Észak-Magyarország, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-03 / 53. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 8 1990. március 3., szombat Változó szerepkörben a megye A művelődés új feladatai (Bölcsészképzés Miskolcon) Választástörténelom iu. Sorozatunkban most a megye és a kultúra kapcso­latának lényegéről, szerepé­ről, illetve a már megkez­dődött változásokról lesz szó. Egészen nyilvánvaló ugyan­is, hogy ezen a területen is számtalan olyan kérdés, fel­adat vár megoldásra, ame­lyet sem közvetlenül az ál­lam (a minisztérium), sem az egyes önkormányzatok nem tudnak, és gyakran nem is akarnak felvállalni. A megyét érő új kihívások­ról Csáki Imre, a megyei tanács elnökének társada­lompolitikai tanácsadója tájékoztatott bennünket. — A megye szerepkörének változása meghatározó je­lentőségű az egész infra­struktúrában, s ezen belül különösen a humán szférá­ban és a . kultúra egész te­rületén. Ezért az alig több, mint fél évvel ezelőtt meg­hirdetett társadalmi prog­ram középpontjába az em­bert, a szuverén személyi­séget, az oktatást-nevelést, a művelődést állítottuk, mert meggyőződésünk, hogy e ré­giót elsősorban a kultúrával, oktatással, az ember alkotó- készségének kibontakozta­tásával lehet kivezetni rend­kívül hátrányos helyzetéből. — önmagában ez a szem­léletváltozás és új gondolko­dás alapvetően meghatároz­za a megyei tanács (testüle­téi és apparátusa) szerepét, feladatait, s enneik következ­tében cselekedeteit is. (Re­mélhetőleg, ha csak szerény mértékben is, de ennek már konkrét jelei is tapasztalha­tók.) — A korábbi társadalmi struktúra és az abból követ­kező művelődési politika el­sősorban a felügyeleti, ha­tósági, ellenőrzési, intéz­ményfenntartási funkciókra helyezte a hangsúlyt, a fej­lesztéseknél pedig az elosz­tó és alkumechanizmusok működtek. — Ebben az új helyzet­ben a megváltozott gondol­kodásmód nem a szabályo­zásra, engedélyezésre, utasí­tásra ösztönöz, hanem egy­részt a térség, a régió kul­turális értékeinek feltárásá­ra, ápolására, megőrzésére, másrészt az itt élők műve­lődési érdekeinek markáns megfogalmazására és ered­ményes képviseletére, a fej­lődéshez, fejlesztéshez szük­séges feltételek kidolgozásá­ra, s egyes területeken en­nek megteremtésére irányul. — Ezek közül a legfonto- saibbalk: a térség tudományos igényű, művelődés-szocioló­giai vizsgálata a kulturális szféra — tudomány, művé­szet, köznevelés, felsőokta­tás, közművelődés, közösségi művelődés — különböző te­rületein. Példa erre a kö­zelmúltban megjelent Me- zőcsát és vidéke művelődési infrastruktúrája című ta­nulmány, de korábbi mun­kákat is említhetnék. Tavaly a megyei tanács egymillió-hatvannégyezer fo­rintot biztosított társadalmi tanulmányi ösztöndíjakra. Ennek csak hetven százalé­kát, valamivel több, mint 742 ezer forintot használtak fel. Egyik oka az volt, hogy a korábbi hatályos rendel­kezések 1500 forintban ma­— A második a feltételte­remtés, amely nem azonos az elmúlt évek fejlesztési poli­tikájával, hanem a külön­böző térségek, települések, intézményhálózatok, egyéb szervezetek, egyesületek, de leginkább a megoldandó fel­adatok által differenciált te­vékenységet feltételez. Vo­natkozik ez részben a köz­oktatásra, különösen a kö­zépfokú nevelésre, de a fel­sőoktatásra, a tudományos, művészeti, s részben közös­ségi-művelődési intézmé­nyek, egyesületek támogatá­sára és létesítésére. — A harmadik pedig a tartalmi, szakmai fejlesztő, szolgáltató tevékenység, amely a pedagógiai innová­cióban, a tehetséggondozás­ban, szakképzésben, szociá­lis, nevelő funkciók teljesí­tésében, a művészeti, tudo­mányos alkotó tevékenység ösztönzésében, a közösségi művelődés, szabadművelődés támogatásában nyilvánul meg leginkább. Ezt szolgál­ják a megyei tanács által már létesített alapok, alapít­ványok, nevezetesen: a pe­dagógiai innovációs alap, te­hetségnevelő alapítvány, me­cénás alap. — Tekintettel arra, hogy ebben a beszélgetésben nincs lehetőség arra, hogy vala­mennyi területről részlete­sen szóljak, hiszen az egy külön sorozatot érdemelne és igényelne, ezért egy olyan új, a megye szerepkörének változásával összefüggő és komplex feladatról szólok, mint a felsőoktatás, s ezen belül különösen a bölcsész­képzés. — A felsőoktatás biztosí­tása részben a megye, a ré­gió határait is túllépi, hi­szen a létrehozás, a működ­tetés biztosítása mindig kormányzati feladat volt. De a megyének is közre kell működnie a feltételek bizto­sításában, már csak azért is, mert így gyakorolhat befo­lyást a miniszteriális szer­vekre, a társadalmi igények érvényesítéséért. — Igaz, már az utóbbi években kedvezően alakult a felsőoktatás struktúrája. A Nehézipari Műszaki Egyete­men, a hagyományos karok mellett működik a jogi kar, és három éve folyik a köz­gazdászképzés is. A Zene- művészeti Főiskola kihelye­zett tagozatán zenei, a sáros­pataki Comenius Főiskolán óvónői és tanárképzés fo­lyik, s megkezdte működé­sét az Egészségügyi Főisko­la is. — Mindenki elismeri an­nak szükségességét, hogy a még így is egyoldalú műsza­ki jelleg mellett a humán nyú társadalmi igény az el- képzés is induljon be a me­gye székhelyén. Az ez ira­múit évben elemi erővel tört felszínre. Több tízezer aláírás gyűlt össze az okta­tás beindítása mellett. A megyei tanács is megfogal­mazta véleményét e témá­ban. ximálták az ösztöndíj nagy­ságát. Időközben változtak a jog­szabályok, ezért a megyei ta­nács — más megyék tapasz­talatait is figyelembe véve átdolgoztatta a tanulmányi szerződések rendszerét, új támogatási rendszert lépte­tett érvénybe. Eszerint 1989. szeptember 1-jétől, kitűnő' — Ezek szerint ezt a jogos igényt a kormány és a mi­nisztérium támogatásával és egyetértésével kívántuk ki­elégíteni. Nem önálló egye­tem, hanem egyetemi kar létrehozását láttuk megvaló­síthatónak. Mindezt az NME mellett lehet(ett) volna a leggazdaságosabban megva­lósítani, hiszen ott kiépült a szükséges infrastruktúra, és megfelelő a szakmai színvo­nal biztosítása is. — Sajnos, a kormány elé terjesztett javaslatunkat egy­értelműen elutasították az elmúlt esztendőben, bár a szaktárca kinyilvánította, hogy egy magánegyetem lé­tesítését nem akadályozza meg. Ezek után alakult meg 1989 novemberében a Mis­kolci Bölcsész Egyesület, amely céljául tűzte ki a mis­kolci bölcsészképzés előké­szítését, s a szükséges jog­szabályi követelmények meg­teremtése után, egy magán- egyetem működtetését. — A megyei tanács elis­merte az egyesületet, sőt ne­mes céljai elérésében anya­gilag is támogatta, s az egy­kori MSZMP-székház egy szintjének átadásával helyi­séget is biztosított a műkö­déséhez. A megyei tanács elnöke írásban hívta fel az egyesület elnökségének fi­gyelmét, hogy a jogszabá­lyok jelenleg nem teszik le­hetővé magánegyetem indí­tását, sőt a kísérleti előkur- zus beindításához is minisz­tériumi engedélyre "van szükség. Kérte, hogy ezek hiányáról, s az ebből faka­dó esetleges következmé­nyekről! valamennyi jelent­kezőt tájékoztassák. — Nos, az egyesület saját felelősségére megszervezte az előkurzust, s az oktatás be­indult. Mint közismert, ez váltotta ki azt a vitát, mely­nek végén a minisztérium vizsgálatot indított az egye­sület ellen, majd a múlt hét végén az előlkurzus hallgatói tüntetést szerveztek Miskol­con a miniszteriális döntés ellen. — Itt „tart” a miskolci bölcsészet kérdése, s a me­gye nem tehet, de nem is akar úgy tenni, mintha mindehhez semmi köze nem lenne. Egyelőre meg kell várni a parlament dön­tését (amely a cikk megje­lenése idején várhatóan már ismert lesz), hogy lesz-e mód magánegyetem indítására. Ha nem, meg kell próbálni az NME ke­belén belül létrehozni ezt ’ képzést. Ha a parlament igent mond, akkor vagy az egyesület teremti meg a feltételeket a működtetés­hez, vagy a megye, a város, a térség létesít alapítványt és biztosít saját erőt a kép­zés beindításához, vagy a központi szervek támogatá­sával lehet megszervezni a bölcsészkart. Akár így, akár úgy alakul a helyzet, a me­gyei tanácsnak fontos sze­repe lesz a régió felsőokta­tásának szervezésében és működésében. — Hosszabb távon ter­mészetesen egy olyan egy­séges miskolci egyetem megteremtése lehet a cél, mely a műszaki, természet- és társadalomtudományokat, a humánképzést magas színvonalon tudja biztosí­tani, megfelelne az európai követelményeknek, ha úgy tetszik, az európai ekviva­lenciának — fejezte be tá­jékoztatóját Csáki Imre. Sorozatunk következő da­rabjának címe: Üj húzó­iparág, az idegenforgalom. átlagnál havi 3000, jelesnél 2500, négyesnél 2000, köze­pesnél 1500, elégséges átlag­nál pedig 1000 forint ösztön­díjat ad. (Az első félévben minden hallgató egységesen 1250 forintot kaphat.) Jelenleg 48 egyetemi és 15 főiskolai hallgatóval van ta­nulmányi ösztöndíjas szerző­dése a megyei tanácsnak. Az egész 15. választóke­rület vonatkozásában, és pártonként értékelve az eredményeket, az első szem­betűnő tény: kerületünkben is — akárcsak országosan — az MKP lett a koalíció leg­erősebb pártja. A kerület­ben 3,8 százalékkal jobb eredményt ért el az orszá­gos eredménynél. A három megyében azonban — mint már arról korábban szóltam — az eredmények jelentő­sen eltértek egymástól. Bor­sodban az eredmény sokkal jobb az országosnál, de alat­ta marad az 1945-ös ered­ményhez viszonyított orszá­gos fejlődésnek, mert míg országosan az emelkedés 38 százalék, Borsodban csak 23,1 százalék. A Kommunis­ta Párt a legnagyobb sza­vazatnövekedést Zemplén megyében ért el. Megdupláz­va szavazatait, s a legtöbb szavazatot kapott párt lett. Abaújban is közel kétszere­sére nőtt a párt szavazatai­nak száma, de még így is ebben a megyében érte el az egyik legrosszabb eredményt. Az egyes körzeteket (járá­sok és városok) tekintve a kép igen változatos. Három helyen (ózdi járás, bodrog­közi járás és a szerencsi já­rás) az MKP a legnagyobb párt lett. A legjobb ered­ményt az ózdi járásban ér­te el (52 százalék), s így egymagában abszolút több­séget kapott. Jó eredményt ért el a sajószentpéteri já­rásban (31,6 százalék), és az edelényi járásban (27,6 szá­zalék), de az emelkedés az 1945-ös eredményhez ké­pest mindkét helyen igen 'kicsi (0,9, illetve 1,9 száza­lék). Zemplén megyében a sárospataki járásban (30,3 százalék) születtek a legjobb eredmények, de jelentősen nőtt a párt szavazata a sze­rencsi járásban (28,6. száza­lék) és a bodrogközi járás­ban (27,0 százalék) is. A szerencsi járásban közel megháromszorozta a párt szavazatainak számát (1945- ben 10,1 százalék). Abaúj megyében az abaújszántói járásban (18 százalék) és a szikszói járásban (17 száza­lék) ért el legjobb ered­ményt, s ez az eredmény megegyezett Borsod megye mezőgazdasági területeinek eredményeivel (mezőköves­di járás 17,6 százalék, mező- csáti járás 17,8 százalék, putnoki járás 17,2 százalék). A bódvaszilasi járás 8,7, az encsi járás 12,4 és a gönci járás 13,9 százalékos ered­Ma tartják Miskolcon az ötévenként szokásos kül­döttgyűléseket megyénk va­dászai. Akkor választják meg az új tisztikart, s szab­ják meg a következő öt év­re szóló feladatait az új in­téző bizottságnak. Miben tudják összegezni az eltelt öt évet? — kér­deztük Kiss László, megyei fővadász^ — Sokrétű és széles körű a beszámoló, amely öt év munkáját összegzi. Csak szemelvényszerűen: ismétel­ten is napirenden szerepelt ménye azonban súlyos poli­tikai helyzetre vallott. A választási eredmények híven tükrözték a Szociál­demokrata Párt kibontakozó válságát. A kerületben 3,1 százalékot vesztett a párt, 1945-ös eredményéhez ké­pest. Borsod megyében 21,8 százalékról 18,5 százalékra esett aránya a szavazatok­ból. Zemplénben 0,9 száza­lékot vesztett, Abaújban pe­dig nyert egy fél százalé­kot. Borsodban a munkás­lakta területeken vesztett elsősorban sok szavazatot. A miskolci járásban elvesztet­te szavazatainak 50 száza­lékát. Miskolcon 29 száza­lékról 23,6, Sátoraljaújhe­lyen pedig 21,5 százalékról 16,7 százalékra esett szava­zatainak aránya. A nem munkás területeken a párt megtartotta szavazatait, ami világosan mutatta, hogy a párt bázisa az ipari (különö­sen pedig a nagyipari) mun­kásoktól még inkább a kis­polgárság irányába toló­dott el. A Nemzeti Parasztpárt a kerületben 5,9 százalékot szerzett, fél százalékkal töb­bet, mint 1945-ben. Befolyá­sa tehát nem nőtt a paraszt- tömegek között. Borsod me­gyében csökkent szavazata. Ugyanakkor számos mező- gazdasági területen megerő­sítette helyzetét. A nfezőcsá- ti járásban 15,4, a mezőkö­vesdiben 14,5, a mezőke­resztesi járásban pedig 13 százalékot kapott. Jó ered­ményt ért el a zempléni bodrogközi járásban (12,9 százalék). A választás legnagyobb meglepetését a Kisgazdapárt szolgáltatta. Szavazatainak egy részét természetszerűen el kellett veszítenie, de az eredmény minden várako­zásnál rosszabb lett. Válasz­tókerületünkben eredménye még katasztrofálisabb. Míg országosan . megszerezte a szavazatok 15,1 százalékát, addig itt csak 7,5 százalé­kot kapott. A párt részletes eredménye sok tanulságot szolgáltat. Megállapítható, hogy a kerületben ott tudta a Kisgazdapárt eredményeit legjobban tartani, ahol a baloldal erős volt. Borsod megyében 9,1 százalékot ka­pott a párt, de például az ózdi járásban 11,4 százalé­kot. Viszonylag több szava­zatot szerzett a mezőköves­di járásban (23,2 százalék), de teljesen összeomlott Aba­új megyében (4,9 százalék), ahol pedig 1945-ben még a a vadászati törvényterve­zettel kapcsolatos téma. A borsodi vadászok a vadá­szati jog állami tulajdon­ban maradását támogatják. A vadgazdálkodással kap­csolatban a beszámoló meg­állapítja többek között, hogy a vadaik élőhelyei to­vább romlottak. Az apró­vadas területen például folytatódott a búvóhelyet adó fasorok, védősűrűk ir-' tása. Elmulasztják a kötele­ző erdőtelepítést is. Nem szerencsés a tarlóégetés sem. Ide számíthatjuk az szavazatok több mint két­harmadával rendelkezett, s Zemplén megyében is csu­pán 5,9 százalékot kapott. A Kisgazdapárt ilyen mér­tékű összeomlása a szava­zatokon osztozó ellenzéki pártok vártnál nagyobb arányú részesedésével járt. Kerületünkben Pfeiffer és Barankovics pártja lett a legerősebb ellenzéki erő. Mivel a Kisgazdapárt ko­rábbi képviselőinek zöme (Acsay, Vásáry, Szabó) Pfeifferhez csatlakozott, tö­megeiket e párt számára biztosították. Így a kerület­ben a Pfeiffer-féle Magyar Függetlenségi Párt lett a legtöbb szavazattal rendel­kező párt (29,2 százalék). A kerület húsz választási kör­zetéből tizenegyben e párt szerezte meg a legtöbb sza­vazatot. Az abaúji encsi já­rásban 64,1, a bódvaszilasi járásban 55,4, a szikszói já­rásban pedig 52,8 százalé­kot kapott. Magas volt sza­vazatainak száma a putnoki járásban (40,9 százalék), az edelényi járásban (46,2 szá­zalék). 32,4 százalékos ered­ményével legnagyobb pártja lett Miskolcnak. A Barankovics-féle De­mokrata Néppárt a kerület­ben csak 12 százalékos eredményt ért el, de Zemp­lénben — érdekes módon — 27 százalékot kapott. Abaúj­ban 16,6, Borsodban pedig 7,3 százalékkal részesedett a szavazatokból. Hat olyan választókörzet volt, ahol a legtöbb szavazatot a párt szerezte meg, közülük négy Zemplén megyében. Ez is arra vall, hogy a pártok élén álló személyiségek — akik korában a Kisgazda- pártban tevékenykedtek — határozták meg, hogy mely területen, melyik párt került előnybe. A párt a legjobb eredményt a zempléni, sá­rospataki, sátoraljaújhelyi járásban és Sátoraljaújhely városban érte el, mindenütt 30 százalék feletti aránnyal. A mezőkövesdi járásban 23,5 százalékot kapott, míg az abaújszántói járásban 37 százalékot. A többi ellenzéki pártnak nem volt különösebb szere­pe kerületünkben. A Magyar Radikális Párt (listavezetője Peyer), 1,6, Balogh páter Független Demokrata Pártja pedig 1,9 százalékos ered­ményt ért csak el. A Polgá­ri Demokrata Párt még elő­ző eredményénél is keveseb­bet, csak 0,4 százalékot ka­esetenkénti árvíz okozta ká- rókait is. Visszavonhatatla­nul honossá vált az ártéri erdőikben, nádasokban a vaddisznó. Ezek megint csak az apróvadállományt csökkentik. Hogy ez meny­nyire így van, hogy meny­nyire csökken az apróvad megyénkben, szemléletesen igazolja például, hogy amíg 1985jben a vadszámlálás még több mint 21 ezer me­zei nyulat talált, addig az idén alig 18 ezret. Még szo­morúbb, hogy a kipusztulás fenyegeti a foglyokat, ame­lyekből nem egészen há­romezer darabot tartanak nyilván. Természetesen emellett még számos más kérdéssel is foglalkozik a küldöttgyűlés, s ennek alapján szabják meg a feladatokat. Szatmári Lajos Új tanácsi ösztöndíjak pott. Hajdú Imre Tanácskoznak a vadászok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents