Észak-Magyarország, 1990. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-13 / 87. szám

ÉSZAK.MAGYARORSZAG 2 1990. április 13., péntek Rendőrkézen a betörők Egy szétdúlt, kifosztott vikendház udvara az elpusztított kutya val A házkutatás során lefoglalt tárgyak 50—80 százalékos árengedmény Már tart az akció ték -be az ilyenkor szokásos Baltával szétvert aj­9 tök, kicsavart nyakú ki-scsibék, légpuskák­kal elpusztított csirkék, nyulak, kutyák, feldúlt ví- kendházak Herbolyán. Ez maradt az elmúlt hét végén randalírozó betörők után. Hogy .mit vétettek a 20 éves Szutor Istvánnak és fiatalkorú öccsének ezek a jószágok? Ez egyelőre rej­tély. Személyes bosszúvágy, kivagyiság késztette őket a vandálságra? Ez is. az is. Tettük mindenesetre el­gondolkodtató. Ezek a fia­talemberek édesapjuk halála után — anyjuk nem tudta nevelni eket —. a miskolci gyermekváros lakói lettek. Miután kikerültek az állami gondozásból, a henbolyai ko­lóniára költöztek. Már két évvel ezelőtt is volt gondjuk a rendőrséggel, néhány nyuszihoz ugyanis nem iga­zán a törvényes úton jutot­tak hozzá, s a nyulak tulaj­donosa több állatot említett a bírósági tárgyaláson, mint amennyi valóiban hiányzott: a fiúk úgy érezték, a bíró­ság keményebben büntette meg őket, mint kellett vol­na. A most feldúlt víkend- házak között „természete­sen" azoknak a nyúl altnak a gazdájáé is szerepelt... Sajnos, nem sikerült be­szélgetni a fiúkkal, akik már hétfő óta a rendőrség vendégszeretetét élvezik, annyi viszont kiderült, azért csinálták, -mert irritálta őket. hogy néhány ember­nek túlságosan jól megy. saját otthon mellett még palotára is ifutja. (A ..palotáikról’' csak any. nyit, hogy egyszerű, apró faházakból vittek el min­dent. amii mozdítható; a há­zikók szépen művelt, gondo­zott telkeken állnak,) Tettüket semmi .nem ma­gyarázza. Nem mentheti őket állami gondozott mi- voltuk. szegénységük sem. A vandalizmusra, a vétlen ál­latok szadista elpusztítására, a törésre-zúzásra nincs el­fogadható érv. Aczél Éva Több mint száz értékes­érdekes könyvet ad enged­ményes áron e hónaptól a Kossuth Könyvkiadó. Meg­találhatjuk közöttük a nép­szerű Darázs. Nők Magazin­ja, Ország-Viilág, Szivárvány, és még több más sorozat darabjait. Csak néhány pél­da a sokból: Farkasházi: Mitisír a hogyishívják (55 helyett 20 forint); Nagy: Er­délyi boszorkányperek (50 helyett 20); Nyerges: Ma­gyar fakir (55 helyett 20): Róbert: Tisztelendő!? (95 he­lyett 40): Sinkó: 1101 hűlve tanács (60 helyett 20); Taar: Tokaj szőlővesszein (150 he­A Mérnökök és Techniku­sok Szabad Szakszervezete Borsod Megyei Szervezőbi­zottsága felhívja a Miskol­con és a megye területén élő és dolgozó műszaki kollégá­kat, hogy 1990. április 25-én, délután 3 órakor Miskolcon, a SZOT-székházban megyei alakuló ülés előtti széles kö­rű megbeszélést tartanak ar­ról, milyennek szeretné és miként akarja alakítani a mérnök- és technikusréteg a saját érdekvédelmi szerveze­tét. •*« Az SZDSZ miskolci csoportja közölte, hogy nem ért egyet a lapunkban április 9-én, hétfőn megjelent „Megsértették a kam­pánycsendet?” című írásban foglaltakkal. Mint jelezték, bi­zonyítékkal szolgálhatnak arra vonatkozóan, hogy a feliratok a lyett 50); Wille: A szakó- cátói a dinamóig (120 he­lyett 30). Az egész országra kiterje­dő akció során nemcsak egyedi vásárlókat szolgálnak ki, a kiadványok nagyobb tételben is megrendelhetők Figyelemre méltó, hogy a könyveken nem jelölik az árleszállítást, tehát ajándé­kozható formában kerülnek forgalomba. Megyénkben a miskolci kirendeltségen (Ma­gyar—Szovjet bartáság tér 1. szám), a munkahelyi terjesz­tőknél és a legtöbb utcai árusnál szerezhetők be mind­addig, míg a készlet tart. Kérik a kollégákat, hogy ne legyenek közömbösek a saját jövőjük és lehetősé­geik iránt, ezért menjenek el minél többen és gondolataik­kal is segítsék olyanná ten­ni a szervezetet, melybe szí­vesen és bizalommal belép­nének. Várják az idős, 1949 előtti tagokat is, hogy az ő isme­reteiket is felhasználhassák az érdekvédelmi szervezet kialakításához. hivatalos kampánycsend előtt kerültek a szavazőkörök bejá­rata előtti aszfaltra. (így nyil­vánvaló, hogy nem szegték meg a kampánycsendet.) Hivatkoztak az időjárásra is, ugyanis az em­lített időpontban folyamatosan esett az eső. A márciusi nyár öröm Jóllesik a kispadon üldögél­ni. csukott szemmel a nap félé fordulva sütkérezni, sé­táló. diskuráló fiaitalokat szemlélni. A márciusi nyár­ban kellemes a kiskertben szőlőt, gyümölcsöt, rózsát metszeni; .veteményezés köz­ben taten még a derékfájd í- tó hajlongás is természetes­nek tűnik. Az idei márciusi nyár azonban bánat is. A ragyo­gó napsütés elűzte az esőfel­hőket. a szomjas földek az éltető esőt várták. Régóta nem bántak ilyen mostohán a földdel az églek. Hetedik esztendeje tart az aszály, szikkadt földek, romló ter­méseredményék, ' gyengülő jövedelmezőség jelzi az út­ját. Az aszály rekordokat dön­töget. A mérések szerint a múlt év október elsejétől február végéig 104 millimé­ter csapadék hullott, ez a harmincéves átlagnak még a felét sem teszi ki, hiszen az 209 'milliméter. Az 1983-as esztendő itele már bevonult a nagy aszályok történetébe, de akkor is ebiben az idő­szakban több. 204 .millimé­ter csapadék hullott. Ezek az önmagukban is meghökkentő adatok azon­ban még inem jelentik a ba­jok kezdetét és végét. A múlt óv szeptemberében, amikor az idei kalászosok melegágyát készítették a gazdaságok, mindössze 22 milliméter csapadékot mér­ték. ez a szeptemberiben szokásosnak csupán a fele. A mag tehát „poriba” ke­rült. s azóta is keveset áz­tatta az éltető nedvesség. Most a szakemberek által fontosnak tartott érték, az úgynevezett hasznos vízka­pacitás százalékában mért nedvességtartalom — ma­gyarán a .növények által fel­vehető víz — is fele az ilyen­kor megszokott értéknek. A bajokat csak tetézi, hogy a márciusi nyár hőmérséklete lényegesen magasabb volt a tavaszt átlagnál, a földek gyorsabban párologtatták el az egyébként is csekély .ned­vességet. Kétségtelen, az időjárási adatok nem adnak okot a derűlátásra; de .mint a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Mimisztérium szákem­berei mondják, a pánikra sincs ok. Nemrégiben fejez. A szöuli kormány csütör­tökön kegyelemben részesí­tette Kim Hjon Hit, a KAL légitársaság gépének merény­lőjét. A 28 éves észak-koreai nő segítséget nyújtott ahhoz, hogy robbanószerkezetei csempésszenek a dél-koreai légitársaság egyik gépére. A állapotmlnősítéseket. s ezek szerint az őszi kalászosok jól teleltek. Fejlettségük át­lagos, az enyhe tél miatt szinte sehol nem pusztultak ki a vetések. A mostanihoz hasonló ese- tei?re szokták mondani a parasztemberek: Isten kezé­ben vagyunk. A fejlődő* ve­téseknek és a tavaszi mag­vaknak szükségük lenne az esőre, s kiváltképpen a má­jusi—júniusi hűvösebb, csa­padékosabb időjárásra. Ha a május kedvez a mezőgaz­daságnak, még rekordtermé­sek is születhetnek. Ennek igazolására jó példa a múlt év. amikor szinte hetente esett, fázztak a júniusban nyaralóit, s gabonából az utóbbi évek egyik legjobb termését takarították be a gazdaságok. Ellenpéldája az 1983-as esztendő; télen ke­vés csapadék hullott, a ta­vasz és a koranyár meleg volt, s megtizedelődött a termés is. Mindezekből kö­vetkezik. hogy ma még nem szabad becsülni a termése­ket. a sezszélyes időjárás májusiban helyrehozhatja eddigi mulasztását. Persze, a jó gazda előre­látó. s nem kariba tett kéz­zel várja az églek segítsé­gét. hanem .a földön is min­dent megtesz az időjárási hiányosságok pótlására. Igaz, nem nagy a ráhatás, de an­nál több a teendője. Régi szabály, hogy a jó erőiben lévő földek jobban elviselik a szárazságot. így a tavasai műtrágyázás elmaradható t ­lan része lesz az ésszerű gazdálkodósnak. A szakem­berek még a precíz növény­védelemre -intenek, a gon­dos .gyomirtás kétszeresen is jótékony hatású, hiszen a fejlett gaz árnyékolja, el­szívja a nedvességet a kul­túrnövények elől. Ilyenkor szokták hangoz­tatni az öntözést, ami nem szakmai tévedés. csupán szerény lehetősége a nedves- séghiány pótlásának. Az ön­tözhető terület ugyanis csu­pán 300 ezer hektár, néhány százaléka a megművelt föl­deknek. Persze, e területe­ken célszerű az öntözés, de a gazdaságok szakemberei ehhez nem külső buzdítást várnak, hanem olyan vízd.í- j’akat, amélyek gazdaságossá teszik az öntözési (MTI- press). koreai terrorista robbanás 1987 novemberében. 115 ember halálát okozta. Kim Hjon Hit a bíróság kö­tél általi halálbüntetésre ítélte, amit a legfőbb ügyész jóváhagyott, de az igazság­ügy-minisztérium javaslatára a kormány most kegyelem­ben részesítette. A bolgár pártgarázs autókat kölcsönöz Az egykori bolgár pártgarázs, amely Todor Zsivkov és politikai bizottsági társai alá adta a kocsikat, a BSZP fő­tanácsának autókölcsönző vállalatává alakult át „Avto- transz-szerviz” néven. A vállalat 30, különböző márkájú luxuskocsival és mikrobusszai rendelkezik. Egy Mercedes vagy Csajka szófiai használatáért órán­ként 20 levát kell fizetni, a fővárosán kívül 9 levát órán­ként, plusz 0,8 levát kilométerenként. A Volgánál ugyan­ez 6, illetve 0,4 leva. A Bolgár Szocialista Párt lapja csü­törtökön a telefonszámot is .közli, amelyen a vállalat el­érthető, ha valaki esküvőre, külföldi vendége ünnepélyes fogadására, vagy éppen „csak úgy" ilyen - légkondicio­náló berendezéssel is felszerelt - luxuskocsit kívánna bé­relni. Néhányon már megtették, közöttük Vesna Zmijanac, a Bulgáriában vendégszereplő jugoszláv énekesnő egy Csaj­káért már 5500 levát fizetett ki. Bizonyos kocsik csak va­lutáért bérelhetők. Egyes kíváncsiakat az is csábíthat: hátha a diktátor Zsivkov ült benne előttük, s száguldott állig felfegyverzett kíséretével egyik rezidenciából a má­sikba. Érdekvédelmet - mérnököknek, technikusoknak Kegyelmet kapott a MAGEV-AKCIÓ! MAGÉV-AKCIÓ! MAGÉV-AKCIÓ! Magánszemélyek, közületek, viszonteladók! AMÍG A KÉSZLET TART, RAKTÁRRÓL, árengedménnyel értékesítjük AZ ALÁBBI ÁRUFÉLESÉGEKET: Régi ár Üj ár Ft Ft DT 32 széntüzelésű kazán 23 800 19 900 DT 42 széntüzelésű kazán 25 600 21 900 Termotéka 15 gázkazán 17 700 14 900 Termotéka 25 gázkazán 21 900 20 100 Radilux 615 radiátor 4 640 4 450 Radilux 620 radiátor 5 620 5 400 Radilux 624 radiátor 6 730 6 400 Gorenje 220 hűtőláda 26 888 24 000 Gorenje 325 hűtőláda 33 161 29 900 A készpénzért megvásárolt árukat magánszemélyek részére, 20 km-es körzetben DÍJMENTESEN HÁZHOZ SZÁLLÍTJUK! Értékesítés helye: Miskolc, Harsányi u. 1. MAGÉV ÉM. ALKÖZPONT MISKOLC Testvérváros a Rajna mellől — Szerencs eddig elég elma­radott város volt ahhoz, hogy ne nagyon merjünk kifelé, az ország határain túlra tekintgetni — mondta Magda Gábor, a város ta­nácselnöke, mikor arról kér­deztük, miért csak most kezdik testvérvárosi kapcso­lataikat építeni. — Tavaly NDK-beli várossal irtuk alá a szerződést, s most a fin­nek is érdeklődnék. A meg­valósuláshoz azonban a Raj­na melletti Geisenheim vá­rossal szőtt közös terveink állnak a legközelebb. A ta­valy decemberi ülésen a ta­nácstagok egyhangúlag meg­szavazták a testvérvárosi kapcsolat kiépítését, s úgy érzem, ez az egész lakosság véleményét tükrözi. Élő és hasznos szálakkal szeretnénk összefűzni a két települést. Erre jó apropó a mindkét helyen meglévő szőlő- és bortermelés, a kézműipar. de minden más működő üzem is szerves része lehet kiépülő kapcsolatunknak. A sok terv közül még egy fon­tosat említenék meg. Geisen­heim nagy segítségünkre lesz a német nyelv oktatá­sában. A város mostani vendégei 5 napra érkeztél?, s fájlalják, hogy ily hamar el kell utaz­niuk. Április 9-től 13-ig az önkormányzati testület tag­jai és különböző pártok kép­viselői ismerkedtek a leen­dő testvérváros helyzetével. Ahogyan Reiner Klein, Geisenheim város polgár- mestere elmondta, Szerencs sokáig ismeretlen fogalom volt a számukra, s csak a nem oly rég kezdődött leve­lezésük és a küldött pros­pektusok alapján, alkothat­tak róla véleményt. De a ke­vés információ ellenére is bizalommal jöttek, hiszen „a bor igen jó kajpgsoljatte­remtő lehet”. Amit láttak, az fölülmúlta várakozásukat. Egy fejlődő, a Nyugat felé saját magától nyitó várost, ismertek meg. — Feltétlenül el kell még mondanom — fűzte tovább a gondolatát a polgármester —, hogy régóta terveztük már kelet-európai kapcsola­tai? kialakítását, s a mo.sl zajló politikai változások csak elősegítették a megva­lósítást. — A magyarországi pár­tol? képviselőivel sajnos csal? a bemutatkozás erejéig ta­lálkoztunk — vette ál a szól Kari Fladung, az önkor­mányzati testület elöljárója, a járási iskolaszék, elnöke —, de egy kijelentés igen mély benyomást tett rám: „Még tanulnunk kell a demokrá­ciát, s ez még igen sok mun­kával jár majd.” Nagyon jó, hogy ezt így látják az em­berek, s szeretnénk mi is ebben a munkában segíteni. (csörnök)

Next

/
Thumbnails
Contents