhatok szá­mot. Ha a bányászkodást nem hátráltatják külső, tő­lünk független körülmények, maradéktalanul eleget te­szünk termelési kötelezett­ségünknek. Szóba került a beszélge­tés során az is, az erőmű­vön kívül, kik vásárolják még ezt az alacsony fűtőér­tékű szenet. — A szén árának közel­múltbeli emelése előtt elég sok lakossági igény érkezett hozzánk, ami azt jelenti, hogy mintegy 30 ezer tonna lignitet adtunk el kis téte­lekben, hangzott az üzem­vezető válasza. Megtudakoltuk, hogy pil­lanatnyilag mennyiért is árúsítják a lignit mázsáját. — Az áremlést követően 32 forint negyven fillért ké­rünk mázsájáért — mondta Unger Péter. — Hogy ez sok vagy kevés, az a vásárló pénztárcájától függ. Az min­denesetre tény, hogy négy- évvel ezelőtt alig több, mint 13 forint volt egy má­zsa lignit ára. Dehát min­dennek megy fel az ára, a szenet sem lehet régi áron adni. Hogy mi lesz a jövő esz­tendőben? — Sok a bizonytalansági tényező — jegyzi meg a bá­nyaüzem vezetője. — Ma egyetlen biztosat tudunk, hogy az idén mennyit kell termelnünk. Ha figyelembe vesszük, hogy a gazdaság­ban erőteljes pangás, he­lyenként pedig visszaesés ta­pasztalható, nincs túlzott okunk az optimizmusra. Az energiaigény csökkenése ugyanis erősen befolyásolja a mi tevékenységünket is. Minden gond ellenére Bükkárbányban bizakodnak. Azt tartják szénre még ha alacsony fűtőértékű is, min­dig szüksége lesz az ország­nak. Ebben a bányaüzem­ben is százmilliókat fordí­tottak beruházási célokra, ami csak abban az esetben térül meg, ha ésszerűen fog­lalkoztatják az üzemben dol­gozó, mintegy hétszázötven bányászt és az ideösszpon- tosított technikát. L. L. — F. L. Indulnak-e a választásokon? Mindenki teszi a dolgát: öntöznek, vetnek

Next

/
Thumbnails
Contents