Észak-Magyarország, 1990. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-25 / 199. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1990. augusztus 25,, szombat Bessenyei nevével tüntették ki Szerencsiek a bányavárosban * xtvttáutsi és K&racm'M mttmrttmv • . * KÄStSYftitteifco; te sR«gívteő»&f muswíHi KiKXimttmt: mi Ml IKJíjO W«MCÄ>»isi TEVÉtemffeS (jUtelBfe.töW BESSENYEI GYÖRGY EMU-tóREiMMEL .íí;ía!.w^. Ky-»&u^ szobra iRoi»ír|é;i Egy kép a kiállításról: Kossuth Lajos egykori rozsnyói szobra „Változni kell és jelen lenni” Ezer diák a zempléni hegyekben Hosszú évek óta az utolsó kicsengetés, azaz a tanévzárás után ezrével indultak nyaranta vándortáborozásra az általános iskolás diákok. Negyvenes-ötvenes csoportokban bebarangolták az ország szebbnél szebb tájait. Az alföldiek a hegyek között, a hegyvidékiek az alföldi vidékeken vertek sátrat, hogy pihenve, szórakozva a helyszínen megismerkedhessenek hazánk természeti szépségeivel, értékes emlékeivel. A vándortáborozás térképére kezdettől fogva rákerült a Zempléni-hegység is. Gyönyörű kirándulóhelyeit ezen a nyáron is mintegy ezer diák kereste fel. A 40— 50 tagú csoportok Sárospatakon kezdték a táborozást a Művelődés Háza . szervezésében. Innen két nap múlva Sátoraljaújhelybe indultak, majd tovább a Hegyközbe és a Zempléni-hegység nyugati tájaira. csont, továbbá 1 millió korona államsegélyt, majd országos gyűjtést szervezett. Városunk adottságait figyelembe véve azon munkálkodott, hogy az idegen- forgalom növelésével üdülő- várossá fejlessze Üjhelyt. Ennek előmozdítása érdekében ingyen telkeket bocsáj- tott rendelkezésre és akkor épült a mai Úttörők útja. a kiránduláshoz a turistautak. Az üdülővárossá fejr lesztés ma is időszerű lehetne. A város utcáinak boltíves csatornázása és kockakövezése is ekkorra fejeződik be, hogy közel fél évszázadon át szolgálják a varos forgalmát, az akkor bekövetkezett felbontásokig. A hét táborhelyen 2—2 napot töltöttek. Kirándultak az erdőkbe-hegyekbe, megismerkedtek Zemplén és a Hernád-völgy nagy múltú városainak, községeinek: Sárospataknak, Sátoraljaújhelynek, Széphalomnak, Hollóházának, Göncnek, Vizsolynak, Boldogkővárának, Ma is használják azt a szőlőutat, amelyet saját költségén köveztetett. ki és telekszomszédaitól sem fogadott el hozzájárulást. 1939-ben 59 éves korában nyugdíjba vonult, öt követte dr. Azary Prihoda József helyettes polgármester, majd 1940-ben dr. Váró Indárt választják polgármesterré, helyettese dr. Szent- andrássy Pál. 1944-ben dr. Hubay Kálmán a polgármester majd a város szovjet városparancsnoka Lomniczer Miklóst ideiglenesen polgár- mesterré kinevezte. Öt dr. Bisztray László váltotta fel választás útján, majd Dan- kó István tanár lesz a város polgármestere, helyettesévé dr. Szentandrássy Pált választották. 1948-ban pályázat útján egyhangúlag Csathó Józsefet választják ' meg, aki a korszak utolsó polgármestere. B. Miiró István Szerencsnek, Monoknak történelmi, művelődéstörténeti emlékeivel. Az idei utolsó csoport diákjai a Szerencsen töltött tizennegyedik nap után — kellemes élményekkel, hasznos ismeretekkel gyarapodva — vonatra szállnak, hogy hazaérkezhessenek a tanév eleji — becsengetésre. kéhez? Tudvalévő, hogy Szerencs vasúti csomópont, amely Miskolc, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely és Hidasnémeti irányában igen nagy forgalmat bonyolít le. És ha hozzávesszük az innen induló és ide énkező autóbuszjáratokat is, teljes határozottsággal állíthatjuk, hogy a szerencsi vasútállomás réges-régen 'kinőtte önmagát, és végképp „megérett a cserére”. Minden bizonynyal maga a MÁV is a legszánalmasabb, legkopottabb állomásépületei között tartja számon. Tudjuik, nem mai keletű gondok ezek, sőt évtizedek óta nyugtatgató ígéretek is hangzottak, hangzanak el De végre be kellene váltani az ígéreteket, s tenni is kellene valamit, hogy Szerencs mennél előbb kaphasson egy új, tágas, küllemében is szép vasútállo' mást, amely az ígéretesen fejlődő város múltjához és jelenéhez egyaránt méltó lenne. (ii. j.) Szerencs kapuja A vasútállomást a községekben, városokban régen a lakott területen kívül építették, ami egyszersmind a település kapujának is számított. így történt ez több mint száz esztendővel ezelőtt Szerencsen is, ahol az állomás szintén a város kapujának tekinthető, hiszen, ha vonaton érkezve kilépünk az épületből, ott kezdődik Szerencs hosszúhosszú főutcája. A kapura mindenütt sokat ad a gazda, mivel a látogató már annak alapján is véleményt formálhat a házról és a hozzá tartozó portáról. Vajon méltó-e a szerencsi állomás ehhez a nagy múltú városhoz és környéA sátoraljaújhelyi Kazinczy Levéltárban megsárgult lapok tanúsítják, hogy 1899- ben a város életében egy új korszak kezdődött, mert ettől kezdve „rendezett tanácsú” várossá vált. Ezzel egy- időben honosodott meg a polgármesteri intézmény és a város is rohamos fejlődésnek indult. Újfalussy Endre a város utolsó főbírája, akit már polgármesterek követtek fél évszázadon keresztül. Az első polgármester nagy- kászonyi Székely Elek volt, a helyettesévé Kiss Ödönt választották meg. 1911-ben dr. Reichard Salamon követte, helyettese Farkas Andor, akit 1912-ben polgár- mesterré választottak, dr. Keiner Győzőt pedig helyettesévé. Ezen időszak kiemelkedő eseménye, 1911. május 28-án felállítják Kossuth Lajos szobrát. 1913-ban Farkas Andor ül a polgármesteri székben, helyettese dr. Keiner Győző. 1915— 1917-ig dr. Orbán Kálmán helyettes polgármesterként működik, majd 1922- ben ismét Farkas Andor a város vezetője. 1923. május 14-én az akkor 43 éves, agilis dr. Orbán Kálmánt véglegesen megválasztják, személye iránti osztatlan bizalommal és 16 éven át szolgált példás becsülettel és ügybuzgalommal. Igen nehéz időszakban vette át a város vezetését, a trianoni szerződés utáni helyzetben. A polgármesterek Közül ő tette a legtöbbet a városért. Működése alatt fejlesztette ki a városi közműveket (villanygyár, vízművek, vágóhíd, Diana fürdő stb.) Amerikai segéllyel létrehozza az Anya- és Csecsemővédelmi Intézetet. Ez idő alatt történik a Károlyi kisvasút megépítése. A Vörös Ökör fogadó helyén a bérpalota megépítése a színházmozival. Ugyancsak működése alatt épül a Szárhegy-i Kálvária és a magashegyi kilátó. Alsóbereckiben strandot létesítenek, ahová olcsó buszjáratok, naponta kétszer szállították a város polgárait fürödni. (Valószínű, akkor még nem volt szennyezett a Bodrog.) Az 1925-ös barátszeri tűzvész utáni károk helyreállítására kieszközölt 1 millió korona kamatmentes kölRégi rozsnyói képeslapok A 1'8. század végének hangulatát őrző, patinás rozsnyói főtér északnyugati sarkában, a ferencesek temploma mellett ál egy késő gótikus polgárház, amely híven tükrözve az építészeti változásokat, külső homlokzatán késő klasszicista jegyeket mutat. Az épület 3 éve — mint a rozsnyói Bányászati Múzeum Galériája — a kultúra szolgálatában áll, s azóta számos nagysikerű időszakos és állandó kiállítás színhelye. Itt nyílt meg minap az a képeslap kiállítás is, amelyet a szerencsi Zemplén Múzeum nagyhírű képes levelezőlap-gyűjteményéből válogattak ki a rozsnyói és a szerencsi múzeum szakemberei, s mely képek (összesen 162 darab) mindegyike Rozsnyót és környékét ábrázolja. Ahogyan a kiállítás ajánló soraiban megfogalmazták a rendezők: „e patinás város 1898 és 1944 közötti hangulatát idézik fel mindazok számára, akik szeretnek elmerengeni letűnt korok felett.” Hát igen, a hajdani képek akarva akaratlanul felidézi'*- a látogatókban a múltat, Gömör egykori központjának, bányavárosának mozgalmas gazdasági, kereskedelmi, társasági életét. Látható itt eredeti szépségében a híres Vasas fürdő, a gróf Andrássy Dénes utca, a Rákóczi őrtorony, a Zenész negyed, a Markó, Maurer nyaralók, a Szilvássy villa, az irgalmas nővérek zárdája, az evangélikus és katolikus főgimnázium. Ám a tárlat a múltbané- zés mellett — mint azt megnyitó beszédében Csobádi József, a rozsnyói múzeum igazgatója és Magda Gábor, A hír remélhetőleg p kitüntetést tanúsító fotón jól elolvasható. A hírnek igazán örültem. Rónay Ferencet .évtizednél régebben ismerem. Akkor mág táncos volt lén néptáncot tanító ember. Mellesleg főfoglalkozásában a sátoraljaújhelyi tanács tervosztályának a vezetője. Mérnökember. Már abban az időben is sejtettem, hogy \sokat tudna tenni, ha pályáját a ;népművelés (sicc!), tehát |a 'közművelődés vizein |evezné , tovább és teljes mellszélességgel. Három-négy évvel ezelőtt találkoztunk utoljára, iákkor már a művelődési központ igazgatója volt. \A szakma presztízséről |— \a sok siránkozásról — is kérdeztem, akkor azt mondta: „,Ide figyelj!, nekem az 'a véleményem, hogy a népművelőknek nem siránkozniuk kell a presztízsért. Nem fog ide- szállni valahonnan egy ősz öreg, szakállas apóka mondván: „Becsüljétek ám rmeg a népművelőket, mert!... i A presztízst csak iá minőségi munka vívhatja lei magának. Rónay Ferenc, immár a Bessenyei-emlékérem tulajdonosa: — Valóban föladtam a mérnöki pályát 1983-ban. Egy nagyon jó pozíciót cseréltem föl a népművelői munkára ... Korábban is volt kapcsolatom a közművelődéssel, legalábbis anna'k egy területével. Vonzott a munka, érdekelt ez az egész dolog és hála Istennek így sikerült... — A bekövetkezett változások tükrében az az érzésem, hogy két dologról kellene beszélni. Egyrészt változtak a velünk szembeni igények, az intézmények és személyek részéről. Korábban voltak olyan, irányított közművelődési formák, amelyeket most már nem kell csinálni. Tevékenységünket szabadabban határozhatjuk meg, illetve olyan tevékenységet kell folytatnunk, amely iránt van érdeklődés. Régebben úgy volt, hogy akár érdekelte az embereket, akár nem, csinálni kellett bizonyos rendezvényeket. Most már az érdeklődésre kell figyelnünk, illetve olyan dolgokat kell csinálnunk, amelyeket el tudunk adni, amelyekre vevők az intézmények és személyek. Azt hiszem, hogy ez jelentős változás. A másik lényeges dolog a gazdasági területen érint minket. A leosztott pénzek mellett ma már a saját forrásra kell és lehet támaszkodni, abból élni és dolgozni. Visszatérve az eredeti kérdéshez: azok a változások, amik végbementek a társadalomban, a környezetünkben, azt is igényelték, egy házat, mert ez nála egyszerűen „kipattan”. A népművelői munka az kemény csapatmunka. Ahhoz, hogy valami megszülessen, nagyon sok embernek kell együttműködnie, együtt gondolkodnia és együtt dolgoznia. Ám az is nagyon fontos, hogy értő fülekre találjak, ha odamegyek az irányító, felügyelő, vagy támogatást adó intézményhez. Nagyon fontos, hogy értsék jól a tevékenységünket, vegyék tudomásul annak a hatását. Értse az én fenntartó, vagy felügyelő szervem, hogy amit mi akarunk csinálni, az a város, az itt élő emberek szempontjából legalább any- nyira fontos, mint hogy eltüntetik a kátyúkat a Mártírok útjában ... — Visszatérve a 'különbségekre, egy fontos dolgot szeretnék még elmondani. Most már nem a beszámoltatás, az utasítás, az előírás és a szigorú letolás meg miegyéb a közművelődésben dolgozók tevékenységének az alapja. Szerintem érziik is már a hivatalban lévők, hogy más a helyzet. Kicsit atyáskodóan ment ez korábban. Odamentéi a tanácshoz egy ötlettel, aztán legfeljebb rábólintottak: hadd csinálja, hadd hülyéskedjen, hadd játsszon, mint a gyerek, az ünnepre kapott játékkal... Szó szerint mondom. Csak egy példának a városi televíziót említeném. Az volt a hozzáállás: hadd játszadozzanak vele ... Ma már rá kellett jönniük, hogy ez nagyon fontos városi fórum. Rónay \Ferencet jmég elhallgatnám (írnám persze) itt e lap hasábjain jó sokáig. iA helynek azonban |kiszámított helye van. Elég iaz egészből a jvégére annyi: kitüntették Végre. Hadd „pazarolja ia tehetségét a köz érdekében” ,— \ahogyan a kitüntetetteket köszöntő miniszter mondta (a parlamentben ... Szöveg: T. Nagy József Fotó: Laczó József hogy a népművelők és más szakemberek gondolkodásában is megtörténjék a változás. Ez a legfontosabb. — Ez a legnehezebb az egészben. Az, hogy a korábbi kényelemből egy kissé ki kell tömi, 'kiszakadni és tudomásul kell venni, hogy a szakma presztízse úgy kerül előtérbe, hogy a saját bőrömön érzem. Nem kell kitalálni, nekem kell észrevenni, hogy mit igényelnek az emberek, mihez tudok pénzt szerezni. Ezeket meg kell tudni látni a szakmában dolgozóknak. — Az a tény, hogy ilyen kitüntetésben részesülhettem, az a tény, hogy a ház három dolgozójának — Koncz Ildikó, Ruszics Ibolya, Kardosné Török Mária — is adhattunk miniszteri dicséretet, talán azt is mutatja, hogy semmit nem ér a tábornok, ha nincsenek katonái . .. Ügy érzem, az én .kitüntetésem a dolgozóké is, az itt élő és tevékenykedő népművelőké, műszaki munkatársaké ... Azt szeretném, ha ezekből a mondatokból azt érzékelnéd, hogy nem udvariassági köröket járok ... Szó nincs róla. Azért nem járok udvariassági köröket. mert hitem szerint a népművelői munka az csapatmunka. Az nem megy úgy, hogy egy tervező leül az asztalhoz és megtervez Szerencs tanácselnöke is hangsúlyozta — téglája a jövő építésnek, a két történelmi város, Rozsnyó és Szerencs erősödő kapcsolatainak, együttműködésének. A szerencsi, Rozsnyót és környékét ábrázoló képeslapok október 12-ig tekinthetők meg, hétfő kivételével, mindennap. Megyénkből sokan és gyakran rándulnak át az egykori szépséges Gö- mörbe, az ő figyelmükbe különösképp ajánljuk a kiállítás megtekintését. Maradandó kulturális program! (ha) Fotó: Dobos
