Észak-Magyarország, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-15 / 217. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 8 1990. szeptember 15., szombat ■■ .......... ......... 1990. szeptember 15., szombat A z SZDSZ így készül A Szabad Demokraták Szövetsége nevében Szabó Tamás, miskolci ügyvivő nyilatkozik. Már a bevezetőben tisztázza, ő nem illetékes megyei helyzetről, megyei tapasztalatokról beszélni: — Az SZDSZ sajátos felépítésű. Elsődleges alapelvünk, szervezeteink teljes politikai és gazdasági önállósága. Miközben elfogadjuk, támogatjuk közös alapelveinket, ezek alapján, de a konkrét helyi viszonyok és körülmények ismeretében, önállóan dolgoznak szervezeteink. Ebből fakadóan nekünk nincs megyei szervezetünk. Csupán a munkák koordinálására alakult meg a miskolci és a leninvárosi regionális irodánk. Én tehát csak a miskolci szervezet nevében nyilatkozom. Miskolcon az SZDSZ független és erős önkormányzatot akar. Olyat, amely döntéseinél a város minden polgárának az érdekeit figyelembe veszi. Az SZDSZ a helyhatósági választásokon nem a maga pozícióit akarja erősíteni. Azt szeretné, ha a leghozzáértőbb és a legmegbízhatóbb emberek kerülnének be az önkormányzatba. Éppen ezért jelöltjeink között nemcsak saját pártunk tagjai, hanem olyan független jelöltek is szerepelnek — mind az egyéni körzetekben, mind a listánkon —, akik liberális gondolkodásúak és — szerintünk — a város egészének épülését fogják szolgálni. Az SZDSZ jogilag és gazdaságilag erős várost akar. Ennek megvalósulásához a legfontosabb feladatnak tartjuk, a város költségvetésének megreformálását. Azt akarjuk, hogy Miskolc növelje bevételeit. Privatizációból eredő bevételekre gondolunk, a városban befolyó adók helyben történő fel- használását. Csak így képzelhető el, hogy az önkormányzat meg tudja valósítani az egészségügyi, szociálpolitikai és oktatási feladatait. A jelöltállításon túl vagyunk. Egyéni jelöltjeink mindegyikének összegyűltek az ajánlócédulái. Kampányunkban a döntő hangsúlyt arra szeretnénk fektetni, hogy jelöltjeink minél több választópolgárral találkozzanak. Ismerjék meg őket személyesen is, ők pedig lehetőleg minél több, a lakosságot közvetlenül érintő problémát gyűjtsenek össze. Ismerjék meg, csoportosítsák mindazokat a gondokat, amelyeket megválasztásuk esetén az önkormányzatban képviselniük kell. Jelöltjeinket — szerény anyagi eszközeinkhez mérten — igyekszünk propagandaanyaggal is ellátni. Mindezt úgy akarjuk felhasználni, hogy a város ne váljon újra egy plakátháború színterévé. Esélyeinket tekintve optimisták vagyunk. Elsősorban azért, mert azt reméljük, hogy ebben a ciklusban programunk elnyeri a választók rokonszenvét. Másrészt, úgy érezzük, sikerül olyan jelölteket állítanunk, akik a lakosság érdekeit i'v képviselhetik az új önkormányzatban. Optimisták vagyunk azért is, mert úgy gondoljuk, ez a választás nem csupán a helyi önkormányzat megválasztását jelenti. A szavazópolgárok voksukkal most véleménv! mondanak a kormány eltelt időszakban végzett munkájáról is. Ez a választópolgárok lehetősége és felelőssége szeptember 30-án. A kisgazdák bíznak a győzelemben Demkó Sándor, a Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt megyei szervezetének ügyvezető alelnö- ke, választási programjukat eképp summázta: — Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az önkormányzatokban tevékenykedők — felkészültségük mellett — emberileg is alkalmasak legyenek arra, hogy közösségüket, annak gondjait, problémáit a lehető leghatékonyabban és lelkiismeretesen tudják képviselni. Minden település más és más problémával küszködik, így a helyhatóság feladata lesz — a helyi lakosok véleményét szem előtt tartva — a szükséges tennivalók rangsorolása. Ezzel együtt azonban -szerintünk mindenütt törekedni kell a helyi munka- lehetőségek megteremtésére. Fontosnak tartjuk az egyes mikrokörnyezetekben a feldolgozó ipar kialakítását csakúgy, mint az elmaradott infrastruktúra fejlesztését, felszámolását. Nem megfelelő a közrend, közbiztonság sem jelenleg, ezen sürgősen változtatni kell a szükséges eszközök biztosításával, a lakosság képzettségi színvonalának emelésével. Nagv súlvt helyezünk a környezetvédelemre is, hiszen további, emberi létünk forog kockán. Szeretnénk a környezetkárosítást a minimálisra csökkenteni. Célul tűztük ki a kis- és középrétegek életszínvonalának emelését, a kisnyugdíjasok megélhetésének javítását. A gazdasági célok elérése érdekében is fontos a kulturális lehetőségek továbbfejlesztése, az iskolarendszer megreformálása. — Hogyan készülnek a választásra? — Megyei választási bizottságot hoztunk létre. Tag- szervezeteinknek és lelkes aktivistáinknak köszönhetően — gyűlések és elbeszélgetések során — sikerült kiválasztani a tagság soraiból azokat, akik a lakosság bizalmát élvezik, és tenniaka- rásukkal a legjobban képviselhetik közvetlen környezetük érdekeit. — Milyennek ítéli esélyeiket? Hogy érzik, milyen a párt iránti hangulat az emberekben ? — Választási esélyeinket befolyásolja a szükséges törvények megjelenésének elhúzódása, ám ennek ellenére folyamatosan növekszik taglétszámunk a megyében. A vidék népe bízik abban, hogy a Kisgazda Párt által kitűzött program minél előbb megvalósul. Bízik a farmergazdaságok jövőjében, életképességében. Ehhez azonban meg kell teremteni az esélyegyenlőséget a kis- és nagyüzemi gazdaságok között, s megfelelő hitelpolitikával kell elősegíteni a kisüzemek, kisgazdaságok megindulását. Kampányunk során igyekszünk'továbbfejleszteni kapcsolatainkat a sajtóval, hiteles, reális, a munkánkat segítő híranyagok megjelentetésével. A gyakran megjelenő ellenzéki propaganda ellenére is bízunk az emberek józan ítélőképességében, s abban, hogy a nagy többség érdekeit szolgáló privatizációs programunk végrehajtását hamarosan megkezdhetjük. Megítélésünk szerint esélyünk van arra, hogy megduplázzuk az országgyűlési választásokon elért eredményünket. Indul-e Miskolc tanácselnöke? — A polgármestert a képviselőtestület választja, ezé.rt meg kell várni a helyhatósági választások eredményét. Amennyiben a körülmények úgy alakulnak, és lesznek támogatóim, akkor ezt a fajta ismételt megmérettetést vállalom. — Mire alapozza az Ön iránti bizalmat? — Ha politikai mérlegelés tárgyává teszik a jelölést, akkor ez egy egészen másfajta helyzetet eredményez, akkor nem akarom a rám vonatkozókat részletezni. Amennyiben a mérlegelésben annak lesz szerepe, hogy a jelölt tett-e, akar-e tenni a településért, megvannak-e a szakmai képességei, úgy érzem, nem vagyok •esélytelen. A helyi dolgok megoldása pártállástól független kérdés. — Mi az, amit elnöksége idején nem sikerült megvalósítani? — Egymagám nem vagyok alkalmas ezt megítélni. Változatlanul annak vagyok a híve, hogy Miskolc nagyvárosi minőségben gyarapodjék és fejlődjék, ez rengeteg feladatot jelent. Fontos a történelmi városrész megóvása, a város szellemi arculatának erősítése. Azt hiszem, szerény mértékben előreléptünk. Ugyanakkor a peremkerületek helyzetében lényeges változást kell elérni a következő időszakban, mert falusiasnak sem nevezhető viszonyok uralkodnak ezeken a részeken. — Kulcskérdés lesz az ön- kormányzatoknál a lakás- helyzet rendezése. — Ma a lakáskonstrukció romokban hever, ebben nem is látok megoldási lehetőséget, mert a jövedelmi helyzet ismert, a lakásárak rendkívül magasak, és a kettő közötti különbség akkora, hogy a fiatalok helyzete kilátástalan. Változtatni kell a rendszeren, a központi szerveknek és a helyi önkormányzatnak, azaz a 75Ó0 lakásigénylőnek milyen választ tud adni. Az MDF kéri: jöjjenek szavazni n kereszténydemokraták áttörésre számítanak Erdei Sándor, az MDF megyei szervezője: — A legfontosabb, hogy a megyében mindenütt népszerűsítjük az országos, kidolgozott programokat. így az egzisztenciabankot, amely egymilliárd forintos alaptőkével kezd működni, az önkormányzati vállalkozások 85 millió svájci frankos alapját, valamint azt az iskolahálózat-fejlesztési programot, amelyhez a franciák adnak jelentős támogatást. — A helyhatósági választások lényege, hogy szeptember 30-án a szakapparátusokat, azok politikai irányító testületéit kell megválasztani. így egész megyére kiterjedő program helyett kis helyiségek, illetve térségek programjait helyezzük előtérbe. Gondoljunk itt arra, hogy például a Sa- jó-völgyi iparvidék problémái azonosak. A nagyprogramrészek, mint az iparstruktúra, a mezőgazdaság, az egészségügy, vagy az idegenforgalom, mind jelentkeznek a helyi elképzelésekben. — Fontosnak tartjuk, hogy egy-egy térség, község gondjaira konkrét, adekvát válaszokat adjunk az ott lakóknak kampányunk során. Csak szemelvényképpen: a rossz iparszerkezetet át kell alakítani. Erről már tárgyaltunk nyugati üzletemberekkel, akik munkahelyteremtő beruházást akarnak, olyan ipari üzemet, ahol csaknem hatszáz ember foglalkoztatható. Ugyanezek az üzletemberek nagy lehetőséget látnak a borsodi állat- tenyésztés, nevezetesen a tejtermelő tehenészet fejlesztésében. A hátrányos helyzetű, észak-borsodi falvaknál fontosnak tartjuk, hogy az önkormányzatok vagyonuk részeként visszakapják az erdőket és gazdálkodjanak velük. A kis falvakban támogatjuk a faluszövetségek létrehozását. A közigazgatást is szeretnénk egyszerűsíteni a körjegyzőség bevezetésével, de nem úgy, mint korábban, nem a falvak erőszakos közigazgatási összeházasításával. — A megyében, ahol MDF- szervezet van, mindenütt indítunk jelöltet az önkormányzati választásokon. Ahol nincs szervezetünk, ott a koalíciós partnereket támogatjuk. Előfordul az is, hogy nem MDF-tag a jelölt, de a mi színeinkben indul, mert vállalja a párt szellemiségét. Érdekességként megemlítem, hogy van, ahol többpárti, koalíciós polgármester a jelölt. — Olyan kampányt tűztünk ki célul, ami ráébreszti az embereket, mi a kü- különbség a korábbi tanács- rendszer és az új önkormányzatok között. Kampányunk lényege, hogy nem azzal akarunk szavazatokat nyerni, hogy párt pártokat, illetve jelöltjeiket lejáratjuk, hanem azzal, hogy érezzék az emberek, hiteles jelöltre adják a voksukat. A pártok hitelessége csak része az esélyességnek, a másik fontos szempont, hogy jelöltjeik közismert és elismert, köztiszteletben álló emberek, nem utolsósorban szakemberek legyenek. — Most még nehéz megítélni az esélyeket, mi azt tartjuk fontosnak, hogy az MDF súlyának és politikai erejének megfelelően szerepeljen a választáson. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem túl népszerű kormánypártnak lenni, az emberek türelmetlenségét akarjuk megszüntetni. Rövid kampányt akarunk és olcsót, mert nincs sok a kasszánkban. A legfontosabb, hogy a polgárok értsék meg, ez a szavazás a rendszerváltás teljessé tételét jelenti. Most dől el, hogy sikerül-e, amibe kezdtünk. Röviden: mi azt szeretnénk, ha minél többen eljönnének a hely- hatósági választásokra. A Keresztény Demokrata Néppárt programjából a megyei szervezet elnöke, dr. Pethő Szilveszter a sürgető gyakorlati tennivalókat emeli ki. — Mivel a mi pártunk vidéken, falun a legerősebb, elsőként említem a földkérdést. Azt szeretnénk elérni, hogy a föld azé legyen, aki megműveli. Bizonyára visszacseng ez a mondat a régmúlt időkből. Az a program és ez a program azonban több mindenben különbözik. Mi a falu — földet művelő — lakosságára bízzuk a döntést! A föld, csakúgy mint a bánya — a nemzet vagyona. Művelői azonban nagyon (!) tartós használatra kapják meg, és dolgozzák meg bárhogyan, ahogyan a legkedvezőbbnek találják. Magántulajdonon alapuló kisszövetkezetekre gondolunk, az állami gazdaságok esetében pedig részvénytársaságokra, a bábolnaiéhoz hasonló szisztémával. Jó lenne, ha jelen lenne az rt.-kben a magántőke is pénz, eszköz, hitel formájában. Ugyanígy képzeljük el a bányák jövőjét is. Részvénytársaságot alakítsanak a gazdaságosan termelő bányák, és a nagy felhasználók, az erőművek — ezek bocsássanak ki dolgozói részvényeket... — Többféle eszközzel vesz- szük fel a harcot a munka- nélküliség ellen. Nem szeretnénk munkanélküli-segélyeket osztogatni, mert az csupán az éhhaláltól menti meg az embereket. Munka kell, mégpedig mindenkinek. Ennek érdekében ösztönözzük a külföldi tőke beáramlását és valódi, tisztességesen megfizetett közmunkát ajánlunk fed. Mindenképpen helyeseljük a világkiállítás megrendezését, mert lendít az infrastruktúrán, mely nélkül képtelenség lenne idecsalogatni -a nyugati tőkét. A közmunkán hasznos tevékenységet értünk, hatékony munkát. Programunk e tekintetben is kapcsolódik a Zöldekéhez. Másban is. Nem akarunk atomerőművet, de igenis akarjuk, hogy Bükk- ábrányban felépüljön a dúsított lignitet feldolgozó erőmű. Ez sok embernek ad majd munkát, nem szennyezi a környezetet, az energiára pedig nagy-nagy szükségünk van. — Milyennek szeretnék látni az önkormányzatokat? — Nagy esélyünk van az áttörésre, remélhetjük, hogy nem külső szemlélők leszünk. Felállítjuk az iskolaszéket, amely gondoskodik az iskoláról, úgymond kiszolgálja azt, de nem szál bele a tanár munkájába. Mint ahogyan nem szól bele a polgármester az orvos munkájába sem, de minden lehetőségével támogatja őt. A Kereszténydemokrata Néppárt olyan önkormányzatokat, olyan polgármestereket akar, amelyek, akik az élet minőségének javításáért tudnak — nem keveset — tenni. Példaképünk Assisi Szent Ferenc. Falusi programjaink mellett természetesen kidolgoztuk a miskolci lakosság életének jobbátételét is. Meg akarjuk menteni a várost a szennyeződéstől — és itt ne csak a szemétre tessenek gondolni. Az erkölcsi szennyeződésre is! Újra Európába kívánkozunk. — Milyenek a választási esélyeik? — Együtt vannak a szükséges kopogtató cédulák, a jelöltjeink okos és jó emberek. Pártunk önszerveződés útján gyarapszik, pártolóink sokan vannak. Esélyeinket azonban rontja a Demokrata Kereszténypárt választási kampánya. Neveink sajnos összetéveszthetők. Minden megnyilvánulásuktól elhatároljuk magunkat, mi a Kereszténydemokrata Néppárt vagyunk. Szendrő és a társközségek Százak ajánlása egyI jelölt mellett Szendrőben csütörtökön, délután megkezdték a jelöltek nyilvántartásba vételét, és ezzel új szakaszába lépett a választási kampány a nagyközségben és a két társközségben, Szuhogyban és Galvácson. Az összesítés után a géppel írott listákat kifüggesztik mind a három településen. Ezeket a falragaszokat a tanácsi dolgozók helyezik el, mint ahogy augusztus végén ugyancsak az apparátus tagjai hordták szét a kopogtató cédulákat és az ajánlólapokat. Igaz, hogy ebben az aszályos időben azóta nem sok víz folyt le a Bódván, de a két héttel ezelőtt kezdődött választási kampány mostanra több lényeges információt hozott a felszínre. A pártok igen aktívan kivették részüket a jelöltállításból, kivéve az MSZP helyi alapszervezetét, amelyik nem indít képviselőjelöltet. De menjünk sorba, menynyi képviselőre is lesz majd szüksége az önkormányzatnak helyben és a két településen. Szendrőben a 4618 lakos közül 3163 a szavazásra jogosultak száma. A most összesített listák szerint a 11 képviselői posztra harminc- nyolc jelölt mögé iratkoztak fel a helybéliek. Tizenkét közös jelöltje van az SZDSZ- nek és a Kisgazdáknak, ugyancsak 12 a Keresztény Demokrata Néppártnak. Még ennél is több, szám szerint 13 független jelöltje van Szendrőnek, illetve indít jelöltet a Magyar Demokrata Keresztény Párt is. Az október elejétől betöltendő hét képviselői helyre Szuhogyban 17-en pályázhatnak a lakosság bizalma alapján. A községben hét jelöltet indít az SZDSZ, tíz mögött pedig nincs egyetlen párt sem. Galvácson a lehetséges három képviselői helyet négyen pályázták meg, valamennyien függetlenek. Ami a körzet lakosságának megnövekedett érdeklődését bizonyítja, egy-egy jelölt mögött a helyben szükséges kilencven valahány ajánló helyett három-négyszázán is vannak. A négy szendrői polgármesterjelölt közül egyet az SZDSZ és a kisgazdák közösen indítottak, egyet a Keresztény Demokrata Néppárt támogat, a másik kettő pedig független jelölt. Szuhogyban egy független és egy SZDSZ- jelölt vetélkedik ezért a posztért. A galvácsi három jelölt mindegyike függetlennek mondja magát a pártoktól. A három településen folyamatosan végzi munkáját egy öt-öt fős választási bizottság. Munkájukban részt vehetnek a választáson induló pártok képviselői is. Az aktivitás már az ország- gyűlési képviselő-választások idején is megmutatkozott, ám a legutóbbi népszavazáson 9,4 százalékos volt a megjelenés, bizonyos körzetekben pedig még az öt százalékot is alig haladta meg. A mostani kilátásokról Vidó György vb-titkárral beszélgettünk, aki egyébként nem indul az önkormányzati választásokon, jóllehet húsz évet töltött el a szendrői tanács apparátusában, és ezekhez az évtizedekhez jelentős. figyelemre méltó fejlesztések fűződnek. Ha igényt tartanak munkájára, akkor marad, ha nem, akkor másutt szeretné tudását, szakmai tapasztalatát kamatoztatni. A holnapi teendőkről, melyek megvalósítása már az új önkormányzatok feladata lesz, csak úgy lehet szólni, ha egy gyorsleltár segítségével áttekintjük a közelmúltat, hiszen a jövő fejlesztései csakis a meglévő ellátási alapok figyelembevételével alakíthatók ki. Űj iskola, óvoda épült, új híd feszül a Bódva fölött, három önálló általános orvosi körzetet alakítottak ki, illetve két fogászatit is, valamint négy körzeti védőnői körzetet hoztak létre. Az iskolák hajdani körzetesítése miatt szükségessé vált diákotthon valamikor száznál, több rászoruló gyerek számára adott igazi otthont, távol a szülői háztól, Csehipusztától, Abodtól, Büdös- kúttól, Szőlősardóig. A folyamat, miszerint az iskoláskorú inkább helyben tanul a jövőben, azt a tendenciát erősíti, hogy a diákotthon fokozatosan elveszíti korábbi jelentőségét. Most, szeptemberben 36 gyereket vártak, de csak 27-en érkeztek meg. A létszám sorvadása előrevetíti a jövőt, ám az épület hasznosításán nem kell sokat töprengenie az új vezetésnek, hiszen Szendrőben is akad elhelyezésre váró elesett fiatal és időskorú is jócskán. Szuhogy is új iskolát kapott, bővítették az óvodát, a konyhát pedig olyan szerencsésen, hogy azóta az iskolások, óvodások étkeztetése mellett jut innen meleg étel az időskorúaknak is. (Amit részben a gondozónők visznek ki a hajlott korban lévőknek, betegeskedőknek). Az ivóvízhálózat már korábban megépült a három településen, a szükséges bővítéseket az elmúlt években folyamatosan elvégezték. Telkek kialakításához persze, a jövőben is szükség lesz a közműhálózat fejlesztésére, ami napjainkban ugyancsak sokba kerül. Az „elnagyolt gyorsleltár” után hadd álljon itt a három település lakóinak véleménye alapján összeállt „fejlesztési terv”, amelyik most nem több, mint kívánságok gyűjteménye. Összevetve azonban a tanács vb- titkárának véleményével, bizony nem odázható sokáig egy egészségház építése, amiben laboratóriumnak, fizikoterápiás kezelőnek, fogászati röntgennek, szakrendelőknek kellene helyet biztosítani. Már hozzá is kezdtek a szendrői tanuszoda épületének felújításához. (Aminek folytatása úgyszintén az önkormányzatra ma-' rád.) Nyolc éve épült társadalmi összefogással, ám az épületen az „elöregedés” már most megmutatkozott. Az egyik régebbi óvoda helyett mielőbb újat kell építeni, mert a biztonsága statikailag hosszabb távon nem szavatolható. Szendrőn, Szuhakállón, és Galvácson is további bővítésre szorul a közműhálózat. Annál is inkább, mert a farmergazdaságok kialakulásához, aminek ezen a környéken adottak a jó alapjai, a mostaninál nagyobb gazdasági udvar, porta kell. Ennek a mostani kétszáz négyszögöles területek egyáltalán nem felelnek meg. Galvács sajátos helyzete (180 lakos) bizonyos mértékig meghatározza a mai és a holnapi teendőket. Ám az ilyen léptékű településeken élők is jogosan elvárhatják, hogy az 1990-es évek magyarországi átlag életszínvonalához való felzárkózás reményétől ne legyenek megfosztva. Mindezekhez helyben igen kevés pénz képződik majd, amennyire az ön- kormányzati testületek anyagi lehetőségei ma ismerhetők. — Az itt élők személyi jövedelemadó átlaga évenként csupán 3600 forintot tesz ki, szemben mondjuk az országos átlagot jelző 6300 forinttal, vagy a kazincbarcikai 13, a leninvárosi 17 ezer forinttal. Ráadásul egy pillanatig sem lehet megfeledkezni a körzetben élők súlyos szociális gondjairól, az időskorúak magas számáról, a szociálisan hátrányos helyzetű rétegek állandó és folyamatos segélyszükségletéről — mondja a vb-titkár. Csak látszatra tűnik úgy, hogy messzire kerültünk a választási kampány napi feladatainak számbavételétől a Szendrő környéki falvak nehéz helyzetéig, ám éppen ezek az utóbbiak erősítik az itt élőkben a hitet, hogy érdemes hallatni a szavukat, amikor végre igazán kíváncsiak rá.
