Észak-Magyarország, 1990. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-16 / 165. szám

1990. július 16., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Uj piac Szombathelyi Nemzetközi Őszi Vásár 1990. október 11—14. AZ EMBER IDEÁLIS KÖRNYEZETE: lakóhái-épitkezés - beruházás; lakás - kertkultúra; szabadidő - hobbi; irodaberendezés; kereskedelmi és vendéglátóipari gépek, berendezések kiállítása. GYÁRTÓK - FORGALMAZÓK - VISZONTELADÓK TALÁLKOZÓJA! Jelentkezési határidő: 1990. augusztus 24. BÁTRÁN KÖZELEDJEN EURÓPÁHOZ! VARJUK ÖNT A NYUGAT KAPUJÁBAN, a Szombathelyi Nemzetközi őszi Vásáron I Jelentkezés és bővebb felvilágosítás: Szombathelyi Vásár- centrum Kft., Szombathely, Március 15. tér 5. Telefon: 94/12-666. Telefax: 94/13-495 Változtatna havi 10 000 Ft-tal több jövedelem az életszínvonalán? Bízik annyira saját magában, hogy egyéni profilérdekeltségben dolgozzon? Ha igen, keressen meg minket: s International Trade oi Miskolc Kft. Várjuk azoknak a felsőfokú végzettséggel ren­delkező fiataloknak a jelentkezését, akik mér­nöki, vagy közgazdasági diplomájukat csak belé­pőnek tekintik, és érdekeltségük megteremtését saját ambíciójukban, tudásukban, fellépésükben látják. Idegennyelv-tudás, külker.-gyakorlat további lehetőségeket jelent. Kérjük, címünkre küldjék meg jelentkezésüket, C. V-t (lehetőség szerint, idegen nyelven is). Határidő: 1990. július 31. ITM Gazdasági Szolgáltató és Külkereskedelmi Kft. 3525 Miskolc, Széchenyi út 107. Róma—Vatikán San Marino 6 nap (3 éjszaka) 3900 Ft + 10 DM + szállás augusztus, szeptember hónapokban Isztambul 5 nap (2 éjszaka) 1990 Ft + 15 DM + szállás augusztus, szeptember hónapokban JELENTKEZÉS: Miskolc, Vologda u. 4. 510-es szoba Telefon: 46/18-021/238 PASZPORT BT. A történész orvosprofesszor Beszélgetés Jármay Gyula nyugalmazott kórházigazgatóval A régi tudós doktorok egyik utolsó mohikánja dr. Jármay Gyula egyetemi ma­gántanár, ny. kórházigazga­tó főorvos, akit érdekes élet­pályájáról faggattam. — Professzor úr családja neves orvosdinasztia, már 1741-ben hírnévre tett szert... — Ekkor volt a drezdai csata. Egyik ősöm chirurgi- át tanult, de háború lévén III. Frigyes hadseregébe kel­lett állnia. Az egyik ütkö­zetben egy fiatalember jaj­gatására figyelt fel. Az ifjú megkérte, hogy juttassa biz­tos helyre, üknagyapám így is tett. Esterházy Pál — mert ő volt a fiatalember — pedig megtette udvari orvo­sának ... Történt egyszer, hogy Mária Terézia Fertőd­re látogatott. Azt hitte, még mindig fiatal és fürge, s le­ugrott a hintóról. Ekkor az egyik lába megsérült, a fen­Az Észak-Magyarország 1990. június lfl-i száma cik­ket közölt „Volt egyszer egy út az Avasra — a Hidegh sor kálváriája” címmel a Hidegh sor lezárásáról, a köz­lekedési útvonal problémái­ról. Az avasi út gondolata és igénye egyidős az avasi vá­rosrésszel. A lakóterület be­építésekor már megmutatko­zott, hogy mielőbb szükséges a terület közvetlen belváros irányú közlekedési kapcsola­tának megteremtése. A fel­adat megoldására többalter- natívás műszaki terv ké­szült. A megvalósításra azon­ban sohasem rendelkezett városunk elegendő anyagi le­hetőséggel, ezért a műszaki igényeknek megfelelő közle­kedési kapcsolat kiépítése mindeddig elmaradt, és a Hi­degh sori útvonal javítása jelentett átmeneti közlekedési lehetőséget. A Hidegh sor alatti egyik pince beszakadása miatt ezt az ideiglenes közlekedési út­vonalat is le kellett zárnunk. A részletesebb vizsgálatok azt mutatják, hogy a többi pin­ce is hasonló állapotú, több közülük a járműforgalom ha­tására bármikor beszakadhat, így az útszakaszon a korlá­tozott közúti forgalom nem engedhető, az útszakaszt a személygépjárművek számá­ra sem lehet megnyitni. A hiányzó közlekedési kap­csolat megteremtésére két séges asszony ápolásra szo­rult. A császári orvosok azonban nem Mária Terézia lábával foglalkoztak, hanem azon vitatkoztak, hogy me- lyikőjüknek nagyobb a rangja, hogy az isteni lába­kat gyógyítsa. Míg ezen ta­nakodtak, addig Esterházy herceg beajánlotta udvari orvosát — az ősömet —, s így a királynő lábát is ő gyógyította meg. — ön hogyan került kö­zelebbi kapcsolatba az or­vostudománnyal ? — Apám a híres-neves Tauffer szülészeti klinikán dolgozott. Tauffer ajánlotta apámnak, hogy nyisson sza­natóriumot, mert mindenki Bécsbe, Ausztriába járt kú- ráltatni magát. Apám meg­nyitotta a szanatóriumot, ott születtem — a Bajza utcá­ban — egyetlen gyermek­ként 1902-ben. A szanatóri­lehetőség adódik. Az egyik a lezárt útszakasz alatti pin­cék megerősítése, felettük az útra ráépült borházak szaná­lásával, az út korszerűsítése a szükséges támfalak meg­építésével. A másik megoldás a vasgyári meddőhányó mel­lett az alápincézett terület kikerülésével új útvonal ki­alakítása lehet. A két változat azonos költ­ségszintet képvisel, ez utób­bi teljeskörűbb műszaki meg­oldást jelent. A probléma mélyebb feltárásával, az al­ternatívák mérlegelésével több városi testület is fog­lalkozott. A város jelenlegi, igen szűkös anyagi helyzete miatt azonban még a rész­letesebb műszaki tervek sem készülhetnek el. Ilyen körülmények között központi állami pénzügyi le­hetőségeket igyekszünk igénybe venni. A cikkben említett városokhoz hasonló­an kívánunk pályázni a pin­cék által okozott veszélyek megszüntetésére létrehozott országos pénzalapra. Jelenleg az ehhez szüksé­ges felmérések és vizsgála­tok folynak. Reméljük, hogy ennek alapján központi anyagi támogatásban része­sülhetünk, és saját lehetősé- gejnkkel kiegészítve, mi­előbb sikerül megoldanunk ezt a jelentős közlekedési problémát. Jirkovszky Imre, osztályvezető főmérnök Miskolc Városi Tanács umba járt dolgozni a sebé­szek fejedelme Hüttl Hümér is, már csak a neve miatt is nagyon tetszett, így kisko­romtól kezdve mindig azt válaszoltam a felnőtteknek, hogy sebész akarok lenni. — Iskolái hogyan alakul­tak? — A híres Fasori Gimná­ziumba jártam. Nagyon sze­rettem a nyelveket: néme­tül, franciául, angolul, lati­nul, görögül és olaszul ta­nultam. — Professzor úr, sebészi pályafutása hogyan indult? — Bakay professzorhoz szerettem volna kerülni, de Bakay Pozsonyból menekült át a munkatársaival, telítve volt minden hely. Szeren­csére, mert így a vadonatúj Ádám-féle III. Sz. Sebészeti Klinikára kerültem, ahol a mellűri gennyedéssel kezd­tem foglalkozni. Kifejlesz­tettem a Situskopot, mely a műtét közbeni fényképfel­vételt tette egyszerűvé. — Azt hiszem, nem túl­zók, ha azt mondom, hogy professzor úr 1935-ben vi­lágszenzációnak nevezhető műtétet végzett: hereátülte­tést. Hallhatnánk erről? — Dr. Henszelmann Ala­dár egy MÁV-tisztet kül­dött az osztályomra. Hen­szelmann az egyik ép here eltávolítását javasolta, hi­szen a tiszt még a lányát is megkömyékezte. Ezenkívül exhibicionista is volt, a vas­útállomáson botrányokat idé­zett elő. Henszelmann azért kérte a műtétet, hogy ezzel az illető potenciáját csök­kentsék. Nem sokat remél­tem ettől, a beteg később elmeosztályon halt meg. Vi­szont elevenen élt emléke­zetemben, mikor 1929-ben Párizsban bejártam Voro- noff Nobel-díjas professzor majomhereműtéteihez a Pas­teur Intézetbe. Ott sajátítot­tam el a műtéti technikát, így néhányszor dr. Nemes- Nagy Zoltán ideggyógyász- szal majommirigy-átültetést végeztünk a pesti Grünwald Szanatóriumban. Szóval a herét eltávolítottam, majd steril fiziológiás oldatba tet­tem. A szervet aztán átül­tettem egy csont-bőr 60 éves férfiba. A páciens psychésen is felfrissült, 25 év múlva találkoztam vele, nagyon jó erőnek örvendett. — A kórház sorsa hogyan alakult ez időben? — Ápolónőképzést indítot­tunk be, mely vidéki vi­szonylatban még új volt. A belgyógyászat elektrotherá- piás helyiséget kapott, ahol rövidhullámú kvarc-, gal- ván-farád és EKG-kezelést végezhettek. Bővítettük a szülészetet, külön épületet kapott az orr-fül-gégeosz- tály, valamint a szemészet. A kórházi orvosi ebédlőhöz könyvtárszobát, kártya- és biliárdszobát is létesítettünk. — Az egyetemi magánta­nári címet mikor kapta meg? — Bekapcsolódtam az or­szágos ügyekbe. A Felvidék visszacsatolása után engem küldtek a felvidéki kórhá­zak eszmei átvételére. 1941 januárjában az Országos Egészségvédelmi Szövetség alelnökévé választott. Ekkor indult el egyetemi magán­tanári kinevezésem folya­mata is. Kettesy professzor az „intézményes betegvéde­lem és betegellátás” tárgy­kört javasolta számomra. Így írtam meg Kórházveze­tési alapismeretek című könyvemet. Dr. Zsedényi Bé­la, az országgyűlés elnöke és prof. dr. Sántha Kálmán idegsebész, az országgyűlés alelnöke Debrecenbe hívtak, hogy egészségügyi vonalon dolgozzak, Molnár Erik nép­jóléti miniszter vezetése alatt. Többször találkoztam Vorosilov marsallal. Moszk­vából odajött Rákosi, Gerő és Révai. Gerő nagyokat hallgatott, Révai antipatikus volt, Rákosi pedig igen köz­vetlen. 1947-ig a megmaradt ér­tékek eladásából éltünk. Me­zőkövesden magánszanató­riumot nyitottam, a sport­klub elnökévé választottak. 1948 októberében rehabili­táltak. Kis időre rá dr. Hoffmann Ferenc megyei fő­orvos felkért az Orvos- Egészségügyi Szakszervezet választási felelősének. Fel­számoltam a szanatóriumot, Arlón lettem körzeti orvos. 1953-ban Ózdra kerültem rendelőintézeti sebésznek, já­rási sportorvosnak. 1956-ban lettem az ózdi kórház újí­tási előadója. 1958-ban visz- szakerültem Miskolcra a Me­gyei Kórház felülvizsgáló fő­orvosi tisztébe. Innen men­tem nyugdíjba 1969-ben. — Hogyan él mint nyug­díjas? — Történelemmel foglal­kozom. Írtam egy önéletraj­zi munkát, valamint Mis­kolc egészségügyének törté­netéről egy majd’ 400 olda­las könyvet Metamorphosis nosocomii nostri címmel. Kényelmes öregségben is le­het gyönyörködni a köröt­tünk levő szépségeken. Az ilyen öregségre 3—4 évtize­den át kell készülni, ez nem a „dolce far niente”, az édes semmittevés. Ezt az életrit­must folyamatosan sporttal, olvasással, gondolkodással kell fenntartani. Eszenyi Miklós Még egyszer a Hidegh sorról Hasznos tanácsok bevonulóknak Közeleg az augusztusi be­vonulás ideje, és a korábban előértesítést kapott sorköteles fiatalok nagy része ilyenkor tanácstalan, mivel nem is­meri kellően az ide vonatko­zó jogszabályokat. De nem­csak a bevonulók, hanem sok esetben a munkáltatók is rá­szorulnak a hasznos taná­csokra. Ezekből kötöttünk csokorba néhányat. otp-tartozAs A sorkatonai szolgálat ide­jére kérelmezni lehetahosz- szú lejáratú — pl. lakásépí­tési — kölcsön törlesztésé­nek felfüggesztését a köl­csönt folyósító pénzintézet­nél. A rövid lejáratú — pl. áruvásárlási — kölcsön tör­lesztésének felfüggesztésére nincs lehetőség. A CSALÁDI SEGÉLY Ha a sorkatonai szolgálat­ra bevonuilónak munkakép­telen és eltartásra szoruló hozzátartozója van — ha őt a sorkatona a bevonulását megelőzően saját keresetéből, jövedelméből tartotta el — a sorkatonai szolgálat idejé­re a hozzátartozót családi se­gélyben kell részesíteni. Ez a szabály arra az esetre is vonatkozik, ha a tartási igény a bevonulást követően kelet­kezett (pl. a sorkatonai szol­gálatot teljesítő feleségének gyermeke született.) A családi segélyre jogo­sultság szempontjából hozzá­tartozónak számít: a bevo­nult sorkatona felesége, gyermeke, örökbe fogadott és nevelt gyermeke, szülője, örökbe fogadó és nevelőszü­lője, nagyszülője, kiskorú, vagy munkaképtelen testvé­re, továbbá élettársa akkor, ha az együttélésből gyerme­ke van. Eltartott hozzátartozónak számít továbbá a sorkatona feleségének szülője is, ha őt a bevonult — a katonai szolgálat megkezdése előtt — saját háztartásában eltartot­ta; ugyanígy a sorkatona el­vált felesége is, ha részére bírósági határozattal tartás­díjat állapítottak meg. Annak vizsgálata során, hogy a hozzátartozó eltar­tásra szorul-e, az ő bármely forrásból származó, minden­nemű rendszeres keresetét és jövedelmét a kérelem be­nyújtását megelőző három hónapi átlag alapján kell fi­gyelembe venni. A családi segély meghatá­rozója az az összeg, amely az együtt élő családtagok esetében a más forrásból származó jövedelmet (pl. gyed, gyes, föld járadék stb.) jelenleg egy fő esetén havi 3900 forintra, két fő eseté­ben 6783 forintra egészíti ki. További személyek esetén személyenként havi 2793 fo­rinttal nő ez az összeg. A családi segély megálla­pítása a lakóhely szerint il­letékes egészségügyi szak- igazgatási szerv hatáskörébe tartozik. Az igény már a be­vonulást megelőzően előter­jeszthető, mert akkor már a bevonulást követő hónap el­ső napjától megállapítható és folyósítható. A segély iránti kérelem a helyi tanácsnál szóban, illetve írásban is előterjeszthető. Folyósítása a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság útján történik. LAKASFENNTARTAS A sorkatonai szolgálatra bevonultat tanácsi bérlaká­sa (szolgálati lakása) távollé­te alatt változatlanul megil­leti, azonban a bérleti díjat folyamatosan fizetnie kell. A BEVONULÁSI SEGÉLY A munkaviszonyban álló dolgozó (szövetkezeti tag) sorkatonai szolgálatra való behívásakor egyszeri bevonu­lási segélyre jogosult. Ezt a segélyt a munkáltatónak a behívóparancs bemutatásakor kell kifizetnie, tehát még a bevonulást megelőzően. Bevonulási segély csak egy­szer adható. így például, ha a sorköteles bármilyen okból kifolyólag mégsem vonul be, nem kell a segélyt visszafi­zetnie, de a következő behí­vásakor már nem kaphat új­ra segélyt. A bevonulási segély össze­ge a havi átlagkereset (át­lagrészesedés) ötven százalé­ka. Azonban, ha a bevonuló hadkötelesnek gyermeke van, és annak eltartásáról a saját háztartásában maga gondos­kodik, akkor egyhavi átlag- kereset (átlagrészesedés) il­leti meg. A bevonulási se­gélyből csak a személyi jö­vedelemadót és a gyermek- tartás díját lehet levonni. AZ ÉVI RENDES SZABADSÁG Ha a sorkatonai szolgálat­ra behívott nem vette igény­be évi rendes szabadságának időarányos részét, azt bevo­nuláskor részére ki kell fi­zetni. (km)

Next

/
Thumbnails
Contents