Észak-Magyarország, 1990. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-14 / 88. szám

1990. április 14., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Dz ICP két és fél év után Interjú Csornai Zoltán vezérigazgatóval Alakulásakor. 198V őszen szenzációként hatott a gaz- dasági életben. Voltak, akik őszintén drukkoltak sikeré­ért, többen kételkedtek jö­vőjében. Az elmúlt két és fél év alatt viszonylag csend volt körülötte. Nem ütötték dobra a részeredményeket. szívós munka folyt. Két és fél év után már nyugodtan megfogalmazhatjuk: jó gon­dolat volt az Innovációs Centrum (Park) Rt. létre­hozása Miskolcon. Mára ezt több eredmény bizonyítja. A cég a múlt héten tartotta éves közgyűlését. Ezután beszélgettünk Csornai Zol­tán vezérigazgatóval. Elő­ször természetesen a köz­gyűlésről, az elmúlt évröi tájékoztatott: — Az idén — mint ko­rábban is — a társaság meghirdette a közgyűlés í'ontosabb napirendi pontja­ik Az első napirendi pont az 1989- es év értékelése, a má­sik kardinális napirend az 1990- es év üzletpolitikai'kon­cepciójának megvitatása és a harmadik az alapszabály módosítása volt. Az 1989-es üzleti évet a részvényesi kör jó szívvel fogadta, az eléjük terjesz­tett legfontosabb számokat elfogadták. A vállalat 1989. évi nettó árbevétele 1 mil­liárd 208 millió forint volt, ehhez kapcsolódott további 426 millió forintos lízing- lorgalom, 42 millió forint külkereskedelmi forgalom, továbbá 70 millió forint, ér­tékű váltó-, értékpapír-tevé­kenység. összességében a cég 1989. évi forgalma meg­haladta áz 1 milliárd 700 millió forintot. Ehhez a for­galomértékhez a közgyűlés 14 százalék osztalékot ha­gyott jóvá. Ennek a minő­sítése a közgyűlésen igen pozitív volt. A társaságnak a szám­szaki adatai csak egyik ol­dalról mutatják be az ICP Rt. tevékenységét. A másik oldala az egyéb momentu­mokkal mutatható be. így jelentősen változott a tevé­kenységi kör, erősödött az üzletorientáltság, valamint a társaság kereskedőházi ka- r raktere. Felvállaltunk pénz­intézeti jellegű funkciókat is. 1989-ben engedélyt kap- lunk pénz, hitel, értékpapír, valamint biztosítási ügyle­tek közvetítésére, megtaka­rítások megbízás alapján történő befektetésére is, a megbízó kockázatára. Ezzel megkaptuk a belépőjegyet a tőzsdei folyamatokban való részvételhez. Ily módon az ICP Rt. tevékenységének komplexitása 1989-ben to­vább erősödött. — Mi jellemzi az rt. munkáját, melyek a főbb tevékenységi körök? — A meglévő tevékeny­ségeink voltak és maradtak is: számítástechnika, azon belül a szoftverfejlesztés, és -forgalmazás, számítógép­kereskedelem, számítógépek perifériájának a gyártása, mondhatnám, hogy komplex számítástechnikai folyama­tok végzése. Ebbe az okta­tás és egyéb is beletartozik. Másik fontos tevékenysé­gi terület volt a yállalkozá- si szférában mindenféle újí­tás, találmány, know-how menedzselése. kutatási-fej­lesztési munkáknak a vég­zése, s ami nagyon fontos, új gazdasági társaságok lét­rehozásában való egyrészt közreműködés, másrészt sa­ját tőkével való részvétel. Ez az. ami például a mun­kahelyek teremtése' szem­pontjából nagy jelentőség­gel bír, hiszen egy-egy ilyen új kft. vagy rt. számos munkaalkalmat tud terem­teni. Ügy gondolom, hogy mi 1989-ben meg tudtuk őrizni azt a helyzeti elő­nyünket. ami abból fakadt, hogy 1987-ben, amikor a cég létrejött, az országban az első klasszikus, kormány­engedély nélkül bejegyez­hető részvénytársaságként Jöttünk létre. Ebből ■ követ­kezően számos tapasztalai birtokába kerülhettünk, amit 1989-ben is jól hasznosítot­tunk a legkülönbözőbb cég- alapítási folyamatokban. E cégek köre 1989-ben rend­kívül széles volt. Itt. ha szabad, példákat is említe­nék. Ugyanúgy szerepelt az ICP Rt. programjában szál­lítmányozással foglalkozó kft., mint ahogy svájci- magyar számítástechnikai kft. létrehozása. Beruházás­sal. építményfenntartással, termelőeszköz-nagykereske­delemmel, belkereskedelmi ügynöki tevékenységekkel foglalkozó kft-éket és mű­anyagfeldolgozó vegyes — külföldi, magyar — vállala­tot alapítottunk. Ezek mel­lett például textilüzemnek az átalakítását is végeztük a vállalati tanácsról rt-for- mációvá. Vagy például vi- deóstúdió-kft.-nek a létre­hozását készítettük elő. A harmadik fontos terüle­tünk volt a kereskedelmi igazgatóság, amelyik 1989- ben új igazgatóságként in­dult, noha korábban is vol­tak próbálkozásaink. Ehhez hozzátartozik, hogy az ICP Rt. volt az az első megyei vállalat, amelyek megkapta annak idején az önálló külke­reskedelmi jogot. Ez maga után vonta, hogy Borsod megyében nem volt olyan szakembergárda, amelyik ezt a munkát föl tudta volna vállalni induláskor, az egyéb­ként kívánatos mértékben és kívánatos hatásfokkal. Így a saját szakembergár­dánk kiépítése közel egy­éves folyamat volt. Végül is egyfajta aprólékos munká­val ez a bázis kiépült és örömmel konstaláltam, hogy 1989-ben a cég 24 országgal állt külkereskedelmi kap­csolatban. Köztük a Szov­jetunióval, ahol össz-külke- reskedelmi tevékenységünk 40 százalékát realizáltuk. Itt megemlítem, e tekintetben szakmai körökben is pole­mizálás folyt, folyik: meny­nyire érdemes ezen a pia­con jelen lenni. Szakembe­reinknek az volt a vélemé­nye és az ma is, hogy a barterkereskedelem, tehát az árucsere alkalmazásával a jelenlétünk kívánatos, üz­letileg hasznos. Tavaly még Csehszlovákia és Lengyelor­szág volt külkereskedel­münkben említésre érdemes partner. A fejlett tőkés or­szágok közül az Egyesült Államok áll az első helyen, mögötte Ausztria, NSZK. Svédorzság. Olaszország és Dánia következik. A távol­keletiek részaránya is figye­lemre méltó, itt Tajvanra, Szingapúrra gondolok. — A külkereskedelmi te­vékenységükben milyen áru­csoportokban történt előrelé­pés?. — Meghökkentőnek tűn­het: ha kereskedelmi for­galmunkat vizsgáljuk, akkor a szövetek, kelmék állnak az első helyen, az összfor­galmúnk — export, import — 27 százalékában. Nyom­daipari termékek állnak a második helyen. 16,5 száza­lékban. Igen számottevő a kapcsolatunk egy osztrák céggel, amelyik az ICP-t te­kinti egyik legfontosabb magyarországi importáló partnerének. A harmadik a sorban a kertészeti termé­kek. 13 százalékos arányt képvisel, ha összeadjuk ezt a hármat, ez kereken 57 százalékot jelent. Ezeken túl a bányászati-, könnyűipari gépek, villamos háztartási gépek, optikai eszközök, gu­miipari termékek, mosósze­rek. festékek — összességét tekintve 24 termékcsoport­ban volt export-import te­vékenysége a vállalatnak. Ezeken túlmenően a kö­vetkező fontos ága a cégnek a területi igazgatósága. '89- ben. a korábbi évekhez ké­pest kitörtünk abból a hely­zetből. hogy eleinte '87-ben csak néhány megyében volt forgalmunk. '88-ban már 14 megyében, míg 89-ben az ország minden megyéjében és a fővárosban is folytat­tunk konkrét üzleti tevé­kenységet. — Az ICP tervez is. ter­veztet is. termel is. termel­tet is? — Mi magunk tervezünk belső, vagy külső kollégák bevonásával és terveztetünk is. A gyártással kapcsolat­ban az a koncepciónk, hogy saját, termelőbázisokat ma igazából nem célszerű fönn­tartanunk. hanem ezeket szükség szerint béreljük, vagy. ha már valamilyen te­vékenységi kör láthatóan erősödik, akkor arra létre kell hoznunk egy vállalko­zást. '89-ben 1988-hoz képest a cégünk műszaki-fejlesztési, kutatási-fejlesztési, vállalko­zási. termelési, termeltetési, know-how-val összefüggő, illetve cégalapítási tevékeny­ségének az árbevétele a ko­rábbi évhez képest közel háromszorosára nőtt. miköz­ben a vállalkozás-orientált­sága erősödött. Ennek az a magyarázata, véleményünk szerint, hogy az ICP Rt. vállalkozói, vállalkozási te­vékenysége gerjesztő hatást gyakorolt a kutatási-fejlesz­tési. és az előbb vázolt te­vékenységi formulákra is, hiszen ahol vállalkozni kel­lett egy üzletág érdekében, akkor ezért lehet, hogy kel­lett kutató-fejlesztő, műsza­ki-fejlesztő munkát végezni, miközben ehhez esetleg kül­földről gépet, berendezést hoztunk be, majd ezeket vagy beruházásban, vagy lí­zingben ketllett gyakorlatba venni. Ha mindebből ter­melés is lehetett, akkor vagy termeltettünk, vagy egy na­gyobb széria esetében új társasági formára is lehetett gondolni. Magyarán szólva a piaci mechanizmusok hatot­tak vissza, az általunk kép­viselt vállalkozói munka hatott vissza az alaptevé­kenységek fejlődésére a vál­lalaton belül. Paradoxonnak az tűnhet, hogy miért a vállalkozói, menedzselési, és egyéb más munkák törtek előre látványosan? De való­jában összegzését, tartalmát tekintve, itt egy szerves egységben történő fejlődésről van szói az egész vállalaton belül. A cégünk ötödik egysége a gazdasági igazgatóság, amiről azt gondolhatnánk, hogy a klasszikus munkákat — pénzügyi, számviteli — vé­gezte el, de azt kell mon­danom, hogy itt az alapfel­adatokon túlmenően folytak a vállalati vállalkozást segí­tő műhelymunkák, illetve a váltó, értékpapírral össze­függő mindennemű vállalko­zói munka, befektetési mun­kák, és így tovább. Ugyan­ezt lehet elmondani a cég sajtó-propaganda-protokoll- reklám osztályára, hasonló­képpen az oktatási és sze­mélyzeti munkánkra is. — Lokális, városi, megyei keretben indult az ICP Rt. tevékenysége, ma már orszá­gos hálózata van. Mindez viszonylag rövid idő, két és fél év alatt. .. — Infrastruktúra nélkül kezdtük ’87-ben először egy kis helyiségben, utána a Kakas Csárda fölötti 80 négyzetméteren, majd '88- ban a városban hat külön­böző helyszínen, egyre bő­vülő négyzetméterszámmal és munkatársi gárdával. Már 87-ben 47 millió forint ár­bevétellel, a csonka évben 2 mitlió forint nyereséggel, '88- ban 526 millió forint árbevé­tellel és 11 százalék osztalék­kal zártunk. A nyereség kö­zel 60 millió forint volt, de a mi szakmánkban az osz­talékráta a döntő. '89-ben az árbevételt megduplázva, sőt háromszorozva sikerült egy olyan fejlődési ívet megva­lósítani, amely szimpatikus számunkra és megalapozza további távlatainkat. Nagy Zoltán H a elölről kezdhetném, ak­kor meteorológus, vagy közvéleménykutató len­nék. Kitanulnám a szakmát, prognosztizál­nék, minden különösebb kockázat nélkül, de szigorú­an tudományos alapon. Régi idők vajákosai, táltosai, jö­vendőmondói késői hagyaté- kosaként megjósolnám, hogy merről fúj a szél. Hogy mi­lyen lesz a kártyajárás, s ar­ról sem feledkeznék meg, hogy ki kerülne teherbe a majdani sikeres örökös re­ményében. A természet az idén ko­rán pendült. Hamar nekiló­dultak a fák, s a betonhá­zak közé telepített alkalmi rét a hivatalos tavasz előtt zöldellni kezdett. A piacon már nemcsak fóliasátras pri­mőrt kínálnak, hanem né­hány, mediterrán jellegű kis­kert gyors ajándékát, ham­vas hagymát és zsenge retket is. És gombát is termett a mező. Virágból sem volt hiány. Ki-ki ízlése, pénztár­cája és pártállása szerint vá­sárolhatott virágot. Piros szekfűt, örökzölddel, kardvi­rágot nefejleccsel. A mete­orológusok átírhatták a ha­zai időjárási rekordok köny­vét. Kevés csapadék hullott, s márciusban már egyszál fürdőruhában napoztak a bátrak, a hobbikertek bené­pesültek, a garázsban tartott Trabantok nekivágtak, az ősztől rozsdásodó szerszá­mok vasa fényesedni kezdett. Meglepett bennünket ez a gyors tavasz. Az emberek nem szenet, melegebb téli- kabátot vettek, hanem ce­mentért, ékszerért, húsvétra szánt olcsóbb csokoládéért álltak sorba. Persze, nem va­sárnap. Hogy április 8-án az- em­berek többsége mit csinált, azt nem tudom. Néhány mil­lióan viszont elmentek sza­vazni. Tudták, hogy esős lesz az idő, s arról is tudo­másuk volt, hogy milyen prognózist adott a választás­ról a közvéleménykutató in­tézet. Az akció flottul sike­rült. Európai mércével mér­ve is az ország érvényesen nyilvánított véleményt, s hajnal felé már tudtuk, hogy melyik párt hol tart. Néhány apró affért leszámítva tett- legességre, s nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó sér­tegetésre nem volt mód és alkalom. A számokban ugyan egy kicsit elmérték a hely­zetet a helyzetfelmérők és a pártok tagjai is. de az első, s szabad választás résztve­vői jelesre vizsgáztak. A la­pok közölték a számítógé­pes eredményt, a televízió stábja korábban térhetett nyugovóra, a két héttel ez­előtti fejetlenség nem is­métlődött meg. Hallgattunk, hallhattunk nyilatkozatokat. Felhangok­tól nem mentes ez a most még párhuzamosan folyó eszmecsere. Talán letisztul ez, a minden indulatot magával ragadó áradás. Szeretném és remélem, hogy az új emberek és pár­tok indulata, jobbító szán­dékkal gyarapodva nem ki­borítja, hanem előre lendíti a magyarság szekerét. A re­cept a regi. Négy kerék és két ló. A pálya nehezebb, az akadályok rafináltabbak. Növekedett a résztvevők lét­száma is, de a szurkolók a régiek. Vajon ki nyer, nye­rünk-e ezen a futamon? Va­jon a korai kikelet nem jár-e ágtördelő nyárral? Vajon a megajánlásnak nem marad-e alatta a tettes végrehajtás? A közvéleménykutató — a legutóbbi gyakorlat szerint megkérdez kétezer magyart, a határon belül és ítéletet mond. A következményektől függően, vagy éppen füg­getlenül, a hivatalos funk­cionárius megy. vagy marad. De jó szakemberekre min­dig szükség van.. A profi nem elsősorban a zászló szí­nét nézi... Ő teszi a dolgát. Szolgál, de nem szolgál ki mindenkit. Nem lobog min­denféle szélnek. A divatok jönnek, mennek. A rövid szoknyát éppúgy fölfedezték, mint a keményített inget, vagy a konzervatív pártot. A boldogító, nyűgös családi köteléknél egyelőre nincs jobb megoldás. Az egynejű- ség hol előzi, hol elhagyja az egypártrendszer intézmé­nyét. A tulajdonról hol Marx hol Károlyi Mihály, hol pe­dig Torgyán. József nevében vitatkozunk. Ki tudja, ki ér­ti ezt? És miért írják, ra­gasztják egymásra a plaká­tokat. amikor annyi fehér folt van még? És ki hiszi hogy az első demokratikus választás után csendesebb. békésebb időszak követke­zik? A választás két fordulója közötti interregnumban Churchill emlékiratait olvas­gattam. Ö úgy lett egyik győztese az emberiség leg­pusztítóbb háborújának, hogy vesztett a választáson Más kérdés, hogy előtte és utána mi történt. De min­den, mindennel összefügg Winston tovább élt — s mellesleg irodalmi Nobel-dí- jat is kapott — mint kivég­zett és utólag díszsírhelyre temetett kormányfőtársai. Túlélte Molotovot, Rajkot, Trumant és Nagy Imrét. Po­litikusi, hadvezéri nagyságát vitatni lehet, de erkölcsi tar­tásához kétség nem férhet. Az 1940-es években ő volt a legjobb jós. Politikusként, hadvezérként, meteorológus­ként is. (Gondoljunk csak a normandiai partraszállásra.) A brit birodalom utolsó lo­vagja nyilatkozott úgy, hogy a demokrácia alapvetően rossz dolog, de pillanatnyilag nincs nála jobb. S ugyan­csak ő állította, hogyha gyengék az érvek, akkor han­gosabban kell beszélni. .. Nos, hangerőben nem volt hiány az utóbbi időszakban, s aligha lesz zajmentes ez a két-három évre taksált kilá­balási időszak. Jósolok, jövendölök, de a futurológia nem erős olda­lam. Gondolom, nem vagyok ezzel egyedül. Mert ki hitte volna, hogy az idén már februárban barkát bont a fűz. s a szokatlanul enyhe tél okán a Bodrog északról ha­zajáró hattyúi csak pár na­pig vendégeskednek a fo­lyón? Ki gondolta volna, hogy a diósgyőri kohászat elhagyja Lenin nevét, s az ország házának tetejéről el­távolítják a vörös csillagot? Melyik politikusvénájú vé­tesz merte állítani néhány évvel ezelőtt, hogy 1990 ta­vaszán naponta két-három olyan szerelvény hagyja el az országot Záhonynál, amely szovjet katonákat visz haza? K izökkent az idő. s tu­dom, hogy gyerme­teg a természetet a po­litikával rokonító ha­sonlat. A korán jött tavasz gyors politikai rügyfakadással párosult. Ez a változás annyit tesz, mint rendszerváltozás. Pró­bálom hüvelyezni a ..más­ságot". Hitem remél, sok fel­gyűlt tapasztalatom és csa­lódásom óvatosságra int: de egyelőre a szememnek hi­szek. A villamos sárga, a hús drága, az autóbusz kék. az ország népessége fogy, a la­kás kevés, s ebben a kurzus­ban nem a vörös lesz a di- vatszín. Brackó István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents