Észak-Magyarország, 1990. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-04 / 182. szám
1990. augusztus 4., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Méret: 15X15 cm Választék: 5 színben Agroker Matyi Érdeklődni: 41-165 vagy 41-406/42 telefonon lehet Agroker Agroker Agroker Agroker Agier Nyári vásár 40%-os engedménnyel! Aug. 6—11-ig. A nyári vásár nem újdonság, de amit kínálunk, az ... A női konfekcióosztályon: Női alj 850 Ft helyett 510 Ft. Bakfis kétrészes 2890 Ft helyett 1734 Ft. Bakfis kötött kétrészes 1200 Ft helyett 720 Ft. A fériikonfekció-osztályon: Férfipantalló 890 Ft helyett 534 Ft. Kiskamasz sort 430 Ft helyett 258 Ft. Nagykamasz zeke 1390 Ft helyett 834 Ft. A cipőosztályokon: Női szandál 698 Ft helyett 418 Ft. Női szandál 1210 Ft helyett 726 Ft. Női szandál 1710 Ft helyett 1026 Ft. CENTRUM Férfiszandál 1080 Ft helyett 648 Ft. Férfifélcipő 130Q Ft helyett 780 Ft. Férfivíkendcipő 1330 Ft helyett 798 Ft. Gyermekszandál 395 Ft helyett 237 Ft. A divatosztályon: Női fürdőruha 900 Ft helyett 540 Ft. Női fürdőruha 500 Ft helyett 300 Ft. Férfi rövidujjú ing 620 Ft helyett 372 Ft. Férfi rövidujjú ing 560 Ft helyett 336 Ft. Gyermeking 650 Ft helyett 390 Ft. A kötöttosztályon: Férfipulóver 650 Ft helyett 390 Ft. Gyermekpóló 227 Ft helyett 136 Ft. Bébi játszó 185 Ft helyett 111 Ft. A méterosztályon: Pamutdzsörzé 300 Ft helyett 180 Ft. Mintás karton 100 Ft helyett 60 Ft. A vegyes osztályon: Kempingágy 1790 Ft helyett 1074 Ft. Napozógyékény 350 Ft helyett 210 Ft. Hátizsák 1700 Ft helyett 1020 Ft és .még sok más engedményes áruval M várja Ont a MISKOLCI ÁRUHÁZA Dolgozókat alkalmaznak A Dimag Bt. Pénz- és Hitelgazdálkodás! Irodái» pénzügyi vezetőt keres. A munkakör betöltéséhez szakági egyetem, főiskolai végzettség és szakmai gyakorlat szükséges. Érdeklődni lehet: Nagy Istvánná irodavezetőnél. Telefon: 46/52-470. Dini ag Rt. Pénz- és Hitelgazdálkodási Iroda. A Hőtechnika Epitő és Szigetelő Vállalat I. Üzemigazgatósága felvételt hirdet egy fő részére gyors- és gépírói feladatok ellátására (német nyelvtudásnak előnyben). Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Miskolc, Felső-Sztnva út 73. sz.. a személyzeti előadónál. MH 174 346. M. Szabó Zsuzsa: Szakemberek így képzelik lön az elöprivatizálás Napjaink magyar gazdaságának egyik legjelentősebb kérdése a privatizálás, a magánkézbe adás. Erről tartott konzultációval egybekötött szemináriumot a közelmúltban az Északmagyarországi Gazdasági Kamara. Az egri tanácskozáson neves gazdasági, pénzügyi szakemberek ismertették a kormány, illetve saját véleményüket a küszöbön álló előprivatizációról. A továbbiakban az ő előadásaik alapján próbálom megközelíteni az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtásának mikéntjét. * A negyvenes évek végén hazánkban 90 ezer kisvállalkozás működött, jó részük amolyan tipikus „egyszemélyes” üzlet volt. A tulajdonos árult, beszerzett, szolgáltatott. Időközben kiderült, hogy kár volt államosítással nagy cégekké szervezni ezeket az egységeket. Ugyanis nem elég hatékonyak — most már tudjuk: akkor sem, ha vállalkozásba adják őket —, csak akkor szuperálnak jól ezek a boltok, vendéglők, ha gazdájuk valóban sajátjaként kezeli őket. A rövidesen induló előprivati- zálás célja a hatékonyabb működés és az, hogy a magánkézbe adás bevételt hozzon az államnak, csökkentve a felhalmozódott adósságot. A világon sehol nem hajtottak végre akkora arányú privatizációt, mint hazánkban tervézik. A szakértők Chilét • emlegetik példaként és hozzáteszik: a privatizáció ideje alatt 15 százalékkal csökkent a nemzeti jövedelem. Megtépázott népgazdaságunk ezt nemigen viselné el. A példa így csak annyit mondhat: nagyon veszélyes műveletről van szó, amit egyszerűen nem szabad elrontani! A kormány tervei szerint első lépésként hamarosan közel 9 ezer üzletet ajánlanak fel megvásárlásra : a tíz embernél kevesebbet foglalkoztató boltok, a 15-nél kisebb létszámú vendéglők vásárolhatók meg, továbbá szolgáltató egységek, .kisebb benzinkutak is magánkézbe kerülnek. Nem adják el az olyan cégeket, amelyek állami monopóliumot képeznek, így utazási irodákat, zálogfiókokat, gyógyszertárakat... A már végbement és sok felháborodást keltő spontán privatizációval szemben ez az előprivatizációnak nevezett folyamat várhatóan nyilvános és etikus lesz. A lebonyolítást végző Állami Vagyonügynökség meghirdeti az eladandó egységeket: a rövidesen életbe lépő törvény szerint előnyt élveznek a vásárláskor az üzletek vezetői, dolgozói. * Sok még a kérdés az előprivatizációval kapcsolatban, hogyan határozzák meg például egy üzlet árát? .Mint az egri értekezleten megtudtuk, hazánkban hatvan, vagyonértékeléssel foglalkozó vállalat működik. Nyugatról importált, fejlett módszerekkel szednek ízére egy-egy boltot, gyárat, hogy kiderüljön, mit is ér valójában. iAz eszközök értékét nem különösebb gond megállapítani : készítenek egy adott napra vonatkoztatott leltárt, készletekről, forgóeszközökről, szellemi tőkéről, ennyi. Nagyabb feladat például egy bolt goodwill- jének, üzleti értékének meghatározása. Gondoljunk arra, egy lángossütő bódé milyen keveset ér csakúgy magában, és hogy felértékelődik — mondjuk a Balaton partján! Könnyen elintézhető az üzleti érték meghatározása azzal, hogy annyit ér, amennyiért megvásárolják. Ez egyébként igaz, de nem árt óvatosan bánni vele — mondják a szakértők —, mert ha túl sok hasonló profilú egységet kínálnak eladásra, az csökkenti az árakat. Akkor pedig elmarad a várt állami bevétel, ami minden, csak nem kívánatos. Egy-egy üzlet profilja könnyen megváltoztatható. Ezért a kormány úgy tervezi: bizonyos, főként élelmiszereket áruló boltokat nem ad magánkézbe. Az élelmiszer-ellátás politikai kérdés, nem szabad vele játszani. Ha mégis eladnak kis, külterületi üzleteket, akkor az csak úgy tehető, ha legalább öt évig kikötik mit árulhat benne az új tulajdonos. Vitatott az is, milyen forrásból vásárolják meg az üzleteket a magánemberek, hiszen akinek volt pénze, az már vállalkozott. Két változat él ezzel kapcsolatban. Az egyik, a jegybanki konstrukció, amelyhez a jegybank adna for-. rást kereskedelmi bankoknak, azok pedig a vásárlóknak kedvezményes hitel formájában. Mindezt úgy, hogy konkrét pénz, tehát, amiért mást is vásárolni lehet, ne jelenjen meg a népgazdaságban. Túlzott vásárlóerőt, inflációt okozna ugyanis. Az államháztartás a visszacsordogáló hiteleket is csak saját adósságának csökkentésére fordíthatja — kötik ki, mert ha nem, akkor nem teljesülnek az eredeti célok. A másik változat az úgynevezett „egzisztenciabank”, amely a híradások szerint sínen van. Létrehozását fele arányban nyugatnémet tőke fedezi. Előnye, hogy száz százalékban hitelez a vásárlónak, míg a jegybanki konstrukció saját pénzt is feltételez. Bármelyiket hozzák létre, az bizonyos, a kamatlábak lényegesen kedvezőbbek lesznek a szokásosnál. * Mint említettem, a világon egyedülállóan nagy privatizáció előtt állunk. Kimondani is sok, elképzelni még nehezebb: kétezer milliárdnyi állami vagyont adnak el. Egyes szakértők szerint 2—!3 év alatt, mások legalább 8 évre teszik ennek lezongorázását. A bankszövetség elnöke, Pu- lai Miklós szerint évente 30—60 milliárd forintnyi hitelt kell a vásárlóknak biztosítani, hogy ennyi idő alatt a kívánatos szintre apadjon az állami vagyon, s a hitelek törlesztése csökkentse az államadósságot. Uj jogosítványok a Környezetvédelmi Minisztériumban A földművelési tárca illetékes beleszólni a hazai erdőgazdálkodás ügyeibe. A Minisztertanács is jóváhagyta a Földművelésügyi, illetve a Környezetvédelmi Minisztérium erről szóló megállapodását — mondotta Bíró László, a környezetvédelmi tárca osztályvezetője. A „rablógazdálkodás” szót a korábbi erdőhasználatra kicsit erősnek találta az osztályvezető. Abban viszont egyetértett a környezetvédő mozgalmakkal, hogy rendkívül nagy gondokat okozott az erdőkben az eddig alkalmazott felügyeleti szisztéma. A korábbi mezőgazda- sági tárca ugyanúgy felelős a talaj-, a víz- és a levegő- védelemről, a növény- és állatvilág szempontjairól megfeledkező, csak a fatermelésre koncentráló gyakorlatért. A minisztériumnak és a gazdaságoknak egyaránt az volt az érdeke, hogy minél több fát termeljenek, exportáljanak. Ezért a gyors növekedésű fenyő- és nyárfélék telepítését szorgalmazták ott is, ahol egészen más fajták, így például a bükk, a tölgy volt őshonos. Ehhez járult hozzá a növény- és állatvilágot kímélő erdőművelési formák helyett a tarvágások alkalmazása. Ilyenkor az ösz- szes fát kivágják az adott területről. Mivel az újratelepítések ellenőrzése során sem elsősorban az ökológiai szempontok érvényesültek, nagy területek maradtak parlagon. Az indokoltnál jóval alacsonyabb az újratelepítés. A Környezetvédelmi Minisztérium harcba szállhat mindez ellen, hiszen nincs közvetlen érdekeltsége a fatermelésben. Már az erdőhasznosítási módot sem lehet ezentúl megválasztani nélküle. Együttműködik a földművelésüggyel, az erdészeti üzemtervek kidolgozásában, a tervek elfogadásában, a tervek betartásának ellenőrzésében, és adott esetben az erdőgazdálkodók tevékenységének felfüggesztésében. E munkára külön részleget hoznak létre a minisztériumban, illetve a tájegységi környezetvédelmi hatóságoknál, de számítanak a társadalmi környezetvédelmi mozgalmak segítségére is. Már az eddig felsoroltak sem ígérkeznek könnyű feladatnak — hangsúlyozta Bíró László. —, de még ezek megoldásánál is nehezebb lesz az erdőtelepítéseket letaroló, egyes becslések szerint a természetes eltartóképesség ötszörösét, tízszeresét elérő vadállomány visz- szaszorítása. A nagyvadállomány évente több ezer hektáron teljesen eltünteti, tízezer hektáron pedig annyira megrongálja a friss telepítéseket, hogy azokból sohasem lesz rendes erdő. Mindez 100 millió forintokba kerül az országnak, s további 100 millió forintokba azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akiknek terményeit tönkreteszik az éhes állatok. A vadászat mindig státusz- szimbólum volt. Arra az esetre, ha az új elit is igényt formál erre a passzióra, s meg is szerzi magának, tudnunk kell, hogy a néhány tízezer vadász politikai súlya régen is nagyobb volt, mint amennyire azt létszámuk indokolta. Reméljük, nem fordulhat elő, hogy , ők határozzák meg mi történjék a mindannyiunk vagyonát jelentő erdőkkel. Azért, hogy az erdővédelem nagyobb szerepet kapjon ebben az erdészek és vadászok közötti vitában, a Környezetvédelmi Minisztériumnak segítségére lehet a többi minisztérium vezetőiből megalakítandó tárcaközi, erdővagyon-védelmi kollégium is. (b. sz. L)
