Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-05 / 156. szám

XLVI, évfolyam, 156. szám 1990. július 5. Csütörtök Ara: 4,30 Ft POLITIKAI NAPILAP Megkezdik az ötezer forintos papírjának gyártását Köztudott, hogy a Diósgyőri Papírgyár- 0 ban készülnek a legigényesebb, az egész nemzetközi pénzvilágban elis­mert minőségű magyar bankók alapanyagá­ul szolgáló pénzpapírok is. Nem véletlenül írtuk, hogy „is", hiszen ez a speciális papír­fajta az egész termékskála csak egy részét teszi ki. Egy-két héten belül azonban ismét pénzpapírt gyártanak a papírgyárban, s mint azt megtudtuk, a nemsokára megjelenő új magyar bankjegy, az 5000 Ft-os papírját is. A második fél év nagy feladatához jó köz­érzetet teremthet a gyár dolgozói és vezetői között, hogy az esztendő első felében 2522 tonna különböző minőségű és célú papírt gyártottak, a tervezettnél 2,5 százalékkal töb­bet. Bizony a magyar gazdaság mai helyze­tében nem egy úgynevezett „sikeres" válla­lat is elfogadná magáénak ezt az eredményt. Képünkön: Készül az itthon és külföldön egyaránt híres diósgyőri papír. (Ny. I. - L. J.) A vállalatok, intézmények közötti pénzügyi kapcsola­tok zavarai, a kiegyenlítet­len tartozások, számlaköve­telések miatti sorbanállások már a Posta fizetőképessé­gét is veszélyeztetik. Ezért a Magyar Posta Vállalat ar­ra kényszerült, hogy fizető- képessége megőrzése érde­kében szigorú intézkedést hozzon. A vezérigazgatóság elrendelte, hogy a posta- igazgatóságok július 1-jétől ne fogadjanak el fedezetlen elszámolási utalványokat a postai díjak és egyéb postai szolgáltatások után járó kö­vetelések kiegyenlítésére. Megszüntették tehát azt a központi szabályozást, amely szerint eddig automatikusan átvették ezeket a fizetési ígérvényeket. A postaigaz­gatóságok tehát csak a szol­gáltatásukat igénylő válla­latok fizetőképességének egyedi elbírálása, megállapí­tása után vehetnek át elszá­molási utalványt. Célszerű, hogy erről, és a már megle­vő tartozások kiegyenlítésé­ről megállapodást kössenek ezekkel az ügyfelekkel. (MTI) Hétfőtől Miskolcon is Minden bizonnyal sokan vannak megyénkben, akik már várják, hogy itt (és nem csak Budapesten, illet­ve a Dunántúlon) is be le­hessen fizetni Austria-lottó játékra. Az ő számukra jé hír, hogy július 9-étől Mis­kolcon is bevezetik az oszt­rák lottójátékot, melyen köztudottan valutáért lehet játszani. S természetesen va­lutában kapják meg nyere­ményüket, ha . . . Ha eltalál­ják azt a hat (vagy éppen öt plusz egy, ót, négy. há­rom) számot, melyet vasár­naponként Bécsben dob ki a gép. És nem is keveset, hi­szen ha csak a 26. játékhét nyereményeit tekintjük, a hatosra több, mint 12 mil­lió Schillinge! kapott a bol­dog nyertes. De volt már ötvenmillió körüli főnyere­mény is ... A „6 a 45-ből" rendszerű játék hasonló a mi hatos lottónkhoz. Azért csak ha­sonló, mert a negyvenöt számból itt is hatot kell el­találni, ám itt van egy plusz is, nevezetesen: ha az adott héten nincs telitalálat (ha­tos), akkor a megmaradó milliók a ’'^vetkező hét ha­tosainak nyereményösszegét növelik. Ez az úgynevezett jackpot. A szelvényeken (melyek ingyenesek, fizetni csak a leadáskor kell) játsz­ható a Joker. Ez nem más, mint a mi bongó-játékunk, természetesen itt is schil- lingben értendők a nyere­mények. Két utolsó szám egyezésekor 100. háromnál ezer, négynél tízezer, ötnél százezer a nyeremény. Ha valakinek a szelvényén ta­lálható joker-szám teljes (Folytatás a 2. oldalon) Emlékmű a múltnak, figyelmeztető a jövőnek Július 29-én népszavazás Az Országgyűlés július 29-ére, vasárnapra írta ki a köz- társasági elnök megválasztásának módjával kapcsolatos nép­szavazást. A Tisztelt Ház ezzel a határozatával döntött ar­ról is, hogy a szavazólapra felkerülő kérdés a következő: kívánja-e ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon válasszák meg. Gyönyörű épületben, kul­turált környezetet teremtve fogadja ügyfeleit az OTP Szerencsen. A néhány hete átadott, s azóta „Hegyaljo kapuja” ékességének számi­tó Népház építéséhez - eb­ben található a takarék- pénztár szóban forgó városi kirendeltsége - jelentős ősz* szeggel járult hozzá az Or­szágos Takarékpénztár. Laczó József felvételei # Az emlékhely oszlopa a boldogabb régmúltat, a táb­lák az annál szomorúbb és közelebbi múltat. idézik Bükkábrány főterén. A Vá- radi Regestrum ugyanis 1221-ben említi először a te­lepülést, s erre emlékeztet a bolgár mészkőből készült, felül román stílusú templo­mot formáló, egy darabból kifaragott oszlop. Az oszlop- lön kapott helyet II. András királyunk bronzszobra. Szent­irmai Zoltán Szentendrén élő szobrászművész azért válasz­totta őt, mert uralkodása idején íródott a Váradi Re­gestrum, így őhozzá kötődik Abrány hőskora. Az emlékhely történetéhez hozzá tartozik, hogy már az első írásos említés 765. év­fordulójára szerette volna a település felállítani, de ak­kor nem volt rá pénz. Azóta különböző intézmények tá­mogatásából és pályázati díj­ból gyűlt össze a kívánt ösz- szeg. így történt, hodk az oszlopon is szereplő 770. év­forduló előtt egy évvel, vi­szont Alsó- és Felsőábrány egyesülése után pontosan 40 évvel állították fel az emlék­oszlopot. A település múltját idéző egyszerű oszlop mögött fél­körívben húzódó dombon az első és második világháború áldozatainak neve sorakozik a három kőlapon. A legfiata­labb 3, a legidősebb 66 éves volt, mikor az értelmetlen háború értelmetlen halált parancsolt rájuk. Sorsúk ez­zel végleg összefonódott Bükkábránnyal, s a még élők és azóta születettek most végre méltó helyen róhatják kegyeletüket előttük. Fotó: F. L. A fizetőképesség megőrzése érdekében

Next

/
Thumbnails
Contents