Észak-Magyarország, 1990. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-07 / 82. szám

1990. április 7., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 0 m EB Z S I B O N G O Az Észak-Magyarország gyermekoldala IKedves gyerekek! „Tegnap egy gépgyerekkel játszottam, a keze helyén drótok lógtak, a szemében villanykörték égtek, és amikor haza akarták vinni, berregett, mint a Papa borotvája." (Részlel Ágai Ágnes: A titkokat az ujjaimnak mondóméi etmö könyvéből.) Szolnoki Szabi olső osztályos tanuló rajza ■*n »» a a m a rr Fejtoro Vajon mire várnak... Ezzel az oldallal nektek szeretnénk örömet szerezni. Ügy gondoltuk, hogy lapunk hasábjain is foglal­koznunk kell a titeket érintő és érdeklő kérdésekkel. Verseket, meséket, rejtvényeket, érdekességeket kí­nálunk, szó lesz az állattartásról, a természetről. De várjuk rajzaitokat, élménybeszámolóitokat, kérdéseite­ket, kívánságaitokat is. Szerkesszétek velünk ezt az oldalt jó ötleteitekkel, fantáziátokkal! Levélcímünk: Észak-Magyarország szerkesztősége, Miskolc, Pf.: 351. (3527). A borítékra írjátok rá: Zsibongó. r Áprilisi kalendárium ■ . . ezek a világ minden tájáról érkezett gyerekek? Megtudhat­játok, ha megfigyelitek a ruhájukat, s kitaláljátok, hogy milyen nemzetiségűek. Az alattuk levő körbe írjátok be származási he­lyük kezdőbetűit, s ezeket összeolvasva máris megtudjátok, hogy miért jöttek ide! (Figyelem! A középső körbe kettős betű kerül!) Ükapáink így tanulták fl selymészettől a pálinkatanig őseink fára vésett naptárt használtak, de ismerünk varrottas naptárakat is. Majd megjelentek az első kalendáriumok. Évszázado­kon át sok helyen ez volt az egyetlen könyv a Biblia mellett. Most a régi naptá­rak legjobb hagyományait folytatva kísérjük végig a \természetközelben élő ember jeles napjait, ősi ünnepeit április hónapban. VIRAGVASÁRNAP: Húsvét előtti vasárnap. A gyerekek ilyenkor barkát mennek gyűjteni, amit a templomban megszentel­nek. A szentelt barkát go­noszűzőnek. betegséggyó­gyítónak tartják. Virágva­sárnap után következő hét a Nagyhét. NAGYPÉNTEK: Jézus ke­reszthalálának ünnepén tartják a legszigorúbb böj­töt. Sok helyen ezen a na­pon nem gyújtanak tüzet. NAGYSZOMBAT: Este tartják Jézus feltámadásá­nak ünnepét. Az esti ha­rangszó a böjt befejeződését jelenti. HÜS VÉTVASÁRNAP: A kereszténység egyik legna­gyobb ünnepe a pogány ta­vaszkezdő ünnepekből szár­mazik. Ezen a napon tart­ják a húsvéti határjárást. Sok helyen bált rendeznek. HÚSVÉTHÉTFŐ: A leg­népszerűbb húsvéti népszo­kások:. locsolás, a liímes to­jás ajándékozásának ideje. Mindkettő ősi termékeny- ségvarázslásra utal. A tojás — eredetileg halotti kultusz kelléke — Jézus újjászületé­sét jelképezi. FEHÉRVASÁRNAP: Húsvét utáni vasárnap a fiatal lányok „mátkát”, ba­rátnőt választanak. vagy komatálat küldenek egymás­nak. Húsvéti pályázat! A régi népszokások közül a húsvéti locsolkodás az egyik legélőbb, de a locsolóversek lassan kihalnak. Ezért hirdetjük meg húsvéti Locsolóvers-pályázatunkat! Kérjük, küldjétek el címünkre az általatok legeredetibb­nek tartott saját szerzésű, vagy eddig kevésbé ismert népi eredetű 4-8 soros locsolóverset! Három pályázót jutalmazunk, kétszáz, illetve száz-száz forintos könyvutalvánnyal. Beküldési határidő: 1990. ápri­lis 18. A borítékra írjátok rá: Húsvéti pályázat. Az ered­ményt két hét múlva, a következő Zsibongóból tudhatjá­tok meg. így írtok ti... A tettes ismeretlen Figyelem! Indul a Cserebere! Mielőtt még bárki is a mai diákok túlterheltségére panaszkodna, jusson eszébe, hogy ők már nem tanulnak selymészetet. vagy pálinka­tant. Ükapáink idejében rende­lettel ösztönözték a falusi néptanítókat, hogy diákjai­kat bevezessék a selyem­hernyó-tenyésztés rejtel­meibe. Még tankönyvük is volt: A szederjfa és selyem­bogár neveléséről való okta­tás. A régi időkben nemcsak a nők, de a férfiak is se­lyemruhában pompáztak. És egészen bizonyos, hogy már ékkor is sok alkohol fo­gyott, mert 1846-ban Kolozs­várott megjelent a „Pálin­katan az erdélyhoni minden valláson lévő falusi iskolák számára” című tankönyv is. Sajnos, ez a tantárgy két év múlva kimaradt az első népoktatási törvényjavas­latból. Pedig a cél nemes volt: „a pálirikanéműek el­leni undor” erősítése. Leg­feljebb a korabeli tankölte­ményért nem kár: Verselgető A fácska Vékony törzse, hosszú ága, kis madárka száll reája. Fészkét rakja buzgalommal, s bele tojást, nagy halommal. Jakab Zsuzsa 2. o. tanuló, Halmaj „Eszét csak a balga kába öli bele pálinkába, Aki tehát bölcsen eszmél, Ezen mérges szesszel nem él." (filip) Ismételten felhívjuk fi­gyelmeteket, hogy elindítjuk új rovatunkat, a Csereberét! Azok jelentkezését várjuk, akiknek otthon fölösleges, vagy megunt játéka, könyve, posztere, bélyege, képeslap­ja stb. van. Névvel, címmel együtt írjátok meg, hogy mit cserélnétek mire. Mi ezt ebben a rovatban (kéthe­tenként, természetesen a Zsi­bongó hasábjain) leközöljük, s olvasótársaitok között bi­zonyára találtok majd csere- partnert. Az ő megkeresése, a közölt cím és név alapján már a Ti feladatotok lesz. Várjuk hát leveleiteket! Sok sikert, jó cserét kívánunk! A szerkesztők Mármint az , a tettes, il­letve tettesek, akik maguké­nak vallhatják ezeket áz „aranyköpéseket”. Ennek el­lenére mind valódi, s jókat lehet derülni rajtuk. Az osztrák katonák úgy megijedtek a magyar huszá­roktól, hogy hanyatt vágód­va futni kezdtek. A végek vitézei többnyire nem éltek haláluk napjáig, mert már korábban elestek. 1241-ben törtek be ha­zánkba a tanárok. A sötét középkor egész Európát bevilágította. Szolimánt a szigeti ost­romnál megölték, ezért egyelőre felhagyott azzal a szándékával, hogy Magyar- országot meghódítsa. A római birodalom északi részébe vonuló gallusoknak a galuska volt a nemzeti eledelük. A gombok azért vannak a kabáton, hogy melegítsenek. A víz 100 Celsius-foknál olvad. Franciaországban búzát és franciasalátát termesztenek. Ady Boncza Bertalant vet­te feleségül. A klinika olyan ház, aho­vá az ember azért megy be, hogy megszülessen. Bombay éghajlata olyan egészségtelen, hogy lakosai máshol laknak. A sztetoszkóp olyan cső, amellyel az orvos a beteg mellébe néz a fülével. Tavasz van, az eget vonu­ló madárcsapatok népesítik be. A búbosbanka megjele­nését különös várakozás előzi meg, ugyanis a Ma­gyar Madártani Egyesület már második éve ezt a szép. és különleges fajt választot­ta az év madarának. Felismerése nem okoz kü­lönösebb nehézséget, jelleg­zetes hangjával (up-up-up), küllemével felhívja magára a figyelmet. Lefelé hajló hosszú, vékony csőre van, a fej, a nyak, és a váll vör- henyes sárga színezetű, szé­les szárnya zebracsíkos. A legjellegzetesebb a fején ta­lálható bóbita, amit izgalmi állapotban felmereszt, de egyébként hátracsapva visel. Madarunk gyakran költ az ember környezetében, pl.: gyümölcsfák odvábán, fara­kásokban, istállók és más épületek tetőszerkezetében. Táplálékát a talaj felszíné­ről és a talajból szerzi, ügyes csőrével .kiszedi a különböző rovarokat és azok lárváit, különösen kedveli a lótücsköt. Fészekanyagot nem hord össze, úgy rakja le 5—8 fehér tojását. A kot­lási idő után körülbelül há­rom hét elteltével a fiókák elhagyják a fészkelő helyet. Érdekes a madár védeke­zése a váratlan látogatók el­len. Fanktőmirigyei kelle­metlen szagú váladékot ter­melnek, innen ered népies neve: „büdösbanka”. A nyál- folyamán a kertészeknek érdemes figyelni a madár táplálkozó helyeit, ugyanis ha sűrűn jár egy helyre, ott valószínű a kártevők nagy­mérvű elszaporodása a ta­lajban. Tág nyílású fészek- odúval megtelepíthetjük madarunkat. Az odút körül­belül 2 m magasan kell el­helyeznünk, az aljára kevés finom faforgácsot szórva. Ha szerencsénk van, nagyon ér­dekes megfigyeléseket vé­gezhetünk. Érdemes ezeket lejegyezni és elküldeni egye­sületünknek, ugyanis kevés adat áll rendelkezésünkre a fajról. Sok szerencsét kívá­nok a megfigyelésekhez! Vizslán Tibor Először is, amikor ten­gerimalacot készülsz venni, gondolj arra, hogy az egy élő állat, nem pedig játék­szer. Mindennapos felelős­séggel, törődéssel jár. A ma­lac nem tud gondoskodni magáról, ha te néhány nap­ra elmész a szünidőben, rendszeresen etetni, tisztíta­ni kell... És így tovább ... Mindezt egy angol szak- könyv írja, amely kifeje­zetten ennek a jószágnak a tartásával, tenyésztésével foglalkozik. Am elsősorban ez kell legyen a lényege, s a bevezetése minden, hobbi- állattal foglalkozó anyag­nak. Az se baj, ha unal­massá válik ... Más kárán tanul az okos, ezért mesélem el saját ten­gerimalacaim történetét. Az elsőt a szomszéd — egyéb­ként mindannyiunk által kedvelt — tacskó kapta nyakon, a második ki­esett a terráriumból, le­tört. a foga, s bár napokon át kockára vágva kapta a salátát is, mégis elpusztult. Az utolsó talán jobban járt (ki tudja), ő természetes ha­lállal lovagolt át az örök égi legelőre. Miatta is sok­szor furdalt a lelkiismeret, hisz’ csak „volt”, evett és aludt. Isten tudja, mi lehe­tett életének az értelme ... Azért akinek kedve van, vágjon csak bele nyugodtan. De félúton ne adja fel! Az állatkával való ismer­kedésünk első pontja talán az lehet, hogy leírjuk: sem­mi köze a disznófélékhez, sőt a tengerhez sem sok. Nem szeret úszni, s ha ele­gendő zöldfélét kap, még vizet sem iszik. Röfögésnek éppen felfoghatjuk hang­adását, mely a gazdinak reg­gelente kifejezetten bosz- szantó lehet, hisz’ ki kell menni az eleségért. A tengerimalac egyébként rendszertanilag a patáskör­« < v • ' | mű rágcsálók közé tartozik. Tartása, takarmányozása nagyjából hasonló az arany­hörcsögéhez, csak ne felejt­sük el, hogy annál minimum egy számmal nagyobb ... Rengeteg színváltozatával találkozhatunk. Láthatunk hollandmintás, himalájás mintás, békateknő mintáza- túakat. Válasszon hát min­denki kedvére! (dk) ........... #... 1 Hhe * IIP • Barátom, a tengerimalac...

Next

/
Thumbnails
Contents