Észak-Magyarország, 1990. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-21 / 93. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1990. április 21., szombat arorsza Godé József iskolaigazgató Csu-tor.ka Istvánná — elő­ző interjúalanyunk — a pe­dagógusok Iránt érzett tisz­teletből ajánlotta az interjú lánc következő láncszeméül a megyaszói Mészáros Lőrinc. Általános Iskola igazgatóját, Goda Józsefet. — Szép hazban élnek. Mi­lyen nagy a család'.' — Két gyerekem van, József ék Emese. József földrajz—testnevelő szakos —• nagy boldogságomra —, Emese pedig történelemből és népművelésből szerzett pedagógusi diplomát. A fe­leségem is t-anit, úgyhogy az egész család pedagógusokból áll. , — Mikor nősült meg? — 1956-ban. Ám nem min­dig Megyaszón éltem, ugyan­is egy ikis falucskának va­gyok a szülötte, amit Bod­rog,kisfalunak hívnak. Rop­pantul sajnálom, hogy a ne­ve zárójelben van. Valami­képpen az akkori vezetés nem kötődhetett a település­hez elég erősen ahhoz, hogy kivívta volna: ne változtas­sák meg a falu -nevét Bod- rogszegire. A gyerekkoromat falun töltöttem. 1948-ban vé­geztem el a polgári iskolát Szerencsen. ;Ott György Antal úr volt az iskolának a vezetője, ahol először kezdtem .érezni a rajz iránti szerény képességemet, amit ő fedezett föl 'bennem. Ez­után elvégeztem Sátoraljaúj­helyen a közgazdasági kö­zépiskolát, majd Egerbe ke­rültem a főiskolára, föld­rajz—rajz szakra. 1954-ben jöttem Megyaszóra. Mint fa­lusi ember, mindig Is falun akartam lakni, -már csak azért is, ment nagyon sze­retem a kis .közösségeket. A szüleim is egyszerű emberek voltaik. Édesanyám otthon nevelt nyolcunkat, édesapám pedig a MÁV-nál dolgozott. Ha-rminkét év-e,t húzott le egy helyen. A főiskola be­fejezése után gyakorlatra ér­keztem erre a településre. Én addig erről a községről nem is hallattam, .csak any- nyiit tudtam, hogy egy ku­koricatermelő, jómódú na­gyobb község. -Egyébként nem a pedagógiai pályára készültem, hanem vasútmér- nö-kire szerettem volna be­jutni, azonban szóba se áll­tak velem, be sem hívtak a felvételire. — Mi volt ennek az oka? — Azt hiszem az, hogy a közgazdasági -középiskola nem nyújtotta azt a művelt­séget az idő tájt, mint a gimnázium. A diploma meg­szerzése után el akartak vin­ni oktatónak — földrajzot — a katonatiszti főiskolára, de nem vállaltam. Erőszakos­kodtam: csak a falu, csak a falu, így 'azóta is Megyaszón élek ita-n-árként. .Akkor még ez a község sáros, köves- utcás, villany nélküli falu volt, ám nem szegény. Ezt látni lehetett a -nagy porták­ról. istállókról, az .udvaron levő magyar ökrökről, lo­vaikról. A munkahelyemen, az iskolában, a kollégák kedvesen fogadtak, és rög­tön elszállásoltak egy ren­des családnál. Rengeteg es­tét elföltöttem velük az Élet és Tudomány olvasása mellett. Onnan aztán elköl­töztem -egy másik családhoz, egy nyárt konyhába, ahol -télen a hideg miatt kesz­tyűben írtam a vízlatokat. A nehéz egyéni ,körülmé­nyek ellenére rögtön, meg­szerettem ezt a fa-lu.t, -még a focicsapatában is játszot­tam, -nem is akármit, hanem centerhaJ-fot. ,Ez volt az it­teni úgynevezett aranycsa­pat. Eze-n kívül a színjátszó- körben is csináltunk szép dolgokat. Tehát igazán úgy éreztem, otthon vagyok. Be­tanítottam A cigány című háromfelvomásos színművet. Mi magunk készítettük a hátteret, díszleteket, jelme­zeket. Sőt, sikerült eljátsza­nom a Lílíomfi főszerepét. — Ez mekkora népszerű­ségnek örvendett? — Hallatlanul nagynak. Nemcsak a faLuban játszot­tunk, hanem átmentünk Mo­nokra és a tanyákra is. Óriá­si tapsban volt részünk. Az­tán kígyóit a fény a falunk­ban. 1954 novemberében az emberek a villanyoszlopok alá álltak és ott gyönyör­ködtek, nem akartaik hinni a szemüknek. Meg is szer­veztük akkor a művelődési házban a Fény ünnepét. 1959-ben lehetőség, nyílott új iskola építésére. Az iskola helyén akkor egy nagy. üres vásártér vol-t, a szélén pedig ■tó. Az iskola és az óvoda építésében társadalmi mun­kában vett részt a falu ap- raja-nagyja. Ezután .nagy léptékkel kezdett fejlődni ez a település. Közben én is felépítkeztem a falu segít­ségével. Itt egyébként jel­lemző a ikalákamunka. — Úgy tudom, a közokta­tásban is jelentkezett a be­fektetett munka eredménye. — Igen, a dolgozók esti iskoláját már régóta meg­> indítottuk, az analfabéták számára is szerveztünk ok­tatást és egy el terű tanter­vű osztályt is vezetünk. — Tanáremberként, hogyan látja a fiatalokat, gyerekeket az ország jövője szempont­jából? — Soha .nem szabad elé­gedettnek lenni, mivel min­dig új gondok vetődnek föl. Hogy milyenék lesznek .a gyerekek később, ez függ a neveléstől, a nevelőktől is. Az iskolánkban — s ennek szívből örülök — hosszú távra is sikerült összeválo­gatni egy 35 fős tantestüle­tet, akik közül többen már tizenöt-huszonöt éve itt ta­nítanak. Tehát, az első lé­pés egy jól felkészült, gye­rekszerető nevelőtestület létrehozása, azaz a nevelői személyi feltételek megte­remtése az elsődleges. Alap­elvemet sikerült megvalósí­tani. Ez így szól: amikor a pedagógus ibelép az iskola- kapun, mindent hagyjon otthon, és adja át magát tel­jesen az oktatásnak, neve­lésnek. Ha pedig, hazamegy, akkor vigye el magával azt, ami jó és szép volt. amin érdemes gondolkodni. Ahhoz, hogy jól tudjuk magunkat a feladatokhoz igazítani, rendkívül fontos a szülők­kel való -egyetértés. Régi szokásunk össz-szülöi érte­kezlet tartása a tanév kez­désekor, ahol minden szülő jelen van — néha több száz. Jó a kapcsolat azért is, mi­vel a szülőknek mintegy 80 százalékát tanítottam. Már több figyelmet fordítunk a nevelésre, mert az utóbbi időben inkább oktattunk, és nem neveltünk. Fontos, hogy az oktatás színvonalát nö­velni tudtuk az űj technikai eszközökkel. Van tévélán­cunk, több videónk, számító­gépes komputerünk. A mi iskolánk az ország egyik legjobban fölszerelt általá­nos iskolája. — Mi a fontosabb, hogy szeressék a tanárt, vagy tiszteljék? — A szeretet már egy .következmény, a tisztelet -kell. Ha valaki a tiszteletet ■eléri, ott -már óhatatlanul jön a szeretet is. Sok idős embernek nem ,tud az ember előre köszönni, mert meg­előzik. A köszönésnek nagy jelentősége van. Annak ide­jén, mikor idejöttem, az én apám az.t mondta: „Fiam, idegen helyen vagy, köszönj az idősebbeknek. Faluhelyen élsz. és ott ezt tőled is el­várják." .A gyerekek neve­lésénél a tiszteletadást .kü­lön hangsúlyozzuk. — Itt a lakásában több szép festménye van. Látszik rajtuk a táj szeretete, vonzó­dása a természethez. — Igen, erősen kötődöm, olyannyira, hogy ezt bevi­szem az iskolába is. Sok kerékpártúrát vezettem, jár­tam táborozná a gyerekek­kel. bevezettük az iskolában a madarak és fák napját. A parkosítás a 1-elkém, a fá­sítás a szívem. Szóval, táj- iképfes.tő vagyok. Elsősorban a Bodrog vidékét festettem meg. Sajnos, kevés időm van erre. Na, de Itt tesz jövőre a nyugdíj, majd ak­kor jobban hódolhatok en­nek a szenvedélyemnek. Il­letve nemcsak ennek, mivel van több is. Bélyeget is gyűjtök, először virágokat ábrázoló bélyegekkel kezd­tem ... Vadász is vagyok, meg van- egy darabka szőlőm is. Az biztos, nyugdíjasként sem fogok unatkozni, min­denesetre az iskolánk törté­netét szeretném megírni, már egy darabka el is ké­szült belőle, amely az intéz­mény államosítását dolgoz­za föl. — Milyen művészeti irány­zat áll Önhöz közel? — A reneszánsz, mert pontos, szép, érdekes, reális. A mai művészetekkel nem tudok azonosulni, mintha túl nagyvonalú lenne és keve­rednek az -irányzatok, nincs tiszta stílus. — Az eddigiekből kitűnik hogy életében mindig nagy szerepe volt a közösségnek. Mit jelentett önnek a csa­lád, a házasság, a .szerelem? — Hősszerelmes voltam a feleségembe. Egy szerencsés véletlen hozta: annak ide­jén Miskolcon., egy szakszer­vezeti találkozót tartottak. Leendő feleségem Zadány- ban — ott tanított — volt. bizalmi és bejött erre az ér. tekezletre, így ismerkedtünk meg. Aztán én is, a felesé­gem is egyezően döntöttünk. — Az eltelt évek azt bi­zonyítják, egymásra találtak. — így igaz. Talán a fe­leségemnek is köszönhető, hogy a körülményeink és én -is .kiegyensúlyozott vagyok. Meg kel] hagyni, sokat kel­lett dolgoznia azért, mert rengeteget dolgoztam, men­tem a gyerekekkel. Olyan jó tulajdonsága- van, hogy nem szólt bele a dolgaimba, és ezt most is tartja. Ez annyira -megkönnyítette a -sorsomat, hogy azt csinál­tam, amit akartam. Ebben családon kívüli okok is sze­repet játszottak: engem en­gedtek -dolgozni. I.tt, Megy­aszón soha senki nem mond. ía. ezt ne tedd, vagy nem engedem! — Az ön iránti tisztelet­ről a majdnem tucatnyi kö­zösségi és közfunkciója, megbízatása is tanúskodik. — Ügy vélem bíznak ben­nem az emberek. Ezt bizo­nyítja, hogy megválasztot­tak különböző -tisztségekbe. — Kit ajánlana az inter­júlánc következő szereplője­ként? — Van egy tanácselnök Űjcsanéloson, Sóvári Béla, akivel együtt jártam polgári iskolába. Ri-Uka, aki ennyit tett az iskolákért, mint ő. Zelei Zoltán A kereszténydemokraták oktatási koncepciója Nemzetünk jövőjét a jelen ifjúsága fogja alakítani, meghatározni. Hogy hogyan, ez függ attól is, mit.kapnak útravalóul. A ten-n-i-valókról beszélgettünk dr. Mádai Gyula miskolci középiskolai tanárral, a KDNP tagjával: — A Kereszténydemokrata Néppárt Miskolci Ideiglenes Szervezete a megyei és he­lyi közoktatás, -közművelődés gyökeres átszervezését akar­ja — indította a -beszélgetést a tanár úr. — Nemzeti alap­tanterv kelt, amely mindent átfog az óvodától kezdve az egyetemi oktatásig bezáró­lag. Ezt legkésőbb június 30- ig ki kell dolgozni, aminek kimunkálásában segítőleg szeretne részt venni a KDN'P, a Keresztény Értel­miségiek Szövetségével együtt. Az alaptantervet -ki­egészítenék az egyházi, ma­gániskolák, -illetve egyetemek saját programjaikkal. Ennek célja az Európához való fel­zárkózás lesz. — Milyen .típusú -iskolákat tartana megfelelőnek? — Legjobb a hat plusz hatos megoldás lenne. Ez azt jelenti, hat év általános iskola, hat év gimnázium, ugyanis -egy 12 éves gyerme­ket kevésbé v-isel meg az -is­kolaváltoztatás. — Milyen tanerőre lesz szükség? — A magyar pedagóguso­kat nem szabad elmarasztal­ni azért, -ami ezzel az or­szágai történt. Az MSZMP- töl és kormányától rengeteg ledorongolást kaptunk, — ami meg is látszik többek között a fizetésünkön. Az öt­venes években nyíltan is el­hangzott a vád: azért nem lőhet a -szocializmust megva­lósítani. mert a pedagógu­sok nem nevelnek szocialis­ta emberéket. Az új rend­szertől pedig nem fogadjuk el, miszerint lezül-lesztettük volna az ifjúságot. Előrelé­pést itt a pedagógusaink to­vábbképzésében, önkéntes if­júsági körök működésében és jelentős állami támogatá­sokban látom. — A KDNP-nek mi lesz a konkrét feladata az isko­lák szervezésében ? — Például ahol igény van a keresztény kollégiumok létesítésére, ott a párt eljár­hat a helyihatóságoknál, a feltételek biztosításához. A tanítóképzés is fontos. M-is- ,-kólónak több jó tanítóképző­je -volt. Indítványozzuk, az egyházak tanítóképzői közül azok -induljanak meg. ame­lyeknek potenciálisan a leg­jobb lehetőségük van. Á Szatmári Irgalmas Nővérek­nek van ‘kollégium, valamint tanítóképző alapítási elkép­zelése. Valószínűleg a Mino­rita rendházban egy éven belül fiúkollégium létesíthe­tő. Ezen -kívül egy felmérés szerint mintegy 300 gyerek ás száz nevelő jelentkezett, hogy katolikus -iskolában ta­nulna, .illetve tanítana. Te­hát a -következő év-ben leg­alább két óvodára és egy is­kolára lenne szükség. Az ilyen iskolákat is ki kell ter­jeszteni falura is. mert el kell .kerülni, hogy a falu itt is háttéribe szoruljon. Ami itt a legfontosabb, az az, hogy a gyerekek maguk döntsék el: akarnak-e vallá­sos oktatásban részesülni, vagy sem. (Z. Z.) Pénzszerzési lehetőség?... Borsodi környezetvédelmi pályázatok A környezet- és természet- védelem az északi iparvidék egyik sarkalatos gondja. Köztudott például, hogy me­gyénkben nagy-, közép- és kisüzemek sokasága károsít­ja a környezetet és a termé­szetet. Ki tudja, hány éve beszélünk már a megszün­tetés szükségességéről. S az utóbbi időben egyre többet és többet. Szigorodtak az előírások, szigorodtak a szankciók (ha szigorod­tak?...), s mégis, sokan úgy látják, hogy szinte nem tör­ténik semmi, vagy legfel­jebb csak csiga-menetelés­ről beszélhetünk. „Tudjuk mi nagyon jól, hogy mit kellene csinálnunk — mond­ta az egyik vállalatvezető, a minap —, de ki ad hozzá pénzf?! Mert .nekünk nincs. Még mindig jobban járunk, ha kifizetjük a büntetést, mintha végképpen eladó- sodunk.” Nos, a környezetvédelmi célok megvalósításához szük­séges pénzforrások egyike az országos és a helyi, taná­csi Környezetvédelmi Alap. Ezekből pályázat útján ré­szesülhetnek azok, akiket a megyei tanács környezet- és természetvédelmi bizottsága, illetve az országos hatóság arra érdemesnek tart. A bi­zottság legutóbbi ülésének végén éppen a pályázatok el­bírálása volt a téma. Deák Gézáné megyei környezet- védelmi titkár és Olajos Csaba, a megyei tanács osz­tályvezető főmérnöke adtak tájékoztatást arról: ki, mi­lyen célra és milyen remé­nyekkel pályázik az egyéb­ként nem sok pénzre. Nem sokra, hiszen például a megyei tanács Környezet­védelmi Alap jelenleg 41 millió forint forrást jelent. Erre ugyan csupán négy gazdálkodó szervezet pályá­zott, ám csak maga a Dimag Rt. 80 millió forintot kér, s még csak ezután következik a Miskolci Közúti Építő- Vállalat, a Szikszói Állati­fehérje Feidogozó Üzem, az edelényi Alkotmány Mgtsz. Egyébként valamennyi pá­lyázat külön figyelmet érde­mel, ám mégis kilóg a sor­ból fontosságánál fogva a Dimag Rt.-é. Akik is egy 650 millió forintos olyan be­ruházást indítanának, amely­nek megvalósulása révén Miskolc levegőjének szenv- nyezettsége felére csökken. Ehhez azonban nincs elegen­dő pénzük, ezért kértek az Országos Környezetvédelmi Alapból 120 millió forintot, a megyeiből pedig 80 milli­ót. A helyi kérés úgy érten­dő, hogy az idén rendelke­zésre álló 41 millióból most 40-et, a következő 40 millió lehívása pedig jövőre lenne esedékes. A bizottsági tagok vitája azonban nem csupán ezt a négy pályázatot érintette, hanem több más folyamat­ban levő, de országos okok miatt sokáig felfüggesztett egyéb pályázatot, valamint a megyei tanács egy külön pályázatát, ahol 31 cég nyúj­tott be kérelmet 60 millió forint céltámogatás elnyeré­séért. Nos, a dolog oda lyukadt ki, hogy amíg egyesek való­ban jogosan pályáznak kör­nyezetvédelmi célokat szol­gáló pénzforrásokért, sokan a tanácsot, az alapokat egy­fajta fejőstehénnek tekintik. Van olyan pályázó például, aki már harmadszor kér ugyanolyan címen pénzt, do egészen extrém eseteket is soroltak az ülésen. Ezért je­lentette ki dr. Majoros, Lász­ló, a bizottság elnöke: meg­engedhetetlen, hogy a Kör­nyezetvédelmi Alapot hiány­pótló forrásnak tekintsék né­hány vállalatnál, például a Közúti Építőknél, vagy Ede- Iényben, ahol egy ezervago- nos trágyatároló építéséhez kérik kiegészítésként a. 2 millió forintot... Ilyen és hasonló esetek miatt meg kell szigorítani .a pénzek odaíté­lését. A bizottság például úgy foglalt állást a legfonto­sabb témában, a Dimag Rt. ügyében, hogy biztosítani kell a 80 millió forintot, de • csakis akkor, ha a részvény- társaság megkapja az orszá­gos alapból is a 120 milliót. Ezen felül meg kell vizsgál­ni, miképpen kerülhető el az alap átutalásával a vas­gyári részvénytársaság jog­talan gazdagodása. Sőt, fel­vetődött az is, vajon nem adhatina-e cserébe „valamit” a megyeszékhelynek a pén­zért az rl. például területet... Ami pedig a „Környezetgaz­dálkodás Borsod megyében’’ című pályázatot illeti, ápri­lis végéig véleményezik a bi­zottsági tagok a beérkezett, fentebb már említett 31 pályamunkát. Egy biztos: sokkal többen lesznek azok. akik nem kapnak pénzt, mint azok, akik valamicske forrásra számíthatnak. S ehhez kapcsolódóan hadd hívjuk még fel a környezet- szennyezők figyelmét három további bizottsági vélemény­re. Ezek egyike: a jövő út­ja csak az lehet, hogy a környezetvédelmi beruházá­sok költségeit be kell építe­ni a termék vagy termékek árába, mivel mind kevesebb a tanácsi, vagy a központi támogatások lehetősége, A másik: oda kell hatni, hogy a környezeti bírság mértéké­nél fogva valóban kénysze­rítse a vállalatokat a szeny- nyezési okok felszámolására. S végül a harmadik: ezen­túl mindenképpen, de akár visszamenőleg is tel kell tár­ni, hogy a pályázatok útján elnyert pénzeket valóban környezetvédelmi célokra for­dították, fordítják-e azok, akik így jutnak külső for­ráshoz. (nyikes) E. KOVÁCS KÁLMÁN Zempléni tájkép Tokaj felé ballag a Bodrog, tollászkodnak szélben a bokrok. Emitt fűzfa lengeti ágát, árva gerle megleli párját. Lejjebb nyárfa jelt ad a parton egy potykának: másfelé tartson, mert ott horgász leskel a vízre, horogjára hü csali tűzve. Arra kijjebb fürjanya lépdel a nyomában húsz kicsinyével. Kánya kering fenn a magosban, mindjárt lecsap. — Fussatok onnan! Hóna alatt jókora tömlő Tokaj felé baktat a költő.

Next

/
Thumbnails
Contents