Észak-Magyarország, 1990. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-15 / 217. szám
1990. szeptember 15., szombat 1990. szeptember 15., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 Az MDF kéri: n os m m- ® m ij&limi@ec m€3V€;msm A kereszténydemokraták áttörésre számítanak Erdei Sándor, az MDF megyei szervezője: — A legfontosabb, hogy a megyében mindenütt népszerűsítjük az országos, kidolgozott programokat. Így az egzisztenciabankot, amely egymilliárd forintos alaptőkével kezd működni, az önkormányzati vállalkozások 85 millió svájci frankos alapját, valamint azt az iskolahálózat-fejlesztési programot, amelyhez a franciák adnak jelentős támogatást. — A helyhatósági választások lényege, hogy szeptember 30-án a szakapparátusokat, azok politikai irányító testületéit kell megválasztani. Így egész megyére kiterjedő program helyett kis helyiségek, illetve térségek programjait helyezzük előtérbe. Gondoljunk itt arra, hogy például a Sa- jó-völgyi iparvidék problémái azonosak. A nagy programrészek, mint az iparstruktúra, a mezőgazdaság, az egészségügy, vagy az idegenforgalom, mind jelentkeznek a helyi elképzelésekben. — Fontosnak tartjuk, hogy egy-egy térség, község gondjaira konkrét, adekvát válaszokat adjunk az ott lakóknak kampányunk során. Csak szemelvényképpen: a rossz iparszerkezetet át kell alakítani. Erről már tárgyaltunk nyugati üzletemberekkel, akik munkahelyteremtő beruházást akarnak, olyan ipari üzemet, ahol csaknem hatszáz ember foglalkoztatható. Ugyanezek az üzletemberek nagy lehetőséget látnak a borsodi állat- tenyésztés, nevezetesen a tejtermelő tehenészet fejlesztésében. A hátrányos helyzetű, észak-borsodi falvaknál fontosnak tartjuk, hogy az önkormányzatok vagyonuk részeként visszakapják az erdőket és gazdálkodjanak velük. A kis falvakban támogatjuk a faluszövetségek létrehozását. A közigazgatást is szeretnénk egyszerűsíteni a körjegyzőség bevezetésével, de nem úgy, mint korábban, nem a falvak erőszakos közigazgatási összeházasításával. — A megyében, ahol MDF- szervezet van, mindenütt indítunk jelöltet az önkormányzati választásokon. Ahol nincs szervezetünk, ott a koalíciós partnereket támogatjuk. Előfordul az is, hogy nem MDF-tag a jelölt, de a mi színeinkben indul, mert vállalja a párt szellemiségét. Érdekességként megemlítem, hogy van, ahol többpárti, koalíciós polgármester a jelölt. — Olyan kampányt tűztünk ki célul, ami ráébreszti az embereket, mi a kü- különbség a korábbi tanács- rendszer és az új önkormányzatok között. Kampányunk lényege, hogy nem azzal akarunk szavazatokat nyerni, hogy párt pártokat, illetve jelöltjeiket lejáratjuk, hanem azzal, hogy érezzék az emberek, hiteles jelöltre adják a voksukat. A pártok hitelessége csak része az esélyességnek, a másik fontos szempont, hogy jelöltjeik közismert és elismert, köztiszteletben álló emberek, nem utolsósorban szakemberek legyenek. — Most még nehéz megítélni az esélyeket, mi azt tartjuk fontosnak, hogy az MDF súlyának és politikai erejének megfelelően szerepeljen a választáson. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem túl népszerű kormánypártnak lenni, az emberek türelmetlenségét akarjuk megszüntetni. Rövid kampányt akarunk és olcsót, mert nincs sok a kasszánkban. A legfontosabb, hogy a polgárok értsék meg, ez a szavazás a rendszerváltás teljessé tételét jelenti. Most dől el, hogy sikerül-e, amibe kezdtünk. Röviden: mi azt szeretnénk, ha minél többen eljönnének a hely- hatósági választásokra. A Keresztény Demokrata Néppárt programjából a megyei szervezet elnöke, dr. Pethő Szilveszter a sürgető gyakorlati tennivalókat emeli ki. — Mivel a mi pártunk vidéken, falun a legerősebb, elsőként említem a földkérdést. Azt szeretnénk elérni, hogy a föld azé legyen, aki megműveli. Bizonyára visszacseng ez a mondat a régmúlt időkből. Az a program és ez a program azonban több mindenben különbözik. Mi a falu — földet művelő — lakosságára bízzuk a döntést! A föld, csakúgy mint a bánya — a nemzet vagyona. Művelői azonban nagyon (!) tartós használatra kapják meg, és dolgozzák meg bárhogyan, ahogyan a legkedvezőbbnek találják. Magántulajdonon alapuló kisszövetkezetekre gondolunk, az állami gazdaságok esetében pedig részvénytársaságokra, a bábolnaiéhoz hasonló szisztémával. Jó lenne, ha jelen lenne az rt.-kben a magántőke is pénz, eszköz, hitel formájában. Ugyanígy képzeljük el a bányák jövőjét is. Részvénytársaságot alakítsanak a gazdaságosan termelő bányák, és a nagy felhasználók, az erőművek — ezek bocsássanak ki dolgozói részvényeket... — Többféle eszközzel vesz- szük fel a harcot a munka- nélküliség ellen. Nem szeretnénk munkanélküli-segélyeket osztogatni, mert az csupán az éhhaláltól menti meg az embereket. Munka kell, mégpedig mindenkinek. Ennek érdekében ösztönözzük a külföldi tőke beáramr lását és valódi, tisztességesen megfizetett közmunkát ajánlunk fed. Mindenképpen helyeseljük a világkiállítás megrendezését, mert lendít az infrastruktúrán, mely nélkül képtelenség lenne idecsalogatni -a nyugati tőkét. A közmunkán hasznos tevékenységet értünk, hatékony munkát. Programunk e tekintetben is kapcsolódik a Zöldekéhez. Másban is. Nem akarunk atomerőművet, de igenis akarjuk, hogy Bükk- ábrányban felépüljön a dúsított lignitet feldolgozó erőmű. Ez sok embernek ad majd munkát, nem szennyezi a környezetet, az energiára pedig nagy-nagy szükségünk van. — Milyennek szeretnék látni az önkormányzatokat? — Nagy esélyünk van az áttörésre, remélhetjük, hogy nem külső szemlélőkieszünk. Felállítjuk az iskolaszéket, amely gondoskodik az iskoláról, úgymond kiszolgálja azt, de nem szól bele a tanár munkájába. Mint ahogyan nem szól bele a polgármester az orvos munkájába sem, de minden lehetőségével támogatja őt. A Kereszténydemokrata Néppárt olyan önkormányzatokat, olyan polgármestereket akar, amelyek, akik az élet minőségének javításáért tudnak — nem keveset — tenni. Példaképünk Assisi Szent Ferenc. Falusi programjaink mellett természetesen kidolgoztuk a miskolci lakosság életének jobbátételét is. Meg akarjuk menteni a várost a szennyeződéstől — és itt ne csak a szemétre tessenek gondolni. Az erkölcsi szennyeződésre is! Újra Európába kívánkozunk. — Milyenek a választási esélyeik? — Együtt vannak a szükséges kopogtató cédulák, a jelöltjeink okos és jó emberek. Pártunk önszerveződés útján gyarapszik, pártolóink sokan vannak. Esélyeinket azonban rontja a Demokrata Kereszténypárt választási kampánya. Neveink sajnos összetéveszthetők. Minden megnyilvánulásuktól elhatároljuk magunkat, mi a Kereszténydemokrata Néppárt vagyunk. Szendrő és a társközségek Százak ajánlása egy-i jelölt mellett Szendrőben csütörtökön, délután megkezdték a jelöltek nyilvántartásba vételét, és ezzel új szakaszába lépett a választási kampány a nagyközségben és a két társközségben, Szuhogyban és Galvácson. Az összesítés után a géppel írott listákat kifüggesztik mind a három településen. Ezeket a falragaszokat a tanácsi dolgozók helyezik el, mint ahogy augusztus végén ugyancsak az apparátus tagjai hordták szét a kopogtató cédulákat és az ajánlólapokat. Igaz, hogy ebben az aszályos időben azóta nem sok víz folyt le a Bódván, de a két héttel ezelőtt kezdődött választási kampány mostanra több lényeges információt hozott a felszínre. A pártok igen aktívan kivették részüket a jelöltállításból, kivéve az MSZP helyi alapszervezetét, amelyik nem indít képviselőjelöltet. De menjünk sorba, menynyi képviselőre is lesz majd szüksége az önkormányzatnak helyben és a két településen. Szendrőben a 4618 lakos közül 3163 a szavazásra jogosultak száma. A most összesített listák szerint a 11 képviselői posztra harminc- nyolc jelölt mögé iratkoztak fel a helybéliek. Tizenkét közös jelöltje van az SZDSZ- nek és a Kisgazdáknak, ugyancsak 12 a Keresztény Demokrata Néppártnak. Még ennél is több, szám szerint 13 független jelöltje van Szendrőnek, illetve indít jelöltet a Magyar Demokrata Keresztény Párt is. Az október elejétől betöltendő hét képviselői helyre Szuhogyban 17-en pályázhatnak a lakosság bizalma alapján. A községben hét jelöltet indít az SZDSZ, tíz mögött pedig nincs egyetlen párt sem. Galvácson a lehetséges három képviselői helyet négyen pályázták meg, valamennyien függetlenek. Ami a körzet lakosságának megnövekedett érdeklődését bizonyítja, egy-egy jelölt mögött a helyben szükséges kilencven valahány ajánló helyett három-négyszázán is vannak. A négy szendrői polgármesterjelölt közül egyet az SZDSZ és a kisgazdák közösen indítottak, egyet a Keresztény Demokrata Néppárt támogat, a másik kettő pedig független jelölt. Szuhogyban egy független és egy SZDSZ- j elölt vetélkedik ezért a posztért. A galvácsi három jelölt mindegyike függetlennek mondja magát a pártoktól. A három településen folyamatosan végzi munkáját egy öt-öt fős választási bizottság. Munkájukban részt vehetnek a választáson induló pártok képviselői is. Az aktivitás már az ország- gyűlési képviselő-választások idején is megmutatkozott, ám a legutóbbi népszavazáson 9,4 százalékos volt a megjelenés, bizonyos körzetekben pedig még az öt százalékot is alig haladta meg. A mostani kilátásokról Vidó György vb-titkárral beszélgettünk, aki egyébként nem indul az önkormányzati választásokon, jóllehet húsz évet töltött el a szendrői tanács apparátusában, és ezekhez az évtizedekhez jelentős. figyelemre méltó fejlesztések fűződnek. Ha igényt tartanak munkájára, akkor marad, ha nem, akkor másutt szeretné tudását, szakmai tapasztalatát kamatoztatni. A holnapi teendőkről, melyek megvalósítása már az új önkormányzatok feladata lesz, csak úgy lehet szólni, ha egy gyorsleltár segítségével áttekintjük a közelmúltat, hiszen a jövő fejlesztései csakis a meglévő ellátási alapok figyelembevételével alakíthatók ki. Új iskola, óvoda épült, új híd feszül a Bódva fölött, három önálló általános orvosi körzetet alakítottak ki, illetve két fogászatit is, valamint négy körzeti védőnői körzetet hoztak létre. Az iskolák hajdani körzetesítése miatt szükségessé vált diákotthon valamikor száznál, több rászoruló gyerek számára adott igazi otthont, távol a szülői háztól, Csehipusztától, Abodtól, Büdös- kúttól, Szőlősardóig. A folyamat, miszerint az iskoláskorú inkább helyben tanul a jövőben, azt a tendenciát erősíti, hogy a diákotthon fokozatosan elveszíti korábbi jelentőségét. Most, szeptemberben 36 gyereket vártak, de csak 27-en érkeztek meg. A létszám sorvadása előrevetíti a jövőt, ám az épület hasznosításán nem kell sokat töprengenie az új vezetésnek, hiszen Szendrőben is akad elhelyezésre váró elesett fiatal és időskorú is jócskán. Szuhogy is új iskolát kapott, bővítették az óvodát, a konyhát pedig olyan szerencsésen, hogy azóta az iskolások, óvodások étkeztetése mellett jut innen meleg étel az időskorúaknak is. (Amit részben a gondozónők visznek ki a hajlott korban lévőknek, betegeskedőknek). Az ivóvízhálózat már korábban megépült a három településen, a szükséges bővítéseket az elmúlt években folyamatosan elvégezték. Telkek kialakításához persze, a jövőben is szükség lesz a közműhálózat fejlesztésére, ami napjainkban ugyancsak sokba kerül. Az „elnagyolt gyorsleltár” után hadd álljon itt a három település lakóinak véleménye alapján összeállt „fejlesztési terv”, amelyik most nem több, mint kívánságok gyűjteménye, összevetve azonban a tanács vb- titkárának véleményével, bizony nem odázható sokáig egy egészségház építése, amiben laboratóriumnak, fizikoterápiás kezelőnek, fogászati röntgennek, szakrendelőknek kellene helyet biztosítani. Már hozzá is kezdtek a szendrői tanuszoda épületének felújításához. (Aminek folytatása úgyszintén az önkormányzatra ma-. rád.) Nyolc éve épült társadalmi összefogással, ám az épületen az „elöregedés” már most megmutatkozott. Az egyik régebbi óvoda helyett mielőbb újat kell építeni, mert a biztonsága statikailag hosszabb távon nem szavatolható. Szendrőn, Szuhakállón, és Galvácson is további bővítésre szorul a közműhálózat. Annál is inkább, mert a farmergazdaságok kialakulásához, aminek ezen a környéken adottak a jó alapjai, a mostaninál nagyobb gazdasági udvar, porta kell. Ennek a mostani kétszáz négyszögöles területek egyáltalán nem felelnek meg. Galvács sajátos helyzete (180 lakos) bizonyos mértékig meghatározza a mai és a holnapi teendőket. Ám az ilyen léptékű településeken élők is jogosan elvárhatják, hogy az 1990-es évek magyarországi átlag életszínvonalához való felzárkózás reményétől ne legyenek megfosztva. Mindezekhez helyben igen kevés pénz képződik majd, amennyire az ön- kormányzati testületek anyagi lehetőségei ma ismerhetők. — Az itt élők személyi jövedelemadó átlaga évenként csupán 3600 forintot tesz ki, szemben mondjuk az országos átlagot jelző 6300 forinttal, vagy a kazincbarcikai 13, a leninváro- si 17 ezer forinttal. Ráadásul egy pillanatig sem lehet megfeledkezni a körzetben élők súlyos szociális gondjairól, az időskorúak magas számáról, a szociálisan hátrányos helyzetű rétegek állandó és folyamatos segélyszükségletéről — mondja a vb-titkár. Csak látszatra tűnik úgy, hogy messzire kerültünk a választási kampány napi feladatainak számbavételétől a Szendrő környéki falvak nehéz helyzetéig, ám éppen ezek az utóbbiak erősítik az itt élőkben a hitet, hogy érdemes hallatni a szavukat, amikor végre igazán kíváncsiak rá. Hz MSZP biztonságot akar A Magyar Szocialista Párt egyik illetékese Tompa Sándor, aki nemcsak a párt megyei koordinációs tanácsának alelnöke, és a Miskolc városi szervezet elnöke, hanem főállásban a Miskolci Egyetem adjunktusa is. — A Magyar Szocialista Pártnak programnyilatkozata van, és ennek alapján, ennek szellemiségét követve dolgozták ki a helyi szervezetek — a térség, a terület, a lakóhely ismeretében — helyi programjukat. Mi biztonságot akarunk. A lét, a munkahely, az otthon, az utca és a tér biztonságát. Jól „működő” várost, szép és tiszta Miskolcot. Úgy véljük, mindezek megvalósításához programot az új önkormányzatnak kell kidolgoznia. A pártok — szerintünk — rangsorolhatnak súlyos és még súlyosabb, fontos és még sürgősebb teendők között. Egyezkedhetnek, kompromisszumokat köthetnek a legégetőbbnek vélt problémák megszüntetésére. Úgy tapasztaljuk, azzal minden párt egyetért, hogy nem kellene párt- elvűség szerint kisajátítani az önkormányzatokat. Az a kívánatos, hogy tényleg a jó szakemberek, a környezetükben elfogadott, hiteles emberek kerüljenek be az új önkormányzatba, pártállástól függetlenül. Ez — az MSZP gyakorlatában többek között — úgy nyilvánult meg, hogy nálunk a jelöltállítás során nem volt kritérium a párttagság. Az sem, hogyha a jelölt MSZP-tag, korábban MSZMP-tag volt, az sem, ha bármelyik másik párt tagja. Számunkra az a fontos, hogy a jelölt képviseli-e az MSZP szellemiségét, ismeri-e a helyi problémákat, képes-e azok megszüntetéséért dolgozni, és nem utolsósorban, elfogadják, támogatják-e a választópolgárok. Jelöltjeinket három „körből” merítettük. Közvéleménykutatás után, a volt tanácstagok közül azokat kerestük meg, akik közéleti tevékenységük alapján a legnépszerűbbek. A másik „körbe” azokat sorolnám, akik az MSZMP reformszárnyába tartoztak, akik tevékenyen részt vettek az állampárt lebontásában. A harmadik „körbe” az úgynevezett „politikai szüzeket” igyekeztünk felkutatni. Azokat a fiatalokat, akik még egyetlen politikai szervezetnek sem voltak tagjai, de életvitelük, gondolkodásuk alapján bátran indulhatnak a választásokon. Kevés információnk van vidéki szervezeteink választási előkészületeiről. Nem is törekedtünk központi elképzelések sugalmazására. A kistelepüléseken élő emberek ismerik annyira egj'mást, hogy pártállástól függetlenül a legalkalmasabb embereket választják. A vidéki, a kisebb településekről mondható el az is, hogy a választási előkészületek során igen sokszínű — például MDF— MSZP — szövetségek köttettek. Ez Miskolcra nem jellemző. Gyakorlatilag most, az első forduló előtt mi nem kötöttünk semmilyen választási szövetséget. Esélyeink? Szeretnénk megőrizni azt a szerepet, azt az arányt, amelyet az MSZP a tavaszi választásokon megszerzett Ez a minimális program. Ott szeretnénk lenni az élbolyban. A „végeredmény” persze a mostani választásnál tagoltabb lesz, hiszen nincs 4 százalékos küszöb. Ebből fakadóan a kisebb pártok is esély - lyel indíthatják jelöltjeiket. A Fidesz égy érzi, egyre népszerűbb Juga György, a Fiatal Demokraták Szövetségének megyei kampányfőnöke: — A településeket jól ismerő, helyi csoportjaink dolgozták ki programunkat, országos szakértőink információinak segítségével. Véleményünk szerint azonban ezek a mostani programok csupán jelzésértékűek lehetnek, hiszen a törvényi feltételek még hiányoznak ahhoz, hogy egy évig érdemi változások történhessenek. Olyan peremtörvényekre gondolok, mint a földtörvény, a privatizációs vagy a helyi adókról szóló törvények. Ugyanakkor a helyi önkormányzatok sem tudnak előre tervezni majd, hiszen az Országgyűlés olyan szerencsétlen helyzetet teremtett, hogy a rendelkezésre álló pénzeket évente újra és újra osztják. Nem lehet tehát tudni, hogy a következő években mennyivel gazdálkodhatnak. Felelősséggel tehát csak azt lehet ígérni, hogy a meglevő forrásokat igazságosabban és hasznosabban kívánjuk felhasználni. — E borús kilátásokkal együtt is folyik azonban a Fidesz-kampány. — Igen. Mindezek ellenére kampányunk egyik főeleme mégis az, hogy megértSí S ..vs tessük a választókkal: végtelenül nagy szükség van arra, hogy mindenki elmenjen szavazni. Mert ha rövid távon nem is következik be ugrásszerű változás, de a fejlődés lehetőségét is elsza- laszthatjuk egy eredménytelen választással. Nem arra kérjük a választókat, hogy mindenáron a mi jelöltjeinkre adják le a voksukat, hanem arra, hogy mindenáron szavazzanak. Gondosan olvassák el a szórólapokat, győződjenek meg választásuk helyességéről, és az általuk legalkalmasabb jelöltek mellett döntsenek. A Fidesz igyekezett olyan jelölteket állítani, akik komoly szaktudással rendelkeznek, ismerik az adott települést, és már az elmúlt években is bizonyították erkölcsi tartásukat. A kampány során arra törekszünk, hogy a politizálásban és a munkában megfáradt emberek ne érezzék nyűgnek ezt a procedúrát. Szlogenünk is jelzi ezt a stílust: „Hej, ha minél többen szavaznának!”, „Hej, ha nem lenne több vb-titkár, se szolgabíró!” „Hej, ha Te is a szívedre hallgatnál!”. Azt hiszem, rövidesen sokan fognak „Hej- há-val” köszönni. — Hogyan látja az esélyeiket? — Az országgyűlési választásoknál jobb eredményre számítunk. Nagy valószínűséggel, minimum egy-két képviselőnk bejut az önkormányzatba azokon a helyeken, ahol jelölteket állítottunk. A listákról is biztosan bejutnak az első emberek. Tagságunk gyarapszik, szimpatizánsaink száma is egyre nő. Bizalommal fordulnak hozzánk egyre többen — idősek és fiatalok egyaránt — levélben, személyesen. Úgy érzem, népszerűségünk is egyre nagyobb. Kik vállalják? A szeptember végi helyhatósági választásokkal egyidőben felszámolják a tanácsi hivatalok működését. Néhány vidéki város tanácselnökét kérdeztük: kíván-e indulni a polgármester- választáson? A szerencsiek tanácselnöke, Magda Gábor három éve irányítja a helyi tanácsi hivatal munkáját. A szerencsi. Bocskai István Társaság jelöltjeként indul. „Ügy érzem, sikerült helytáll- nom feladataink végrehajtásában, szeretném tovább folytatni eredményes munkámat.*’ Rádó Gyuláné, a kazincbarcikai tanács elnöke, másfél éve áll a hivatal élén. „Alapos megfontolás után eldöntöttem, hogy indulok a választásokon. Másfél éves munkám után elmondhatom, hogy a tanács pénzügyi helyzete stabil, a város üzemeltetése kiegyensúlyozott. Megválasztásom esetén, elsősorban az embert, és nem a politikát kívánom szolgálni." Sátoraljaújhely tanácselnöke, Gyarmathy László húsz éve dolgozik a tanácsi apparátusban. „A Városvédő és Szépítő Egyesület listáján indulok, valamint egyéni jelöltként Is. Egy éve töltöm be az elnöki funkciót, bízom a választópolgárok segítő- készségében. Nagyon jól ismerem a várost, további fejlesztésére is vannak elképzeléseim.’’ A leninvárosi tanácselnök. Hegedűs György nem indul a választáson. „A szeptemberi választás véleményem szerint egyértelműen a régi vezető személyiségek politikai életből való kiszorításán alapszik, előtérbe kerültek a pártérdekek, a nem közvetlen választáson nem tudnám a város dolgozó polgárait képviselni.” Ax összeállítást készítették: Faragó Lajos, Kovács Judit, Lévay Györgyi, M. Szabó Zsuzsanna, Nagy József, Nyikes Imre, Szász Anikó Fotók: Farkas Maya, Fojtán László, Laczó József
