Észak-Magyarország, 1990. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-26 / 122. szám
1990. május 26., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Amíg eljutottam idáig Beszélaetés dr. Balsai István miniszterrel — Dr. Balsai István igazságügyi miniszter úr Miskolcon született 1947. április 5- én. Milyen kapcsolat fűzi a városhoz, a megyéhez, Eszak- M agyar országhoz ? — Valóban Miskolcon születtem, de ez majdnem véletlen. Édesanyám családja élt a városban. Az akkori szokásoknak megfelelően otthon születtem, akárcsak korábban a bátyám is a nagyszülőknél. A kedves háziorvos és barát, Petró dr. közreműködésével. Az azóta lebontott Reményi utcai egyes számú ház nemcsak szülőházam volt, de kellemes nyári nyaralások színtere is. Édesapám Egerből származik. A cisztercita gimnáziumban érettségizett,- és jogot végzett. Édesanyám szintén egyházi iskolában, a miskolci zárdában érettségizett: tanítónő. Szüleim a háborús évek alatt kerültek Budapestre, azaz közelebbről Sashalomra. Édesapámat különféle bírósági tevékenységei után kinevezték államügyésznek 1943-ban. Ebben a minőségében tevékenykedett 1956-ig, forradalmi magatartása miatt azonban kitették állásából. Soha többet nem is térhetett vissza hivatása gyakorlásához. Még fizikai munkásként is csak nehezen tudott elhelyezkedni. Rendőri felügyelet alatt volt. Emlékszem, egyik alkalommal azzal jött haza a munkakeresésből 1957 tavaszán, hogy még segédmunkásnak sem alkalmazzák. Ezek a tények igen megnehezítették gyermekkorunkat. Édesapám egyébként 54 éves korában agydaganatban halt meg. Szüléink nehéz helyzete meghatározó volt számunkra is. — Hol végezte a középiskolát, s hogyan sikerült egyetemre kerülni? — Az első két évet a Piarista Gimnáziumban. Harmadik évben néhány osztálytársammal átmentünk a második Rákóczi Ferenc Gimnáziumba. Itt érettségiztem. Ezután a Budapesti Műszaki Egyetemre kerültem, na nem hallgatónak, csak táblatörlőnek, táblato- logatónak. Bátyámat már több éve nem vették fel a jogi karra, ő is ezen az egyetemen dolgozott. Ö „szerzett be” engem is ide, a sikertelen felvételi kísérletem után. Én átmeneti állapotnak tekintettem, s a következő évben előfelvételisként valóban be is jutottam. Kalocsára kerültem katonának, de a szemem miatt fél év múlva leszereltek, s az újabb félévben jogi tanulmányaim megkezdéséig ismét „táblát igazgattam”. Diákokat tanítottunk, felvételire készítettünk elő bátyámmal, hogy önfenntartók legyünk. 1972- ben végeztem, a testvérem is körülbelül ekkor, csak ő esti tagozaton. . — Hol helyezkedett akkor el? — Mind ez ideig az első jogi munkahelyemen dolgoztam. A nyolcadik kerületi 21-es sz. ügyvédi munka- közösségben. A feleségem is jogász, a Villamos Automatika Intézet vállalati jogtanácsosa. Két kisfiúnk van, Szabolcs 13, István hétéves ... Múlt év júniusában az Országos Elnökség megbízásából, mondhatom Für Lajos szíves patronálásával a választójogi törvény megalkotására alakult munkacsoport tagjaként, az ellenzéki kerékasztal tagszervezeteként részt vehettem a törvény tető alá hozásában. Egyik fő munkatársam, kedves barátom, kalocsai katonatársam, dr. Salamon László volt szintén az MDF színeiben. Koncepciónkat egyeztettük, s tulajdonképpen ezt fogadták el. Ősszel a sarkalatos törvények megfogalmazásával foglalkoztunk. Tevékenykedtem a népszavazási munkában. A parlamenti választások kiírását követően az MDF választási felkészülésének egyik jogi irányítója voltam. Országgyűlési képviselővé az országos listán választottak meg. Ekkor mondtam le választási bizottsági tagságomat, a kettő ugyanis nem fér össze. Alelnöke lettem az alkotmányügyi törvényelőkészítő és igazságügyi bizottságnak. — Az ügyvédi munkát véglegesen befejezi? — Természetesen nerp, ha a ciklus befejeződik, szeretnék visszatérni a munka- közösségbe. Föltétlenül szólni kívánok arról, hogy ez a munka a feleségemnek, dr. Schmidt Ilonának is igen nagy feladatot jelentett. Akárcsak a többiek házastársának is. Anekdotaként említhetem, hogy Antall Józseftől megkérdezték: — Miért nincs nő a kormányban? Viccel ütötte el a választ: — A jóérzés tartja vissza a hölgyeket jelenleg. De nélkülük mi sem tudtuk volna, s tudnánk ellátni feladatainkat. — Ha már a családinál tartunk: a fiúk is nagyon büszkék rám. Én is órájuk. Szabolcs fiam a kampány során, s az elmúlt egy év után „igaz'i” politikussá érett. Az első fordulóban szinte jobban ismerte a választási eredményeket, mint én. Mondhatnám arcról, névről, foglalkozás, évszámok szerint legalább annyit tud mindenkiről, mint amit a Parlamenti Almanach 1990 tartalmaz. Javítja a sajtóhibákat mindenütt, pontosan tudja ki írja nevét egy „s”- sel, és ki kettővel. Például az egyik Kiss Gyula a miskolci tárca nélküli miniszter, a másik dr. Kis Gyula pedig a „mi” orvosunk, aki az egészségügyi bizottság elnöke. Ismeri az újságírókat is, tudja, kit, melyik párthoz húz a Szíve. Persze, ez az első osztályos szintjén, elmondható kisebb fiamról. Istvánról is. El nem tévesztené soha, hogy ki. kivel köt koalíciót! — Ezen kívül gondos és precíz titkár is, hisz’ az én üzenetemet pontosan felírta és átadta. — Bár a választási jogszabály értelmében csak nagykorú választójoggal rendelkező polgár vehetett részt a kampány munkájában, ők plakátokat is ragasztottak. Elkelt ám dolgos kezük, így aztán ezt senki nem vette rossz néven. — Tehát a győzelemben a gyerekek is részesek? — Valóban! Nektek is köszönöm, fiúk! Dobos Marianne Elültetve: Tízmillió facsemete Mintegy 10 millió darabra becsüli az erdősítésre, valamint a pótlásként -felhasznált facsemeték számát Varga József, a Borsodi Erdő- és Fiafeldolgozó Gazdaság vezérigazgató-helyettese, amelyet most tavasszal elültettek. A gazdaság területén, a csehszlovák határtól a Tiszáig terjedő területen mintegy 800 hektáron kerültek földbe a csemeték. Ebből 450 hektár az a terület, ahol a kitermelt. kivágott erdő helyett ültettek újat, míg 350 hektáron a kipusztultakat pótolták. Ezeken a helyeken vadkár, tűzkár, aszály pusztította ki a korábban ültetett csemetét. Az erdőgazdaság adottságainak megfelelően elsődlegesen bükköt, valamint tölgyet ültették. Kisebb meny- nyiiségben cserfát és a vízjárta területeken nemes- nyárt. Ültettek fenyőt is — Szükséges a telepítés, az erdők felújítása (f. I.) de a természetvédelmi területeken kisebb mennyiségben. Ennek oka, hogy a természetvédelem érdekeinek az felel meg, 'hogy ide az őshonos fafiajták kerüljenek vissza. Ilyen meggondolás alapján a gazdaság területének mintegy felén mérsékelték a fenyők ültetését. A kezdeti csapadékszegény időszak szerencsésen megváltozott — s ennek köszönhetően kedvező a megmaradási arány. A csapadékos időjárás miatt viszont erőteljes a gyomosodás, szükséges a cserjeirtás. Erre viszont — az oly sokszor emlegetett munkanélküliség ellenére sem kapnak munkaerőt ! A csemete-ültetés mellett vetéssel is erdősítettek. Mintegy 500 mázsánvi, kocsány- talan tölgymakkot vetettek el, megközelítőleg 200 hektárnyi területen Lillafüred. Parasznya és Putnok térségében. A vásár egyik látnivalója a „félbevágott" Iveco kamion Más ez a BNV Aki évtizedek óta szorgalmasan látogatja a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárt, bizonyára észrevette a megnyitón, hogy hangulatában eltér az idei BNV az előzőektől. Mintha a kiállítók, legalábbis a hazai cégek éreznék, hogy rendszer- váltás következett be Magyarországon. hogy gazdaságunk, ezen belül a magyár ipar súlyos helyzetben van, hogy úgymond a csőd szélére került. Persze a csillogásban nem szűkölködünk. A standokon elegáns hölgyek és urak fogadják az érdeklődőket. A vásár új színfoltja, mint azt Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés alelnöke megnyitójában elmondta, hogy ezúttal harminc százalékkal több vegyes vállalat, részvénytársaság és kft. mutatkozik be, mint az elmúlt esztendőben. Az is igaz viszont, hogy a magyar vállalatok -közül az idei BNV-n kétszázzal kevesebb cég képviselteti magát, mint tavaly. Hogy mi lehet ennek az oka? Talán közrejátszhat benne a gazdaságban tapasztalható bizonytalanság, valamint hogy ma már nem kötelező a vállalatok számára a részvétel, s ha valaki úgy ítéli meg a helyzetét, hogy nem éri meg évről évre a vásáron részt venni, kiváltképpen pedig ha még valamir? való kiállí- tanivalója sincs, nem kötelező a megjelenés. Szerencsére Borsod jó néhány vállalata elmondhatja, hogy van mit felvonultatnia a vásáron. Ezt támasztja alá a kiállítás alkalmával odaítélt két nagydíj és több vásári díj is. És természetesen a közönség várható érdeklődése a bemutatott kohászati, vegyipari, és egyéb termékek iránt. A nagy „szamot” persze a külföldiek szerepelése jelenti. Példáuul a francia, az angol és az egyesült államokbeli cégek megkétszerezték kiállítási területüket, ugyanakkor a legnagyobb kiállítók az idén az osztrákok és a nyugatnémetek. A KGST partnerek közül Lengyelország, a Szovjetunió, továbbá Csehszlovákia a legjelentősebb résztvevői a BNV-nek. L. L. Fotó: Laczó József A BNV nagydiját kapta a Peko Acélipari Művek energiatakarékos önélező ekevasa A miskolci drótgyár termékpalettája Mezőgazdasági szakemberek világkongresszusa • A Gyermek és Ifjúsági Alap Kuratóriuma 1990. május 28-án, 16 órakor tartja pályázat-elbíráló ülését a Miskolc Város Tanácsa ifjúsági és sportosztálya földszinti tárgyalójában. • A Miskolci Bölcsész Egyesület szervezésében május 26-án, szombaton, ISIS óráig, az MSZB tér 1. sz. alatti épületben' bemutatót tartanak a kísérleti szemeszter japán szakos hallgatói, akik a tea speoiól-kollégi- um résztvevői voltak. A vendégek habos zöldteát kapnak, közben megtekinthetik azokat a bambusz-, iiakk- és kerámi a;tár,gyakat, amelyek a teaceremónia kellékei. • A Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság fogadónapot tart május 28-án, 13—16 óra kö-' zott, Miskolc, Álmos u. 26. szám alatt. Budapesten tartja világ- kongresszusát a Mezőgazda- sági Könyvtárosok és Doku- mentaristák Nemzetközi Szövetsége (IAALD), május 28-a és 31-e között. Az ötévenként rendezendő kongresszus munkájáról Sz. Lukács Jánosné, az Agroin- íorm Agrárinformációs Vállalat szerkesztője, a kongresszus tudományos titkára elmondotta: a nemzetközi tanácskozásra 44 országból mintegy 160 résztvevő, köztük 40 magyar szakember jelezte érkezését. A tanácskozáson az eddigieknél jóval nagyobb létszámban jelennek meg a fejlődő országok küldöttei, így több könyvtárost, illetve informatikai szakembert várnak Kenyából, Nepálból, Panamából, Nigériából. Előadások hangzanak majd el — egyebek között — a 65 országot tömörítő nemzetközi szervezet tagországai agrár- gazdasági adatbázisainak és a nagyobb nemzetközi adatbázisoknak a kölcsönös használatáról, továbbá az új tudományos eredmények cseréje gyorsításának módszereiről. Külön szekcióban foglalkoznak majd a korszerű könyvtári munkával, valamint a könyvek, folyóiratok cseréjével. Várható, hogy ezen a kongresszuson a küldöttek megújítják a szövetség vezetőségét, és — jobban igazodva a szervezetben részt vevők munkájához — a nemzetközi szervezet nevét Mezőgazdasági Információs Szakemberek Nemzetközi Szövetségére változtatják. (MTI)