Észak-Magyarország, 1990. június (46. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-02 / 128. szám
1990. június 2., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Tollas Tibor Miskolcon és Nagybarcán Újra itthon Már az iró-olvasó találkozó helyszíne is szokatlan volt. A miskolci Agrober-székház ebédlőjében gyülekezett május 24- én a közönség. Nemcsak a városból, hanem az ország távoli településeiről is érkeztek vendégek a találkozóra. Itt voltak Tollas Tibor gyermekkori játszótársai, eljöttek ez egykori rabtársak is. ToSilas Tibor 1920. december 21-én megyénkben, Nagybarcán szülleteitit. Középiskolába előbb Kőszegen, majd a soproni Rákóczi Ferenc Honvéd Reáliskolai Intézetbe járt. Innen került Budapestre, a Ludovika Akadémiára. 1941-ben hadnaggyá avatták. Hadibeosztásában 1945 tavaszán Veszprém mellett mindkét keze súlyosan megsebesült. Még két évig az úgynevezett demokratikus hadsereg tisztjeként szolgált, de 1947-ben hamis vádakkal letartóztatták. A történetre így emlékszik vissza Tollas Tibor: „Mentő tanúnak jelentkeztem egy Tavi Árpád nevű ember mellett, akire ráfogták, hogy a beregszászi gettó parancsnoka volt, valójában pedig csak névrokona az időközben Nyugatra meneküli t gettóparancsnoknak. Mentő vallomást, tettem mellette, és végül is öt felmentették, de néhány hónap múlva engem vádoltak ugyanezzel. Tíz évet kaptam. Ugyanazok, akik eskü alatt állítatták, hogy Tavi Árpád volt a gettó parancsnoka, most ellenem vallottak. Csak azért nem akasztottak fél, mert két volt beregszászi gettó-fogoly pontosan felidézte a táborban szolgáltatót teljesítő tisztek és altisztek névsorát, én nem voltam köztük. Fel is menthettek volna, de az Ávó nyomására mégis kaptam tíz évet.” A kiszabott tíz év büntetésből kilenc évet a Gyűjtőfogházban, a váci börtönben és a tatabányai rabbányában töltött. A politikai perek felülvizsgálatakor, 1956 júliusában szabadult. A forradalomban a budapesti Nemzetőrség tisztjeként vett részt. Tollas Tibor 1956-ban hagyta el az országot, és azóta szerkeszti, adja ki Münchenben a Nemzetőr című lapot. Nemcsak a nyugati magyar emigrációban éllők olvasták a Nemzetőrt, körülbelül négyezer példányt rendszeresen eljuttattak Magyarországra. Erdélybe és a Felvidékre is. Minden második hónapban angol, francia és német nyelven is megjelenik a lap. De készültek kínai, arab és spanyol lapszámok is. — Ha tudnátok azt az örömet és izgalmat, amit most érzek. Ha tudnátok mit jelent harminchárom évig nem is remélni, hogy egyszer még hazakerülök, legfeljebb a hamvaim a harcai temetőbe — mondta a költő. — Magyar emigráció — Rákócziéi? vagy Kossu- thék — még nem érte meg, hogy amiért harcolt, életében valóra vált volna. És mast itt vagyok, ’56-ban megfogadtam, hogy akkor térek haza, ha törvényes kormány kerül az ország élére. Aztán jöttek a versek. Először a Hazafelé című költeményét recitálta a hőitől „Ismerek minden útka- nyart, / Mely anyámhoz visz, haza tart . A vaksötétben is hiszem, Hogy nem tévedne dl szívem ..Aztán a börtönéveket idéző költemények következtek. A sok-sok szenvedés versei, amikor az volt a rabtartók elve, hogy nem meggyógyítani kell a beteget, hanem szenvedőképessé tenni. Sí az ínyencségnek számító magyar étkeket megéneklő költemények is a szenvedésről szólnak. „Nagyrészüket még fiatalon, a váci börtönben, kenyérbe csempészett ceruzacsonkokkal, papírfoszlányokra írtam. A rabDöntsön jól, mielőtt nem késő keresse a kank miskolci területi igazgatóságát — Válasszon betételhelyezési lehetőségeink FIÓKJAINK I50RS0D. HEVES, NÓGRAD közül. — Lízing már 118%-ért is. Kondícióinkat hozzáMEGYÉBEN igazítjuk lehetőségeikhez. MISKOLCI FIÓK — Alapítványuk kezelését jutalékmentesen Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 1. vállaljuk. — Számlavezetés egyszámla átlagállomány utáTelefon: 88-076, 88-042, 88-641, 87-654 ni 6%-os kamattérítés mellett, plusz 5% kamatfelár EGRI FIÓK lehetőség. — Jogi személyek forint számlája mellett deviza3301 Rottenstein u. 3. sz. számla vezetését is vállaljuk. Telefon: (36) 13-622 — 15 c r n h á z á s i célhitelük kérelmeinek kiGYÖNGYÖSI FIÓK dolgozásához felajánljuk közreműködésünket. — Egyedi pénzügyi gondjaik megoldásánál fontolják 3201 Gyöngyös, Róbert K. u. 19. sz. meg szakmai ajánlásainkat. Telefon: (37) 11-042. 11-045 A BANK, AMELY IGAZÁN KÖZEL ÁLL ÖNHÖZ. Régi és új barátok között Nagybarcán ság második-harmadik évében ugyanis már nem a feleség, vagy az elhagyott kedves emlékét idéztük lámpaoltás után a zsúfolt cellában, hanem gyomrunkat mardosó éhségünkben kedvenc ételeinkről álmodoztunk. Így született meg a »verses magyar gasztronómiám«. Ezeket a verseket üres fogkrémtubusokba rejtettem a motozó őrök elől, hogy megmaradjanak a szabadulásig. Néhány év múltán, 1953-ban, Vácró'l a pesti Gyűjtőfogházba való átszállításkor minden holmimat ott kellett hagynom, így veszett el a hazai ízeket idéző verseim gyűjteménye. Gsak néhány maradt meg emlékezetemben, egészben vagy töredékben. Harminc év után Münchenben egy súlyos operáció következtében hónapokra elvesztettem nemcsak az étvágyamat, de az ízek érzé- kdlését is. Ki gondolná, hogy a kórház csöndje rokon a börtön magányával? Üjra életre kellek hát bennem a már régen elfeledett verstöredékek.” A miskolci találkozó másnapján szülőfalujába látogatott a költő, Nagybarcán régi barátok, iskolatársak várták. Útjáról a Gulyás- testvérek dokumentumfil- met készítettek. Itt beszélgettünk Kecskési Tollas Tiborral. — Megérte, amiért harminchárom évig harcolt. A magyarországi változások után van-e még feladata a Nemzetőrnek? — Meg kell találnunk az új feladatokat, várhatóan még két-három évig Magyarországon sokasodni fognak a problémák. A kritika jogát továbbra is fenntartjuk. De nem szabad elfeledkezni a kisebbségről sem, róluk is gondoskodni kell. Feltétlenül javítani kell a kárpátaljai magyarság helyzetén, Erdély és a Felvidék sorsa is aggaszt. — ön szerkeszti és adja ki a Nemzetőrt. Kik vesznek részt még a munkában? Hány munkatársa van a ■lapnak? — Ezt nehéz lenne megmondani. Tulajdonképpen hárman vagyunk, de számtalan magát meg nem nevező szerző publikál a lapban. Most már egyre többen adják írásaikhoz a nevüket. Az utóbbi tíz évben a hazai ellenzék minden megnyilvánulásának hangot adtunk. A programot nem az emigráció adta, hanem a megerősödő „búvópatak-nemzedék”. Ahogyan Lezsák Sándor írta egyik levelében: volt időszak, amikor a részekre tördelt nemzet csak velünk mondhatta él' gyötrelmeit. „Voltatok a biztonság, az igazság nemzetőrei.” — Ki finanszírozza a Nemzetőrt? — Nagy hit kellett ahhoz, hogy hónapról hónapra megjelenjen a lap. De a ■szabadságot nem adják ingyen. Az elején úgy tudtuk kiadni a Nemzetőrt, hogy az amerikai magyaroktól kaptunk pénzt. Amikor a Szovjetunió elfoglalta Magyar- országot, abban bíztak, hogy ez nem tarthat sokáig, és az ittenieknek szüksége lesz az anyagi segítségre. Ekkor össszegyűjtöttek tíz-tizenöt ezer dollárt. Később ezt a pénzt felajánlották egy olyan szellemi csoportnak, amely ’56 szellemében képes alkotni, és tagjai lehetőség szerint nem marxisták. Megkaptuk ezt a pénzt, de azóta is sokat segítenek az amerikai magyarok. Ezenkívül sajitóalapot szerveztünk, az előfizetésen túl ide adhatják le támogatóink a Nemzetőrnek szánt pénzeket. A nyomda területét a Los Angeles-i magyarok vették. Ez amerikai— magyar tulajdonban van. De mint minden nemzetiségi lap a német kormánytól kapunk nyolc-tízezer márka támogatást. — Vannak-e fiatalok, akik majd átveszik a stafétabotot? — Sajnos nincsenek. De én mindig reménykedem, hogy valami csoda történik. A börtönben megtanultam, hogy a reménytelenségben is reménykedni kell. De hogy át tudjuk adni a stafétabotot, egy ideig együtt kellene futnunk... f. g. „Egy magyarért személyesen is felelős akarok lenni mondta Tollas Tibor fia, aki itthon választott keresztgyereket. Tamás jelenleg piackutató, de a jövőben szervezőkészségét kívánja haszna sitani, és hazánk gazdasági kapcsolatait szolgálni.
