Észak-Magyarország, 1990. június (46. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-08 / 133. szám

1990. június 8., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 Választások után, (Az Agrárszövetség politikai nyilatkozata) Az Agrárszövetség tagsága és vezetősége — értékelve a szükséges rendszerváltozás első lépését jelentő parla­menti választások eredmé­nyeit, és kifejezve azt a meggyőződését, hogy a rend­szerváltozás csak a helyha­tósági választásokkal lehet megalapozott — az alábbi po­litikai nyilatkozatot teszi közzé: Szervezetünk a legsajáto­sabb helyzetben levő magyar politikai erő. Bár a parla­mentbe pártlistáinkon nem sikerült képviselőket delegál­nunk, az egyéni listákon egy saját és egy — a Faluszövet- séggel közös — jelöltünk be­került az Országházba. Sajá­tos emellett az Agrárszövet­ség helyzete azért is, mert szervezetünkkel egy pártok közé ékelődött, lényegében szakmai-testületi érdekképvi­seletre alakult politikai té­nyező van jelen a magyar politikai életben. Ez értelem­szerűen kettős feladatot je­lent az Agrárszövetség szá­mára: egyszerre kénytelen a pártpolitizálás szabályainak és az érdekvédelmi funkció ellátásának megfelelni. Választási szereplésünket értékelve, meg kell állapíta­nunk, hogy a választási kam­pány demagógiahulláma hát­rányosan érintette szövetsé­günket. Szervezetünk a kam­pány egésze során tartózko­dott ellenfelei lejáratásától és a politikai, valamint a szak­mai vitákat igyekezett tárgy­szerű, racionális érvrendszer­rel megvívni. Ehhez a szoká­sához a jövőben is tartani kívánja magát és biztos ben­ne, hogy a helyhatósági vá­lasztásokon — éppen a vá­lasztók hely- és konkrét em­berismerete miatt — a de­magógia már korántsem lesz hatásos fegyver! Szövetségünk a parlamenti választások után kialakult po­litikai helyzet egészével kap- 'csolatban a következő állás­pontot képviseli: Általában sajnálatosnak tartjuk, hogy az új magyar politikai rend­szert a pártelvűség nyo­masztó túlsúlya jellemzi, s nagyon csekély a nem párt- jellegű politikai erő intézmé­nyesült játéktere. Ennek megfelelően kívánatosnak tartanánk, hogy a pártok túl­súlyát kifejező egykamarás parlamenti szisztémát már a közeljövőben kétkamarás parlamenti rendszer váltsa fel. A pártok túlsúlya tudni­illik Magyarországon jelen­leg nemcsak nyomasztó, ha­nem megtévesztő is. A pár­tok nem a magyar társada­lom tényleges érdektagoltsá­gát tükrözik, jelentős rétegek szenvednek a politikai ér­dekképviseleti lehetőségek hiányától, illetve kénytelenek saját érdekeiket a pártok szűrőjén keresztül megfogal­mazni. A jelenlegi parla­menti rendszerben — és ez az Agrárszövetséget különö­sen irritálja — nincs meg a garancia arra, hogy a vidék, és benne a mezőgazdasághoz kötődők gondjait torzítások nélkül lehessen megjeleníte­ni, problémáikat pedig társa­dalmi összhang alapján orvo­solni. Ebben a jelenlegi fe­lemás helyzetben szövetsé­günk minden olyan honfitár­sunk és honfitársnőnk érde­keit hajlandó képviselni, aki érd ékelt az ország egészét sújtó főváros-vidék ellentét leküzdésében, érintett a me­zőgazdaság működőképessé­gének fenntartásában és ele­mi módon érdekelt, érintett a vidék és a mezőgazdaság létfeltételeit is fenyegető ter­mészeti környezet pusztulá­sának megállításában. Ami a konkrét politikai helyzetet illeti, az Agrárszö­vetség saját helyét az ellen­zék oldalán jelöli ki. Sem a kormányprogramot, sem a kormány személyi összetéte­lét nem tartjuk alkalmasnak arra, hogy megoldja a vidék és a mezőgazdaság aktuális és hosszú távú problémáit. Az Agrárszövetség földkér­désről vallott álláspontja élesen szemben áll a kor­mánykoalíció kifejtett szán­dékával. Tiltakozunk az el­len, hogy a termőföld jelen­tős része a mezőgazdasági termeléssel nem foglalkozó, külső tulajdonosok kezébe kerül, aminek eredményeként a mezőgazdaságii termelés­ből származó jövedelem nagy része átcsoportosul és ezzel a mezőgazdaság jöve­delmezősége, eltartó képessé­ge csökken. Alapvető módszertani hi­bának és politikai volunta- rizmusnak tartjuk a földtu­lajdoni és földhasználati viszonyok előzetes törvényi rendezését a tulajdonviszo­nyokra vonatkozó átfogó el­képzelések nélkül. Ugyanak­kor örvendetesnek tartjuk, hogy az e kérdésekben kép­viselt nézeteink számos ele­mét magukénak vallják az ellenzék pártjai is. A kor­mányprogram legnagyobb hiányosságának — az álta­lunk képviselt szociális cso­portok érdekeit szem előtt tarta — azt tartjuk, hogy nem döntötte el, megőrzi-e a mezőgazdasági ágazat élen járó dinamikus és a belpo­litikai stabilitáshoz is hozzá­járuló szerepét vagy ezt és a vidéki térséget, életteret kiszolgáltatja a munkanélkü­liségből adódó feszültségek levezetéséhez. Ez — szemben a szociális demagógiával — az agrártermelési kultúra sta­bil értékeinek pusztítását is jelentheti. A helyhatósági választá­sokra való felkészülésben a fent említett problémák tárgyszerű megoldásához kí­vánunk hozzájárulni. Az Agrárszövetség — kez­dettől fogva — a nyugodt politikai légkörben megvívott szakmai viták híve. Ezért is szólította fel a termelőszö­vetkezeteket a földeladások moratóriumára és a jövőben is a szakmailag kellően meg­alapozott kormányzati dön­téseket fogja támogatni. Az Agrárszövetség Országos Választmánya A Minisztertanács kor­mányszóvivői főosztályának közleménye: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott, amelyet Antall József miniszterelnök távollétében Horváth Balázs belügyminiszter vezetett. A Minisztertanács tör­vényjavaslatot fogadott el a bírósági népi ülnökök meg­bízatásának meghosszabbítá­sáról, amelyet az Országgyű­lés elé terjeszt. A javaslat összefügg a tanácstagi man­dátumok meghosszabbításá­val és a törvény elfogadása esetén, a népi ülnökök meg­bízatása 1990. december 31- éig tart. A Minisztertanács döntést fogadott el arról, hogy az Állami Népességnyilvántartó Hivatalt a belügyminiszter felügyelete alá helyezi, va­lamint módosította a taná­Leépül az ingatlankezelő (Folytatás az 1. oldalról) Ugyancsak sok miskolci olvasónkat érdekelheti a vá­rosi ingatlankezelő vállalat sorsa. A MIK alatt megin­gott a talaj — hallottuk teg­nap —, a vállalat jövője bi­zonytalan. Nyíri István igaz­gató beszámolt arról, hogy veszélyes elvándorlás indult meg cégénél, olyan tapasz­talt vezetők hagyják el a vállalatot, gyakran alacso­nyabb fizetésért, akiknek munkájára múlhatatlanul szükség lenne. A megoldás a gyors, mielőbbi átalakulás lenne, korszerűbb vállalko­zási formában. A MIK épí­tőrészlege és az azt kiszol­gáló egységek akár azonnal átalakulhatnának kft.-vé, részvénytársasággá — han­goztatta az igazgató. A végrehajtó bizottság nem adta áldását az ötlet­hez, ellenben határozott ar­ról, hogy a következő, tehát júliusi ülésre részletes kon­cepció készüljön a vállalat átalakulásáról. A város új önkormányzata is rendelke­zik majd állami vagyon fe­lett, s ennek egyik legfon­tosabb eleme a bérlakás, amelyek kezeléséről, fenn­tartásáról, a vagyon gondo­zásáról feltétlenül gondos­kodni kell. A vb tegnapi ülésén egyéb­ként első alkalommal már részt vettek a parlamenti pártok miskolci szervezeté­nek vezetői is. Mint dr. Ko­vács László tanácselnök hangsúlyozta: észrevételeik, javaslataik elősegítették a testületi munkát, ugyanak­kor a pártok képviselői is­mételten betekintést nyer­hettek Miskolc megoldásra váró tennivalóiba, amelyek­ben végleges döntést már csak az új önkormányzat hozhat. (udvardy) Közlemények TOP TRAVEL-TAJÉKOZTATÓ! NON-STOP TÜRA ajánlataink: Velence: jún. 21—23-ig, 1700 Ft + 15 DM. Tarvisió: jún. 14-16- ig, 1290 Ft + 20 AT§. München: jún. 28—30-ig, 1450 Ft -f 10 DM. Safari park—Bécs: jún. 29., 650 Ft + 20 ATS. Szatmárnémeti- Nagybánya: jún. 29., 350 Ft. Isztambul: jún. 28—júl. 1-ig, 4900 Ft. üdülés: Bulgária-Druzs- ba üdülőtelep: júl. 21—28., júl. 28—aug. 4-ig. Elhelyezés: I. oszt. fizetővendég-szoba. Ellátás: fél­panzió, talonrendszerben. Jelent­kezés, felvilágosítás: Miskolc, Dorottya u. 1. Tel.: 06-46-73-231. Jöjjön velünk autóbusszal Bécsbe, július 13-án. Ara: 750 forint. 1 nap Nagyváradon, jú­nius 29-én. Részvételi díj: 330 forint. Tarvisió, nonstop utazás­sal, július 6—8-án. Ara: 1300 fo­rint. Várjuk jelentkezését! Vo- lántourist, Miskolc, Korvin Ottó u. 13. Telefon: 17-400. esi választott tisztségviselők munkajogi helyzetének ren­dezésével összefüggő egyes kérdésekről szóló korábbi határozatát. Ugyancsak mó­dosult a budapesti irodahe­lyiségekkel való gazdálko­dást rendező kormányhatá­rozat, amely a központi igaz­gatás szervezeti változásait indokolja. E döntések a hi­vatalos lapban, a Magyar Közlönyben is megjelen­nek. A Minisztertanács érde­mei elismerése mellett fel­mentette Szombathelyi Fe­renc honvédelmi miniszter- helyettest; a Magyar Tudo­mányos Akadémia javasla­tára Láng Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia fő­titkárává, Csurgay Árpádot pedig főtitkárhelyettessé ki­nevezte. Ülésezett a Minisztertanács Hosszas vita után vissza a starthoz? Az öÉnyzat int „örülök, hogy végül meg­állapodhatunk, s minden párt képviselője elfogadja az utolsóként előterjesztett ja­vaslatot, mely tökéletesen azonos az először felvetet­tel” — zárta le az utcane­vek, emléktáblák, emlékmű­vek kérdésében nyitott vitát dr. Kovács László, Miskolc tanácselnöke a városban mű­ködő pártok, az országgyű­lési képviselők, s a városi tanács közös értekezletén. Ezzel több mint egy órás, számtalan más megoldást is felvető megbeszélés végére tehettek pontot. Ez a fórum ott és akkor konkrét kérdésekben nem dönthetett, viszont fontos feladata volt meghatározni a vizsgálat menetét. Az ’56-os emlékművek, táblák kérdé­se ugyan nem igényel helyi megbeszélést, hiszen arról döntött a parlament, s a döntés alapján már intéz­kedett a tanács, de az utcák elnevezése és az egyéb em­lékhelyek sorsa minden­képpen helyi szakértői és politikai vizsgálatot kíván. Egy szakértői csoport meg is kezdte a munkát. Az ülés résztvevői előtt így két le­hetőséget vázoltaik fel: vagy létrehoznak egy pártközi egyeztető fórumot, s ez mond folyamatosan véle­ményt a bizottságtól beér­kezett anyagról, vagy — s ez tűnőik a járhatóbb útnak — a szakértők teljes mun­káját az önkormányzat vizs­gálja felül, amiben tör­vényszerűen helyet kapnak a helyi pártok, s így a köz­tes fórumra nincs szükség. A kétlépcsős ellenőrzés azért is fontos, mert a szakmai és politikai érveket külön kell választani. Első látásra úgy tűnt, mindenki egyetért e megol­dással. Hogyan kerekedett e kérdés körül mégis hosszas vita? Az emléktáblák levé­teléről először a Zöld Párt képviselője mondott vitára késztető véleményt. Kiss György István ugyanis nem ért egyet a jelenleg látha­tókkal, de eltávolításukat, főleg az anyagiak szűkössé­ge miatt, nem tartja első­rendű teendőnek: eddig is elmentünk mellettük, s nyu­godtan elmehetünk még egy darabig. Sokkal fontosabb lenne a hiányzók pótlása, például egy Mátyás király­emléktábla a róla elnevezett utcában, hiszen mégiscsak most ünnepeltük halálának 500. évfordulóját. A Pofosz képviseletében jelenlevő Papp Miklós vi­szont irritálónak, közérzet- rontónak véli a táblák je­lenlétét városunkban, és sür­gette fokozatos eltávolításu­kat — ahogy a pénzügyi helyzet erre lehetőséget biz­tosít. Komjáthy János, ugyancsak a Pofosztói, nem szavazott bizalmat a már működő szakértői bizottság­nak. Szerinte „mentőakció­kat” folytat. A lakosság vi­szont igényt tart a válto­zásra, hiszen rendszerváltás történt! „Nem tűrjük meg a testület kollaboráns szemlé­letét” — mondta, s betekin­tési és beleszólási jogot kért a bizottság munkájába. E kérését az előzőeken kívül azzal is indokolta, hogy a bizottság semmit nem tud, s megfelelő dokumentumok hiányában nem is tudhat a személyi kultusz kivégzett­jeiről, ő viszont szolgálhat adatokkal. Ez utóbbi kérésre Kovács László azt válaszolta, hogy a bizottság meghallgatja majd Komjáthy urat. A bi­zalmatlanság kérdése, a szakértők állandó ellenőrzé­se viszont felkavarta a ke­délyeket. Hiszen ez éppen a kétféle, különválasztani cél­szerű szempontot keverte össze. Számtalan „áthidaló” megoldás, ötlet hangzott el, melyek különböző módon és mértékben, különböző listák és csoportok létrehozásával kívánták megoldani a prob­lémát. A megújult MSZMP képviseletében szót kérő Vas István viszont a politikai szerveket teljesen kiiktatná ebből azzal, hogy a szakér­tők javaslatát a lakók dön­tésére bízná, válasszanak ők az alternatívákból. A vitában háttérbe szorult emlékművek újabb gondokat vetnek fel, hiszen elképzel­hető, hogy ezek alatt tete­mek nyugszanak, s azokat exhumálni kell. Ebben az esetben viszont nemcsak anyagi, hanem az etikai, ke­gyeleti kérdéseket is újra kell gondolni. A jelenlegi MSZB tér ütközési pontot jelent a pártok és az egy­ház között. Az előbbiek Ok­tóber 23-a térnek, az utóbbi viszont Mindszenti térnek (a régi település és nem a bíboros emlékére) szeretné keresztelni. Minderről azon­ban a hosszas vajúdás után született megállapodás ér­telmében az önkormányzat dönt majd. (csörnök) Befejeződött az Észak-Magyarország újságíró-stúdiója (Folytatás az 1. oldalról) Nagy Zoltán, lapunk fő- szerkesztője elsőként azt emelte ki, hogy az újságíró­stúdió közös vállalkozás eredménye volt. Részt vet­tek benne a hallgatókon kí­A Jugoszláviába látogató magyar állampolgároknak a határátlépéskor péntektől (jú­nius 8-tól) kezdve nem kell 200 dollárt kötelezően bevál­vül a szerkesztőség vezetői és munkatársai, a lapkiadó vállalat, s a Magyar Újság­írók Országos Szövetségé­nek helyi csoportja is — a MUOSZ-t az ünnepségen egyébként Lovas Lajos, la­punk főmunkatársa, a tani ük dinárra. Ezt a beje­lentést a jugoszláv kormány csütörtöki üléséről kiadott hivatalos közlemény tartal­mazza. MiUOSZ Delegátusai Taná­csának tagja, megyei titkár képviselte. Szólt a főszer­kesztő az előző tanfolyamok sikereiről, amelyekre hivat­kozva megemlítette, hogy az Észak-Magyarország tanfo­lyamán végzett az Üj Du­nántúli Napló, vagy példá­ul a 24 Öra című megyei lapok főszerkesztő-helyette­sé, hogy csak két példát említsünk. Az újságíró-stúdió végző­sei oklevelet kaptak, ame­lyeket Veres MSihály, lap­kiadónk igazgatójától vehet­tek át. Nem kötelező a 200 dollár MISKOLC MEGYEI VÁROS TANÁCSA V. B. nyilvános ÁRVERÉSEN eladja — ilyen igény esetén a kezelői jog átadására korlátozottan - a Miskolc, Tanácsház tér 14. szám alatt levő 2095/2 hrsz.-ú, nem lakás — irodai tevékenység - céljára szolgáló kétszintes, 541 m2 alapterületű, teljesen közművesített, valamint a Miskolc, Hunyadi u. 3. szám alatti, 2423 hrsz.-ú, nem lakás - irodai tevékenység - céljára szolgáló kétszintes, 734 m2 alapterületű, teljesen közművesített INGATLANÁT, a belvárosi rekonstrukció követelményeihez igazodó külső felújítás kötelezettsége mellett. Az ingatlanok Miskolc belvárosában vannak, teljes egészében beköltözhetőek. A Tanácsház tér 14. szám alatti ingatlannál 11 millió forint, míg a Hunyadi u. 3. sz. clatti ingatlannál 15 millió forint kikiáltási árat határozunk meg. Az árverés helye a Megyei Városi Hivatal (Miskolc, Petőfi u. 1—3. sz.) III. emeleti tanácskozó terme, időpontja 1990. június hó 15., 9.00 óra. Az árverésen 100 000 Ft óvadék helyszínen történő befizetése alapján lehet részt venni, melyet a vételi jogot nem nyert pályázók részére a helyszínen, az árverés után azonnal visszafizetünk. Az árveréssel kapcsolatos részletes felvilágosítást - 8—16 óra között - a 35-116-os telefonon dr. Székely László osztályvezető-helyettes tud adni, s nála lehet időpontot kérni az ingatlan előzetes megtekintésére is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents