Észak-Magyarország, 1990. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-21 / 93. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1990. április 21., szombat arorsza Godé József iskolaigazgató Csu-tor.ka Istvánná — előző interjúalanyunk — a pedagógusok Iránt érzett tiszteletből ajánlotta az interjú lánc következő láncszeméül a megyaszói Mészáros Lőrinc. Általános Iskola igazgatóját, Goda Józsefet. — Szép hazban élnek. Milyen nagy a család'.' — Két gyerekem van, József ék Emese. József földrajz—testnevelő szakos —• nagy boldogságomra —, Emese pedig történelemből és népművelésből szerzett pedagógusi diplomát. A feleségem is t-anit, úgyhogy az egész család pedagógusokból áll. , — Mikor nősült meg? — 1956-ban. Ám nem mindig Megyaszón éltem, ugyanis egy ikis falucskának vagyok a szülötte, amit Bodrog,kisfalunak hívnak. Roppantul sajnálom, hogy a neve zárójelben van. Valamiképpen az akkori vezetés nem kötődhetett a településhez elég erősen ahhoz, hogy kivívta volna: ne változtassák meg a falu -nevét Bod- rogszegire. A gyerekkoromat falun töltöttem. 1948-ban végeztem el a polgári iskolát Szerencsen. ;Ott György Antal úr volt az iskolának a vezetője, ahol először kezdtem .érezni a rajz iránti szerény képességemet, amit ő fedezett föl 'bennem. Ezután elvégeztem Sátoraljaújhelyen a közgazdasági középiskolát, majd Egerbe kerültem a főiskolára, földrajz—rajz szakra. 1954-ben jöttem Megyaszóra. Mint falusi ember, mindig Is falun akartam lakni, -már csak azért is, ment nagyon szeretem a kis .közösségeket. A szüleim is egyszerű emberek voltaik. Édesanyám otthon nevelt nyolcunkat, édesapám pedig a MÁV-nál dolgozott. Ha-rminkét év-e,t húzott le egy helyen. A főiskola befejezése után gyakorlatra érkeztem erre a településre. Én addig erről a községről nem is hallattam, .csak any- nyiit tudtam, hogy egy kukoricatermelő, jómódú nagyobb község. -Egyébként nem a pedagógiai pályára készültem, hanem vasútmér- nö-kire szerettem volna bejutni, azonban szóba se álltak velem, be sem hívtak a felvételire. — Mi volt ennek az oka? — Azt hiszem az, hogy a közgazdasági -középiskola nem nyújtotta azt a műveltséget az idő tájt, mint a gimnázium. A diploma megszerzése után el akartak vinni oktatónak — földrajzot — a katonatiszti főiskolára, de nem vállaltam. Erőszakoskodtam: csak a falu, csak a falu, így 'azóta is Megyaszón élek ita-n-árként. .Akkor még ez a község sáros, köves- utcás, villany nélküli falu volt, ám nem szegény. Ezt látni lehetett a -nagy portákról. istállókról, az .udvaron levő magyar ökrökről, lovaikról. A munkahelyemen, az iskolában, a kollégák kedvesen fogadtak, és rögtön elszállásoltak egy rendes családnál. Rengeteg estét elföltöttem velük az Élet és Tudomány olvasása mellett. Onnan aztán elköltöztem -egy másik családhoz, egy nyárt konyhába, ahol -télen a hideg miatt kesztyűben írtam a vízlatokat. A nehéz egyéni ,körülmények ellenére rögtön, megszerettem ezt a fa-lu.t, -még a focicsapatában is játszottam, -nem is akármit, hanem centerhaJ-fot. ,Ez volt az itteni úgynevezett aranycsapat. Eze-n kívül a színjátszó- körben is csináltunk szép dolgokat. Tehát igazán úgy éreztem, otthon vagyok. Betanítottam A cigány című háromfelvomásos színművet. Mi magunk készítettük a hátteret, díszleteket, jelmezeket. Sőt, sikerült eljátszanom a Lílíomfi főszerepét. — Ez mekkora népszerűségnek örvendett? — Hallatlanul nagynak. Nemcsak a faLuban játszottunk, hanem átmentünk Monokra és a tanyákra is. Óriási tapsban volt részünk. Aztán kígyóit a fény a falunkban. 1954 novemberében az emberek a villanyoszlopok alá álltak és ott gyönyörködtek, nem akartaik hinni a szemüknek. Meg is szerveztük akkor a művelődési házban a Fény ünnepét. 1959-ben lehetőség, nyílott új iskola építésére. Az iskola helyén akkor egy nagy. üres vásártér vol-t, a szélén pedig ■tó. Az iskola és az óvoda építésében társadalmi munkában vett részt a falu ap- raja-nagyja. Ezután .nagy léptékkel kezdett fejlődni ez a település. Közben én is felépítkeztem a falu segítségével. Itt egyébként jellemző a ikalákamunka. — Úgy tudom, a közoktatásban is jelentkezett a befektetett munka eredménye. — Igen, a dolgozók esti iskoláját már régóta meg> indítottuk, az analfabéták számára is szerveztünk oktatást és egy el terű tantervű osztályt is vezetünk. — Tanáremberként, hogyan látja a fiatalokat, gyerekeket az ország jövője szempontjából? — Soha .nem szabad elégedettnek lenni, mivel mindig új gondok vetődnek föl. Hogy milyenék lesznek .a gyerekek később, ez függ a neveléstől, a nevelőktől is. Az iskolánkban — s ennek szívből örülök — hosszú távra is sikerült összeválogatni egy 35 fős tantestületet, akik közül többen már tizenöt-huszonöt éve itt tanítanak. Tehát, az első lépés egy jól felkészült, gyerekszerető nevelőtestület létrehozása, azaz a nevelői személyi feltételek megteremtése az elsődleges. Alapelvemet sikerült megvalósítani. Ez így szól: amikor a pedagógus ibelép az iskola- kapun, mindent hagyjon otthon, és adja át magát teljesen az oktatásnak, nevelésnek. Ha pedig, hazamegy, akkor vigye el magával azt, ami jó és szép volt. amin érdemes gondolkodni. Ahhoz, hogy jól tudjuk magunkat a feladatokhoz igazítani, rendkívül fontos a szülőkkel való -egyetértés. Régi szokásunk össz-szülöi értekezlet tartása a tanév kezdésekor, ahol minden szülő jelen van — néha több száz. Jó a kapcsolat azért is, mivel a szülőknek mintegy 80 százalékát tanítottam. Már több figyelmet fordítunk a nevelésre, mert az utóbbi időben inkább oktattunk, és nem neveltünk. Fontos, hogy az oktatás színvonalát növelni tudtuk az űj technikai eszközökkel. Van tévéláncunk, több videónk, számítógépes komputerünk. A mi iskolánk az ország egyik legjobban fölszerelt általános iskolája. — Mi a fontosabb, hogy szeressék a tanárt, vagy tiszteljék? — A szeretet már egy .következmény, a tisztelet -kell. Ha valaki a tiszteletet ■eléri, ott -már óhatatlanul jön a szeretet is. Sok idős embernek nem ,tud az ember előre köszönni, mert megelőzik. A köszönésnek nagy jelentősége van. Annak idején, mikor idejöttem, az én apám az.t mondta: „Fiam, idegen helyen vagy, köszönj az idősebbeknek. Faluhelyen élsz. és ott ezt tőled is elvárják." .A gyerekek nevelésénél a tiszteletadást .külön hangsúlyozzuk. — Itt a lakásában több szép festménye van. Látszik rajtuk a táj szeretete, vonzódása a természethez. — Igen, erősen kötődöm, olyannyira, hogy ezt beviszem az iskolába is. Sok kerékpártúrát vezettem, jártam táborozná a gyerekekkel. bevezettük az iskolában a madarak és fák napját. A parkosítás a 1-elkém, a fásítás a szívem. Szóval, táj- iképfes.tő vagyok. Elsősorban a Bodrog vidékét festettem meg. Sajnos, kevés időm van erre. Na, de Itt tesz jövőre a nyugdíj, majd akkor jobban hódolhatok ennek a szenvedélyemnek. Illetve nemcsak ennek, mivel van több is. Bélyeget is gyűjtök, először virágokat ábrázoló bélyegekkel kezdtem ... Vadász is vagyok, meg van- egy darabka szőlőm is. Az biztos, nyugdíjasként sem fogok unatkozni, mindenesetre az iskolánk történetét szeretném megírni, már egy darabka el is készült belőle, amely az intézmény államosítását dolgozza föl. — Milyen művészeti irányzat áll Önhöz közel? — A reneszánsz, mert pontos, szép, érdekes, reális. A mai művészetekkel nem tudok azonosulni, mintha túl nagyvonalú lenne és keverednek az -irányzatok, nincs tiszta stílus. — Az eddigiekből kitűnik hogy életében mindig nagy szerepe volt a közösségnek. Mit jelentett önnek a család, a házasság, a .szerelem? — Hősszerelmes voltam a feleségembe. Egy szerencsés véletlen hozta: annak idején Miskolcon., egy szakszervezeti találkozót tartottak. Leendő feleségem Zadány- ban — ott tanított — volt. bizalmi és bejött erre az ér. tekezletre, így ismerkedtünk meg. Aztán én is, a feleségem is egyezően döntöttünk. — Az eltelt évek azt bizonyítják, egymásra találtak. — így igaz. Talán a feleségemnek is köszönhető, hogy a körülményeink és én -is .kiegyensúlyozott vagyok. Meg kel] hagyni, sokat kellett dolgoznia azért, mert rengeteget dolgoztam, mentem a gyerekekkel. Olyan jó tulajdonsága- van, hogy nem szólt bele a dolgaimba, és ezt most is tartja. Ez annyira -megkönnyítette a -sorsomat, hogy azt csináltam, amit akartam. Ebben családon kívüli okok is szerepet játszottak: engem engedtek -dolgozni. I.tt, Megyaszón soha senki nem mond. ía. ezt ne tedd, vagy nem engedem! — Az ön iránti tiszteletről a majdnem tucatnyi közösségi és közfunkciója, megbízatása is tanúskodik. — Ügy vélem bíznak bennem az emberek. Ezt bizonyítja, hogy megválasztottak különböző -tisztségekbe. — Kit ajánlana az interjúlánc következő szereplőjeként? — Van egy tanácselnök Űjcsanéloson, Sóvári Béla, akivel együtt jártam polgári iskolába. Ri-Uka, aki ennyit tett az iskolákért, mint ő. Zelei Zoltán A kereszténydemokraták oktatási koncepciója Nemzetünk jövőjét a jelen ifjúsága fogja alakítani, meghatározni. Hogy hogyan, ez függ attól is, mit.kapnak útravalóul. A ten-n-i-valókról beszélgettünk dr. Mádai Gyula miskolci középiskolai tanárral, a KDNP tagjával: — A Kereszténydemokrata Néppárt Miskolci Ideiglenes Szervezete a megyei és helyi közoktatás, -közművelődés gyökeres átszervezését akarja — indította a -beszélgetést a tanár úr. — Nemzeti alaptanterv kelt, amely mindent átfog az óvodától kezdve az egyetemi oktatásig bezárólag. Ezt legkésőbb június 30- ig ki kell dolgozni, aminek kimunkálásában segítőleg szeretne részt venni a KDN'P, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségével együtt. Az alaptantervet -kiegészítenék az egyházi, magániskolák, -illetve egyetemek saját programjaikkal. Ennek célja az Európához való felzárkózás lesz. — Milyen .típusú -iskolákat tartana megfelelőnek? — Legjobb a hat plusz hatos megoldás lenne. Ez azt jelenti, hat év általános iskola, hat év gimnázium, ugyanis -egy 12 éves gyermeket kevésbé v-isel meg az -iskolaváltoztatás. — Milyen tanerőre lesz szükség? — A magyar pedagógusokat nem szabad elmarasztalni azért, -ami ezzel az országai történt. Az MSZMP- töl és kormányától rengeteg ledorongolást kaptunk, — ami meg is látszik többek között a fizetésünkön. Az ötvenes években nyíltan is elhangzott a vád: azért nem lőhet a -szocializmust megvalósítani. mert a pedagógusok nem nevelnek szocialista emberéket. Az új rendszertől pedig nem fogadjuk el, miszerint lezül-lesztettük volna az ifjúságot. Előrelépést itt a pedagógusaink továbbképzésében, önkéntes ifjúsági körök működésében és jelentős állami támogatásokban látom. — A KDNP-nek mi lesz a konkrét feladata az iskolák szervezésében ? — Például ahol igény van a keresztény kollégiumok létesítésére, ott a párt eljárhat a helyihatóságoknál, a feltételek biztosításához. A tanítóképzés is fontos. M-is- ,-kólónak több jó tanítóképzője -volt. Indítványozzuk, az egyházak tanítóképzői közül azok -induljanak meg. amelyeknek potenciálisan a legjobb lehetőségük van. Á Szatmári Irgalmas Nővéreknek van ‘kollégium, valamint tanítóképző alapítási elképzelése. Valószínűleg a Minorita rendházban egy éven belül fiúkollégium létesíthető. Ezen -kívül egy felmérés szerint mintegy 300 gyerek ás száz nevelő jelentkezett, hogy katolikus -iskolában tanulna, .illetve tanítana. Tehát a -következő év-ben legalább két óvodára és egy iskolára lenne szükség. Az ilyen iskolákat is ki kell terjeszteni falura is. mert el kell .kerülni, hogy a falu itt is háttéribe szoruljon. Ami itt a legfontosabb, az az, hogy a gyerekek maguk döntsék el: akarnak-e vallásos oktatásban részesülni, vagy sem. (Z. Z.) Pénzszerzési lehetőség?... Borsodi környezetvédelmi pályázatok A környezet- és természet- védelem az északi iparvidék egyik sarkalatos gondja. Köztudott például, hogy megyénkben nagy-, közép- és kisüzemek sokasága károsítja a környezetet és a természetet. Ki tudja, hány éve beszélünk már a megszüntetés szükségességéről. S az utóbbi időben egyre többet és többet. Szigorodtak az előírások, szigorodtak a szankciók (ha szigorodtak?...), s mégis, sokan úgy látják, hogy szinte nem történik semmi, vagy legfeljebb csak csiga-menetelésről beszélhetünk. „Tudjuk mi nagyon jól, hogy mit kellene csinálnunk — mondta az egyik vállalatvezető, a minap —, de ki ad hozzá pénzf?! Mert .nekünk nincs. Még mindig jobban járunk, ha kifizetjük a büntetést, mintha végképpen eladó- sodunk.” Nos, a környezetvédelmi célok megvalósításához szükséges pénzforrások egyike az országos és a helyi, tanácsi Környezetvédelmi Alap. Ezekből pályázat útján részesülhetnek azok, akiket a megyei tanács környezet- és természetvédelmi bizottsága, illetve az országos hatóság arra érdemesnek tart. A bizottság legutóbbi ülésének végén éppen a pályázatok elbírálása volt a téma. Deák Gézáné megyei környezet- védelmi titkár és Olajos Csaba, a megyei tanács osztályvezető főmérnöke adtak tájékoztatást arról: ki, milyen célra és milyen reményekkel pályázik az egyébként nem sok pénzre. Nem sokra, hiszen például a megyei tanács Környezetvédelmi Alap jelenleg 41 millió forint forrást jelent. Erre ugyan csupán négy gazdálkodó szervezet pályázott, ám csak maga a Dimag Rt. 80 millió forintot kér, s még csak ezután következik a Miskolci Közúti Építő- Vállalat, a Szikszói Állatifehérje Feidogozó Üzem, az edelényi Alkotmány Mgtsz. Egyébként valamennyi pályázat külön figyelmet érdemel, ám mégis kilóg a sorból fontosságánál fogva a Dimag Rt.-é. Akik is egy 650 millió forintos olyan beruházást indítanának, amelynek megvalósulása révén Miskolc levegőjének szenv- nyezettsége felére csökken. Ehhez azonban nincs elegendő pénzük, ezért kértek az Országos Környezetvédelmi Alapból 120 millió forintot, a megyeiből pedig 80 milliót. A helyi kérés úgy értendő, hogy az idén rendelkezésre álló 41 millióból most 40-et, a következő 40 millió lehívása pedig jövőre lenne esedékes. A bizottsági tagok vitája azonban nem csupán ezt a négy pályázatot érintette, hanem több más folyamatban levő, de országos okok miatt sokáig felfüggesztett egyéb pályázatot, valamint a megyei tanács egy külön pályázatát, ahol 31 cég nyújtott be kérelmet 60 millió forint céltámogatás elnyeréséért. Nos, a dolog oda lyukadt ki, hogy amíg egyesek valóban jogosan pályáznak környezetvédelmi célokat szolgáló pénzforrásokért, sokan a tanácsot, az alapokat egyfajta fejőstehénnek tekintik. Van olyan pályázó például, aki már harmadszor kér ugyanolyan címen pénzt, do egészen extrém eseteket is soroltak az ülésen. Ezért jelentette ki dr. Majoros, László, a bizottság elnöke: megengedhetetlen, hogy a Környezetvédelmi Alapot hiánypótló forrásnak tekintsék néhány vállalatnál, például a Közúti Építőknél, vagy Ede- Iényben, ahol egy ezervago- nos trágyatároló építéséhez kérik kiegészítésként a. 2 millió forintot... Ilyen és hasonló esetek miatt meg kell szigorítani .a pénzek odaítélését. A bizottság például úgy foglalt állást a legfontosabb témában, a Dimag Rt. ügyében, hogy biztosítani kell a 80 millió forintot, de • csakis akkor, ha a részvény- társaság megkapja az országos alapból is a 120 milliót. Ezen felül meg kell vizsgálni, miképpen kerülhető el az alap átutalásával a vasgyári részvénytársaság jogtalan gazdagodása. Sőt, felvetődött az is, vajon nem adhatina-e cserébe „valamit” a megyeszékhelynek a pénzért az rl. például területet... Ami pedig a „Környezetgazdálkodás Borsod megyében’’ című pályázatot illeti, április végéig véleményezik a bizottsági tagok a beérkezett, fentebb már említett 31 pályamunkát. Egy biztos: sokkal többen lesznek azok. akik nem kapnak pénzt, mint azok, akik valamicske forrásra számíthatnak. S ehhez kapcsolódóan hadd hívjuk még fel a környezet- szennyezők figyelmét három további bizottsági véleményre. Ezek egyike: a jövő útja csak az lehet, hogy a környezetvédelmi beruházások költségeit be kell építeni a termék vagy termékek árába, mivel mind kevesebb a tanácsi, vagy a központi támogatások lehetősége, A másik: oda kell hatni, hogy a környezeti bírság mértékénél fogva valóban kényszerítse a vállalatokat a szeny- nyezési okok felszámolására. S végül a harmadik: ezentúl mindenképpen, de akár visszamenőleg is tel kell tárni, hogy a pályázatok útján elnyert pénzeket valóban környezetvédelmi célokra fordították, fordítják-e azok, akik így jutnak külső forráshoz. (nyikes) E. KOVÁCS KÁLMÁN Zempléni tájkép Tokaj felé ballag a Bodrog, tollászkodnak szélben a bokrok. Emitt fűzfa lengeti ágát, árva gerle megleli párját. Lejjebb nyárfa jelt ad a parton egy potykának: másfelé tartson, mert ott horgász leskel a vízre, horogjára hü csali tűzve. Arra kijjebb fürjanya lépdel a nyomában húsz kicsinyével. Kánya kering fenn a magosban, mindjárt lecsap. — Fussatok onnan! Hóna alatt jókora tömlő Tokaj felé baktat a költő.
