Észak-Magyarország, 1990. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-04 / 129. szám
1990. június 4., hétfő ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Hetven éve történt Trianon 1920. június 4-én Trianonban aláírta a magyar küldöttség azon szerződést, melynek értelmében az ország területe több, mint felére csökkent. De nem ezen a napon pecsételődött meg a Kárpát-medence sorsa, hanem már jóval előbb. .. Mint tudjuk, 1919. március 21-én Magyarország tanács- köztársasággá alakul. Az antant hatalmakra a magyar proletárdiktatúra óriási hatással van, félő egész Európa felgyúl. Smuts dél-afrikai tábornok érkezik Budapestre, aki felajánlja a blokád megszüntetését, ha a magyarok elfogadják a Vyx-féle demarkációs vonalat. Kun Béla tiltakozik a terület- kisebbedés ellen, mire megindul a román csapatok támadása, egészen a Tisza- vonalig. Stromfeld Aurél (ki azelőtt a Monarchia egyik legjobb tisztje) átszervezi a magyar csapatokat. Május I8-án megtámadja a cseheket, 21-én visszafoglalja Miskolcot (először cseh, majd román megszállás alatt, van a város), de visszaveszi Kassát és Bártfát is. Cle- menceau július 9-i sürgönye azonban kiparancsolia a Vörös Hadsereget a Felvidékről. Ez demoralizálja a hadsereget, Stromfeld nedig lemond. Kun július 21-én jelenti Clemeimeaunak. hogy fegyverhez nyúl, minek értelmében bevezetik az általános hadkötelezettséget. Az új parancsnok, Julier Ferenc csapatai több non ton átlénik a Tiszát, viszont a belső bom'ás már megállíthatatlan, s a románok támadásai sikeresebbek. A népbiztosok — látván a reménytelen helyzetet — lemondanak, s elvonulnak Ausztriába. 'Augusztus elején szociáldemokrata kormány alakul Peidl Gyula vezetésével. Augusztus 3-án a románok bevonulnak a fővárosba, Guido Roma- nellinek, a budapesti olasz misszió főparancsnokának erélyes tiltakozása ellenére. Alig egy hét elteltével puccs tör ki, a kormányt lemondatják, s kikiáltják kormányzónak József főherceget, ki Friedrich Istvánt nevezi ki miniszterelnöknek. Az antant kormányok nem ismerik el a Friedrich-kor- mányt. Október 23-án Sir George Clerk érkezik Budapestre rendcsinálás céljából. November 22-én megalakul az új kormány (Huszár Károly elnökletével), melyet a budapesti antant-missziók rögtön elismernek. Az új kormány ágya nincs rózsalevéllel párnázva. 1920. január 15-én Apponyi Albert grófnak a francia külügyminisztérium óratermében átnyújtják az antant hatalmak békefeltételeit. A 364 HUDY FERENC Évforduló (Tény és valóság) összetört szép Hazánk szétzúzta Trianon ,~ ne lázadj, de gyógyíts ha van rá alkalom. szakaszból álló béketerv olyan megrendülést okoz, hogy Apponyi másnap óriási beszédben fejezi ki a magyar nemzet tiltakozását. A béketerv értelmében Szent István koronája országainak csak 28,5 százaléka marad magyar tulajdonban, 71,5 százaléka idegen fennhatóság alá kerül: Csehország kap 62 937 négyzetkilométert, 3 millió 575 ezer lakossal, Románia 101 197 négyzetkilométert 5 millió 265 ezer lakossal, Szerbia 63 497 négyzetkilométert 4 millió 121 ezer lakossal, Ausztria 4926 négyzetkilométert 385 000 lakossal, s Olaszország 21 000 négyzetkilométert 50 ezer lakossal. A magyar delegáció népszavazást követel, ám ezt elutasítják. Franciaország felajánlja közvetítését Magyarország és a három utódállam között (amely szerint a kifejezetten magyar jellegű és az anyaországgal összefüggő területek Magyarországhoz visszacsatolandó, s autonómiát biztosít a magyar és szász többségű területeknek.) Közben Weygand tábornok Lengyelországot felszabadítja az orosz invázió alól, s a magyarságra már nem is volt nagy szükség. Június 4-én a magyar békedelegáció, új vezetői Benárd Ágost népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd meghatalmazott követ Nagy-Trianonban aláírják a békefeltételeket. Az egész országban harangzúgás jelzi, hogy az ezeréves Magyar- országot sírba tették. Eszenyi Miklós Mit is mondott a papagáj? Kibékülés Egy német cég különféle alkatrészeket szállított a MÁV részére. Az átadást egy német mérnök végezte, az átvitellel pedig apámat bízták meg, miután jól beszélt németül. Munka közben a német megkérdezte apámtól, tudja-e, hogy mit jelent az alkatrészeken látható Z. S. U. betű? Apám természetesen tudta, hogy a betűk a céget jelölik, de mégsem úgy válaszolt, ahogy kellett volna, mert a következőket mondta: „Zur schmutzige Unterhose” — magyarul: „a piszkos alsónadrághoz”. (Kiterjesztően értelmezve: a szaros alsónadrághoz). Az öntudatos német vérig sértődött cége ilyen elnevezéséért, úgyhogy apám a kibékülés jegyében meghívta őt a MÁV-restibe egy magyaros vacsorára és egy pohár borra. Bár ne tette volna! Kiderült ugyanis, hogy a németnek is volt humorérzéke! Apám a világ legnagyobb étvágyú emberét fogta ki, aki degeszre ette magát, ráadásul békülni is csak a harmadik liter után volt hajlandó. Az igaz, hogy ekkorra már csökkent az öntudata, mert megölelte, megcsókolta apámat, miközben sűrűn éltette a magyar—német barátságot. A vacsora végén apám is megszédült kissé, de a némettel ellentétben nem a bortól, hanem annak a számlának az összegétől, melyet a főút' elébe tett. R. Gy. Feledékenység Tasziló fel-alá rohangál a pályaudvar peronján, a kezében egy szöget szorongatva. Szembe találkozik Arisztiddel, aki megkérdezi tőle. — Mit keresel itt? — Utazni fogok! — Jó-jó, dehát minek az a nagy szög a kezedbe! — Ez a szög azért van a kezemben, el ne felejtsem, hogy Szegedre kell mennem. — Hát ezt még csak megértem, de mit szorongatnál a kezedben akkor, ha mondjuk Szarvasra kellene utaznod! összeszedte: K. J. Nemzetközi Hortobágyi Lovasnapok Magyar képviselő szlovák hormánvdeíegáciéban Ha nem került volna kezembe a pozsonyi „Cas” újság f. év május 11. száma, velem együtt rengeteg ember nem tudott volna arról, hogy a május elején Kanadában járt, Dubcsek vezette népes kormánydelegáció sorában vendégként, mint a magyarországi szlovák kisebbség képviselője, Jakab Róbert- né, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének fő. titkára, a magyar parlament tagja, nemrég ennek alclnöke is részt vett. Ismeretes, hogy a II. világháború után a hazai szlovákság öntudatos részének java — 60 ezren felül — önként áttelepült Szlovákiába Husák volt államelnök és főtitkár vezénylete alatt, s ennek kapcsán 80 ezer magyar őslakos volt kénytelen elhagyni — szomorú körülmények között — hazáját. Tragikomikus volt sok szlovák (például a bükki Répásbutából kitelepültek) számára, hogy nem is Szlovákiában várták őket tárt karokkal, hanem Csehországba kerültek, Karlovy Vary környékére. Egyes családoknak sikerült onnan — sok utánjárással — később Szlovákiába áttelepülni (onnan négy család még vissza is települt Répáshutára .. .), de több család ma is Csehországban él, gyerekeik cseh iskolába jártak és járnak, és csodálkozom azon. hogy ezekért eddig még senki köny- nyeket nem ejtett. A Magyar- országon maradt néhány ezres szlovákságnak (ezt a nénszám- lálási adatok híven tükrözik) még így is volt és van lehetősége ahhoz, hogy olyan szintre emelkedhessék — ha akar —, mint például Jakabné. vagy például Papucsok Gergely (olykor Gregor Papucek néven szerepel), a szövetség egyik jeles költő-tagja, aki négy évvel ezelőtt a néphadseregünk őrnagya volt (ma talán már alezredese), aki még képviselő is lehet, ha a szövetség őt fogja delegálni a magyar parlamentbe a szlovákság szószólójaként. Mindketten a budapesti szlovák középiskolában nőtték ki magukat, s lám, nem is akármilyen oktatásban részesülhettek, ha ilyen magas szintre emelkedhettek. Sok szlovák származású fiatalnak megvan a lehetősége ahhoz, hogy tovább folytassa tanulmányait Szlovákiában, állami ösztöndíjjal. Én hinni merem, hogy a szlovák gesztust magyar is követi, és ennek kapcsán, amikor egy népes magyar kormánydelegáció külföldre utazik, összetételében például Duray Miklós, a sok százezer szlovákiai magyarság egyik vezéralakja is helyet kap. Kérem is a borsodi képviselőket, hogy erre a nemes gesztusra hívják fel a magyar kormány figyelmét. Szerintem ugyanis ez az az út, amelyen két szomszédos népnek járnia kell. Deme Dezső A magyar puszta legnagyobb nyári rendezvényét, a Nemzetközi Hortobágyi Lovasnapokat az idén június 29-e és július 1-je között rendezik meg a mátai lovaspályán. A rendezvénysorozat keretében immár másodízben került sor a Díjugrató Világkupa versenyeire, amelyen a magyarok mellett Bulgária, az NDK az NSZK és Románia válogatottjai vesznek részt. A lovasnapok idején országos népművészeti, népi iparművészeti vásárt is rendeznek a kilenclyukú híd lábánál. A rendezvényre 35—40 ezer érdeklődőt várnak a rendezők. (MTI) Tavasszal a Csereháton. A látogatónak idilli. Hároméves korában elfeledi a faluját Történik-e valami a Csereháton? (Folytatás az 1. oldalról) Csomós József lelkész, a Csereháti Településszövetség ügyvezető elnöke: — Véleményem szerint ez nem oktatásügyi, hanem településpolitikai kérdés. Ahol nincs iskola, ott nincs jövő. Hiába van esetleg pap. A pap is megnémul, ha nincs konzultációs lehetősége a tanítóval. Igen, igen, jól tudom, hogy pénzről van szó, sok pénzről... A jövő mégis csak ez. — Szomorú, ha így van: mindenben a pénz hátráltatja a cserehátiak életének jobbra fordulását? — Szomorú, de így van! Pénzt azonban szellemi tőkével is lehet keresni, és azt gondolom, ez a mi szövetségünk ereje. Május 15- én este a Borsod-Abaúj- Zemplén megyeiek Budapesti Baráti Körének mutatkoztunk be gondjainkkal, elképzeléseinkkel. Éreztük az estélyen, hogy velünk vannak, velünk maradnak. Csóka Béla festőművész a Cserehát című olajfestmé- ményét felajánlotta nekünk, mégpedig olyan formában, hogy ha valaki százezer forintot befizet a csekkszámlánkra, az értékes festményt megkapja, ám, ha nem akad ilyen ember, akkor az októberi aukción vetik kalapács alá, de a pénz a miénk lesz. — Láttunk egy szép filmet a televízióban e tájról, ország-világ láthatta a gondjaikat. — Igazán nem panaszkodhatunk a sajtónkra. Sokat segítenek nekünk az újságírók. — Persze írni, forgatni csak arról lehet, ami van . . . — Igyekszünk beférkőzni a köztudatba. A Soros-alapítvány jóvoltából van már másológépünk, számítógépünk, és mi ezeket az eszközöket maximálisan ki is használjuk. A Csereháti Füzeteknek például — ne legyünk túl szerények! — híre futott. Kaptunk előadási lehetőséget a Savaria Nyári Egyetemre, ahol sok országból verbuválódik a hallgatóság, négy nyelven mondjuk el a csereháti jelent. A Lukács György-alapítvány- nak köszönhető, hogy kétnapos rendezvényünk lesz szeptemberben Edelényben: kutatókat, településtervezőket hívtunk meg,olyan embereket, akik képesek az agonizáló falvak gyógyítására. Országos fotópályázatot is kiírtunk, Csereháti tájak, emberek címmel... A legsikerültebb fotókból képes levelezőlapokat készítünk majd, amelyeket országosan terjesztünk. Ezzel a fotóanyaggal házalunk is, elsőként a Csehszlovák Kultúra Házában mutatjuk be, aztán másutt is ... — N agyszerű programok, jó stratégiai elképzelések. De érzékel-e valamit a településszövetség munkájából a mostani lakosság? Az öregek. — Lehetséges, hogy már megjelent a német piacon a csereháti vaddisznókonzerv. Ez egy piackutató vaddisznó lesz, reméljük, több élelmiszerünk követi. Szövetségünk egyik tagjának találmányaként szeretnénk kiterjeszteni, természetesen elsőként nálunk, aztán mindenütt az országban, ahol szükség van rá, a falugondnoki intézményt. Ez az „intézmény” nem más, mint egy mikrobusz, amelyet egy univerzális ember vezet. Ez az ember hozná a gyógyszert, ő vinné a beteget, ha sürgős az eset, ő javíttatná a háztartási gépeket, ő vásárolná be a húst, ő vinné színházba, Miskolcra az embereket... Ügy gondoltuk, minden falunak kellene egy ilyen gondnok, a mikrobu- szával. — Miért beszél lelkész úr ennyire feltételes módban ? — Mert félek, hogy nem sikerül. A megyei tanács a rendelkezésére álló összeget — a legfrissebb információim szerint — fel akarja darabolni, „igazságosan” elosztva a pályázó aprófalvak között. így nem hiszem, hogy célt ér, akkor pedig azt mondják, hogy az egész kísérlet megbukott. Ha néhány falu kapná csak meg a lehetőséget, bebizonyíthatná a gondnokság jóságát, eredményességét. Szakembereink számítása szerint egyébként ez lenne a legolcsóbb köldökzsinór az infrastruktúrával megáldott települések, és a mi fatGrnyos falucskáink között. Lévay Györgyi Fotó: Fojtán László írásunk szereplői Méhészkedik. Más megélhetése nincs.
